Déli Hírlap, 1997. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-02 / 101. szám

2 DÉLI HÍRLAP • BELPOLITIKA Májusi faluházavató Szegiben Újabb ékkővel gazdagodott Zemplén Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen - állt gróf Széchenyi István példamondata a szegi Közösségi Ház tornater­mének oldalán a tegnapi avató ünnepségen. A gondolattal azo­nosulva mondta dr. Kupa Mi­hály, a Zempléni Településszö­vetség elnöke, hogy akár a szer­vezet jelmondata is lehet. Bódy József, Szegi polgármeste­re egy „kis Ausztriát” teremtett Szegiben. Mint többen is mondták, sok minden épült a faluban az el­múlt néhány évben, ám szinte senki sem tudott felhőtlenül örülni az elért újabb szép eredménynek, mert súlyos, hosszan tartó beteg­ség támadta meg a falu első polgá­rát, amelynek leküzdéséhez nem csak erőre s kitartásra, hanem nem kis szerencsére is szüksége lesz Bódy Józsefnek. Ünnepi beszédé­ben dr. Kupa Mihály is kiemelte a polgármester munkásságát, amely­hez szerencsésen csatlakozott a szegi polgárság összefogása, tenni vágyása, s ennek eredményeként született meg a Közösségi Ház is. Ezzel nem csak az apró község, hanem egész Zemplén gazdago­dott egy újabb impozáns középü­lettel - emelte ki a Zempléni Tele­pülésszövetség elnöke. Nem csak a nagyvárosokban, hanem a kiste­lepüléseken is lehet nagyot alkot­ni! Ezt igazolja Bódy József élet­művének ékköve is. Remélhetően az idő is igazolja majd a beruhá­zást, a polgárok összefogását a köz érdekében. Ezt követően dr. Gyulai László tokaji római katolikus plébános, kanonok emelkedett szólásra, s beszédében kiemelte az elmúlt évek értékteremtését, a ravatalozó- és a templomépítést, amely folya­matot most a Közösségi Ház tetőz­te be, míg a korábbi évtizedekben csak egy iskola épült a településen. Ez a felbuzdulás is azt jelzi, hogy a településnek nem csak jelene, hanem jövője is van, amire a gyer­­mekzsivalytól hangos óvoda is bi­zonyíték. Majd Tóth Mihály görög katolikus parochus kért áldást a frissen elkészült közösségi házra és községi zászlóra, amelyre ezt követően selyemszalagokat kötöt­tek. Az ünnepség zárásaként Horá­­nyi Tivadar, Szegi alpolgármestere vette át Végső­ Illéstől, a kivitele­zést végző vállalkozótól az épüle­tet. Az ünnepség zárásaként műsor­ral köszöntötték a vendégeket, majd teremlabdarúgó-mérkőzésekkel és este avató bállal folytatódott az ün­nepi műsor Szegiben. (cs. L) Szegi legújabb középülete a Közösségi Ház, amely az itt élők összefogásának újabb példája. Dr. Kupa Mihály összefogás­ra biztatta a zemplénieket. (Jakubik László felvételei) Az önkormányzati választások története Képek és dokumentumok az ön­­kormányzati választások történeté­ből - Ózd és a környező települések címmel nyílik kiállítás Ózdon az Általános Művelődési Központ nagytermében május 5-én délután fél ötkor. A rendhagyó kiállítás vendégeit Strohmayer László, Ózd polgármestere köszönti, majd Tóth Zoltán, a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal vezetője nyitja meg a tárlatot. Közreműködnek az Erkel Ferenc Zeneiskola tanárai és Bikki Zsuzsa, a SZIKSZI tanulója. A kiállítás május 30-ig, hátközna­­pokon 8 és 18 óra között tekinthető meg. Fofiyi. hou... INTERNET ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOKNAK Pillanatokon belül több millió emberrel kerülhetnek kapcso­latba Miskolcon a 40. Számú Ál­talános Iskola tanulói. Az alapfo­kú oktatási intézmények közül ugyanis Miskolcon elsőként ez az iskola kapcsolódott be a múlt év őszén az Internet-hálózatba. A gyerekek használhatják a rendszert könyvtárként, szótára­kat, regényeket, folyóiratokat ol­vashatnak a modern hálózat segít­ségével. Ingyenes real-time (valós idejű) beszélgetést folytathatnak a Föld másik térfelén élőkkel. A ta­nulók egyébként már a harmadik osztályban megismerkedhetnek a számítástechnika alapjaival. Gon­dolkodástechnikai alapokat sze­reznek az algoritmus-készítés vilá­gában, s ez a matematikai feladat­­megoldó képességüket is fejleszti. A művelődési tárca ebben az évben segítséget kíván nyújtani középiskolák számítógépparkjá­nak kialakításához, s e támogatás­ból néhány általános iskola is ré­szesülhet. A 40. Számú Általános Iskola abban reménykedik, hogy a kevés kiválasztott támogatott közé kerül. Tükröződések Bacskainé Oláh Klára Tükröző­dések című kiállításának megnyi­tója május 6-án 10 órakor lesz az Avasi Gimnázium aulájában. A tárlatot Kormos Dénes, a megyei önkormányzat elnökhelyettese ajánlja az érdeklődők figyelmébe. 1997. május 2., péntek Tízéves autópályafejlesztési program Nyíregyházáig már biztosan lesz M3-as Egy évtizeden belül Nyíregy­házáig megépülhet az M3-as sztráda. Többek között ezt is tar­talmazza az az autópálya-prog­ram, amelyet a közlekedési, hír­közlési miniszter előterjesztése alapján a kormány szerdán elfo­gadott. A program ezeken túl tartalmazza a beruházások fi­nanszírozását és a díjpolitikai el­veket is. Az előterjesztés tízéves autópálya-fejlesztési terv kereté­ben - a prioritások figyelembe­vételével -jelölte ki a hazai autó­pálya-építés és -felújítás soron következő feladatait. A hazai autópálya-építés prog­ramja egészében és elemeiben is illeszkedik az összeurópai közle­kedésfejlesztési elképzelésekhez, az európai közlekedési folyosók rendszeréhez. Ennek megfelelően 1998 és 2007 között e program szerint 120 kilométer új autópálya és 265 kilométer új, autópályává fejleszthető gyorsforgalmi út épül. E tízéves program keretében elké­szül az M3 Nyíregyházáig, vala­mint a többi autópályát is meg­hosszabbítják az országhatárig és megvalósul az autópályákat össze­kapcsoló, a főváros körüli M0-ás gyűrű M5-ös és M3-as közötti eleme is. Ennek forrásigénye 1997. évi áron összesen 312,8 mil­liárd forint. Ezen belül az 1998- 2000 közötti években 42,5 milliárd forintot (1998-ban 15,5 milliárd forintot) kell a költségvetésből és az útalapból az autópálya-program finanszírozására biztosítani. A kormány, jelentős állami hoz­zájárulással, a vegyes finanszíro­zási rendszer mellett döntött. Az útalap forrásnövelése érdekében a kormány elrendelte, hogy az üzem­anyagok értékesítéséből származó útalap-hozzájárulást a jelenlegi fix összeg helyett az üzemanyagár évente növekvő százalékában kell megállapítani. Az útalap forrásbő­vítése az üzemanyagok árában lévő fogyasztási adó arányos csök­kentésével valósul meg, így az üzemanyagár növekedése ennek következtében nem haladja meg az adott évi inflációs rátát Az állami források jelentős ará­nya a terv szerint a jövőben bizto­sítani fogja - a koncesszióba adott szakaszok esetében is -, hogy az autópálya használati díjai igazod­janak a magyar gépjármű-tulajdo­nosok jövedelmi viszonyaihoz, el­fogadható díjak alakuljanak ki, ezáltal autópályáinkat a hazai és külföldi gépjárművek egyformán, nagyobb arányban fogják igénybe venni. Győzött az ár és a miniacélmű-terv Németeké lesz az ÓAM Annak idején hat befektető vásárolta meg az Ózdi Acélmű­vek Kft. privatizációjának rész­letes feltételeit tartalmazó ten­derfüzetet. A megadott határi­dőre azonban mindössze ketten - a németek és a Kassai Vasmű­vet képviselő VSZ Invest által ve­zetett konzorcium - jutatták el ajánlatukat az ÁPV Rt.-hez. A tét nem volt kevesebb, mint az ÓAM 2,7 milliárd forint jegyzett tőkéjének 90 százaléka. Az érvé­nyes privatizációs jogszabályok­nak megfelelően 10 százaléknyi üzletrészt a kedvezményes dol­gozói vásárlásra tettek félre. Borsodi kohászati körökben már előre tudni vélték, hogy a pri­vatizációs pályázat egyedüli győz­tese a német Aicher lehet. Jóslatuk be is vált. Azt a nagy titoktartás miatt nem lehetett megtudni, hogy a németek mennyit ajánlanak az ÓAM-ért, az viszont kiszivárgott, hogy pályázatukban ígéretet tettek a miniacélmű megépítésére. Ez a tényező és az lehetett a döntő mo­mentum, hogy az Aicher az ÓAM jelenlegi jegyzett tőkéjének több­szörösét ígéri befektetni a megvá­sárolt cégbe. Nem volt az sem meglepő, hogy a híreszteléseknek megfelelően az ÓAM-ra pályázók között található a kassai Kelet-Szlovákiai Vasmű. A szlovákok egy olyan konzorciu­mot hoztak létre, amelyben a VSZ Invest 85 százalékos részvétele mellett 10 százalékban a német Consulta nevű tanácsadó cég, 5 százalékban pedig a Diósgyőri Gépgyár társaságait tulajdonló be­fektetőcsoport vesz. A kassaiak igen alacsony árat ajánlottak az ÓAM-ért, mondván, annak adós­ságai és kötelezettségei megköze­lítik a vagyont, a kintlévőségek be­hajthatósága pedig kétes. Egyébként az Aicher cég neve sem az utóbbi időben merült fel az ÓAM kapcsán, hiszen már az előző privatizációs pályázat során emlegették a német céget. Az Ai­cher tehát egy évi 400 ezer tonna acél előállítására képes elektroke­­mence építését tervezi Ózdon úgy, hogy az még az ezredforduló előtt üzembe lépne. Kiderült az is, hogy a németek később egy üstkemence és egy folyamatos öntőmű építését is tervbe vették. Az ÁPV Rt. ter­mészetesen azt várja a privatizáci­ótól, hogy az rendezi a város kohá­szatának helyzetét. Az Aicher át­vállalt minden kötelezettséget, megígérte az export bővítését és egyelőre csak kisebb létszámcsök­kentést helyezett kilátásba. Mind­ehhez hozzátehetjük, hogy sokan kétkednek, hogy a miniacélmű megépítése megtérülő beruházás lenne.. Sz. B. SÍPPAL, DOBBAL A középiskolások bolondbal­lagása ilyentájt hozzátartozik Miskolc belvárosához. Az idén az első „fecskék” már szerdán feltűntek a sétálóutcában, színes­re mázolt arcukkal, meghökkentő jelmezeikkel, síppal, dobbal ma­gukra vonva a járókelők figyel­mét. Ez még a bolondozás ideje, ám néhány hét múlva az igazi ballagás és a komoly erőpróba, az érettségi következik. (Szabán Gabriella felvétele) A panel olcsó is, meg drága is A miskolci önkormányzat évről-évre támogatja a rászoruló­kat első lakáshoz jutásuk során. A támogatások visszafizetése terén azonban jelentős - mintegy 40 mil­lió forintos - az elmaradás. Ennek elsősorban az az oka, hogy a támo­gatottak legtöbbször olcsó panel­lakást vásárolnak, melyeknek azon­ban magas a rezsije, így a kölcsö­nök törlesztésére már nem futja a családi költségvetésből. Hírek röviden A rendszerváltás óta először ün­nepelte együtt május elsejét az öt szakszervezeti konföderáció a bu­dapesti Városligetben. Sándor lászló, az MSZOSZ elnöke közöl­te: már megvan a gazdasági háttér ahhoz, hogy a bankok után a bérből élőket is konszolidálják. Szabó Endre, a SZEF elnöke úgy vélte, hogy a szociális vívmányok esetle­ges csorbítása ellen csak szolidari­tással lehet védekezni. • A sza­­badversenyes kapitalizmus erőfö­lénye helyett a szolidaritás eszmé­jének dominanciáját kell megte­remteni - hangoztatta a keresz­ténydemokraták elnöke a párt tu­dományos konferenciáján. Giczy György szerint a rendszerváltás megteremtette a társadalmi béke látszatát, miközben az átalakulás vesztesei kerültek többségbe. • Hamarosan húszmilliárd forintos kötvényprogramot indít el Ma­gyarországon az Európai Beruhá­zási Bank - nyilatkozta budapesti látogatása végén a pénzintézet el­nöke. A program lényege, hogy a bank forintkötvényt bocsát ki a hazai tőkepiacon, és az így szerzett forrásokat visszaforgatja egyes magyar beruházásokba, forinthite­lekkel támogatva bizonyos fejlesz­téseket. Tisztújítás a Fidesz miskolci szervezeténél Az országos tisztújító kong­resszust követően szerdán a bor­sodi megyeszékhelyen is megvá­lasztották a Fidesz helyi tisztség­viselőit. A miskolci szervezet elnöki tisztségére a tagság Juga György mérnök-közgazdászt kérte fel. Az alelnöki tisztséget ezentúl Tavaszi Zsolt gépészmérnök, dr. Répássy Róbert ügyvéd, Alakszainé dr. Oláh Annamária közgazdász és Ragályiné Hajdú Zsuzsa tölti majd be. A Fidesz Miskolci Szervezete dr. Répássy Róbertet delegálta a megyei választmányba. A tisztség­­viselők mandátuma 2 évre szól, ezért a most megválasztottak fela­data lesz az 1998-as országos és önkormányzati választásokra való felkészülés.

Next