Déli Hírlap, 1997. október (29. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-01 / 229. szám

1997. október 1., szerda A kormány egyetért a kassaiak terveivel Révbe érhet a DAM Karcsúsítás és munkahelyteremtés Az ÁPV Rt. igazgatósága fel­tehetően ma hagyja jóvá a Diós­győri Acélművek Rt. privatizáci­ós szerződését. Mint ismert, a pá­lyázatot a kassai Kelet-szlováki­ai Vasmű nyerte meg és ezzel megszerezte a jogot a szerződés­­kötésre. Tompa Sándort, a vas­gyári körzet országgyűlési kép­viselőjét az előzményekről, és a várható kilátásokról kérdeztük. - A diósgyőri kohászat sorsá­nak rendezésére az első megoldási javaslatok megjelenése a kilencve­nes évek elejére tehető. Az iparág­nak egy olyan monstrumát akarták egy az egyben értékesíteni, amely nem volt előkészítve erre a műve­letre. Mentségül szólva még igen­csak a privatizáció elején volt az ország, a technikák, a jogszabályi feltételek, az eljárásrend nem volt tisztázott. Ez a magyarázata annak is, hogy utólag szivárogtak ki in­formációk a Dimag Rt. magánosí­tásának körülményeiről, a privati­zációs szerződés tartalmáról, a megszabott feltételekről... - Azért a mostani pályáztatás sem ment annyira simán... - Végül is egy kétfordulós eljá­rás eredményeként, előre megfo­galmazott, világos feltételekkel, az új tulajdonosoktól elvárható ga­ranciákkal készült fel az ÁPV Rt. a Diósgyőri Acélművek Rt. priva­tizációjára. Ne feledjük el, hogy az 1994-ben megkezdődött borsodi acélipari reorganizáció eredmé­nyeként megpróbálta az állam tisz­tába tenni, hogy milyen és mekko­ra kohászatra van szükség a térség­ben. Úgy érzem, hogy ez minden­képpen helyes döntés volt. - A mostani nyertes, kassai vas­mű elképzelései egyeznek-e a kor­mányéval? - A döntés helyességét erősíti, hogy a pályázatnyertes kassai vas­mű is az ötvözöttacél-gyártásra akar berendezkedni Diósgyőrben és megtartani a hengerművi profilt is, azaz továbbra is az úgynevezett hosszú termékek előállítása lesz a DAM fő profilja.­­ Azért a reorganizációs prog­ram egyfajta kudarcaként fogható fel, hogy a DAM a tavaly őszi tech­nológiaváltás óta további jelentős veszteségeket halmozott fel és fo­lyamatosan likviditási gondokkal küszködik...­­ Ennek egyik - sőt azt gondo­lom meghatározó - eleme az elekt­rokemence alapanyagául szolgá­ló hulladék ellátási problémája. A kormányhatározatban dekla­rált hulladékfeldolgozó nem va­lósult meg és a helyette megszü­letett tervek sem hozták el még a szükséges megoldást. A hazai hulladékpiac, az export-import szabályozása rendkívül bonyo­lult, sokat változott, nyitottá vált és egy olyan belső helyzetet te­remtett, amelyre a DAM nem tu­dott átállni. Persze a marketing­nek és a kereskedelemnek is sokat kellene javulnia. Az új tu­lajdonos egyik legfontosabb fel­adata kétségtelenül ennek a terü­letnek a rendbehozatala lesz. - Milyen hatással lehet a tér­ség amúgy sem rózsás foglalkoz­tatási helyzetére a privatizáció? - Megnyugtató, hogy a priva­tizációs pályázatban megfogal­mazott foglalkoztatási kötele­zettségeket felvállalja az új tulaj­donos - én magam is ezt képvi­seltem mindvégig. Ha összessé­gében nézzük a munkaerőpiaci helyzetet, akkor megállapítható, hogy amíg országosan már nem csökken a munkahelyek száma, addig Borsodban a munkanélkü­liség továbbra is nő. Ebben a helyzetben rendkívül fontos a DAM helyzete. A szükséges kar­csúsítást csak egy jól megterve­zett munkahelyteremtési prog­rammal párhuzamosan lehet vég­rehajtani. Sz. B. A tejhiány idegkárosodáshoz vezethet DRÁGÁBB ÉLET, ERŐ, EGÉSZSÉG Drágább lett a tej szeptember 1. után, legalábbis ami az Észak­­tej Tejipari Rt. termékeit illeti. A múlt hónap első napján lépett életbe ugyanis az a földművelés­­ügyi minisztériumi rendelet, melynek értelmében megemel­ték a tej felvásárlási árának mi­nimumértékét. A hírek szerint január 1-jétől újra számítha­tunk arra, hogy a tej és tejtermé­kekért többet kell fizetnünk. Mint azt Zurai Juliannától, az Északtej Tejipari Rt. kereskedelmi igazgatójától megtudtuk, a cég négy forinttal emelte meg például az extratej árát, amelyben az ener­giaárak tervezett növekedését nem érvényesítették. Az emeléssel kap­csolatos bevételkiesésről szólva a kereskedelmi igazgató elmondta, hogy már év elején megkötötték a szerződéseket a termelőkkel, ezért nem áll módjukban csökkenteni a tejmennyiség beszállítását. A 10- 15 százalékos keresletcsökkenés ellensúlyozására megoldásként kí­nálkozik, hogy a feleslegként je­lentkező mennyiségnek új piacot keresnek, vagy tovább elálló ter­méket (például sajtot) készítenek belőlük. A további áremelkedések lehetőségét Zalai Julianna nem tartja kizártnak, ám valószínűsíti, hogy az idei évet még sikerül „megúszni” a jelenlegi árakkal. Az egyik beszállító ügyvezető igazgatója elmondta, hogy szep­tembertől 50 forintért adják a fel­dolgozónak az extra minőségű tej literjét, ami egyelőre korrekt árnak tűnik. Az energia és a takarmány árainak további növekedése miatt azonban elképzelhető, hogy egy­két hónap múlva tárgyalásokat kezdeményeznek az Északtejjel, további árkorrekció érdekében. Az áremelkedés legérzékenyeb­ben - mint mindig - a kispénzű lakosságot sújtja a legjobban. Csa­va­jd­a Istvánná, a miskolci Sem­melweis Kórház Központi Diétás Szolgálatának vezetője szerint, akik eddig pénzhiány miatt már le­mondtak a húskészítmények vá­sárlásáról, s ugyanezt fogják tenni a tejtermékekkel is, azoknál kön­­­nyen fehérjehiány alakulhat ki. Ez az állapot a gyerekeknél különösen veszélyes, hiszen a fejlődő szerve­zet megállhat a növekedésben, sőt, a folyamat akár idegkárosodáshoz is vezethet. A gyerekek napi fehér­jeigénye nagyon magas (1,5-2 gramm/testsúly az átlagos szük­séglet), s ezért gondoskodni kell ennek a szintnek a betartásáról. Végezetül a diétás szolgálat veze­tője kiemelte, hogy a tejhiány kö­vetkeztében fellépő kálciumhiány a fejlődő szervezet számára igen veszélyes, s akár csontlágyuláshoz is vezethet. P. G. Szigorúbb ellenőrzést sürgetnek Bár a tej ára emelkedik, a minőség bizonyos termékeknél mindig kifogásolható, hiszen a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség ellenőr­zései továbbra is rendre szabálytalanságokra bukkannak ezen a terü­leten. A tejtermékekre irányuló vizsgálat a legtöbb szabálytalanságot a lejárt szavatossággal kapcsolatban állapította meg. A nemrég véget ért akció során tíz üzletben, hét élelmiszergyártó cég 43 termékének mintáit vették górcső alá, és ezzel egy időben ellenőrizték az üzletek­ben a sajtok és túróféleségek eladási körülményeit is. Ennek volt a következménye, hogy több mint 200 kiló sajt további forgalmazását tiltották meg. A gyártó gondatlanságát igazolja az is, hogy találtak olyan társaságot, amely telephelyének még működési engedélye sem volt. A tapasztalatokat figyelembe véve a Fogyasztóvédelmi Főfelü­gyelőség a gyártási helyek szigorúbb ellenőrzését javasolta a Föld­művelésügyi Minisztériumnak, és kezdeményezte az olyan előállító helyek bezáratását, amelyekben elfogadott gyártmánylap nélkül ké­szítenek élelmiszereket. DÉLI HÍRLAP • BELPOLITIKA Mágneses inga jelzi a méhek munkáját? Kukoricaméz Tudják önök, hogy miből ké­szül a hamis méz? Bármennyire is különös, kukoricából. Ez utób­biból nyerik ugyanis azt az izo­­cukrot, amely folyékony anyag­ként, kicsit mézzel keverve kerül forgalomba. Saly József, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Méhész Egyesü­let elnöke kérésünkre elmondta: közjegyző jelenlétében végeztek nemrégiben próbavásárlásokat és több, boltban vett mézről kiderült, hogy az bizony hamis. A kukoricából vegyszerrel elő­állított izocukor kilója 80 forint, míg a mézé 250-be kerül. Ha egy üvegbe még csak fele-fele arány­ban is hígítják a két anyagot, egy kiló még 200 forintba sem kerül. Az így készült hamis méz nem káros ugyan az egészségre - tudtuk meg -, ám nincs is olyan baktéri­umölő hatása, mint a méhek által gyű­jtött lépésnek. A méhészek sürgetik a mézha­misítók elleni fellépést, bár eddigi tapasztalataik szerint (a közjegy­ző ellenőrzése mellett vett mintá­kat egyetemi laborban vizsgálták meg) a fogyasztóvédelmi felü­gyelőség maximum 30 ezer fo­rint bírságot tud kiszabni a méhet talán sosem látott méztermelők­re. Érdekességként az egyesület elnöke hozzátette: információi sze­rint Amerikában ezért börtön is járhatna. Hogy miképpen is tudnánk mi, vásárlók kiszűrni a polcokon vagy standokon álló üvegek közül a hamis mézet? Nos, jobbára se­hogy. Egyes módszerek szerint az okkult tudományok kedvelői által előszeretettel használt mágneses inga jelzi, ha nem méhek gyűjtöt­ték az édes, sűrű folyadékot. Min­denesetre a méhészek megyei el­nöke mindehhez hozzátette: sze­rinte a legbiztonságosabb, ha pia­con vásárolunk, mert ott a rekla­mációval általában később is meg lehet találni az ámst, aki az arcát is adja az üzlethez. B. G. O. A „pancsolással” előállított hamis méz nem árt ugyan, de nem is olyan egészséges, mint a méhek által gyűjtött. 3 Sokszereplős társasjáték Erdőfigyelő program lépett új erdőtörvény (Az erdőről és az erdő védelméről szóló tör­vény) adja. A program részleteiről Besze Pétert, a magyar WWF erdé­szeti programvezetőjét kérdeztük: - Programunk célja elősegíteni a társadalom fellépését az erdők természetvédelmi célokkal össze­egyeztethető tartamos kezeléséért, használatáért, továbbá figyelem­mel kísérni az új erdőtörvény meg­valósulását a gyakorlatban. Nem újabb hatóságként akarunk fellép­ni (erre nincs is módunk), hanem közvetítő szerepet szántunk a programnak abban a sokszereplős, gyakran ellentétes érdekeket üt­köztető társasjátékban, ami az erdők természetközeli állapotának megőrzését jelenti a mostani és jö­vőbeni gazdasági, jogi közegben. Ugyancsak nem akarjuk átvenni a társadalmi környezetvédelmi és természetvédelmi civil szerveze­tek munkáját, ők ezt egyre hatéko­nyabban végzik. Az országban 160 ilyen szervezetet kerestünk meg le­vélben, csatlakozásuk segítené a program megvalósulását. A prog­ram kezdete óta máris vannak el­indított ügyek, amelyek biztató ki­menetellel kecsegtetnek: például egy védetté nyilvánítás alatt álló területtel szomszédos, nemrégiben kivágott akácos helyén az ottani természetvédőket bevonva termé­szetközeli állapotú erdőt lehetne telepíteni, e célhoz illő „szelíd technológiával”. Programunk célja elsősorban az, hogy minda­ A panda mackót - noha az egyik legritkább állat - szerte a világon mindenki ismeri, meg azok is, akik zavarba jönnek, ha meg kell különböztetniük a tyú­kot a pulykától. Köszönhető ez a panda rokonszenves fizimiská­jának, továbbá Peter Scott-nak (a legendás sarkkutató Scott ka­pitány fia) aki az általa kitalált World Wide Fund For Nature (WWF) címerállatává választot­ta. A WWF megalapítása óta küzd sajátos eszközeivel a fajok és élő­helyeik fennmaradásáért: egy ideje már Budapesten működik a Világ Természetvédelmi Alap Magyar­­országi Képviselete. A magyar WWF - nemzetközi támogatással és a hazai környezetvédelmi alap támogatásával - idén nyáron három évre tervezett programot in­dított, amelynek hivatalos neve er­dőfigyelő program. A program aktualitását a ma­gyar erdők aggasztó állapota, to­vábbá az idén január 1-jén életbe WWF zok tárgyalóasztalhoz üljenek, akik érdekeltek az adott ügyben. Efféle fórumra már van jó példa: eredményesen működik Debre­cenben a Nagyerdő Tanács. ♦­­ A Világ Természetvédelmi Alap Magyarországi Képviseletének címe: 1124 Budapest, Németvölgyi u. 78/b, telefon: 214-55-54) Kájc A magyar erdők magukon viselik a környezetszennyezés és az elmúlt évtizedek gazdálkodásának nyomait. Energiaár­emelés kompenzációval Szerdától többet fizetünk a gá­zért, a villanyért és a távfűtésért, de megkezdődik a rászorultak költsé­geinek kompenzálása is. A villany­ár-növekedés ellensúlyozására összesen 1,5 milliárd forint áll ren­delkezésre. Az Energia Alapítvány számításai szerint az egy főre jutó térítés összege 1500 és 12 ezer fo­rint között lesz. Karl Imre kor­mánybiztos elmondta, hogy ezt a pénzt fokozatosan írják jóvá a jo­gosultak számláján. Az Energia Alapítvány kész lenne a gázáreme­lés kompenzálására is, de az ehhez szükséges pénz még nincs meg. A kormánybiztos azonban reméli, hogy még a fűtési szezonban ös­­­szegyűlik. Egy pohár tej, tiszta tej? A tejjel mindig baj van. Sőt, a minapi árviták, termelők, feldolgo­zók és kereskedők közti pengeváltás (lásd cikkünket fentebb) kap­csán lassan odáig jut az önelés, hogy minden baj forrása a tej. Pedig a visszás helyzetért legkevésbé a tej, illetve jószándékú ,, előállító­ja", a szandasmarha a felelős. Emlékezzünk csak vissza... A hatvanas-hetvenes években nemzeti érdek volt a tejfogyasztás. Minden szinten arra igyekeztek rávenni a magyarságot, hogy igya a tejet, fogyassza a tejtermékeket. Ennek megfelelően a bolti árat is államilag dotálták. Volt iskolatejprogram is. ,,Egy pohár tej, tiszta tej...” Valamennyi nebuló megkapta két deci poharas tejét (esetleg kakaóját, később karamellás tejét, avagy csokis tejét). Aztán jött a rendszer­áltás, visszaszorult az állami dotáció rendszere és ezzel alaposan lecsökkent a tejfogyasztás is. No, nem arról van szó, hogy ne akarnának az emberek tejet, tejter­méket inni, enni, de sokan egyszerűen nem tudják megfizetni ezek árát. Aztán néhány orvos (különösen a természetgyógyászat iránt érdeklődők) azt kezdte vallani, hogy tejet inni egyenesen káros. Mostanában újra fordult a kocka, tévéreklámok, óriásplakátok hir­detik, hogy igyunk napi három pohár tejet, ami segít pótolni napi energiaszükségletünket. És ez a helyzet lényegileg mind a mai napig nem változott. Az ügyet megspékelte néhány tüntetés, a meg nem vett tej lefolyóba öntése, a szarvasmarhák tömeges levágása és a többi... Most ismét fellángolt a vita és akár napi egy, akár három pohár tejet iszunk meg, egyelőre nem tudni, valóban tiszták lesznek-e a tejek. (szaniszló)

Next