Déli Hírlap, 1998. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-27 / 22. szám
8 DELI HÍRLAP Hill A MEGOLDÁS, már ami az Európai Unióba jelentkezőkt csatlakozását, így hazánkat is illeti, kizárólag a teljesítményektől függ. Ez csengett ki a magyar és a brit miniszterelnök egy héttel ezelőtti megbeszéléseiből, ami azért is kedvező számunkra, mert a csatlakozási tárgyalások mostani hat hónapjában éppen Tony Blair brit kormányfő, az Európai Unió soros elnöke. És ha ő valóban „repülő starttal” indítja a felvételi tárgyalásokat - ennek hatására nemcsak hazánknak, hanem régiónknak is fel kell készülnie. Az ambiciózus elképzelések voltaképpen kiérződnek a vállalkozók, közintézményi vezetők, egyetemi oktatók, polgármesterek és önkormányzati képviselők jelen nyilatkozataiból egyaránt. Ami arra enged következtetni, hogy az öncélú belterjes vitákat - beleértve a választási kampányolást is - idén talán háttérbe szorítja a nemzeti érdek, és ha a feltételezett uniós reformok megkezdődnek, és megfelelő ritmusban haladnak a magyar felkészülések, a reménykedést - mely összeállításunk valamennyi szereplőjének szavaiból kiérződik - átválthatjuk az oly hőn áhított teljesítményre, mert aki teljesít, az tag lehet: ez a MEGOLDÁS. Brüsszelből jelentjük A regionális kapcsolatok építése Borsod-Abaúj-Zemplén megye brüsszeli képviselője, Varga Ferenc az új év első hónapját itthon töltötte. Az ünnepek múltával, mint mondta, a napi feladatok mellett maradt ideje az elmúlt évi tapasztalatok összegzésére és arra is, hogy felkészüljön mindarra, amit 1998-ra tervezett. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának szerintem négy fázisa különíthető el. Az első a rendszerváltást követő évekhez köthető, amikor az országot társadalmilag, de legfőképpen gazdaságilag fel kellett hozni egy bizonyos szintre. A megkerülhetetlen restrikció fájdalmas időszaka volt ez. A második szakasz kezdete 1997 júliusára tehető, amikor az Európa Tanács amszterdami csúcstalálkozóján megnevezték a csatlakozásra alkalmas országokat, így hazánkat is. A harmadik fázis 1998 áprilisával indul, a csatlakozási tárgyalások kezdetével... - Amelynek vége és a negyedik fázis kezdete a felvétel időpontja. - Ez az ezredfordulót követő második, harmadik évre prognosztizálható, de a találgatások helyett maradjunk a mánál. Nekünk az a dolgunk, hogy a rendelkezésre álló 4-5 évet jól használjuk ki. A régió iparának, mezőgazdaságának, oktatásának föl kell zárkóznia a tagsághoz. A mai gondolkodásmóddal ez nem kivihető. Holland barátaink mondják, hogy bekerülésük az egységes piacba időben gyorsan lezajlott, ami egy sor céget sodort csődbe egyik napról a másikra. - Léteznek utak, amelyekkel ez elkerülhető? - Ezek megkeresésén kell dolgozni. Kapcsolatba léptem az EU Ipari Főigazgatósága vezetőivel, hogy itt a megyében konzultációt folytassunk a mi vegyiparunk adaptálásához. Ennek időpontja február végére, március elejére tehető. Ezt követően mezőgazdasági szakemberek érkezését készítem elő. A várható új piaci, szabványügyi, vámmentességi és versenytársi helyzet miatt erre szükség van. Nem arról van szó, hogy a mi vegyipari cégeinket adaptálni gondot jelentene, mégis fontos nekünk ez a folyamat a kapcsolódás biztonságához. A mezőgazdaság éppúgy rászorul erre, mint az oktatás. - A regionális kapcsolatok fejlesztése során milyen konkrét eredményekkel lehet számolni egy-egy területen? - Magyarországon 3-4 felsőfokú oktatási intézmény lehet az európai tanulmányok központja, így köztük a Miskolci Egyetem is. Jövő év szeptembertől várhatóan megkezdődhet ez a képzésforma, amelyet három éven át Brüsszel finanszíroz. Lézer a vízszintező helyett 1998-tól és egyben az EU- országok közösségéhez való közeledéstől azt várom: először itthon, a saját portánkon kell rendet csinálni, hogy a felzárkózás ne csak a vágyak szintjén jelenjen meg - állítja Boncsér László, az Észak-magyarországi Közmű és Mélyépítő Kft. tulajdonos ügyvezető igazgatója. Véleményét elfogadhatjuk mértékadónak is, hiszen nem kevesebb, mint 36 év építőipari szakmai múlttal rendelkezik, ezen kívül pedig azon kevesek közül való, akik már a ’80- Visszatérve az EU és hazánk között áprilisban kezdődő tárgyalásokra, milyen regionális kapcsolódási pontok adódhatnak számukra? - Brüsszelbe konkrét tárgyalási tervekkel indulok, tárgyalási programjaimat napra, órára egyeztetem. Jó érzés, hogy kezdeményezéseinket pozitívan, segítően fogadják és erre számítok az 1998- as évben is, hiszen az ország ázsiója javult 1997-ben. Mivel a megyei közgyűlés, a megyei kereskedelmi és iparkamara, a területfejlesztési tanács vezetőivel folyamatos konzultációt folytatok, teljes szinkronban, hűen képviselhetők a régió érdekei Brüsszelben, ahol leginkább két nyelven, angolul és franciául folynak az érdemi megbeszélések. Németül és svédül is, de a legfontosabb tárgyalások nyelve az említett két nyelv. Ez üzenet is az idegen nyelveket alig beszélő üzletemberek számára. Számítógépes ismeretek és idegen nyelv tudása nélkül öt-tíz éven belül nem lehet boldogulni az évek nevű osztrák ISBAU-val. A fegyelem, a pontosság, a precíz munka számított mindenekelőtt a legfontosabbnak. A munkaidőt ki kellett dolgozni az utolsó percig, mégpedig a kezdés tempójának intenzitásával! - Mennyi idő kellett a magyarok átállásához? - A mi szakembereink hamar, egy-két hét alatt átálltak és ebben benne volt a lényegesen magasabb színvonalú technológia elsajátítása is. - így tekintve akár hízelgően rövid lehet a globális felzárkózásunk is? - Hangsúlyozni szeretném, hogy én csak a mi szakmánkról beszélek, s nyomban hozzá kell tennem, a szakmai képzés akkor magasabb fokon állt, akkor közelebb volt az európai igényekhez, az utóbbi tíz év alatt viszont nem fejlődött, míg ezalatt a nyugati országokban hihetetlen mértékű technológiai váltás történt. A padozatot, a falazást ott nem vízszintezővel, hanem lézerrel álltja be már a tanuló is. Korábban dolgoztunk német területen is, ahol lakásokat építettünk. A mi szakembereink 10 márkát kerestek óránként, de ha azt a munkát német kőműves, vagy ács végezte, a négyszeresére tarthatott számot. Ha a gyors szakmai felzárkózást nem tartja reálisnak, milyen időhatárok közé helyezi el a bérek kiegyenlítődését az EU-országokban ismert bérekkel? Nem tudom elképzelni, hogy itt 5 éven belül egy ács, vagy kőműves ugyanannyit keressen, mint francia, vagy német kollégája, pedig az EU-tagságnak ezt is „hoznia” kellene. Ekkora változásokhoz az ország gazdaságának is fel kellene nőni, de tovább megyek, el kellene tűnnie az országon belüli hatalmas különbségeknek is, amelyek most hazánk nyugati és keleti fele között kiáltóan megvannak. De nem mondhatunk le a képzés lényeges javításáról sem. Magyarul: elsőként a belső gondjainkon kell úrrá lennünk, kinekkinek a saját portáján, szakmájában kell rendet teremteni, és ehhez több időre lesz szükség 1-2 évnél. Az EU székháza, a döntések színhelye. 1998. január 27., kedd Másfajta életminőség keretei teremtődnek meg Program a jogharmonizációra Hazánk előtt nincs más út, mint hogy az eddigieknél szorosabban kötődjön az Európai Unióhoz, ami persze meghatározza a magyar jogrend jövőjét is... Jogrendünk már most kompatibilis az Európai Unió jogrendszerével, ami nem azt jelenti, hogy nincs tennivalónk a jogharmonizációval - szögezték le beszélgetésünk elején beszélgetőpartnereink, dr. Kalas Tibor, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja, az Államtudományi Intézet igazgatója és dr. Torma András, tanszékvezető egyetemi docens. - Csatlakozásunkhoz elsősorban a gazdaságot kell rendbe tenni, annak ellenére, hogy a meghatározó lépés a politikáé és a magyar politikai élet szereplői egyértelműen támogatják az európai integrációs törekvéseket - mondja dr. Toma András. - Az unió részéről én tartózkodást érzek, különösen Ausztriára igaz ez. A szomszédos ország fél mindenekelőtt az olcsó munkaerőtől, attól, hogy a tőke, az áru és a munkaerő szabad áramlásával hátrányos helyzetbe kerülhetnek. Vagy például le kell mondaniuk a segélyek egy részéről, hiszen Magyarország bármely területe jogosultabb az unió segítségére, mint az Ausztriában legrászorultabb Burgenland. Nem véletlen, hogy újabb előszobákat nyit előttünk az unió a csatlakozások elodázására. Az 1998-as év ezek szerint csak csatlakozási érettségünkre való készülődés újabb éve lesz? - Részben igen. Másrészt pedig már eddig is sikerült felmutatni igyekezetünk eredményeit - állapítja meg dr. Kalas Tibor. - Egyetemünk jelenleg is nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a hallgatók megismerkedjenek az Európai Unió, valamint a világ távolabbi országainak jogrendszerével is. Egy speciális kollégium keretében például az Egyesült Államok jogrendjét hozzuk közelebb az érdeklődőkhöz, jogi tanszék is működik nálunk. Az oktatásban egyre nagyobb szerep jut az uniós jogrendszernek. Az Európai Unió már korábban - más néven - 1957-től hoz olyan jogszabályokat, irányelveket, amelyek a tagállamok jogrendszerét közvetlenül érintik. Akár úgy is, hogy rendelete közvetlenül belép a tagállamok jogrendszerébe úgy, mintha azt a tagállamok parlamentje hozta volna. A másik gyakorlat, hogy az unió irányelveket ad ki, amelyek alapján a tagországok jogrendjét át kell alakítani. - Negyven év alatt igen sok rendelet, irányelv született az unión belül. Ez azt jelenti, hogy gyökeresen meg kell újítanunk jogrendszerünket? - Annak ellenére, hogy a magyar jog nyitott, befogadó jellegű volt, a feladat óriási, amelyből még jut azoknak is, akik jelenleg egyetemünk padjait koptatják -válaszol dr. Kalas Tibor. - Ezért nagy a mi felelősségünk, hogy az új jogászgenerációt erre fogékonnyá, alkalmassá tegyük. A kormánynak erre lebontott programja van arra, hogy melyik évben milyen tartalmi joganyagot kell átalakítani. - Ebben az évben milyen szakterület harmonizációja következik? - Már meg is kezdődött ez a munka a fogyasztóvédelmi törvény megalkotásával, amelyről elmondhatjuk, hogy az már az európai közösség és azok tagállamai, valamint a Magyar Köztársaság közötti társulás létesítéséről szóló szerződésnek megfelelően az európai uniós irányelvekkel összeegyeztethető.Amennyiben a törvény betűje megvalósul, úgy a magyar állampolgár elmondhatja, hogy fogyasztóvédelmi érdekeit ma a nyugat-európai normák szerint érvényesítheti? Ez így van. A fogyasztóvédelem, a környezetvédelem jogharmonizációja a társulási szerződésben foglaltak szerint a legfontosabbak között szerepel, okait fölösleges hangsúlyozni. Nem mintha a gazdasági törvények, a szabványosítás nem lenne hasonlóan fontos. - Ez az év mindannyiunk életében meghatározó lesz a választások miatt, új kormánya lesz az országnak, új arcok kerülnek a közélet előterébe - fűzi az előbbiekhez dr. Torma András. - Nagyon fontos, hogy a megszorító intézkedések meghozzák gyümölcseiket, hogy a gazdaság felpörögjön, nőjön a fogyasztás, hogy ne szakadjon szét az ország. A vidék és a Dunától keletre eső országrész lakói szegénységben élnek, egyharmaduk csak tengődik. Nem látszik, hogy a politika mindent megtesz azért, hogy ne szakadjon szét az ország. Úgy látszik, a makromutatók most már jó irányba mozdultak el, a választások mindenképpen megújulást kell, hogy hozzanak akkor is, ha ez a koalíció marad... - Ha a jogharmonizáció megvalósul, ami feltétele a belépésnek, egy másfajta életminőség kezdeteit teremti meg számunkra, vagy megközelíti azt, ami a tagállamokban már megvalósult - mondta befejezésül dr. Kalas Tibor, a Miskolci Egyetem dékánja. Dr. Kalas Tibor dékán. Dr. Torma András docens. Az Európai Unió intézményei Az Európai Bíróság és a Számvevőszék Korábban írtunk az Európai Parlament tevékenységéről, bemutattuk az Európai Bizottságot, a Miniszterek Tanácsát, valamint az Európai Tanácsot, mint az EU intézményeit. Ezúttal következzék az Európai Bíróság és a Számvevőszék. A luxemburgi székhelyű Európai Bíróságnak 15 tagja van, vagyis 15 bíróból áll, akiket közös megegyezés alapján a tagországok kormányai küldenek a testületbe hat esztendőre. A teljes függetlenséget élvező bíróság felügyel arra, hogy az Európai Unió alapszerződéseit betartsák és törvényeit megfelelően alkalmazzák. Az Európai Bírósághoz egyaránt fordulhatnak a tagállamok csakúgy, mint az unió intézményei, valamint az állampolgárok. Ugyancsak Luxemburgban székel az Európai Unió Számvevőszéke, melynek tagjait az Európai Bírósághoz hasonlóan - hat esztendőre delegálják a tagállamok. Ez a testület ellenőrzi az Európai Unió bevételeit és kiadásait, valamint éves jelentést készít az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa