Déli Hírlap, 1998. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-18 / 41. szám
4 BIZTONSÁG ÉS KÉNYELEM MAESTRO AZ M3-ASON Az M3-as autópálya továbbépítésének alapkőletétele -1996. október 9. - óta csak másfél év telt el és a munkálatok a füzesabonyi szakaszig bezárólag már a befejezéséhez közelednek. A Budapest-Polgár közötti teljes projekt két ütemben, rögzített határidők alapján valósul meg. Ennek első üteme a Budapest— Füzesabony közötti szakasz, melynek építési munkáit nemzetközi versenytárgyaláson hirdették meg. Az új szakasz átadása és a meglévő autópálya felújítása azonos befejezési határidővel, 1998. szeptember 1-ig megtörténik. A 44 km hosszúságú új szakaszon 4,3 millió m földet és 1,34 millió m burkolatot építenek be. Az új hidak felülete 23 400 m 2. Az építés során alkalmazott technológia sajátosságainak köszönhetően a tél folyamán is jó ideig zavartalanul folytatódott a munka; a megfelelő kötésgyorsítók -5 Celsius-fokig biztosítják ennek feltételeit. A fejlesztési folyamat egyik alapköve, hogy mind a meglévő, mint a fejlesztés alatt lévő szakaszok maximális biztonságot és kényelmet kínáljanak az autósoknak. Az útvonal mentén az ÉKM Autópálya Rt. olyan berendezéseket és eszközöket helyez el, melyek fokozzák a biztonságot és egyben növelik az utazási kényelmet. Az autópálya mentén 2 km-enként segélykérő telefonokat helyeznek el. A meteorológiai mérőhelyek segítségével a diszpécserközpont folyamatos tájékoztatást tud adni az időjárás okozta veszélyhelyzetekről. Az épülő szakaszon teljes felületükön fényvisszaverő fóliás útirányjelző és útvonalmegerősítő táblákat helyeznek ki, és ezzel egyidőben a már üzemelő szakaszon is kicserélik a régi táblákat. A csomópontok előtt a burkolaton a kijáratot jelző nyilak tartós fényvisszaverést biztosító anyagból készülnek, a haladósávot és a leállósávot elválasztó útburkolati jel pedig bordázott lesz. Az M3-as autópályán épül ki a Maestro, az a dinamikus forgalomirányító rendszer, amely kamerákkal és forgalomszámláló berendezésekkel folyamatosan figyelemmel kíséri a forgalmat, és egyben lehetővé teszi a 30-as út forgalmának figyelését is. A balesetveszélyes helyzet kialakulására nagyméretű elektronikus táblák hívják fel a gépjárművezetők figyelmét. Az üzembe helyezendő közlekedésbiztonsági eszközök jelentősen csökkentik a balesetek számát. Az utazók kényelmét a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével tervezett 5 pár kulturált jal felszerelt pihenőhely biztosítja. Az épülő szakasz 82. km-szelvényénél, Karácsondnál komplex pihenő - benzinkúttal, étteremmel, panzióval - készül. A környezetvédelmi szempontok figyelembevételével kialakított, világítással ellátott pihenőhelyeken új típusú, vandálbiztos WC-épületek és bennük a mozgássérülteknek kialakított helyiségek lesznek. Az épületekben bébipelenkázó, a pihenőhelyen pedig gyermekjátszó szolgálja a családok kényelmét. Az autópálya új, Gyöngyös-Füzesabony közötti szakaszán a forgalom várhatóan szeptember elején ingyenesen megindulhat attól függetlenül, hogy a díjasítást csak 1999. január 1-től vezetik be. A mélypont után megyénk ipara Lassan, de felfelé? Az Észak-magyarországi Munkaadói és Gazdasági Közösség (ÉMGK) szervezésében tegnap a Borsodi Gabonaipari Rt. miskolci székházában tartott tájékoztatást Turkovics Barnabás, a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatója Borsod- Abaúj-Zemplén gazdasági helyzetéről. A statisztikai kimutatás szerint az elmúlt évben jelentős növekedés indult be az iparon belül, dinamikusan növekedett a GDP, ám ezzel együtt csak két megyét előzünk meg az országban. Barkóczi István, az ÉMGK elnöke köszöntötte a vendégeket és az előadót, majd rövid bevezetőjét követően Turkovics Barnabás vette át a szót. Az elmúlt évekre is visszatekintő értékelésében elmondta, hogy ’93-ban borult fel a gazdaság egyensúlya, mert miközben a belföldi felhasználás növekedett, a termelés csökkent, romlott az ország kereskedelmi folyó mérlege. Az elmúlt két évben viszont sikerült szűkíteni ezt az ollót - utalt a gazdasági megszorító intézkedésekre - az államháztartási hiány ennek ellenére még mindig jelentős. Az elmúlt év 11 hónapjának statisztikája azt mutatja, hogy a kedvező tendenciák markánsabban jelentkeznek. Amíg ’94-ben mintegy 224 milliárd forint volt megyénk GDP-je, addig ’96-ban már 352 milliárd forint. Mivel folyóáron számított az érték, a növekedés mértéke nagyjából azonos a fogyasztói árindex emelkedésével, amíg az ország GDP-je reálértéken 5-5,5 százalékkal emelkedett, addig megyénkben alig változott. A régiók közötti különbségek tovább nőttek a főváros és a Nyugat- Dunántúl javára. Megyénk GDP- je az országos átlagnak csak 70 százaléka (ha vidéki átlagot nézünk, sokkal kedvezőbb a kép). Amíg az ’50-es, ’60-as években a vas és acél országának vonzásában szerencsés volt megyénk gazdasági szerkezete (a nehézipar túlsúlya), addig a ’90-es években ez a válságágazatok képében visszaütött. Az elmúlt években jelentősen átalakult a gazdaság szerkezete. A tavalyi felmérés szerint a mintegy 50 000 vállalkozásból mintegy 37 500 működik. Összesen 93 cég foglalkoztat 300-nál több munkavállalót, a 97 százalékuk viszont a 10 fő alatti kategóriába tartozik. A vállalkozások száma alig változott tavaly, miközben több lett a társas és kevesebb az egyéni vállalkozás. Megyénk gazdaságán belül továbbra is az ipar a meghatározó, amely ’89-hez képest 60 százalékos teljesítményt produkál, miközben számos veszteséges termelést leállítottak. Az elmúlt év első háromnegyed évében az 50 főnél többet foglalkoztató cégek termelése mintegy 6 százalékkal növekedett az előző év hasonló időszakához képest. A külföldi tőke is megjelent megyénkben (elsősorban az energiaszektorban), de még elmarad az országos átlagtól. A népesség gazdasági aktivitására jellemző, hogy a ’93-as mélypont óta lassú mértékben mérséklődött a munkanélküliek száma. Mindennél többet mond azonban az az adat, hogy az aktív keresők aránya a teljes lakosságnak csak a 28 százalékát teszi ki. A munkanélküliek arányának számítására több módszer is létezik, az egyik szerint 15 százalék, a másik szerint viszont 18,5 százalékot tesznek ki. (csontos) Csökken az állatállomány A mezőgazdaság változó teljesítményt produkál. A ’92/93-as alacsony növénytermesztést követően átlagos vagy valamivel jobb eredményt produkált az ágazat. Az átalakulás következtében a földterületek mintegy 54 százalékát teszi ki az egyéni gazdálkodók köre. Az állatállomány viszont mélyponton van. A nagy- és kisgazdaságokban egyaránt jelentősen csökkent a szarvasmarhák és a sertések száma. DELI HÍRLAP • BELPOLITIKA Egy 22 éves fiatalember kómában Hol gyógyulhat az agysérült? Attila, egy 22 éves miskolci srác már több mint 50 napja fekszik kómában - írtuk lapunk tegnapi számában. Az agysérültek rehabilitálása az egész országban egyedül Budapesten, az Országos Rehabilitációs Intézetben lehetséges. Nem az a gond, hogy csak egy intézet hivatott e feladatra, hanem az; itt is rendkívül kevés a hely. Öt ágy van e célra, holott 15-re lenne szükség... Esetenként három-négy hónapot kell várni arra, hogy az intézetbe kerüljön a rászoruló. Kérdéseinkkel dr. Ökrös Ilonát, a B.-A.-Z. Megyei Kórház Központi Aneszteziológiás és Intenzív Terápiás Osztályának vezető főorvosát kerestük meg. (Jelenleg - bár nem az itt nyújtható kezelésre van már szüksége - ezen az osztályon fekszik Attila.) Az élőlények közül egyedül az ember rendelkezik szürkeállománnyal, agykéreggel. (Ennek megléte teszi lehetővé, hogy emberspecifikus cselekedeteket végezzünk: beszéljünk, gondolkozunk stb.) Ha e nagyon sérülékeny szervünk nem működik, akkor következik be kóma. Minden olyan állapot, mely oxigénhiányt okoz, sérti az agykérget. (Ezért fontos, hogy szükség esetén az újraélesztés 3-5 percen belül elkezdődjön.) Ha az agykéreg bizonyos területe elpusztul, akkor ezek az idegsejtek nem nőnek újra, nem pótlódnak. Viszont az bekövetkezhet, hogy az épen maradt agyterület átveszi az elpusztult résznek a funkcióit. A sérülés pillanata a jövőt illetően, a felgyógyulás esélyeinek szempontjából meghatározó. Megyénkben az agykoponyasérülteket a megyei kórházba szállítják, mivel itt van meg az ellátásához szükséges összes feltétel: CT, idegsebészet, intenzív terápia. Attól kezdve, hogy a gyógykezelés nyomán a beteg úgynevezett stabil állapotba kerül - tehát az alapvető életfunkciói jók -, az ovostudomány már nem sokat tehet. Most már arra kell várni, figyelni, hogy a beteg állapota miként változik. Át tudja-e venni (részlegesen vagy teljesen) a megmaradt agyterület az elpusztultnak a funkcióit. A főorvos beszámolt egy olyan betegéről, aki négyhónapos intenzív terápiás kezelést követően még kómás állapotban került az Országos Rehabilitációs Intézetbe és egy esztendő múlva már számítógépet tudott kezelni. Hogy a tragédia bekövetkezte után mennyi ideig remélhető az állapot javulása? Hivatalosan azt tartják, hogy másfél év után nem várható már javulás. Persze - teszi hozzá Ökrös főorvos - az orvos az állapot jobbra fordulását soha nem zárja ki, hiszen a természet időnként nagy meglepetéseket tartogat számukra. Az újságokban időnként felröppen annak a híre, hogy valakinél 5-6 év után szűnik meg a kómás állapot. Ezeket az állításokat szakmai cikkek nem erősítik meg. A gyógyulásra való várakozás viszont nem lehet passzív időszak. Nagy szükség van ebben a helyzetben biztos családi háttérre és egy olyan egészségügyi struktúrára, ami hiányzik Magyarországon. Az elmúlt évtizedekben - például a közlekedési balesetek szaporodása miatt - nőtt az agysérülést szenvedett emberek száma. Közülük a diagnosztika (CT), műtéti lehetőség és az intenzív terápia fejlődése következtében egyre többen maradnak életben. E változással viszont nem járt a rehabilitációs ágyak számának növekedése. Vagy régiónként kellene az agysérültek számára rehabilitációs osztályt nyitni, vagy a jelenlegi budapesti központot kellene bővíteni. (A főorvos az egységes betegellátás érdekében az utóbbit tartja jobbnak.) A rehabilitáció feltétele egyébként: a kiváló ápolás, a gyógytorna, az izmok megtartása érdekében úgynevezett kondukciós gyógytorna (mely a meglévő pszichés reakciókat felhasználja, fejleszti), logopédus, pszichológus és családterápia a hozzátartozók részére. A megyei kórházban a GYEK rehabilitációs osztálya minden szükséges feltétellel rendelkezik. (Dr. Szabó Emese adjunktustól megtudtuk, hogy az osztály dolgozói már akkor megkezdik a kómás állapotban lévő kisbeteg rehabilitálását, amikor ő még a gyermek intenzív osztályon fekszik. A felnőtt betegek viszont sorbanállás, előjegyzés után heteket, néha hónapokat követően kerülnek az Országos Rehabilitációs Intézetbe. (Egyébként azon kómás betegek jövője sem megnyugtató, akiknek az állapota emberi számítás szerint már nem javul. Őket vagy otthon ápolják vagy valamilyen elfekvő intézetbe kerülnek.) •JC Ágyszámnövelő aláírásgyűjtés Attilának vannak olyan reakciói - például az édesanyja elmondása szerint időnként figyel a szülőkre - mely reményt nyújt arra, hogy az állapota javulni fog. Intenzív terápiás kezelésre nem szorul, viszont nagy szüksége lenne a rehabilitációs intézet által nyújtott szolgáltatásokra. Most ő is sorban áll a bejutáshoz. Az édesanyja, Szabó Béláné a fia s barátai segítségével aláírásgyűjtési akcióba kezdett. Az ív tetején a következő szöveg áll: ,,Az Országos Rehabilitációs Intézet ágyszámfejlesztéséért, Központi Kómacentrum kialakításáért, súlyos agykoponyasérültek rehabilitációjáért. Szolidaritást!” Az íveken a polgárok az olvasható aláírásuk mellé a lakcímüket is tüntessék fel. A kétségbeesett asszonyhoz az aláírásokat a következő címre küldjék el: 3523 Miskolc, 23-as Számú Postahivatal, pl.: 8. A jelige: Szolidaritás. Bozóttüzet szüntess! Különleges járművek nélkül nehezen megy... A miskolci Deszkatemplom felgyújtását leszámítva 1997-ben nem történt kiemelkedően nagy tűzeset megyénkben. A tegnap délután a megyei tűzoltóparancsnokságon megtartott sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a kivonulások jelentős részét továbbra is a mező- és erdőgazdaságban regisztrálták. Dr. Radványi László ezredes, Borsod-Abaúj-Zemplén megye tűzoltóparancsnoka értékelésében többek között elmondta, hogy tavaly 2739 kivonulásuk volt. A tűzesetek mintegy 65 százaléka - az előző évekhez hasonlóan - a mező- és erdőgazdaságban keletkezett. Az ipari ágazatban minimális növekedést tapasztaltak. Örvendetes viszont, hogy folyamatosan csökken a lakásokkal és személyi ingatlanokkal kapcsolatos riasztás. Megtudhattuk azt is, hogy a tűzesetek következtében 1997-ben megyénkben 18 személy vesztette életét. A megmentettek száma 81, ami kiemelkedőnek mondható. Ez annak tudható be, hogy régiónk tűzoltóparancsnoksága gyors műszaki riasztó-mentő egységgel rendelkezik. Tavaly a szerencsi, sátoraljaújhelyi és szendrői tűzoltóság kapott világszínvonalú gépkocsi fecskendőt. Idén a miskolci, ózdi, mezőkövesdi, szerencsi, sátoraljaújhelyi és kazincbarcikai egység erre vonatkozó pályázatát fogadták el. Ám több speciális gépjármű, eszköz kellene. Nagy szükség lenne legalább egy 50 tonna teherbírású darura és a térség meghatározó iparához igazodva vegyi-műszaki eszközökre. Az erdőtüzek eloltását szolgáló korszerű járművek beszerzése a tűzesetek arányát figyelembe véve pedig elengedhetelen. Megyénkben a bozót- és erdőtüzek nagy részét állampolgári gondatlanság okozza, ráadásul hiányzik az emberek segítőkészsége. A települések lakói passzívan figyelik, ahogy a tűzoltók megfeszített munkát végeznek. Szeretnék újraéleszteni az önkéntes tűzoltói tevékenységet. Jelenleg 30-40 ilyen szervezet működik, de legalább 100-110-re lenne szükség. A tűzmegelőzésben a hivatásos tűzoltók a létesítményi tűzoltóságok tagjaira is számítanak, akikkel folyamatos szakmai együttműködést alakítottak ki. A megemelt központi költségvetésnek köszönhetően a tűzoltók bérezése (beleértve a pótlékokat is) kimozdult a holtpontról, bár az is idetartozik, hogy ebből a pénzből beruházásokra már nem futotta. A tűzoltóság munkáját segítő önkormányzatok közül Tiszaújváros és Kazincbarcika emelkedett ki. Az 1998-as költségvetés ismeretében idén is biztosítani tudják a nyugodt működést. Ide tartozó hír, hogy a 78 települést ellátó encsi tűzoltóság a BM pályázatán elnyert pénzből új laktanya építésébe kezdhet a közeljövőben. (szűcs) A bozóttüzek elhárításában a lakosság is komoly segítséget nyújthat a tűzoltóknak. (Jakubik László felvétele) 1998. február 18., szerda Kovács László az egyetemen Kovács László külügyminiszter, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter és Németh Zsolt, a Fidesz-MPP alelnöke, a Parlament külügyi bizottságának tagja lesz a vendége a Miskolci Egyetem hallgatóinak és oktatóinak azon a mai fórumon, amelyet a bölcsészhallgatók Citromfa Politikai Műhelye szervezett. A rendezvény a választásokig tartó, további négy hasonló eseményből álló sorozat nyitánya. A Citromfa mindig különböző pártállású politikusokat hoz össze egymással. Az aulában megrendezendő, 5 órakor kezdődő mai fórum témája a meghívottak névsorából is kitetszik- hazánk külpolitikája, illetve a külpolitikai helyzet.