Déli Hírlap, 1998. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-01 / 179. szám

1998. augusztus 1„, szombat Tiszaújvárosban telik a plusz támogatásra Tankönyv és támogatás Nemcsak a gyerekeket kezdi egyre inkább nyomasztani az iskolakezdet közelgő „réme”, hanem a legtöbb szülőt is. Utóbbiakat a várható - azaz: cseppet sem várt - sok-sok ezer forintos kiadás miatt. A fizetni­valók között jelentős arányt képviselnek a tankönyvek, amelyek az idén átlagban 10 százalékkal drágábbak, mint tavaly. Egy-egy tankönyvcsomag - at­tól függően, hogy hányadikba jár a diák, illetve mely könyveket kell majd használnia - négy-öt, de akár nyolcezer forintba is ke­rülhet. Ehhez jön még az atlasz, a szótár, hogy a többi iskolai fel­szerelésről ne is beszéljünk. Az iskoláknak május 31-ig kel­lett felmérniük azt, hogy hány ta­nulójuk kíván tankönyvet, illetve segédkönyvet kölcsönözni az is­kolai könyvtárból, annak hiányá­ban az iskolától. Az 5/1998. (II. 18.) számú MKM-rendelet írja ezt elő, mint ahogy azt is, hogy az iskoláknak tudniuk kell: hány, szociálisan rászoruló tanulójuk van, illetve hányan igényelnek tankönyvtámogatást. Minderről tájékoztatniuk kellett a nevelőtes­tületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskola di­ákönkormányzatát. A nevelőtes­tületnek június 30-ig kellett meg­határoznia a tankönyvtámogatás módját. ■ ■ Kerekes Károlyné, a miskolci polgármesteri hivatal tanácsosa azt is elmondta, hogy Miskolc ön­­kormányzata az 1998/99-es tan­évre 36 614 általános és középis­kolás diákkal számol, c létszámra igényelte meg a tankönyvvásárlá­si támogatást a központi keretből. Ennek összege egységesen 1174 forint­­ egy tanulóra. A pénz szeptemberben kerül az iskolák­hoz, és mivel céltámogatás, másra nem használható fel, csak a piaci áron megvásárolt tankönyvekre. (A piaci ár a tankönyvjegyzékben az adott tankönyvnél feltüntetett, az iskolai terjesztésben alkalmaz­ható ár, ami kevesebb, mint a könyvesbolti.) Iskolánként változó, hogy mi­lyen módon osztják el a pénzt. Van ahol egységesen minden ta­nuló megkapja a támogatást, van ahol a rászorultság alapján diffe­renciálnak. Van egy megkötés is: az iskolákhoz kerülő összegnek minimum az egynegyedét tartós tankönyv, továbbá a tanulók által használt segédkönyv vásárlására kell fordítani, olyanokra, ame­lyek az iskola, illetve az iskolai könyvtár tulajdonába kerülnek. A legtöbb település önkor­mányzata - ilyen a miskolci is - az előírtnál több támogatást nem tud adni a tanévkezdethez. A szo­ciálisan rászorulókat - a gyerme­kek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján - rendsze­res támogatás is megilleti. Mis­kolcon 8400 olyan gyerek van (közöttük az iskolás korúaknál kisebbek is), akik családjában az egy főre eső havi nettó átlagkere­set nem haladja meg a 13 700 fo­rintot - ez a jelenlegi öregségi nyugdíjminimum. A támogatás havi 2740 forint, amit a legtöbb esetben az iskoláknak utalnak az önkormányzatok. ■ ■ A mezőkövesdi helyzetről Dancsné Simon Mária, a polgár­­mesteri hivatal hatósági osztályá­nak vezetője tájékoztatott. Az ön­­kormányzat rendelete szerint az általános és középiskolások az öregségi nyugdíjminimum 50 százalékát kapják a tanévkezdet­hez. (Az általános iskolások már meg is kapták.) A főiskolásokat és egyetemistákat pedig a 100 százalék - azaz 13 700 forint - il­leti meg. Kazincbarcika nem tud pluszt adni, Tiszaújváros annál többet. Itt a diákoknak (szüleiknek) a tan­könyvek árának mindössze egy­negyedét kell megfizetniük. És nem csupán a Tiszaújvárosban la­kóknak jár a kedvezmény, hanem minden általános és középiskolás­nak, aki ott tanul. Azt is megtud­tuk Szabóné Fónagy Erzsébettől, a polgármesteri hivatal oktatási, közművelődési és sportirodája ve­zetőjétől, hogy további, úgyneve­zett beiskolázási támogatást kap­nak azok a tiszaújvárosi - ott lakó - gyerekek, akik családjában az egy főre eső havi nettó kereset nem éri el a 31 (!) ezer forintot. Az igénylés határideje éppen teg­nap járt le, a várható támogatás 3-6 ezer forint lesz. Azok a tisza­újvárosi fiatalok, akik főiskola vagy egyetem nappali tagozatán tanulnak, kérésre egyszeri pénz­­juttatásban részesülnek, szeptem­bertől pedig immár havi támoga­tás is jár nekik. Sz. G. Egy-egy tankönyvcsomag négy-öt, de akár nyolcezer forint­ba is kerülhet. Mától fizethet a felvásárló Néhány helyen a sajtóban tévesen jelent meg, hogy mikor köteles kifizetni a felvásárlást végző szervezet az átvett élelmezési célú bú­za árát. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a kifi­zetés határidejéről a következő közleményt juttatta el szerkesztősé­günkhöz. Az 1998. évi termésű élelmezési célú búza garantált áron történő állami felvásárlásáról szóló 58/1997. (VIII. 29.) FM rendelet 3. § (3) bekezdése alapján a felvásárlást végző szervezet az átvételtől számított 15 napon belül, de legkorábban augusztus 1 -jén a kvóta jo­gosultjának köteles kifizetni a termék ellenértékének 60 százalékát. Hasonlóképpen történik a 3/1998. (VII. 16.) FVM rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a kistermelőktől az intervenciós felvásárlás keretében történő jövedelemkiegészítő támogatás kifizetése. Esze­rint a felvásárló az átvételtől számított 15 napon belül, de legkoráb­ban augusztus 1 -jén a kvóta jogosultjának köteles kifizetni a termék ellenértékének 60 százalékát. Tor-Tour de France A 18. fordulójához érkezett idei nagy francia kerékpáros körver­seny lassan önmaga paródiája, vagy inkább szomorú emlékműve: a versenyzők a nehéz napokon már egy langyos beöntéstől is tar­tózkodnak, nem hogy be mernének venni egy Quarelint fejfájás mi­att. Kiderült ugyanis, amit minden gyerek tudott: ilyen teljesítménye­ket már aligha lehet ajzószerek nélkül produkálni. Illetve talán le­het, de a versenyzők - és szponzoraik, tulajdonosaik - tutira akar­nak menni, és a „célbaérkezős" típusú sportoknál elegendő, ha csak egy egész picivel gyorsabbak vagyunk a második helyezettnél, máris mi vagyunk az elsők. A doppingszerek használatán­­ már felháborodott illetékesek (a bármilyen illetékesektől általában megszokottak szerint) szemfor­gató módon a doppingszerek egészségre káros voltát ostromolják. Úgy tesznek, mintha három hetet 100 feletti pulzussal bringái te­kerni tü­dőszakasz­tó emelkedőkön, vagy XXI. századi műtéti techni­kával összetaknyolt térdszalagokkal tovább focizni pár héttel a baleset után nem lenne egészségkárosító. A siránkozás helyett be kell látni, hogy az élsport üzlet, óriási üzlet, ahol nincs gáz és fék, csak a nézettség, a megtérülés, meg ilyesmik számítanak. Egyszó­val olyan, mint általában a üzleti élet: minden meg van engedve, csak ki ne derüljön. Azért gondolkozzunk pozitívan: az élsportot talán lehet kontrol­lálni, hiszen előbb-utóbb a legújabb, legravaszabb doppingszer használatát is ki tudják mutatni. Ezzel szemben az úgynevezett üz­leti életben nehéz kimutatni, kinek, melyik cimborája ült a megfele­lő helyen egy-egy meglepően jutányos privatizációs akció folya­mán, vagy kiből hogyan lett fb-tag 14 helyen. Legalábbis egyszerű viz­eletviz­sgálatból nem derül ki... Kiss József DÉLI HÍRLAP • BELPOLITIKA Mától már emelt díjjal ketyeg a villanyóra Változó drágulás Egyelőre nincs szó újabb energiakompenzációról Annyit már a kormányközle­mény alapján megtudhattunk, hogy mától átlagosan 8,1 száza­lékkal emelkedik a villamos energia ára. Az „átlag” szó azon­ban mindig is sejteti, hogy ez azt jelenti: a különböző kategóriák között eltérést tapasztalunk majd. Kiderült azonban az is, hogy amíg mi átlagosan 8,1 szá­zalékkal fizetünk többet az ára­mért, addig az áramszolgáltató társaságok - esetünkben az ÉMÁSZ - 9,1 százalékkal veszi drágábban a villamos energiát a Magyar Villamosmű­vektől. Dr. Perjési Zoltántól, az Észak- Magyarországi Áramszolgáltató Rt. gazdasági igazgatójától meg­tudtuk, hogy kissé kesernyés száj­ízzel vették tudomásul ezt az ár­emelést, hiszen számukra nagyobb arányban emelkedett a villamos energia ára. Ezzel azt a tévhitet is szerte lehet foszlatni, hogy az áramáremeléseken a szolgál­tatócégek járnak jól. A gazdasági vezetőtől megtud­tuk, hogy mit is takar az a bizonyos átlagos 8,1 százalékos áremelés. Az 50 kilowattóránál kisebb fo­gyasztású háztartások 8,9 százalék­kal fizetnek majd többet, 50 és 300 kilowattóra között 8 százalékos a drágulás. Legkisebb arányban a 300 kilowattóra fe­lettieket érinti az áremelés, hiszen ott „mindössze” 6,8 százalékos a díjnö­vekedés. Hasonló a megoszlás az éjsza­kai áramnál is: 200 kilowattóráig 8,45, 200 és 1000 kilo­wattóra között 7,9, 1000 kilowattóra felett pedig 5 szá­zalékos az áremel­kedés. A fogyasztók számára zökkenő­mentes lesz az átál­lás, azaz nem lesz rendkívüli óraleol­vasás. Augusztus­ban még a régi árak szerint fizetünk. Az első emelt villany­­számla (az augusz­tusi fogyasztásnak megfelelő) pedig várhatóan szeptem­ber végén érkezik. Egyelőre nem sokat tudni az ener­giakompenzációról. A leköszönő­­ben lévő Karl Imre államtitkár, az Energia Alapítvány kuratóriumá­nak elnöke a napokban azt nyilat­kozta, hogy az alapítvány kasszája üres, mert nem készültek arra, hogy október előtt változik az áram ára. Sz. B. Mától drágább áram­ben... „folyik” a vezetékek Mikor lesznek új tarifák? Még mindig nem tudni, mi­kor vezetik be a Magyar Ener­gia Hivatal kezdeményezésére és vezérletével kidolgozandó új áramtarifarendszert. Az új díjrendszer - igazodva az Eu­rópai Unióhoz - arra kívánja ösztönözni a fogyasztókat, hogy racionálisabban használ­ják az áramot. A rendszer - az előzetes szakmai tanulmányok alapján - négy választható ta­rifát fog tartalmazni. A Magyar Energia Hivatal tervezete szerint megváltozik a csúcsidőszak. A ma még ér­vényes rendszer csak az esti órákat tekinti csúcsidőszak­nak, de a tapasztalat azt mu­tatja, hogy már nappal is van­­­­nak olyan órák, főleg délelőtt, amikor erősen megnövekszik a terhelés. Az új rendszerben tehát nem egy, hanem leg­alább két csúcsidőszakot fog­nak nyilvántartani és ennek megfelelően kell kevesebbet, vagy többet fizetni. AKCIÓZNAK A TERMELŐK Dinnye-bummot jósolnak Egykoron mindenféle reklám nélkül vették, és vitték a nyár egyik csemegéjét, a görögdinnyét, ám kiderült, hogy a piacgazdaság viszonyai között ez sem így mű­ködik. Az Országos Zöldség Ter­méktanács és a Magyar Gyü­mölcs Szövetség és Terméktanács kóstolással egybekötött görög­dinnye-bemutatót tart Budapes­ten és Székesfehérváron. A piaci viszonyokhoz igazodó el­ső élelmiszerfogyasztás-ösztönző akciót - állami támogatással - a tej­termelők indították, akikhez most csatlakozik a zöldség-gyümölcs ágazat, amely az Agrármarketing Centrum Kht­. segítségével az egyik üzletlánc budapesti és székesfehér­vári boltjaiban augusztus elején kós­tolóval egybekötött görögdinnye­bemutatót tart. Magyar logikával gondolkodva ez azt jelenti, hogy várhatóan kitűnő dinnyetem­és érik a földeken, s a búzaválság után a dinnyéé jön. Ezt támasztja alá a Zöldség és gyümölcspiac című szaklap augusztusi számában meg­jelent várakozás is: „a dinnye az idei év egyik problémákkal küzdő ter­méke, hiszen a megnövekedett ter­mőterület, valamint a ragyogó ter­méskilátások miatt várhatóan túl sok lesz belőle. A fölösleg mértéke akkorának ígérkezik, hogy kor­mányzati beavatkozás szükséges a piaci zavar elhárítására.” Medina Viktor, a Zöldség és Gyümölcs Ter­méktanács marketing munkatársa egy kicsit finomított az előrejelzé­sen, amikor azt mondta: a legutolsó felmérések szerint valószínűleg el­marad a termés mennyisége az elő­re jelzettől. Az import elhanyagol­ható mértékű - cáfolta a spanyol, görög behozataltól való félelmet -az export viszont dinamikus ütemben fejlődik, nagy a hú­zóereje. A termés minősége jó lesz. Ezek alapján, ha az exportpiacokon fenn tudjuk tartani a keresletet, a terme­lők jó áron adhatják el a dinnyéjüket. Ellenben amennyiben az export elma­rad a remélttől, bedugulhat a hazai piac. Most még nem lehet pontos választ adni az export alakulásáról - jelen­tette ki Medina Viktor, vagy­is nem tudják, hogy lesz-e dinnyeértékesítési válság. Ami viszont tény: az idén több, mint 30 százalékkal növekedett a görögdinnye vetésterülete, s a 8 ezer hek­tárról várhatóan 200 ezer tonnát takarítanak be, amiből 80 ezer tonnát szeretnének exportálni. Vagyis több, mint a felét itthon kell eladni. Részben ez moti­válta a szervezőket, amikor az egészséges életmód mozgalomhoz csatlakozva kitalálták a kóstolóval egybekötött dinnyebemutatót. Mint Medina Viktortól megtudtuk, az ak­ciót idővel szeretnék jobban kiter­jeszteni, elérni az ország más része­it is, de ez nagyban függ az akció tá­mogatóitól. (csontos) A sok csapadék jót tett a dinnyének. 3 99 Édesár”-felesleg( ?) - Felháborító, amit megen­gednek maguknak egyes keres­kedők - kelt ki magából egyik olvasónk tegnap. S, ha csak ő lett volna az egyetlen!... A szer­kesztőségünkben személyesen megjelent Gaál Árpádon túl, tu­catnyira tehető azon telefonálók száma, akik - jobb híján - la­punknál kerestek jogorvoslatot a cukoráringás miatt. Mi is történt valójában? Gaál Árpád szerint nevetséges az a hi­vatalosnak mondott hivatkozás, miszerint a termelési költségek növekedése miatt kell 20 száza­lékkal növelni a cukor árát. „Mert hisz’ ki gyárt cukrot júliusban? Az Olvasónk a vonal végén Egyre nagyobb népszerűségnek örvend ol­vasóink körében a Déli Hírlap díjtalanul hívha­tó zöld száma (06-80/200-523), amely­nek segítségével kérdéseket tehetnek fel, beje­lenthetik észrevételeiket. Jelen cikkünk is egy „zöld hívás" nyomán született.­­----------------------------------------­ ősz közepére, végére tehető ter­mésből vajon kik akarnak már most aratni? Higgye el uram - így a panaszos - legyen bár akármi­lyen gúnya a kormányon, ugyan­úgy a kisember kisemmizésére tö­rekszik mind...” Amiért pedig mindez felhábo­ríthatta Gaál Árpádot: a média közlése szerint augusztus 1-jétől, tehát mától emelik 20 százalékkal a cukor fogyasztói árát. Ezzel szemben az egyik neves miskolci diszkontáruházban csütörtökön még 109 forintért volt kapható ki­lónként a „fehér édes”, míg dél­után 6-ra 119-re ugrott az ára. Pa­naszos olvasóink többségének egyértelmű véleménye szerint az egyes üzletek, illetve központjaik raktára cukordús, csak épp szá­mukra kedvezőbb áralakulásra fe­nik a fogukat. Mi ebből az igazság? Az Unió ÁFÉSZ Búza téri Árucsarnokának vezetője, Papczán Ernő szerint szinte semmi. Náluk ugyanis akár ma is (mint ahogy tegnap és teg­napelőtt) 109 forintért kapható az 1 kilós kiszerelésű cukor. Mi taga­dás, náluk is három-négyszeresére nőtt a „fehér arany” fogyása, a for­galomnövekedés azonban aligha írható a befőzési szezon számlájá­ra. Meggyőződése, hogy a cukor­gyártó cégek manipulációja áll a háttérben, s néhány hónapon belül visszazuhan „az édes ár”. * A korábban nyilvánosságra ke­rült híradások is ezt támasztják elő, értve itt elsősorban azt a lap­­információt, amely szerint több százezer tonna eladatlan cukor he­ver a raktárakban. Hogy mit fűz­hetnénk mindehhez hozzá? Na va­jon mit?... fe

Next