Déli Hírlap, 2000. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-01 / 26. szám

2000. február l.,kedd APEH-közelben a prostik Munkaköri kódot is kapnak Az utcalányok űzte ősi foglalko­zást Magyaror­szágon is hivata­lossá akarják tenni, bár még nem születtek meg az idevonat­kozó adó- és tb­­jogszabályok. Az az örömlány, aki tisztességes adófi­zető állampolgár (akarna lenni), a jelenleg érvényes szolgáltatási jegy­zékek közül is ki tudja választani a megfelelő SZJ- számot. Kérdés, akad-e ilyen hölgy, avagy úr a prostituáltak kö­zött. Tény, hogy közülük senki sem kért még adó­számot az APEH Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóságán. A szexuális szolgáltatást nyújtó személyek egyéni vál­lalkozóként, vagy valamilyen társasági formában lehetné­nek tisztes adózó állampolgá­rai kis hazánknak, tevékeny­ségük, szolgáltatásuk ellenér­tékének bizonyos hányadával gyarapítva a nemzeti költség­­vetést. Ez ideig viszont ez az adóköteles tevékenység, szol­gáltatás még mindig elkerüli a közjóra (oktatás, egészség­ügy, közbiztonság, nemzet­­biztonság, szociális ellátás stb.) fordítandó milliárdok háza táját. Magyarán a pros­tituáltak sem helypénzt, sem iparűzési adót, sem vállalko­zási nyereségadót, sem pedig jövedelemadót nem fizetnek. Ez utóbbit maga az APEH szóvi­vője, Burillák Attila jelentette ki az egyik országos napilap­ban. Az adóhivatal sajtóosz­tály-vezetője, Nagypál Sán­dor a nyugtaadási kötelezett­ségre hívta fel a figyelmet: minden tevékenységnél, szol­gáltatásnál kötelező számlát adni, következésképp a pros­tituáltaknak is. Csakhogy az ügyfelek (akiknek többsége autós kuncsaft, vállalkozók, üzletemberek, olykor-olykor elhanyagolt férjek) nem szíve­sen vezetnék be a tételt a nap­lófőkönyvükbe, az „altesttáji bérmunka” címén kapott készpénzfizetési számla köte­lező megőrzéséről már nem is beszélve. Ami a majdani „prosti-adózással” kapcsola­tos szexipari­ kiadások leírha­tó, költségoldali tételeit illeti, még az adóhatóság szakembe­rei előtt sem világosak. Czinkné Sztán Anikó, az APEH Borsod-Abaúj-Zemp­­lén Megyei Igazgatóságának sajtószóvivője ugyancsak megerősítette, hogy az utcalá­nyok (-fiúk), speciális bárhöl­gyek (-urak) egyértelmű tevé­kenysége adóköteles. A kama­ra ad majd nevet a tevékeny­ségnek, szolgáltatásnak, attól függően, hogy vállalkozási, vagy társasági formában űzik-e, a KSHI pedig a mun­kaköri kódot fogja megadni e foglalkozás számára. Az örömlányok (­fiúk) sem ír­hatnak ám le minden kia­dást költségként, mivel rájuk is vonatkozik a fősza­bály, miszerint „csak a bevé­telszerző tevékenységgel köz­vetlenül össze­függő kiadásokat lehet költségként elszámolni”. A számlán pedig szerepelnie kell a bevétel megnevezésé­nek, a dátumnak, a tényle­gesen kifizetett összegnek, az adókulcsnak, s nem utol­­sós sorban (a számlakibocsá­tó neve és címe mellett) a vevő nevének és címének is. Kérdés, akad-e bátor és be­csületes ügyfél, aki a kakas­nászról számlát kér. P­ Adószámot nem kértek, fuvart annál többet. Költségcsökkentő az óvszer S hogy mégis mik lehetnek a bevételt csökkentő tételek? A gumióvszer, mint védő- és fogyóeszköz, mindenképpen. Munkaruha címén - ahogy Nyugaton szokás - vélhetően az a bizonyos fekete combfix harisnya, amelynek látványától gerjedelembe esnek az árak. A szolárium, a krémek, a kozmetika, a szükséges orvosi vizsgálat díjai ugyancsak csökkentő tételek lehetnek, miként a gépkocsihasználat. Veszélyességi pótlék viszont nem jár nekik, miként nyelv­­használati pótlék sem, hacsak a kuncsaft ez utóbbit nem premizája. De ez már más lapra tartozik. Menni fog A hírek szerint teljes tíz éven át kezelte teljes hozzá nem értéssel betegeit egy kínai fogorvos. A betegek közül közel ezerkétszázan indítottak pert a rossz doktor ellen. Különös, hogy a tudósításokban szereplő Csan­g Csu­-li tíz egész éven át praktizálhatott. A felháborodott betegek, akik­nek szájába - tegyük fel - akkora hidakat épített, mint a Golden Gate, csak egy évtized után szánták el magukat a lépésre. Gondoljunk csak bele, mi történhetett... Mondjuk, az első két évben negyven derék kínainak kellett átállni a tejbe­­rizsre, mert Csang úr fogorvosi helyett ütvefúróval próbál­kozott. A harmadik és negyedik évben hatvanegyen háborod­tak fel, amikor meglátták: m­űfogsoruk olyannyira nem pas­­­szol, hogy a kiálló agyarakon zoknit lehet szárítani. Ismét pár évig a derék Csü­li a töméssel bíbelődött, s hogy a betegek lássák, nem sajnálja az anyagot, minden rossz fogba tett egy-két kiló amalgámot, így a lyuk eltűnt, de a száznegyven páciens élete végéig nem bírta összecsukni a száját. így ment ez sokáig, mígnem egyszer találkoztak a tejberi­­zsesek a zoknisokkal és kiszáradt nyelvűekkel és úgy döntöt­tek, perelnek. Néhány éve egy Ausztráliában élő, magyar származású „állítólagos” fogorvos is hasonló karriert futott be, bár ő még grandiózusabb mutatvánnyal. Diploma nélkül nemcsak hogy praktizált, hanem nemzetközi konferenciákra járt, szaklapokban publikált. A legjobb az lenne talán, ha az ilyen fogászokat egymásra bíznák. Pár húzás, korona, híd után kiderülne, ki, mit tud. Kinek, mi megy... -lego­ DELI HÍRLAP • BELPOLITIKA 3 Hazai befektetőcsoport a láthatáron? DAM-osok kényszerszabadságon Acélos a közgyűlés februárban Mától - a menedzsment el­képzelései szerint február 17-ig - nem kell munkába járnia a Diósgyőri Acélmű­vek mintegy kétezer dolgo­zójának. A kényszerszünet egyben azt jelenti, hogy nincs pénz a tavaly decem­ber óta szünetelő acélgyár­tás újraindítására. A DAM Rt. további sorsa szempont­jából feltehetően a február 16-ra összehívott újabb rend­kívüli közgyűlés hozhat sors­döntő határozatokat. A Diósgyőri Acélművek Rt. vezetése és a tulajdonos Kelet-szlovákiai Vasmű fo­lyamatosan tárgyal a hitele­zésre hajlandóságot mutató bankokkal, hogy megszerezze a gyár újraindításához elen­gedhetetlen pénzt, körülbelül 1,3 milliárd forintot. Mint is­meretes, a januári folytatóla­gos közgyűlés után néhány napig úgy tűnt, van esély arra, hogy a kassaiak finan­szírozzanak egy három hóna­pig tartó próbaüzemet, amely arra szolgálna, hogy bebizo­nyítsák: a gyár képes veszte­ségmentesen termelni. Ennek azonban egyre kevesebb az esélye, különösen annak fé­nyében, hogy az Észak-ma­gyarországi Áramszolgáltató Rt. a múlt héten felmondta szerződését a DAM-mal és mi­nimalizálta a villamosener­­gia-szolgáltatást. Információink szerint az ÉMÁSZ további szigorítást tervez, ha nem lát fizetési haj­landóságot... A hírek szerint mintegy 120 millió forintot kellene sürgősen átutalni az ÉMÁSZ-nak. A DAM-vezetés most nem tudja, melyik ujját harapja meg, hiszen a február 8-a környékén esedékes bérfi­zetésre 180-200 millió forint kellene... A ma kezdődő kény­szerszabadság idején a kollek­tív szerződés szerint 100 szá­zalékos alapbér járna a dolgo­zóknak. A DAM-nál teljes hírzárlat van, egyedül az egyébként is szinte elérhetetlen szlovák Tóth Attila igazgatósági elnök jogosult nyilatkozni. Úgy tud­juk viszont, hogy a vezetés előrehaladott tárgyalásokat folytat egy döntően magyar befektetőcsoporttal (amely­nek állítólag a Rába Rt. és a Csavar és Húzottáru Rt. is tagja) a diósgyőri gyár működ­tetéséről. A termékekben ér­dekelt csoport - persze rész­ben hozott anyagból - elsősor­ban a hengersorokat működ­tetné. Információink szerint 2 milliárd forintot adnának a három hónapos próbaüzemre. A továbbiakban a DAM még nem mondott le a 3 milliárd forint hosszú lejáratú hitel megszerzéséről sem. A február 16-ra tervezett folytatólagos rendkívüli köz­gyűlésen - információink sze­rint - újabb személycserék történhetnek a DAM igazga­tóságában és felügyelő bizott­ságában. (szaniszló) Hozzánk is begyűrűzhet az influenza Az utóbbi hetekben csak influenza-szerű megbete­gedéseket regisztráltak hazánkban, ezen belül me­gyénkben is. Zöld telefon­számunkon jónéhány olva­sónk arról érdeklődött, hogy vajon az Ausztriában már tomboló járvány felüt­­heti-e fejét mifelénk is? - Az utóbbi időszakban ta­pasztalt, nemritkán mínusz 20­­ Celsius-fokos hőmérséklet ,kisöpörte” az influenza-szerű betegségek kórokozóit - tud­tuk meg dr. Gödry György, szentistváni háziorvostól. - Ezek a hangsúlyozottan nem influenzás betegségek me­gyénkben egy hét alatt 4-5 ezer embert vettek le a lábuk­ról. A jelenlegi meleg idő ked­vez az influenza kialakulásá­nak. Amennyiben az Ausztri­ában és Angliában tomboló járvány turistákon, rokono­kon keresztül begyűrűzik ha­zánkba, akkor nálunk is kön­­­nyen elterjedhet ez a betegség. Jó tanácsként elmondható, hogy fogyasszunk minél több gyümölcsöt, zöldséget. Az orvo­sunk által ajánlott vitaminké­szítmények szintén növelhetik az ellenállóképességünket, mint ahogy a rendszeres spor­tolás is sokat segíthet. Olvasónk a vonal végén Egyre nagyobb népszerűségnek örvend ol­vasóink körében a Déli Hírlap díjtalanul hívha­tó zöld száma (06-80/200-523), amely­nek segítségével kérdéseket tehetnek fel, beje­lenthetik észrevételeiket. Jelen cikkünk is egy ,,zöld hívás" nyomán született._________/ Kórházközi kompenzációs lehetőségek VÉRRE MEGY A VÁLTOZÁS Megyénk kórházait egye­lőre nem érinti, hogy már­ciustól az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár hajtja be az Országos Vér­ellátó Szolgálat kinnlévő­­ségeit. Mint dr. Koleszár Lajostól, a miskolci Sem­melweis Kórház igazgató főorvosától megtudtuk, a megye egészségügyi intéz­ményei nem az OVSZ-en keresztül jutnak vérhez. A vérellátónak országosan 300 millió forinttal tartoznak a kór­házak, ezért márciustól az egészségbiztosító inkasszóval vonja le ezektől a vérért, vérké­szítményekért járó ellenértéket. Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében ezeket a készítménye­ket a Semmelweis Kórházhoz tartozó vértranszfúziós állo­más szolgáltatja, természete­sen a megfelelő ellenértékért, kórházak közötti elszámolás­ban. Dr. Koleszár Lajos hang­súlyozta: itt az intézmények döntő többsége pontosan fizet, azok pedig, amelyek szerény anyagi lehetőségekkel rendel­keznek, különféle kompenzá­ciós lehetőségekkel élhetnek. A vonatkozó jogszabályok értelmében a nemzeti vér­készlettel történő gazdálko­dás koordinációját az OVSZ végzi az országban. Július 1-jétől ez változásokat hoz megyénkben is, tulajdonilag nem, de működtetésben a vér­ellátóhoz kapcsolódik majd a helyi vértranszfúziós állomás. Ennek értelmében az állomás valamennyi dolgozójának munkáltatója az OVSZ lesz. B. G. O. A vér árát a kórházaknak meg kell fizetniük. Nem állt meg a sofőr Féktelenül a határon hogy milyen jó is lesz már az, amikor EU-s tagországok belső határai lesznek a térség­ben is. Akkor bizony már nem kell sorba állni és várakozni az útlevél- és vámellenőrzés­re. A gondolatok következmé­nye lett, hogy a busz­ a 48 di­ákkal a magyar és a szlovák határőrök és vámosok megrö­könyödésére megállás nélkül áthajtott az államhatáron. A magyar útlevélkezelők nem sokáig csodálkoztak az ese­ten, riasztották a Tornyosné­­meti térségében szolgálatot teljesítő határőr társukat, aki a határátkelőhelytől mintegy másfél kilométerre feltartóz­tatta az engedély nélkül átlé­pő­ autóbuszt, majd visszairá­nyította az átkelőhelyre. A felelősségre vont sofőr azzal védekezett, hogy ő bi­zony még nem járt soha ezen az átkelőn, így nem tudta, hogy mi a rend. A rendetlen pilótát a szlovák vámosok­ pénzbírsággal sújtották, míg a magyar útlevélkezelők kiok­tatásban és figyelmeztetés­ben részesítették. A busz és diák utasai az előírt útlevélel­­lenőrzés és vámvizsgálat után - mely során minden rendben volt - folytathatták útjukat. A hétvégén a borsodi határ­őrök nemcsak az államhatá­ron, hanem Miskolcon is ered­ményesen dolgoztak. Bizo­nyítja ezt az a tény, hogy pén­teken a Zsarnai-piacon ide­genrendészeti akció kereté­ben 2 szlovák, 3 lengyel és 5 román állampolgárt fogtak el, engedély nélküli árusítás miatt. A 10 külföldi nem soká­ig élvezhette a magyar ven­dégszeretetet, mivel rövid időn belül kiutasították őket Magyarországról. A hidasnémeti határőrök pénteken Tornyosnémeti­ben egy magyar felségjelű autóbuszt „fogtak el”, ami­ben 48 diák utazott. A békéscsabai busz vezetője talán éppen arra gondolt,­­ amikor Kassa felől begördült a Tornyosnémeti Nemzetközi Közúti Határátkelőhelyre -

Next