Déli Hírlap, 2000. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-05 / 30. szám

4 A Déli Hírlap Színészkávéháza Szilvia, a szubrett Diplomás bohóc, akit elragad a zene Kávéházba invitáljuk önöket. A Déli Hírlap Szí­­nészkávéházába. Hogy hol található? Itt, a lap hasábja­in: önök már itt is vannak, és olvashatják színészkávé­­házunkat, amelynek mosta­ni vendége Várkonyi Szil­via. - Mindig is színésznő akartál lenni? Énekes színésznő? - Nem. Minden vágyam az volt, hogy balerina legyek. Ma is bánom, hogy nem sikerült, annak ellenére, hogy tudom: ti­szavirág-életű a balett-táncos szakmai élete. Elég későn, tíz­évesen kezdtem balettra járni azután, hogy a szomszéd néni­től ajándékba kaptam egy ba­lettról szóló könyvet. Igaz, ezt megelőzte, hogy anyukámmal rendszeresen jártunk az operá­ba. Már akkor a balett fogott meg legjobban. Nagyon-nagyon szerettem azt az illatot, ami az előadásokat kísérte. Borzasztó­an elkeseredtem, amikor nem vettek fel a balettintézetbe. Abbahagytam és bánatomban a társastánccal próbáltam megvigasztalni magam. - És hogyan lett a társas­táncból színészkarrier? - Úgy, hogy pótcselekvés­ként elvégeztem a hároméves bohóciskolát. -Diplomás bohóc vagy? - Bizony, szerepeltem is több alkalommal. A bohóckodás azonban nem elégített ki, meg­próbáltam a színművészetit, ahová másodszorra fel is vet­tek. 24 évesen végeztem az operett-musical szakon. - Előtte tanultál zenét, éne­ket? - Nem. Csak nagyon szeret­tem, mint ahogy szeretem ma is. Számomra mindenfajta jó zene hallgatása csodálatos él­mény, a muzsika az egy más, különleges dimenzió. Szóval ma se kottából tanulom az éne­keket. - És ez nem baj, nem hát­rány? - Eddig még nem volt az. - Akkor már valószínűleg ez­után se lesz. - A főiskola után egy évig otthon voltam, a kisfiammal, Oravecz Márkkal. - Ma már nyilván nagyfiú. - Huszonegy éves, amerika­­nisztikát tanul az ELTE-n. - Megoszthatjuk az olvasók­kal, hogy honnan jött ez az amerikanisztika ? - Nem titok. Annak idején az édesapja, Oravecz Imre a tudtom nélkül magával vitte az Egyesült Államokba. Sokáig sejtelmem se volt arról, hogy merre van a gyerek. A magán­életem hosszú évekig döntően befolyásolta a szakmait, azt, hogy hol, mennyi szereplést vállaltam, vállalhattam. Ma is kétlaki vagyok: Pest az ottho­nom, Miskolc a fix hely, ahol számítanak rám, és amelyre én is számítok. A mostani a tizen­hatodik szezonom itt. -De a pályád nem Miskolcon indult. - Az első szerepemet Kecske­méten, a Tűzijáték című zenés darabban kaptam. Azután jött egy drámai főszerep, amelyben Tolnai Miklós partnere voltam. Akkor szerződtetett az egy éve működő Rock Színház, majd Szőke István hívott Miskolcra. Ő rendezte a kecskeméti Tűzi­játékot, és az alapján kínált szerződést. A gyerek miatt csak két szerepet vállaltam, ezek kö­zül az egyik a Cigányszerelem szubrettje volt. És ezzel indult a szubrettszerepek sora. Az Interoperettbe 1991-ben hívott Kovács József, ezzel a társulat­tal azóta is rendszeresen lépek fel koncertműsorokon. Én va­gyok a táncos lábú szubrett. El­jutottunk Grazba, Olaszország­ba, Németországba, és szeretik az újévi koncertjeinket. - Elégedett vagy? - Biztosan lenne ideálisabb helyzet, olyan, amelyben job­ban a reflektorfénybe kerültem volna, de így is jól érzem ma­gam a bőrömben. A jó zene ma is elragad, a zenés darabok egy más szférába emelnek, nem­csak Miskolcon ismernek és szeretnek, hanem a fővárosban is. A tévé révén pedig mások is tudhatnak rólam. Szabados Gábor Szilvia, szemben önmagával. Pedagógus­bérek Lezárult a pedagógusok bérfelzárkóztató programjá­ról szóló egyeztetések első szakasza az Oktatási Minisz­térium és az érdekvédelmi szervezetek között. Az Okta­tási Minisztérium és az ér­dekvédelmi szervezetek a tár­gyalások során egyeztették azoknak a kérdéseknek­­ a bérnövekedés mértékének, az ütemezés lehetőségeinek mo­dellezése, a bérek belső szer­kezetének - a listáját, ame­lyekre a fejlesztési koncepció­nak választ kell adnia. Az egyeztetések következő sza­kaszában ezekről kell megál­lapodni, valamint elvégezni a hozzájuk kapcsolódó modell­számításokat. DÉLI HÍRLAP • A MEGYÉTŐL MISKOLCIG Interpellációk a miskolci közgyűlésen A Búza tértől az Avas Szállóig A miskolci közgyűlés csü­törtöki ülésén az interpellá­ciók között egy formai okok miatt visszavont tulajdono­si bizottsági határozatról, egy polgármesteri állásfog­lalás értelmezéséről, a Sem­melweis Kórház szülőszo­bájának felújításáról, vala­mint az Avas Szálló sorsáról esett szó. Az interpellációk napirendjé­ben elsőként Szilágyi Gizella (MSZP) kapott szót. A­ képviselő arról érdeklődött, hogy a pol­gármester miért vonta eljárási hibára hivatkozva vissza a tu­lajdonosi bizottság határozatát, amely arról döntött, hogy a Bú­za téri aluljárót 1996 óta m­ű­­ködtető kft. átveheti-e az aluljá­róban található büfé üzemelte­tését, vagy sem. A válaszadásra felhatalmazott dr. Szádeczki Zoltán jegyző elmondta: mivel a bizottsági ülésen nem volt napi­renden az előterjesztés (a témát ugyanis úgy tárgyalták, hogy a bizottság elnöke felvállalta az előterjesztő szerepét), így azt senki sem véleményezte, s nem végezték el a szükséges törvé­nyességi ellenőrzést sem. Mivel a határozat a PTk. egyéb ren­delkezéseivel is ellentétes volt, kérte Kobold Tamást annak visszavonására. Horváth Ottóné (MSZP) megkérdezte a polgár­­mestert, hogy valóban kijelen­tette-e: ha egy oktatási intéz­mény vezetője áthelyezéssel, vagy közös megegyezéssel enge­di el dolgozóit, vissza kell vonni az intézménytől az erre a fel­adatra járó bért, mert ez azt je­lenti, hogy erre a feladatellátás­ra nincs szüksége. Kobold Ta­más válaszában ezt megerősí­tette. Horváth Ibolya szerint ez sérti a jelenleg hatályos törvé­nyeket. Dr. Hardonyi András (MSZP) bejelentette, hogy a közgyűlési támogatásnak (s a kórházi, valamint a civil forrá­soknak­ köszönhetően tavaly s ez év elején felújították a Semmelweis Kórház szülészet­nőgyógyászati osztályának szü­lőszobáját, melynek ünnepélyes átadása február 16-án lesz. Dr. Csiba Gábor (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az Avas Szálló tulajdonosa a szerződés­ben kijelölt határidő letelte elle­nére sem kezdte meg az épület felújítását. Megkérdezte, hogy az önkormányzat él-e a szerző­déstől való elállási jogával. Ko­bold Tamás elmondta: a kérdés­re a MIK Rt. adja majd meg a választ. P.G. 2000. február 5., szombat Válaszol dr. Orosz Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője Magyar állampolgárok lennének.•• Az Önök kérdezték cí­mű rovatunk­ban olvasóink közéleti sze­mélyiségeket kérdezhetnek közérdekű problémákról, témákról. Az elmúlt héten dr. Orosz Gábor (képünkön), a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Közigazga­tási Hivatal vezetője várta a kérdéseket. - Mennyien és milyen ország­ból fordultak az utóbbi időben ál­lampolgárságért a hivatalhoz? - A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény sze­rint a magyar állampolgárság honosítással, illetve visszahono­­sítással történő megszerzésére irányuló kérelmekről - a belügy­miniszter előterjesztése alapján - a köztársasági elnök dönt. Az állampolgárság megszerzése iránti kérelmet a kérelmező lakó­helye szerinti illetékes polgár­­mesteri hivatal anyakönyvveze­tőjéhez kell benyújtani. Az ál­lampolgárság honosítással törté­nő megszerzésének egyik feltéte­le az, hogy a nem magyar állam­polgár alkotmányos alapismere­tekből magyar nyelven eredmé­nyes vizsgát tegyen. A vizsgára csak nagykorú személy köteles. E vizsga megszervezése és lebo­nyolítása a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének feladata.­­Hivatalunknál az elmúlt 2 évben összesen 180 fő jelent meg az állampolgársági vizsgán, akik közül 176 fő eredményes vizsgát tett. Az 1998. és 1999. évben ro­mán (83 fő), ukrán (38 fő), orosz (10 fő), szovjet (9 fő), illetve jugo­szláv (6 fő) állampolgárok közül kerültek ki leggyakrabban a vizsgázók. Érdekességként meg­említhető, hogy volt 1-1 fő viet­nami, tü­rkmén, kazah, mongol, kongói és nigériai vizsgázónk is. (Folytatjuk) *Április 1-ig rophatjuk a Vigadóban A miskolci Vigadó egyik leg­kedveltebb vendéglátóhelye a borsodi megyeszékhelynek. Az igényesen kialakított népkerti lé­tesítmény az idei báli szezonban minden hétvégére le van foglal­va. A mai­­ napon a vadászbál résztvevői múlatják majd itt az időt. A továbbiakban (időrendi sorrendben) az Észak-magyaror­szági Gazdaságfejlesztési-, a honvéd-, a horgász-, a fogorvos-, az állatorvos-, a postás-, a Füg­getlen Nőszövetség-, a közgaz­dász-, a rendőr-, a Diósgyőri Gimnázium Alapítványa-, a vízi­pólós-, a Nil Nocere- és az agrár­bál következik. A sort április 1- jén a női Lions-bál zárja. A zenés-táncos rendezvények­hez természetesen az igények­nek megfelelő, válogatott ínyenc falatokat és finom italokat szol­gálnak fel a Vigadó munkatársai. A Plazától az óvodáig Tisztelt választópolgárok! Is­mételten boldog új esztendőt kí­vánva szeretném röviden össze­foglalni, hogy mi történt az el­múlt egy esztendőben választó­­kerületemben. A belvárosban a legfontosabb esemény a Miskolc Plaza építésének elkezdése. Ter­mészetesen nem az én érdemem, viszont azzal, hogy elindul az építkezés, az évek óta elhanya­golt terület kihasználtsága, kör­nyezete jobb, szebb lesz, ugyan­akkor szolgáltatásaiban pedig segíti az itt lakókat és Miskolc polgárait. Az építkezéssel kap­csolatos felvetéseket, panaszokat - melyet szép számmal kaptam - továbbítottam az építtetőnek és a lehetőségekhez képest orvosol­ják azokat. A Régiposta utcán megindult a tömbrehabilitáció, mely remé­nyeink szerint 2000-ben folyta­tódni fog. A Kazinczy utcai, soká­ig elhanyagolt építkezés hamaro­san befejeződik, és a környezet szebbé válik. A Hősök teréről a tervezett módon elkerül a szobor. Itt az elkövetkezendő években rekonstrukció indul meg és a ma­gyar hősök emlékművét fogják itt felállítani. A belvárosi parkolási zónát ki­terj­esztettük, így remélhetőleg a Tárkányi utcán is csökkenni fog a zsúfoltság. Befejeződött a Deák tér rekonstrukciója és ha nehe­zen is, de a belvárosi utak kátyú­zása is megtörtént. Elkezdődött a Petőfi tér rekonstrukciója, mely köré - reményeim szerint - egy új belvárosi központ fog ki­alakulni. Mindannyiunk örömére fel­szentelték az újjáépített Deszka-templomot, mely városunk egy ékességévé vált. A Patak utcán, az Avas Szálló mögötti terület rendbetételét sajnos csak tavas­­­szal tudom elindítani. A­­­ tetem­váron folytatódott a szennyvíz- és csapadékvíz-csatorna kiépíté­se, amely még 2000-ben és 2001- ben is tartani fog. Lassan halad, de remélhetőleg emberi körülmé­nyeket fogunk tudni ezáltal te­remteni ebben a városrészben is. Megszerveztük a Ttetemváron a polgárőr egyesületet, melynek révén a városrész közbiztonságát reméljük javítani. A Hősök temetőjének és a régi köztemetőnek a rendbetételét szorgalmaztam, a Szentpéteri kapui köztemetőben az ismert, elhunyt miskolci polgárok sírjait rendbe tetettem. A Szentpéteri kapuban a tervezett krematóri­um építésével kapcsolatos lakos­sági fórumon, önkormányzati üléseken felszólaltam és azt mar­kánsan elleneztem. A tiltakozás eredményeként a krematórium építése lekerült a napirendről. A Katowice utcában a lépcsők, korlátok javítását megkezdtük és ez folytatódni is fog. A fű és a fák lenyírását, gallyazását a kép­viselői alap terhére, többletkölt­séggel segítettem. Mindenki örö­mére megnyílt a Tresco áruház, melynek vezetésével napi kap­csolatot építettem ki. Az új áru­ház környékét megszépítette, vonzóvá tette, szolgáltatásaival pedig segíti. Lépéseket tettem a Szent­péteri kapui sporttelep mindenki számára elérhető szolgáltatásai­nak javításáért, az itt bekövetke­ző földcsuszamlás következmé­nyeinek megszüntetéséért az ön­­kormányzatnál eljártam. A nyugdíjasház udvarának és kör­nyezetének rendbetételét szor­galmaztam, anyagilag támogat­tam. Az Őszi Napsugár Szociális Otthon lakóinak mindennapjai­ban igyekeztem segíteni. Rendszeresen, havonta a kör­zet más-más részében tartott fo­gadóórámon felvetett egyéni és közösségi problémáikat lehetősé­geimhez képest képviseltem. A képviselői alapból fentieken túl a Petőfi iskolát, a Fazekas iskolát és a Katowice úti óvodát segítet­tem. Kérem önöket, hogy az előt­tünk álló új esztendőben is segít­sék munkámat, járjanak el foga­dóórámra és keressenek, ha úgy érzik, hogy problémáikat én tu­dom megoldani. Dr. Csiba Gábor a miskolci 14. sz. választókerület önkormányzati képviselője (Belváros, Tetemvár, Szentpéteri kapu) MISKOLCI VÁROSTÖRTÉNETI VETÉLKEDŐ Emlékezzünk régiekről Immár hatodik alkalom­mal hirdették meg a mis­kolci általános és középis­kolások számára az Emlé­kezzünk régiekről című várostörténeti vetélkedőt. Magyarország államiságá­nak ezeréves évfordulója bőséges lehetőséget kínál a visszaemlékezésekre, ré­gi történelmi események és tanulságok felidézésére. Éppen ezért a vetélkedő témájául az idén a Miskolc város és környékének tör­ténete a kezdetektől 1702- ig időszakot választották. Miskolc és környéke ősidők óta lakott hely, mindig vonzot­ta a letelepedésre, értékte­remtő társadalom alkotására vágyó embert. A borsodi, bod­rogközi régió kiemelkedő sze­repet töltött be a honfoglaló magyarság életében, a diós­győri vár még romjaiban is hirdeti, hogy a középkori ma­gyar állam egyik központja volt egy ideig, a reformáció századai alatt pedig pezsgő életű, egyre növekvő jelentő­ségű város állt a Szinva partján. Miskolc és környéké­nek­­ története bővelkedik a történelmi eseményekben, amelyek megismerése és meg­ismertetése fontos feladat. Az ezt felvállaló vetélkedőt a Miskolci Kulturális Mene­dzser Iroda, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Levéltár, a Déli Hírlap, a Herman Ottó Múzeum és a Miskolc Városi Televízió közre­működésével hirdették meg, a fővédnök Ko­bold Tamás, Miskolc polgár­­mestere. A vetélkedő­höz kapcsolódó­an ismert szak­emberek felké­szítő előadáso­kat tartanak. Elsőként febru­ár 8-án délután fél 3-tól Őskor, Szeleta-kultúra címmel dr. Ringer Árpád értekezik a MAB-székház­­ban, amelyről lapunk is beszá­mol. Dr. Ringer Árpád három kérdést tesz majd fel az olva­sóknak, s a leg­jobb választ be­küldő Miskolc­­monográfiát nyer. Az előadást követően február 14-én hirde­tik meg a vetélkedő első for­dulóját, amelyet ismertet a Déli Hírlap és a Miskolc Váro­si Televízió. A beadási határ­idő február 28. A diósgyőri vár a középkori magyar állam egyik központja volt. ’56 az egyetemen Az ’56-os Szövetség és a Ma­gyar Kereszténydemokrata Szö­vetség miskolci szervezete Ve­lünk élő történelem ‘56 című elő­adás-sorozatának következő elő­adása február 9-én, szerdán 16 órakor lesz az MKDSZ Miskolc, Városház tér 7. sz. alatti nagyter­mében. Előadó: Renn Oszkár, az 1956-os miskolci Diákparlament tagja. Előadásának címe Az 1956-os forradalom és szabadság­­harc eseményei az egyetemen.

Next