Déli Hírlap, 2000. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-05 / 30. szám

ó DELI HÍRLAP ÉGI GOLO Edelény • Encs • Felsőzsolca • Kazincbarcika • Mező­csát • Mezőkövesd • Ózd • Putnok • Sajószentpéter • Sárospatak • Sátoraljaújhely • Szendrő • Szerencs • Szikszó • Tiszaújváros • Tokaj • KAZINCBARCIKA • Lesz-e valaha idegenforgalom a vegyészvárosban? Kazincbarcika a szobrok városa „Kazincbarcika lakói közül sokan megkérdezték már: mit tud nyújtani a város az ideláto­gató vendégeknek, turistáknak? El­­jöne az idő, amikor idegenforgalom­ról lehet majd be­szélni? Dr. Makán Ferencné idegen­­vezető szerint a vá­lasz mindkét kér­désre igen. Vegyük sorjába azt, mi is kell ahhoz, hogy a vendégek vagy tu­risták megismer­jék, majd megsze­ressék Kazincbar­cikát, s oda újra és újra visszatérje­nek? Szálloda, panzió, étterem már van, te­hát van hol aludni, van hol enni és inni. De mit tud Kazinc­barcika nyújtani ezen kívül? Vajon tudja-e az ideérkező vendég, hogy a város szülötte Egressy Béni, van-e róla olyan doku­mentációs anyag, amit megte­kinthet? A vonattal érkezők tudják-e, hogy a MÁV-állomá­­son egy szép vasúttörténeti kiállítást tekinthetnek meg díjmentesen, a hét minden napján? Dr. Makán Ferencné ide­genvezető összegezte a látni­valókat: „Városunk központ­jában két kiállítóterem is ta­lálható, ahol időszakos kiállí­tást tekinthetnek meg. A strandon és csónakázó­ tavon kellemesen pihenhet, kikap­csolódhat. Télen a műjégpá­lyán korcsolyázhat. 1998. ok­tóbertől már az uszodában is kellemesen felüdülhet.” „Gondolt-e már városunk lakói közül valaki arra, hogy egy séta keretében bemutatja a Barcikán lévő szép szobra­inkat? (Munkácsy Mihály- Jókai Mór~Egressy Béni­­ a Diana szobrot, a parkban lévő Furulyázó fiút, vagy a Disz­koszvető szobrát az Építők útján?) Nos, ezek az adott le­hetőségeink, s ehhez kell, hogy párosuljon a szakmai tu­dás, tisztesség és legfőképp vendégszeretet. Csak ne fe­ledjük el a sorrendet; nem azért kell szeretnünk a ven­déget mert pénzt hoz, hanem akkor fog pénzt hoz­ni, és itthagyni, ha érzi, hogy szeretjük és mindent megte­szünk azért, hogy itt nálunk jól érezze magát...” „Mert mi itthon ott­hon vagyunk. És ez nemcsak az idegenfor­galomban és a ven­déglátásban dolgozók felelőssége. Valahol ott kezdődik, hogy a saját városunkban ne szemeteljünk, ne csi­náljunk rendetlensé­get, amin megakad az idegen szeme. Mert kis dolgokból épülnek a nagyok. És ez jó, csak olykor oly na­gyon nehéz. Én bízom abban, hogy akik az idegenforgalomban és vendéglátásban ko­molyan dolgoznak, azok eddig is és ez­után is mindent meg­tesznek azért, hogy a városunkról pozitív élményekkel távozza­nak a vendégek. Bí­zom abban is, hogy azt fogják mondani, hogy nálunk kelle­mes, szép napokat töltöttek, s újra visszajönnek. A Kazincbarcikáról megjelentetett képeslap is bizonyítja, hogy vannak látnivalók a vegyészvá­rosban. Vegyesbolt: volt, van és legyen (!) A vegyesbolt egyik ismertetőjele, hogy van benne sok minden. Persze idény jelleggel, mert télen ugye nem az úszógumi és nyáron nem a télikabát a fogyó cikk. Ott lehet látni fehér lepedőt, mákvi­­rágot, szökőkutat vagy, ha nagyon akarjuk, akár Radó-lelket is. Az ember ebben a vegyesboltban hosszú éveket is eltölthetne. Az árukészlet mindig ugyanaz. Az ember vagy önszántából azt veszi meg, amit kiválasztott vagy kénytelen-kelletlen hazaviszi azt, amit adnak neki. Persze nem kötelező ugyanazt a dolgot minden évben ugyanakkor megvenni vagy megkapni. Például a mézeskalács-szí­vet egyszer március 16-án vettem, máskor november 13-án kap­tam. De mondhatnám a gyásztáviratot vagy a tankönyvet meg még néhány szépet a hosszú listáról. Aminek tartalma személyen­ként változhat, az életmódtól is függ. Bizonyos fokon mindenki tudja irányítani a listát, de időnként a véletlen is jelentékenyen beleszól. És olyankor hosszabb lesz a ve­gyesbolt-lista. És hogy miért írtam le ezt? Mert éppen elfogyott az áru, ezért kijöttem a boltból és leírtam a fent említett néhány ha­sonlatot. De most hozzák az új rakományt. Visszamegyek, talán nekem is jut valami értékes és jó az új árukból. És hogy hol ez a ve­gyesbolt? Írjon ön is egy listát, figyelje azt, és közben jól nézzen kö­rül. Most is benne van, és kap valamit a vegyesboltból. Dr. Makán Ferencné 2000. február 5., szombat TARDONA, A HEGYEK ÖLÉBEN Ahol Jókai Mór bujdosott. A Bükk-hegységben ta­lálható Tardona. Kazinc­barcikától közvetlen busz­járattal néhány perc alatt elérhető. Ezen rövid idő alatt is szemet gyönyör­ködtető az utazás. A meg­érkezés látványnak sem utolsó, hiszen a hegyek ölében találja magát az utazó... Barátságos tardonaiak ka­lauzolják el az idegent a Jó­­kai-emlékházhoz. A házat néz­ve ötlik fel egy régi olvasmány, amelyben Jókai így emlékezik: „úgy élek itt, mint puszta szi­getben a tenger közepén”. A legnagyszerűbb tájkép-motí­vum a nem olyan közel fekvő Örvénykőről kínálkozó pano­ráma. Tardonáról nézve, egy kimagasló szikla­gerinc, amelynek tetejébe csak nagy kerülővel lehet feljutni. Az a fél nap amíg felér az ember, minden fáradságot megér. A tiszta levegő, amit szinte harapni lehet, az erdő csendje és a falucska elszórt házai minden képzeletet felülmúló festői idillt tár elénk. A füstöl­gő kémények romantikus gon­dolatokat ébresztenek. A szür­ke fellegekből lassan szállin­gózni kezd a hó. A környező magasabb csúcsokon tiszta időben már látható volt a friss hó, amely a napsütésben gyé­mántként csillog a horizon­ton. Az ég kékje adja a képes­lapra illő keretet. Visszafelé sétálva a bükki rengetegben a fák koronája, mintegy alagutat formáz fölöt­tünk. Olyan érzése támad az embernek, mintha besötéte­dett volna, vagy legalábbis es­teledne. Visszafelé már gyor­sabban lehet és kell haladni, hiszen bármilyen szép is sétál­ni a hóesésben elázni, átázni nem a legkellemesebb. Beérve Tardonára, érdekességre tart­hat számot a református templom, amely tornyával irányadó lehet a környező uta­kon való sétálások alkalmá­val. Ez a kis intermezzo jó szívvel ajánlható mindenki­nek, aki a magányos kikapcso­lódást szeretné érezni. A tardonai önkormányzat épülete, háttérben a település refor­mátus templomával. A termelők költségei aggódnak A húsiparban tavaly a termelés mennyiségének növekedésével párhuzamo­san csökkent a jövedelme­zőség - értékelte a húsipar helyzetét a Magyar Húsipa­rosok Szövetsége és a Hús­céh. A szakemberek megállapí­tották, hogy mivel a 2000. évi megsokszorozódtak a húsosok agrárszabályozást a földműve­lésügyi tárca még nem hozta nyilvánosságra, az ahhoz kap­csolódó észrevételeiket majd csak azt követően tudják meg­tenni. Az érdekképviseletek azt ta­nácsolják tagjaiknak, hogy bel­földi áraik kialakításában ha­ladéktalanul érvényesítsék a már ismert költségtényezőket, mint például az üzemanyagár­változásokat, energiaköltsége­ket, a hulladék és mellékter­mékek elszállításának és fel­dolgozásának várható díjtétel­változásait. Utóbbi például nem egy esetben több mint tíz­szeresére nő. Ez - a húsipar képviselői szerint - megközelítő pontos­sággal minden hústerméknél 8-10 százalékos áremelést je­lent egy év alatt. Tavaly 12-18 százalékkal csökkent a húsipa­ri termékek ára, így a javasolt áremeléssel a feldolgozók még az 1998. évi árszintet sem ér­nék el. Az elszármazott fotográfus második albuma Kastélyok és paloták... Bagyinszk Zoltán Kazinc­barcikáról el­származott fo­tográfus máso­dik színes albu­ma jelent meg az elmúlt év végén. Az első kötetet 1998 karácsonya előtt adták ki, ez 150 kastélyt mu­tat be 260 színes oldalon, egyedi papírra nyom­tatva, bőrkötés­ben, három nyelven. A fotók vala­mennyi országrészt, építészeti, művészeti stílust képviselik a gótikus várkastélytól a XX. szá­zadi palotákig. S az első album után egy év elteltével megjelent a második kötet is, mely 141 kastélyt mutat be, 192 színes ol­dalon, térképpel, bőrkötésben, szintén három nyelven. Az al­bumot jó szívvel ajánlom az ide­genforgalomban dolgozó szak­embereknek, idegenvezetőknek és utazási irodáknak a figyel­mébe, valamint mindazoknak, akik nemzeti örökségünket, va­lamint az ezeréves Magyaror­szág építészetét és történelmét szeretnék megismerni. A Békés Megyei Hírlap az alábbi méltatást adta az al­bumról „A kastélyépítészet gyöngyszemei” címmel. Bagyinszki Zoltán felbecsül­hetetlen szolgálatot tett a ma élőknek az albuma megjelen­tetésével. A kastélyok és pa­loták a történelmi Magyaror­szágon című albumot kézbe kell venni és megtudhatjuk belőle, mi érték pusztult el az országban — mondta Nyáry János, a Magyar Történelmi Családok Egyesületének el­nöke a kazincbarcikai, jelen­leg Gyulán élő fotográfus leg­újabb kötetéről. Egy a sok remekbe készült kastélyfotó közül... Észak-Magyarország szép templomai A BARCIKAI ALSÓVÁROSI 1664-ig 17 háza épült fel, s lakói már reformátusok vol­tak. 1576-ban önálló reformá­tus egyházat alkottak és az 1526-ban épült templomot vet­ték használatba, míg 1595-ben le nem égett. 1659. december 16-án újabb törökdúlásnak esett áldozatul a falu. 1685- ben 20 lakott és 20 puszta há­za volt. 1700-ban fatemplomuk állt. 1732-ben újra a régi kijaví­tott templomot használták. 1746-ban 59 házban laktak re­formátusok és csak 6 házban katolikusok. Ekkor az egykori temető közepén álló templom igen jó karban volt. 1775-ben azonban megint leégett, majd 1792-ben a toronnyal újjáépí­tett templom 1825-ben ismét a tűz áldozatául esett, 1826-ra kijavították és átalakították. A következő nagyobb javítás ide­je 1899 volt. A templom keleti homlokzat előtti tornya 23 méter magas. A nyugati végén egyenes záró­dású hajójának 12 x 22 méte­res terében 500 ülőhely talál­ható, sík, famennyezete van. Az orgonáját az abaújszántói egyháztól vették és Országh Sándor építette át 1885-ben, nyolc változattal. A templom műemlék jellegű. Három harangja van. A 347 ki­logrammosat Ducsák István öntötte 1964-ben Őrszentmik­­lóson, a 260 kilogrammos acél­­harangot Diósgyőrben készí­tették 1921-ben, a 80 kilo­grammosat Juszter János ön­tötte 1825-ben Egerben. Szó­székfelirat: „A szomjúhozó lé­leknek ingyen adatik itt az élővíznek forrásából. Jel. 21:6” A kazincbarcikai alsóvá­rosi református templom neve Sajókazinc és Barcika nevű községek egyesítése után alakult ki 1947-ben. Egyházának papja 1332-ben 8 garas pápai tizedet fize­tett. 1552-ben, Eger ostro­mának idején, portyázó tö­rök csapatok kirabolták a falut és elhurcolták 118 la­kóját. • ÁLLASAJÁNLAT • Szükség van tanárra A megyei munkaügyi központ kazincbarcikai kirendelt­ségén három érettségivel rendelkező befektetési tanács­adót keresnek. Várnak főiskolai végzettségű fizika-mate­matika, valamint magyar-történelem, valamint számítás­­technika szakos tanárt. MMK KIRENDELTSÉG KAZINCBARCIKA, TÓTH ÁRPÁD U. 2., Tel.: 48/313-311

Next