Déli Hírlap, 2000. november (32. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-02 / 256. szám

2000. november 2., csütörtök DELI HÍRLAP • BELPOLITIKA Gazdasági társaságok adták a pénz többségét DFC-ügy: ki az igazi felelős? Nem az alpolgármester, a közgyűlés volt a döntéshozó „Sajnálom, hogy a diós­győri labda­rúgás ügyeit vizsgáló tényfeltáró bizottság munkája po­litikai játsz­mává silá­nyult” - kommentálta a la­punk keddi számában, a DFC Kft. ügyeit vizsgáló eseti tényfeltáró bizottság munkájáról megjelent cikk megállapításait Juga György (képünkön), Mis­kolc sportért felelős alpol­gármestere. „A DFC-vel kapcsolatos döntéseket a közgyűlés hozta. Úgy vélem, hogy meg kellene vizsgálni a DFC-nek pénzt adó gazdasági társaságok felelősségét. Egy ezzel kap­csolatos határozati javaslat is a mai közgyűlés asztalára kerül.”­­ Dr. Simon Gábor, a miskolci önkormányzat által megalakí­tott egyes számú eseti tényfel­táró bizottság elnöke hétfőn sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a testület befejez­te munkáját és az elkészült jelentést egy határozati ja­vaslattal együtt sürgősséggel terjeszti a mai közgyűlés elé. Az elnök más megállapítások mellett Juga Györgyöt, Mis­kolc alpolgármesterét nevez­te meg mint a DFC körüli ügyek egyszemélyi politikai felelősét. Az érintett kedden lapunk­nak nyilatkozva elmondta: saj­nálja, hogy „a bizottság mun­kája politikai játszmává silá­nyult”, hiszen ahelyett, hogy a valós okokat állapította volna meg a diósgyőri labdarúgás sorsával kapcsolatban, „huszá­ros mozdulattal” egyszemélyi politikai felelősséget állapított meg. „Mindezt tartalmilag azért tartom kissé nevetségesnek - mondta Juga György -, mert a fő vádpont az ellenem, hogy mindig sürgősséggel terjesz­tettem a közgyűlés elé a DFC- vel kapcsolatos anyagokat. Ez nem az én hibám, hiszen egy rendes napirendi pont beter­jesztéséhez durván három hét­tel korábban el kell készülnie az anyagnak, hogy azt a képvi­selők megkapják és a bizottsá­gok megtárgyalják. A DFC dol­gaiban azonban három hét le­forgása alatt nem apró módo­sulások, hanem gyökeres vál­tozások történtek. Három hét­tel korábban egy ennyivel ké­sőbb is érvényes előterjesztést - azt hiszem - senki sem lenne képes készíteni. Ráadásul az anyagok előkészítését az illeté­kes ügyvezetők végezték, tőlük pedig nem lehet követelni, csak kérni.” Az alpolgármester az előb­biekhez kapcsolódva azt is felvetette: kevéssé érthető, hogy amikor most semmiféle külső körülmény nem kény­szerítette az ad hoc bizottsá­got, akkor miért kellett három nappal a mostani közgyűlés előtt sürgősséggel előterjeszte­ni a jelentést. „Azt gondolom, hogy ez minősíti az egész eljá­rást.” „H­ozzá kell tennem, hogy saj­nos­ tényfeltáró bizottságot munkája során a tények nem­­ nagyon tudták befolyásolni és a saját elképzelt ügymenetéből kizökkenteni. Készült ugyanis egy összeállítás, amely szerint a DFC 4 év alatt 270 millió forint támogatást kapott. Ebből mintegy 170 millió forintot nem a közgyűlés, hanem a gaz­dasági társaságaink ügyveze­tője, illetve igazgatósága által hozott döntések révén fizettek ki. Az a megállapítás is hiány­zik a bizottság munkájából, hogy ebből 150 milliót a korábbi két távhőcég biztosított... Én többször is javasoltam, hogy a bizottság ezzel is foglalkozzon, ám ezt például dr. Simon Gábor is hevesen ellenezte. Ő egyéb­ként mint a Miskolci Hőszolgál­tató Kft. felügyelő bizottságá­nak egykori elnöke mélyen érin­tett az ügyben.” „A DFC-t támogató többi pénzt az önkormányzat adta - hangsúlyozom - a közgyűlés döntése alapján, azaz az esetle­ges felelősség semmiképpen sem egyéni. Igen furcsa lenne egy közdöntésben az én felelős­ségemet megállapítani, hiszen ugyanúgy csak egy szavazatom van, mint másoknak. Minden DFC-vel kapcsolatos határozat többségi döntés volt, sőt sok­szor konszenzusos. A DFC Kik­ben történő képviselet ügyében sem állapítható meg a felelőssé­gem, hiszen a képviselő mindig más személy volt, de - és ez ellenőrizhető tény - sohasem én...” „Azt gondolom - folytatta Juga György -, hogy azok szá­mára, akik az elmúlt másfél évben egy kicsit is figyelemmel kísérték a DFC vesszőfutását és az általam ebben a történet­ben játszott szerepet, az nem állíthatja lelkiismerete tudatá­ban, hogy ebben nekem negatív szerepem volna. Az már egy másik kérdés, hogy nem sok se­gítséget kaptam képviselőtár­saimtól, inkább gáncsoskodás­­ban volt részem.” „Úgy vélem, hogy az önkor­mányzat követett el kisebb­­nagyobb hibákat, de ezzel együtt is lehetőségéhez mér­ten mindent elkövetett, hogy a diósgyőri labdarúgás túlélé­sét biztosítsa. Sajnos a hely­zet olyan súlyos volt, hogy a célt nem sikerült elérni. Tu­lajdonképpen csak az agóniát tudtuk meghosszabbítani, de a sikerre - mint ahogy azt az elején már hangsúlyoztuk - semmi garancia nem volt, hi­szen a gazdasági társaság ko­rábbi vezetőinek kötelezett­ségvállalásai már eleve a ké­sőbbi vezetőket és az önkor­mányzatot is nehéz helyzet elé állították. Az igazi felelős tehát ott keresendő. Emlékeze­tes, hogy ebben az ügyben már feljelentés is született, amely­nek eredményeként a bírósági eljárás vádemelési szakba ju­tott...” Sz. B. Felújított generátorok a Delco Remytől Csak exportra termelnek A szaksajtó képviselői a miskolci üzemében Az országos szaksajtó munkatársainak mutatták be kedden a Delco Remy Hungary Felújító Kft. mis­kolci üzemét. Az év elején átadott, zöldmezős beruhá­zásként megépült generá­tor- és indítómotor-felújító gyárban az újságírók elő­ször tájékoztatót hallgat­tak meg a cégről, majd üzemlátogatáson vettek részt. Dr. Péhl Tibor, a Delco Remy Hungary Felújító Kft. ügyveze­tő igazgatója tájékoztatójában szólt arról, hogy az új üzem a Gazdasági Minisztérium, a me­gyei területfejlesztési tanács és Miskolc város támogatásával, mindössze néhány hónap alatt jött létre. A miskolci gyár alap­­gondolatában és technológiájá­ban is újdonságnak számít Ma­gyarországon — hangzott el —, hiszen az élőmunka-igényes, környezetbarát technológiával megvalósított járműfődarab fel­újításának hazánkban nem volt hagyománya. A felújításra váró darabok a miskolci üzembe a vállalat ang­liai és belgiumi logisztikai köz­pontjaiból érkeznek. Ezek rész­ben a vevők által a szerviznek leadott alkatrészek, részben pedig a bontótelepeken történő gyűjtésből származó darabok. A felújított késztermékeket a Delco Remy európai elosztóköz­pontjai fogadják. Innen a nagy­ vásárlókhoz, szakszervizekbe és márkakereskedésekbe kerül­nek. Elhangzott, hogy a teljes egé­szében export piacokra szállító miskolci üzemben fokozatosan növelik a termelést. Jelenleg a kft.-nél 151 alkalmazott dolgo­zik. Az üzem teljes éves kibo­csátása 200 ezer egység körül mozog. Ennek 55 százaléka ge­nerátor, fennmaradó 45 száza­léka indítómotor. Az ügyvezető igazgató kiemelte: az alkatré­szek gyári felújítása amellett, hogy gazdaságilag hasznos, környezetbarát eljárás is, hi­szen a munkafolyamat során keletkező, nem hasznosítható alkatrészeket szelektíven gyűjtik, szennyezés pedig sem­milyen formában nem kerülhet ki az üzemből. Fontosnak tar­totta megemlíteni azt is, hogy a technológia telepítésétől szá­mított egy éven belül sikerült a miskolci üzem minőségbiz­tosítási rendszerére az ISO 9002-es tanúsí­tást megszerezni. Az autóipar elvá­rásaihoz igazod­va - a minőség­­biztosítási csapat vezetésével - az üzem most az OS 9000-es autó­ipari minősítés­nek megfelelő rendszer kiépíté­sén dolgozik. Az anyaválla­lat, a Delco Remy International Corporation tör­ténetét Bencze G. Erzsébet, a buda­pesti képviselet értékesítési és marketing igaz­gatója ismertette. A céget a Remy testvérek alapí­tották 1896-ban az Egyesült Álla­mokban. A válla­lat Európában két fő területen van jelen: teher­gépjárművek szá­mára indítómoto­rok és generátorok gyártásával foglalkozik, személygépkocsik számára pedig használt generá­torok és indítómotorok újraépí­tését végzi. M. E. A termékek... MÁSODIK ASZÁLY A HATÁRBAN ELŐRE VÁRNAK A verőfényes, száraz ősz­nek köszönhetően a szőlő­­termelők minden idők egyik legjobbjaként fogják el­könyvelni az idei szezont, a gyümölcstermelők sem pa­naszkodhatnak különöseb­ben az időjárásra, a búzater­melőknek viszont alaposan betett az újabb aszály. Az őszi talajelőkészítés gyakor­latilag leállt a szárazság miatt. Többnapos, csendes esőért fohászkodnak a gaz­dák. „Olyan kemény a föld, hogy nem lehet szántani. Az őszi ve­tést is akadályozza a szárazság és a pénzhiány. Ennek ellenére a tervezett vetésterületnek­­ ki­csit kevesebb, mint a tavalyi — mintegy 70 százalékán a földbe került a jövő évi kenyérnek való - közölte érdeklődésünkre dr. Turnyánszki János, a megyei Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség ügyvezető elnöke. — Sokaknak nem telik minőségi vetőmagra sem, hanem a saját termést próbálják tovább szapo­rítani. A kukoricának nem oko­zott különösebb problémát az újabb aszály, a nyáreleji száraz­ság miatt azonban a termésho­zam a fele a tavalyinak, ráadá­sul a minőséggel is baj van.” A napraforgó betakarítása is véget ért már. A cukorrépa után legfeljebb tavaszi árpát szoktak vetni, most azonban őszi búzát is vetnek. Ennek két oka van, egyik, hogy több táp­anyag van benne, mint egyéb­ként a földben, ráadásul mivel nem lehet szántani, a cukorrépa kiszedését követően könnyebb vetésre előkészíteni a táblát. A kilátástalanság miatt ren­geteg föld maradt, marad műve­letlenül. Különösen a Cserehá­ton hagytak el sok táblát. A föld­bérleteket rendre visszamond­ják, a tulajdonos, sokszor magá­ra maradt idős emberek nem tudnak vele mit kezdeni, miköz­ben Damoklész kardjaként ott lebeg fejük fölött a művelési kö­telezettség. Ehhez jön még a vi­szontagságos időjárás. Felméré­sünk szerint az aszály, a belvíz és az árvíz megyénkben 8,1 mil­liárd forint kárt okozott az idén, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a termésnek több mint a negyede kárba veszett. Az aszály különösen Dél-Borsod­ban okoz gondot, Mezőkövesd, Szentistván, Mezőkeresztes térségében, a máskor legjobban termő helyeken különösen nagy a kár. Van ahol több mint 90 napon át nem hullott csapadék. Úgy várjuk már az esőt, mint a Messiást. A kistermelők hektá­­ranként 2500 forint aszálykár­enyhítést kapnak, a nagyok vi­szont semmit. Tönkreteszik a nagyüzemeket, de nincs helyet­te más, mert az egyéni gazdál­kodók ugyanolyan szegények, lassan nem lesz aki megművelje a földeket... A termelők folya­matos pénzügyi gondokkal küszködnek, mivel a bankok szóba se állnak velük — keser­gett dr. Turnyánszki János. Visszatérve az őszi szárazság­hoz. A gyümölcsösöknek nem ártott, mivel már túl vannak a szüreten, a cukorrépának jól jött, a szőlőtermelők pedig elé­gedetten dörzsölhetik a kezü­ket, mivel régen nem látott jó termést szedhettek le. A szüret már Hegy­alján is a végéhez kö­zeledik, s jó aszús évet tudhat­nak a hátuk mögött. A kor­mány pedig gondoskodott a fel­vásárláshoz szükséges pénzről. Bárcsak a többi ágazat is hason­ló eredményekről számolhatna be. (cs.l.) A nagy szárazság miatt kevés helyen szántanak. Gyertyák fényénél Este van. Állunk a sír felett és a gyertyák imbolygó fényébe révedünk. Előtűnik emlékezetünkben egy-egy kedves perc, egy mosoly, egy ölelés. Eszünkbe jutnak az óvó szavak, az intelmek, a bátorítások, a szeretet, amit tőle, csakis tőle kaptunk. Lelkünk­ben kitörölhetetlenül benne van ma is, hiszen egy rész volt belőlünk, és lényének része voltunk mi is. Amikor elment, úgy éreztük, darabjaira hullott minden. Bár józan ésszel tudtuk a választ, mégis ezerszer feltettük a kérdést: miért pont ő, miért pont most? Felfoghatatlan volt a veszteség, fájt a hiány, a visszavonhatatlanság. Azt mondják, egy ember valójában akkor hal meg, amikor már nincs, aki emlékezzen rá. Igaz lehet. Mert mindaddig, amíg érezzük szeretetét, a nehéz percekben az ő szavaiból merítünk erőt, és rá gondolunk, amikor boldogok vagyunk - a halálnak nincs hatalma. Most ismét együtt vagyunk, mint ezen az őszi estén mindig. De néhány éve már nem vele, hanem hozzá jövünk. Itt a temető nyugalmában, csöndjében, a gyertyák fényénél megint csak egymásra figyelünk. Lelkeinkben a széttört egész ismét összeáll - az emlékezéssel újra meg újra megpróbáljuk legyőzni a halált. (m.e.) Ötezer alkalmazott A Delco Remy ma világ­szerte 18 üzemmel rendel­kezik, és több mint 5 ezer alkalmazottat foglalkoztat. A cég kontinensünkön Ang­liában, Belgiumban, Len­gyelországban és Magyaror­szágon van jelen. Hazánk­ban az Autovill mezőkövesdi gyárának megvásárlása után kezdték meg a miskolci termelőüzem megvalósítá­sát. 3 Változó telefontarifák növekednek, de kisebb mértékben A távközlési piac 2002-re előirányzott megnyitása élénkíti majd a versenyt, ennek eredményeként 2002 és 2004 között összesen csu­pán 18-24 százalékkal emel­kednek majd a telefontari­fák, és ez jóval kisebb növe­kedés, mint ami a liberalizá­ció nélkül várható lenne. A távközlési szektor 2002 eleji felszabadítása kedvező hatás­sal lesz az árakra. A relatív ár­csökkenés erőteljesebb lesz a Olvasónk a vonal végén Olvasóink szívesen fordulnak hozzánk kérdéseikkel, gondjaikkal. A következőkben is várjuk hívásaikat. A hívható számok: 46/412-694, 13- es mellék, illetve a 06-30/9458-458._______________ mobiltelefonos szolgáltatások­nál, mint a vezetékeseknél, tekintve, hogy az előbbi körben legalább 30-50 százalékos „emeléselmaradást” várn­ak a nyitás utáni három-négy évben, az utóbbiban viszont csupán 10 százalékosat. Ehhez azonban a szakemberek hozzáteszik, hogy ha olcsóbb a telefonálás, akkor elvileg valamennyi vállalkozás költsége csökken. A közvetlen és közvetett hatá­sokat figyelembe véve pedig akár 1—1,5 százalékponttal is alacso­nyabb lehet az infláció az emlí­tett, 2002 és 2004 közötti idő­szakban. A piacnyitás emellett újabb beruházásokat is elindít­hat. A kutatók úgy vélekednek, hogy a nemzetgazdasági beruhá­zásoknál gyorsabban, évi 10-12 százalékkal bővülnek a távközlé­si beruházások. Számítások sze­rint két-három év alatt egymilli­­árd dollár körüli pótlólagos mű­ködőtőke-beáramlásra lehet szá­mítani­­ a távközlési szektorban.

Next