Déli Hírlap, 2000. november (32. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-02 / 256. szám
2000. november 2., csütörtök DELI HÍRLAP • BELPOLITIKA Gazdasági társaságok adták a pénz többségét DFC-ügy: ki az igazi felelős? Nem az alpolgármester, a közgyűlés volt a döntéshozó „Sajnálom, hogy a diósgyőri labdarúgás ügyeit vizsgáló tényfeltáró bizottság munkája politikai játszmává silányult” - kommentálta a lapunk keddi számában, a DFC Kft. ügyeit vizsgáló eseti tényfeltáró bizottság munkájáról megjelent cikk megállapításait Juga György (képünkön), Miskolc sportért felelős alpolgármestere. „A DFC-vel kapcsolatos döntéseket a közgyűlés hozta. Úgy vélem, hogy meg kellene vizsgálni a DFC-nek pénzt adó gazdasági társaságok felelősségét. Egy ezzel kapcsolatos határozati javaslat is a mai közgyűlés asztalára kerül.” Dr. Simon Gábor, a miskolci önkormányzat által megalakított egyes számú eseti tényfeltáró bizottság elnöke hétfőn sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a testület befejezte munkáját és az elkészült jelentést egy határozati javaslattal együtt sürgősséggel terjeszti a mai közgyűlés elé. Az elnök más megállapítások mellett Juga Györgyöt, Miskolc alpolgármesterét nevezte meg mint a DFC körüli ügyek egyszemélyi politikai felelősét. Az érintett kedden lapunknak nyilatkozva elmondta: sajnálja, hogy „a bizottság munkája politikai játszmává silányult”, hiszen ahelyett, hogy a valós okokat állapította volna meg a diósgyőri labdarúgás sorsával kapcsolatban, „huszáros mozdulattal” egyszemélyi politikai felelősséget állapított meg. „Mindezt tartalmilag azért tartom kissé nevetségesnek - mondta Juga György -, mert a fő vádpont az ellenem, hogy mindig sürgősséggel terjesztettem a közgyűlés elé a DFC- vel kapcsolatos anyagokat. Ez nem az én hibám, hiszen egy rendes napirendi pont beterjesztéséhez durván három héttel korábban el kell készülnie az anyagnak, hogy azt a képviselők megkapják és a bizottságok megtárgyalják. A DFC dolgaiban azonban három hét leforgása alatt nem apró módosulások, hanem gyökeres változások történtek. Három héttel korábban egy ennyivel később is érvényes előterjesztést - azt hiszem - senki sem lenne képes készíteni. Ráadásul az anyagok előkészítését az illetékes ügyvezetők végezték, tőlük pedig nem lehet követelni, csak kérni.” Az alpolgármester az előbbiekhez kapcsolódva azt is felvetette: kevéssé érthető, hogy amikor most semmiféle külső körülmény nem kényszerítette az ad hoc bizottságot, akkor miért kellett három nappal a mostani közgyűlés előtt sürgősséggel előterjeszteni a jelentést. „Azt gondolom, hogy ez minősíti az egész eljárást.” „Hozzá kell tennem, hogy sajnos tényfeltáró bizottságot munkája során a tények nem nagyon tudták befolyásolni és a saját elképzelt ügymenetéből kizökkenteni. Készült ugyanis egy összeállítás, amely szerint a DFC 4 év alatt 270 millió forint támogatást kapott. Ebből mintegy 170 millió forintot nem a közgyűlés, hanem a gazdasági társaságaink ügyvezetője, illetve igazgatósága által hozott döntések révén fizettek ki. Az a megállapítás is hiányzik a bizottság munkájából, hogy ebből 150 milliót a korábbi két távhőcég biztosított... Én többször is javasoltam, hogy a bizottság ezzel is foglalkozzon, ám ezt például dr. Simon Gábor is hevesen ellenezte. Ő egyébként mint a Miskolci Hőszolgáltató Kft. felügyelő bizottságának egykori elnöke mélyen érintett az ügyben.” „A DFC-t támogató többi pénzt az önkormányzat adta - hangsúlyozom - a közgyűlés döntése alapján, azaz az esetleges felelősség semmiképpen sem egyéni. Igen furcsa lenne egy közdöntésben az én felelősségemet megállapítani, hiszen ugyanúgy csak egy szavazatom van, mint másoknak. Minden DFC-vel kapcsolatos határozat többségi döntés volt, sőt sokszor konszenzusos. A DFC Kikben történő képviselet ügyében sem állapítható meg a felelősségem, hiszen a képviselő mindig más személy volt, de - és ez ellenőrizhető tény - sohasem én...” „Azt gondolom - folytatta Juga György -, hogy azok számára, akik az elmúlt másfél évben egy kicsit is figyelemmel kísérték a DFC vesszőfutását és az általam ebben a történetben játszott szerepet, az nem állíthatja lelkiismerete tudatában, hogy ebben nekem negatív szerepem volna. Az már egy másik kérdés, hogy nem sok segítséget kaptam képviselőtársaimtól, inkább gáncsoskodásban volt részem.” „Úgy vélem, hogy az önkormányzat követett el kisebbnagyobb hibákat, de ezzel együtt is lehetőségéhez mérten mindent elkövetett, hogy a diósgyőri labdarúgás túlélését biztosítsa. Sajnos a helyzet olyan súlyos volt, hogy a célt nem sikerült elérni. Tulajdonképpen csak az agóniát tudtuk meghosszabbítani, de a sikerre - mint ahogy azt az elején már hangsúlyoztuk - semmi garancia nem volt, hiszen a gazdasági társaság korábbi vezetőinek kötelezettségvállalásai már eleve a későbbi vezetőket és az önkormányzatot is nehéz helyzet elé állították. Az igazi felelős tehát ott keresendő. Emlékezetes, hogy ebben az ügyben már feljelentés is született, amelynek eredményeként a bírósági eljárás vádemelési szakba jutott...” Sz. B. Felújított generátorok a Delco Remytől Csak exportra termelnek A szaksajtó képviselői a miskolci üzemében Az országos szaksajtó munkatársainak mutatták be kedden a Delco Remy Hungary Felújító Kft. miskolci üzemét. Az év elején átadott, zöldmezős beruházásként megépült generátor- és indítómotor-felújító gyárban az újságírók először tájékoztatót hallgattak meg a cégről, majd üzemlátogatáson vettek részt. Dr. Péhl Tibor, a Delco Remy Hungary Felújító Kft. ügyvezető igazgatója tájékoztatójában szólt arról, hogy az új üzem a Gazdasági Minisztérium, a megyei területfejlesztési tanács és Miskolc város támogatásával, mindössze néhány hónap alatt jött létre. A miskolci gyár alapgondolatában és technológiájában is újdonságnak számít Magyarországon — hangzott el —, hiszen az élőmunka-igényes, környezetbarát technológiával megvalósított járműfődarab felújításának hazánkban nem volt hagyománya. A felújításra váró darabok a miskolci üzembe a vállalat angliai és belgiumi logisztikai központjaiból érkeznek. Ezek részben a vevők által a szerviznek leadott alkatrészek, részben pedig a bontótelepeken történő gyűjtésből származó darabok. A felújított késztermékeket a Delco Remy európai elosztóközpontjai fogadják. Innen a nagy vásárlókhoz, szakszervizekbe és márkakereskedésekbe kerülnek. Elhangzott, hogy a teljes egészében export piacokra szállító miskolci üzemben fokozatosan növelik a termelést. Jelenleg a kft.-nél 151 alkalmazott dolgozik. Az üzem teljes éves kibocsátása 200 ezer egység körül mozog. Ennek 55 százaléka generátor, fennmaradó 45 százaléka indítómotor. Az ügyvezető igazgató kiemelte: az alkatrészek gyári felújítása amellett, hogy gazdaságilag hasznos, környezetbarát eljárás is, hiszen a munkafolyamat során keletkező, nem hasznosítható alkatrészeket szelektíven gyűjtik, szennyezés pedig semmilyen formában nem kerülhet ki az üzemből. Fontosnak tartotta megemlíteni azt is, hogy a technológia telepítésétől számított egy éven belül sikerült a miskolci üzem minőségbiztosítási rendszerére az ISO 9002-es tanúsítást megszerezni. Az autóipar elvárásaihoz igazodva - a minőségbiztosítási csapat vezetésével - az üzem most az OS 9000-es autóipari minősítésnek megfelelő rendszer kiépítésén dolgozik. Az anyavállalat, a Delco Remy International Corporation történetét Bencze G. Erzsébet, a budapesti képviselet értékesítési és marketing igazgatója ismertette. A céget a Remy testvérek alapították 1896-ban az Egyesült Államokban. A vállalat Európában két fő területen van jelen: tehergépjárművek számára indítómotorok és generátorok gyártásával foglalkozik, személygépkocsik számára pedig használt generátorok és indítómotorok újraépítését végzi. M. E. A termékek... MÁSODIK ASZÁLY A HATÁRBAN ELŐRE VÁRNAK A verőfényes, száraz ősznek köszönhetően a szőlőtermelők minden idők egyik legjobbjaként fogják elkönyvelni az idei szezont, a gyümölcstermelők sem panaszkodhatnak különösebben az időjárásra, a búzatermelőknek viszont alaposan betett az újabb aszály. Az őszi talajelőkészítés gyakorlatilag leállt a szárazság miatt. Többnapos, csendes esőért fohászkodnak a gazdák. „Olyan kemény a föld, hogy nem lehet szántani. Az őszi vetést is akadályozza a szárazság és a pénzhiány. Ennek ellenére a tervezett vetésterületnek kicsit kevesebb, mint a tavalyi — mintegy 70 százalékán a földbe került a jövő évi kenyérnek való - közölte érdeklődésünkre dr. Turnyánszki János, a megyei Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség ügyvezető elnöke. — Sokaknak nem telik minőségi vetőmagra sem, hanem a saját termést próbálják tovább szaporítani. A kukoricának nem okozott különösebb problémát az újabb aszály, a nyáreleji szárazság miatt azonban a terméshozam a fele a tavalyinak, ráadásul a minőséggel is baj van.” A napraforgó betakarítása is véget ért már. A cukorrépa után legfeljebb tavaszi árpát szoktak vetni, most azonban őszi búzát is vetnek. Ennek két oka van, egyik, hogy több tápanyag van benne, mint egyébként a földben, ráadásul mivel nem lehet szántani, a cukorrépa kiszedését követően könnyebb vetésre előkészíteni a táblát. A kilátástalanság miatt rengeteg föld maradt, marad műveletlenül. Különösen a Csereháton hagytak el sok táblát. A földbérleteket rendre visszamondják, a tulajdonos, sokszor magára maradt idős emberek nem tudnak vele mit kezdeni, miközben Damoklész kardjaként ott lebeg fejük fölött a művelési kötelezettség. Ehhez jön még a viszontagságos időjárás. Felmérésünk szerint az aszály, a belvíz és az árvíz megyénkben 8,1 milliárd forint kárt okozott az idén, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a termésnek több mint a negyede kárba veszett. Az aszály különösen Dél-Borsodban okoz gondot, Mezőkövesd, Szentistván, Mezőkeresztes térségében, a máskor legjobban termő helyeken különösen nagy a kár. Van ahol több mint 90 napon át nem hullott csapadék. Úgy várjuk már az esőt, mint a Messiást. A kistermelők hektáranként 2500 forint aszálykárenyhítést kapnak, a nagyok viszont semmit. Tönkreteszik a nagyüzemeket, de nincs helyette más, mert az egyéni gazdálkodók ugyanolyan szegények, lassan nem lesz aki megművelje a földeket... A termelők folyamatos pénzügyi gondokkal küszködnek, mivel a bankok szóba se állnak velük — kesergett dr. Turnyánszki János. Visszatérve az őszi szárazsághoz. A gyümölcsösöknek nem ártott, mivel már túl vannak a szüreten, a cukorrépának jól jött, a szőlőtermelők pedig elégedetten dörzsölhetik a kezüket, mivel régen nem látott jó termést szedhettek le. A szüret már Hegyalján is a végéhez közeledik, s jó aszús évet tudhatnak a hátuk mögött. A kormány pedig gondoskodott a felvásárláshoz szükséges pénzről. Bárcsak a többi ágazat is hasonló eredményekről számolhatna be. (cs.l.) A nagy szárazság miatt kevés helyen szántanak. Gyertyák fényénél Este van. Állunk a sír felett és a gyertyák imbolygó fényébe révedünk. Előtűnik emlékezetünkben egy-egy kedves perc, egy mosoly, egy ölelés. Eszünkbe jutnak az óvó szavak, az intelmek, a bátorítások, a szeretet, amit tőle, csakis tőle kaptunk. Lelkünkben kitörölhetetlenül benne van ma is, hiszen egy rész volt belőlünk, és lényének része voltunk mi is. Amikor elment, úgy éreztük, darabjaira hullott minden. Bár józan ésszel tudtuk a választ, mégis ezerszer feltettük a kérdést: miért pont ő, miért pont most? Felfoghatatlan volt a veszteség, fájt a hiány, a visszavonhatatlanság. Azt mondják, egy ember valójában akkor hal meg, amikor már nincs, aki emlékezzen rá. Igaz lehet. Mert mindaddig, amíg érezzük szeretetét, a nehéz percekben az ő szavaiból merítünk erőt, és rá gondolunk, amikor boldogok vagyunk - a halálnak nincs hatalma. Most ismét együtt vagyunk, mint ezen az őszi estén mindig. De néhány éve már nem vele, hanem hozzá jövünk. Itt a temető nyugalmában, csöndjében, a gyertyák fényénél megint csak egymásra figyelünk. Lelkeinkben a széttört egész ismét összeáll - az emlékezéssel újra meg újra megpróbáljuk legyőzni a halált. (m.e.) Ötezer alkalmazott A Delco Remy ma világszerte 18 üzemmel rendelkezik, és több mint 5 ezer alkalmazottat foglalkoztat. A cég kontinensünkön Angliában, Belgiumban, Lengyelországban és Magyarországon van jelen. Hazánkban az Autovill mezőkövesdi gyárának megvásárlása után kezdték meg a miskolci termelőüzem megvalósítását. 3 Változó telefontarifák növekednek, de kisebb mértékben A távközlési piac 2002-re előirányzott megnyitása élénkíti majd a versenyt, ennek eredményeként 2002 és 2004 között összesen csupán 18-24 százalékkal emelkednek majd a telefontarifák, és ez jóval kisebb növekedés, mint ami a liberalizáció nélkül várható lenne. A távközlési szektor 2002 eleji felszabadítása kedvező hatással lesz az árakra. A relatív árcsökkenés erőteljesebb lesz a Olvasónk a vonal végén Olvasóink szívesen fordulnak hozzánk kérdéseikkel, gondjaikkal. A következőkben is várjuk hívásaikat. A hívható számok: 46/412-694, 13- es mellék, illetve a 06-30/9458-458._______________ mobiltelefonos szolgáltatásoknál, mint a vezetékeseknél, tekintve, hogy az előbbi körben legalább 30-50 százalékos „emeléselmaradást” várnak a nyitás utáni három-négy évben, az utóbbiban viszont csupán 10 százalékosat. Ehhez azonban a szakemberek hozzáteszik, hogy ha olcsóbb a telefonálás, akkor elvileg valamennyi vállalkozás költsége csökken. A közvetlen és közvetett hatásokat figyelembe véve pedig akár 1—1,5 százalékponttal is alacsonyabb lehet az infláció az említett, 2002 és 2004 közötti időszakban. A piacnyitás emellett újabb beruházásokat is elindíthat. A kutatók úgy vélekednek, hogy a nemzetgazdasági beruházásoknál gyorsabban, évi 10-12 százalékkal bővülnek a távközlési beruházások. Számítások szerint két-három év alatt egymilliárd dollár körüli pótlólagos működőtőke-beáramlásra lehet számítani a távközlési szektorban.