Déli Hírlap, 2002. július (34. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-01 / 151. szám

2002. július 1hétfő 9.00: Ünnepélyes keretek között megnyit­ják a British Council és az Oktatási Minisz­térium szervezte nyári pedagógustábort és -továbbképzést a mályi Tó Szállóban. 11.00: Dr. Magyar Bálint oktatási mi­niszter adja át a szendrői közösségi házat. 13.00: Semmelweis-napi ünnepséget rendez a miskolci Semmelweis Kórház- Rendelőintézet igazgatósága az intézmény kultúrtermében. 19.00: Virágh András orgona- és Búzás Aida énekművész lép a közönség elé az avasi református templomban a Collegium Musicum sorozat keretében. Itthon történt • Ma elkezdik az APEH teljes számítástech­nikai rendszerének átvizsgálását­ Azt kutatják majd, hogy történt-e bármilyen beavatkozás a rendszerbe. Az APEH új elnöke szerint a vizs­gálat legkésőbb augusztus közepére választ ad erre a kérdésre. • Az Egészségügyi és Szociális Minisztérium éves forrásának több mint 95 százalékát lekö­tötte Mikola István, volt egészségügyi minisz­ter, s mindössze kétmilliárd forintot hagyott - nyilatkozta Csehák Judit miniszter. A szociális tárcánál harmincezer feldolgozatlan segélykérő levél maradt. • Medgyessy Péter miniszterelnök szerint a kémelhárító múltjával kapcsolatos botrány azért nem a kampány idején robbant ki, mert az ellenzék elbizakodott volt, s nem gondolta, hogy elveszítheti a választásokat. Most viszont idege­sek a kormány sikere és az elmúlt négy évben történtekkel kapcsolatban megindított vizsgála­tok miatt. • Gusztos Péter SZDSZ-képviselő nagyon fon­tosnak tartja, hogy Magyarországon az elkövet­kezendő években minél hamarabb megvalósul­jon a szexuális kisebbségek jog előtti egyenlősé­ge. A politikus erről a melegek és leszbikusok budapesti felvonulásán beszélt. • A Munkáspárt önállóan indul az őszi önkor­mányzati választásokon, ugyanakkor együttmű­ködést kezdeményez a Magyar Szocialista Párt­tal. Az MSZP szabad kezet ad a helyi szerveze­teknek, hogy döntsenek az együttműködésről. MEGKÉRDEZTÜK Vállalkozunk a regisztrációra? Olvasónk a vonal végén Olvasóink szívesen fordulnak hozzánk kérdéseikkel, gondjaikkal. A következők­ben is várjuk hívásaikat. A hívható szá­mok: 46/412-694, 06-30/9458- 458. Az érintettek jól tudják, hogy egyéni vállalkozói igazolvá­nyuk regisztrációjá­nak eredetileg június 30. volt a határideje. Június elején már sej­­tették-remélték, hogy haladékot kapnak. És valóban: egy képvise­lői indítvány nyomán 2003. február 15. lett a legutolsó időpont. Hogy állnak az egyéni vállalkozók az új igazolványokkal, vajon so­kan lesznek-e, akik újfent az utolsó pilla­natra halasztják az okmányirodák megláto­gatását, egyáltalán, mi szükség van a cse­rére? - kérdeztük Makrainé dr. Kovács Ju­liannát, a miskolci polgármesteri hivatal okmányirodájának vezetőjét. Az osztályvezető asszony elmondta: a cse­rére, pontosabban regisztrációra azért van szükség, hogy végre megtörténjék az ada­tok gépi rögzítése. Az egyéni vállalkozók ügyeit másfél éve intézik az okmányirodák. Azelőtt a kamarák, még korábban az ön­­kormányzatok voltak a gazdák. Most az eredeti határidő közeledtével jól érzékelhe­tően megnőtt az okmányirodák forgalma. Felkészültek az utolsó napok rohamára, és vállalták, hogy meghosszabbítják az ügyfél­­fogadás időtartamát. Mindenekelőtt a fővárosban késlekedtek az egyéni vállalkozók, talán ez volt az oka, hogy fél év haladékot kaptak az érintettek. Azoknak, akik vállalkozói igazolványukat másfél éven belül kapták meg - immár az okmányirodától -, semmi dolguk. Akiknek régebbi az iratuk, azoknak abban az eset­ben ingyenes a regisztráció, amennyiben semmi módosítás, módosítanivaló nincs. Ha van, akkor 2 ezer forintnyi okmánybé­lyeget kell venniük. Makrainé dr. Kovács Julianna szerint a miskolci egyéni vállalkozók nem fogják az utolsó pillanatra hagyni a regisztráltatást. Feljogosítja erre a reményre az okmányiroda vezetőjét az a tény, hogy a mintegy tízezer miskolci egyéni vállalkozóból már csak két­ezernek kell megjelennie igazolványcserére. DELI HÍRLAP • BELPOLITIKA, GAZDASÁG FOKOZÓDÓ IMPORT, HAZAI VÉDELEM NÉLKÜL ÖSSZEOMLIK A TEJPIAC? Megyénk nem önellátó • Külföldön a veszteségeset is segítik • Kiemelt támogatás kellene 9­9 Megyénk sohasem tarto­zott a nagy tejtermelők közé, ennek ellenére érinti az or­szágos tejpiaci válság, hiszen például a Szerencsi Mezőgaz­dasági Rt., a nyékládházai Narivo Kft. vagy éppen a bodrogközi Kenézlői Szövet­kezet jelentős mennyiségben termel tejet. Megjegyzendő, hogy a megyei tejtermelés nem képes kielégíteni a helyi igényeket, ezért számos hely­ről érkezik hozzánk tej, pél­dául az ózdi boltokban is lát­hatók a hajdú-bihari termé­kek. A téma egyik avatott szakértő­je, a megyei agrárkamara titkár­helyettese, Szabadfalvi László hangsúlyozta: „A tejtermelés is meglehetősen ciklikus, a belső fogyasztás sajnálatosan vissza­esett, ugyanakkor mindjobban érződik a fokozódó import hatá­sa is. Dán, holland, francia, né­met tejipari termékek érkeznek hazánkba, ez a jelenség egyéb­ként a rendszerváltás óta megfi­gyelhető.” „ A rendszerváltás óta A kormányok, úgy tűnik, nem akartak vagy nem tudtak kellő hangsúlyt adni a hazai piac vé­delmének, pedig erre nagy szük­ség lenne Szabadfalvi László szerint. Nem lehet azt mondani, hogy példátlan ez a kivételező támogatási rendszer az uniós or­szágokban, hiszen Hollandiá­ban, Dániában még az olyan alig-alig alkalmas területeken is támogatják a tejmarha tartását, amelyeken kimutathatóan vesz­teséges ez a tevékenység. De épp abból a megfontolásból segítik a gazdákat, hogy ezek a tájak ne néptelenedjenek el, valamikép­pen biztosítsák a megélhetést az ott élők részére. Visszatérve a megyénk helyze­tére, valójában itt mindig is a húsmarhatartás volt a jellemző, illetve a juhállomány számított jelentősnek. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy a húsmarhák szá­ma a felére, a juhoké pedig har­madára csökkent. Különösen az elmaradott térségekben a kister­melők válhatnak a tejipari válság áldozataivá. A fogyasztó elvileg jól járhat, hiszen hetek óta egyre olcsóbb a tej, illetve a sajt is. A válság valódi oka, hogy meg­­­­közelítően 400-470 millió liter „felesleges” tejet nem tud feldol­gozni az ágazat. Az említett kül­földi dotációval a hazai előállítás nem tud versenyezni, ráadásul például a tejpor ára 70-80 szá­zalékkal is visszaesett. Tegyük hozzá: a forint is erősödött az euróhoz, különösen a dollárhoz képest, s emiatt képtelenség el­adni a magyar tejport. Jelzések szerint legalább 5 milliárd forint többletforrásra lenne szükség a felesleg értékesítéséhez. Kérdés, hogy az agrárkormányzat mi­lyen mélyre tud a zsebébe nyúlni a válság kezelése érdekében. Je­lenleg 600 millió forint áll ehhez rendelkezésre. * A csatlakozás előtt A válság mindig felszínre hoz egyéb jelenségeket. Megyénkben is szükség lenne kiemelt terület­­fejlesztési támogatásra, hogy az elmaradott térségekben a falvak ne néptelenedjenek el. Valami­kor a kecskét a szegény ember tehenének nevezték. Igénytelen­sége, szívóssága miatt ugyanis a mezőgazdaságra alkalmatlan te­rületeken is tenyészthető, rá­adásul teje vetekszik az anyate­jével, a kecskesajt pedig jó áron eladható. A közeli uniós csatlakozás még nagyobb válságot sejtet a tejpia­con, tudniillik az előrejelzések szerint fokozódik majd az im­port, s emiatt a hazai termelők aligha állhatják a versenyt a do­tált külpiaci termékekkel szem­ben. Szakértők szerint még az is előfordulhat, hogy összeomlik a tejpiac, a tejipari cégek leállít­hatják befizetéseiket, csakúgy, mint a megtermelt tej harmadá­nak felvásárlását. (karosi) A közeli uniós csatlakozás még nagyobb válságot sejtet a tejpia­con. (Jeney Lajos felvétele) Együttműködik a DAM és a MÁV HULLADÉK VAS, KÉSZÁRU VASÚTON A DAM Steel Rt.-nél meg­élénkült acélgyártás a vas­úti áruszállítás számára is új lehetőségeket kínál - tud­hatjuk meg a Vasutas Hírlap legutóbbi számából. A Ma­gyar Államvasutak számára mind a termeléshez szüksé­ges hulladék vas beszállítá­sa, mind a késztermékek ki­szállítása jó üzletnek kínál­kozik. Kukely Márton, a MÁV Rt. ve­zérigazgatója nemrég tárgyalá­sokat folytatott a DAM Steel Rt. menedzsmentjével, köztük Szé­kely Árpáddal, az igazgatóság tagjával. A két vállalat vezetői az együttműködésről, a vasúti szállítások növelésének lehető­ségéről tárgyaltak. A diósgyőri cég vezetői elmondták: az acél­gyártásban nélkülözhetetlen hulladék vas beszállítását és a késztermék egy részének kiszál­lítását vasúton látják leginkább megoldható feladatnak. Ez évente 200-250 ezer tonna hulladék vas és mintegy 15 ezer tonna késztermék be-, illetve ki­szállítását jelentené az állam­vasutaknak. A DAM termékei­nek az európai országokban biz­tos alapokon nyugvó piaca van. A megbeszélésen szóba került az is, hogy a vasúton és a feladó­nál történő mérlegelésekre na­gyobb gondot kell fordítani, mert a nyitott vagonokban szállítandó hulladék vasat és készterméket gyakran megdézsmálják. Jó piaca van a diósgyőri acéltermékeknek. (Kaderják Csilla felvétele) 3 Fuvarcsúcs a síneken Kövek az M3-ashoz Az M3-as autópálya új sza­kaszának novemberre ter­vezett átadása az eddig meglévő feladatok mellé új fuvarozást is jelentett a MÁV Rt.-nek. Az új Tisza-híd és a Polgár közötti szakasz építéséhez szükséges zú­zott követ Tállyáról szállít­ják a polgári vasútállomás­ra. A kőszállítmányok fuvarozá­sát a Hajdúsági Árufuvarozási Központ szervezte, az anyag „végállomása” a Görbeházán lé­vő aszfaltkeverő telep volt. A május 13-án indult szállítás so­rán napi 30 kocsiban mintegy 1500 tonna követ, összesen 80 ezer tonnát kell szeptemberig elfuvarozni. A harminc kocsit két tizenöt tagú szerelvény for­májában állította ki rakodásra a debreceni központ. Tállya állomás terhelése így igen nagy, hiszen a hejőpapi ke­verőbe folyamatosan napi há­rom, 20-20 kocsiból álló szerel­vény szállítja az anyagot. Bé­késcsabára heti 1-2 irányvonat indul, sőt Debrecenbe a 47-es, a 4-es, illetve a 35-ös út kivezető szakaszához is szállítanak kö­vet. D. T. A tokaji borokat is bemutatták Moszkvában Irány az oroszt Öt magyar tájegység ötven­hatféle borát mutatták be szombat este kóstolóval egy­bekötött fogadáson a moszk­vai magyar nagykövetségen. A nedűk között ott voltak a Tokaj-Hegyalján termettek is. Keskeny Ernő nagykövet hangsúlyozta, hogy Magyaror­szág egyre aktívabban kíván visszatérni és jelen lenni az oroszországi piacon árban és mi­nőségben versenyképes árukkal. Ezt a célt szolgálta a bemutató is. A Magyarország egyik hagyo­mányos termékének számító, ki­váló minőségű borok megállják helyüket az orosz piacon jelentős részesedéssel jelenlévő francia, spanyol és chilei borokkal szem­ben. Magyarország készen áll a termelési együttműködésre is, jelenleg tárgyalások folynak Ma­gyarországról szállítandó bor kinti palackozásáról. Az Orosz­országban elfogyasztott bornak jelenleg mindössze fél százaléka származik Magyarországról. Badacsony, Tokaj, Eger, Vil­lány és Szekszárd boraiból tizen­egy-tizenegyet kóstolhattak meg az érdeklődők. Legközelebb a moszkvai magyar hét keretében mutatkoznak be a magyar borok az orosz fővárosban. Akkor min­den borvidék képviselteti magát.

Next