Déli Hírlap, 2003. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-01 / 27. szám
Magyar-magyar és magyar-román Medgyessy Péter szerint a magyar miniszterelnöknek nemcsak az anyaországban élő 10 millió magyar iránt van felelőssége, hanem azok iránt a határon túl élő magyarok iránt is, akik a nemzet részét képezik. Medgyessy Péter ezt pénteken mondta a sajtó képviselőinek, amikor Szatmárnémetiben távozott az RMDSZ VII. kongresszusának megnyitójáról. A miniszterelnök fontosnak nevezte részvételét az RMDSZ kongresszusán, s mint közölte, ezért halasztotta a kormány ülését péntekről hétfőre. Nagyon fontosnak nevezte, hogy a Romániában élő másfél millió magyarnak mi lesz a jövője, hogyan gondolkodnak, mennyire tudnak egymással és a többi politikussal szót ejteni, s hogyan tudnak jövőt felrajzolni maguknak. Az Adrian Nastase román miniszterelnökkel folytatott megbeszélésével kapcsolatban kijelentette: a román kormányfővel régi jó kapcsolatban van, még a választási kampány ideje alatt ismerkedtek meg és alakítottak ki jó, baráti kapcsolatot. - Közös szándékunk, hogy megmutassuk Európa és a világ felé: a két ország jól tud egymás mellett élni, és képes segíteni egymást - mondta a kormányfő. Kérdésre válaszolva Medgyessy Péter kijelentette: szatmárnémeti útjával elsősorban az RMDSZ kongresszusát kívánta felkeresni, de - mint mondta - természetesen kihasználták a lehetőséget rövid tárgyalásra a román kormányfővel. Tájékoztatása szerint ezen a megbeszélésen nem esett szó a kedvezménytörvényről. Esély a megállapodásra Markó Béla szerint Magyar Állandó Értekezlet (Máért) február végi ülésén lesz esély arra, hogy a résztvevők megállapodjanak a kedvezménytörvény módosításáról. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke erről pénteken a szövetség VII. kongresszusának megnyitója előtt nyilatkozott azt követően, hogy a határon túli magyar szervezetek vezetői Medgyessy Péter miniszterelnökkel folytattak rövid eszmecserét. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Párjának (MKP) elnöke megnyugtatónak nevezte, hogy február első felében szakértői tárgyalások lesznek, s ezáltal a határon túli magyar pártok - így az MKP is - lehetőséget kapnak arra, hogy időben ki tudják dolgozni a javaslataikat. Bugár reményét fejezte ki, hogy a szakértői tanácskozások eredményeként olyan kompromisszumra jutnak majd, amely elfogadható lesz mind Európa, mind a szlovákiai magyarok számára. Medgyessy Péter kollégájával, Adrian Nastaséval is tárgyalt. Az Országgyűlés presztízse Magas ismertség mellett közepes a presztízse az Országgyűlésnek - derült ki abból a felmérésből, amelyet a Szonda Ipsos közvélemény-kutató intézet készített a parlament felkérésére múlt év decemberében. Az ezerfős reprezentatív mintán végzett felmérés eredményét pénteken sajtótájékoztatón ismertette Závecz Tibor, a Szonda Ipsos kutatási igazgatója, Budapesten. A felmérés szerint a legismertebb politikai intézmény az Országgyűlés, szinte minden magyar állampolgár hallott már a tevékenységéről. Az intézmények bizalmi rangsorában azonban 52 ponttal a lista közepén található. A legnagyobb presztízsű intézmény az Alkotmánybíróság 66 ponttal, a bizalmi rangsor végén pedig a szakszervezetek és a munkaadók szervezetei állnak 38-39 ponttal. • •• 9• • ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN **********...........«♦ [UNK] [UNK]• ......................* *............***** Vitatják a kilencek fellépését Hága, Berlin, Athén, Prága és Balkenende ügyvezető holland kormányfő bírálta nyolc (ma már kilenc) európai állam- és kormányfő, köztük Medgyessy Péter csütörtökön nyilvánosságra hozott levelét az iraki válsággal kapcsolatban. A holland politikus szerint az amerikai Irak-politikát támogató felhívás felnagyítja az egység hiányát az európai országok között a Bagdaddal szembeni fellépés témakörében. Mint a hágai parlamentben bejelentette, emiatt utasította el a felhívás aláírását. Medgyessy Péter azt szeretné, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb határozatot fogadjon el Irakról, amennyiben bizonyítékok kerülnek elő arról, hogy az ország rendelkezik tömegpusztító fegyverekkel. A magyar miniszterelnök erről abban az interjúban beszél, amely a Katimerini liberális görög napilap pénteken közölt. „Az amerikaiaknak ismertetniük kell az iraki tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatban birtokukban lévő összes adatot, s ha bizonyítékok kerülnek elő ilyen fegyverekről és Irak nem egyezik bele a leszerelésbe, a BT-nek újabb határozatot kell hoznia.” Medgyessy Péter elmondta azt is, hogy „sokat gondolkodott”, mielőtt aláírta a levelet, és ügyelt arra, hogy „ne keltsenek olyan benyomást, mintha növekednének az Európai Unión belüli ellentétek”. Miközben a pénteki német lapok egyöntetűen úgy vélték, hogy az európai vezetők felhívása megosztottságot eredményez Európában, a politikusok azt mérlegelték, elszigetelődik-e Németország és Franciaország. Értelmezések szerint a felhívás, amelyben transzatlanti összefogást sürgettek Irak lefegyverzése érdekében, kiállás az USA mellett és szembehelyezkedés a német-francia tengellyel. Csehországban bírálatok érik Václav Havel államfőt, mert aláírta a felhívást. A külügyminisztérium rámutatott, hogy a cikk Havel „személyes véleményét” tükrözi. Fiatal iraki katona gyakorlat közben, kezében Kalasnyikoval. Szaddám Huszein elnök hősies helytállást követel népétől. Terroristákat keresnek amerikai katonák Kandahár közelében január 31-én. Pokolgép döntött romba egy hidat a város mellett, s megölte egy áthaladó autóbusz 18 utasát péntek reggel. Egyelőre nem ismeretes, kik követték el a pokolgépes merényletet, de a hatóságok a tálib ellenállókat és az al-Kaida terrorszervezet tagjait vélik tetteseknek. Fotó: epa Arafat továbbra sem utazhat Az izraeli hatóságok elutasították Jasszer Arafat palesztin elnöknek azt a kérését, hogy a Rámalláhban lévő, az izraeli harckocsik által lerombolt főhadiszállásáról a Jordán folyó nyugati partján fekvő Gázába utazhasson. Arafat még tavaly decemberben javasolta az izraeli hatóságoknak a Rámalláhból Gázába való áttelepülést, feltéve, ha engedélyezik részvételét december 24-én Betlehemben a karácsonyi misén. Arafat már egy éve gyakorlatilag házi őrizetben van, Rámalláhban lévő főhadiszállásán. * 2003. február 1., szombat Röviden §i Cső Dzsin Zo, Észak-Korea pekingi nagykövete egy sajtótájékoztatón Pekingben január 31-én kijelentette, hogy Phenjan ragaszkodik a nukleáris válság megoldásának - szerinte - egyetlen módjához: az USA-val egy megnemtámadási szerződés megkötéséhez. A nagykövet „megbízhatatlan és szélhámos csapatnak” nevezte a Bush-adminisztrációt. □ Felfegyverzett kurdok: Az Egyesült Államok mintegy nyolcvanezer iraki kurdot fegyverzett fel, hogy felhasználja őket Szaddám Huszein rendszerének megdöntésére. A kurdok felfegyverzéséről a Pentagon hivatalosan tájékoztatta a török katonai vezetést is. □ Václav Havel leköszönő cseh elnök tiszteletére gálaestet adtak a prágai Nemzeti Színházban január 30- án. Havel, aki az 1989- es rendszerváltás után 1992. december 31-ig Csehszlovákia köztársasági elnöke is volt, két terminus, 12 hivatali év után február 2-án, vasárnap távozik a Prágai Várból. Amerikai óvintézkedések Fokozott óvatosságra és - szükség esetén - a távozásra való felkészülésre inti az Egyesült Államok a Perzsa-öböl országaiban tartózkodó állampolgárait. Az amerikai külügyminisztérium emellett csütörtökön bejelentette, hogy az Irakkal szomszédos Kuvaitban és Szaúd-Arábiában dolgozó diplomaták családtagjai, illetőleg a nem kulcspozícióban dolgozó személyzet engedélyt kaptak állomáshelyük elhagyására. A körzetben működő amerikai képviseletek ugyancsak felhívást intéztek az itt tartózkodó amerikai állampolgárokhoz, fokozott biztonsági intézkedésekre szólítva fel a robbanásveszélyes térségben, de semmiféle utalást nem tettek az Irak elleni esetleges amerikai katonai fellépésre. Békepárti tüntetők vonulnak a svájci Genf egyik utcáján január 31-én, amikor több ezer diák békés megmozdulás keretében tiltakozott az Egyesült Államok készülődő iraki háborúja ellen. A New York-i Szabadság-szobor fejének másával díszített plakát feliratának jelentése: „Hagyjátok abba a vérengzést!” Fotó: epa Kiadóvezető, felelős kiadó: Szabó Miklós (szabo@inform.hu) Főszerkesztő: Szántó István (szanto@inform.hu). Főszerkesztő-k.: Szaniszló Bálint (balint.szaniszlo@inform.hu). Értékesítési vezető: Farkasné Lovász Zita (lovasz@inform.hu) - Miskolc, Maros Éva (maros@inform.hu). Terjesztési vezető: Hausel László (hausel.laszlo@inform.hu). Marketingvezető: Szőkéné Kórik Erika (szokene@inform.hu). Előfizethető a 80/203-655 ingyenesen hívható telefonszámon, vagy e-mailen: eszaktelj@inform.hu címen. Az előfizetés díja: egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2890 Ft, fél évre 5490 Ft, egy évre 10 590 Ft. Kézbesítési észrevételek: 40/424-424. Hirdetésfeladás - keretes hirdetés: telefon: 46/502-900, telefax: 46/501-260, e-mail: ehird@inform.hu. Apróhirdetés feladása: telefon: 90/494-949 (a hívás az apróhirdetés árát tartalmazza), vagy személyesen. Szerkesztőség telefon:központ: 46/502-900, titkárság: 46/502-932, telefax: 46/502-933. E-mail: delihirlap@inform.hu . Kiadja az Inform Média Kft. 3526 Miskolc, Zsolcai kapu 3. Postacím: 3501 Miskolc, Postafiók 351. Hírügynökségek: MTI, EPA. Lapunk eladott példányszámát rendszeresen vizsgálja és auditálja a MATESZ. 1AATESZ Nyomás: Inform Média Kft., Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Felelős vezető: Szilágyi László. Telefon: 52/526-626 - ISSN 0133-0209.