Déli Hírlap, 2003. június (35. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-02 / 127. szám

2003. június 2., hétfő BELPOLITIKA Muzeális masinák a tüdőszűrőben Új helyre költözik júliustól a miskolci tüdőszűrő állomás. Ezentúl a Sem­melweis Kórházba kell majd menniük a behívottaknak, ahol egyelőre az az egy gép üzemel majd, amellyel eddig is végezték a vizsgálatokat. Horváth Szabolcs : A korábban komplex szolgál­­­­tatásokat végző Miskolci Egész­­­­ségügyi Szűrőállomás egyes te­­­­vékenységeit már korábban el­vitték onnan és végül a tüdő­szűrés is elköltözik a Szent Lász­ló utcai épületből. Dr. Lakatos Zoltán, a szűrőállomás vezető főorvosa elmondta, hogy a ko­rábbi tervek szerint július 1-jétől a Semmelweis Kórházban várják a tüdőszűrésre behívottakat. A kórház területén ugyanis felsza­badult a röntgenosztály és a szükséges átalakítások után itt kapnak helyet. Kevés gép Jelenleg a szűrőállomásnak öt röntgengépe van. Ezek közül egy teljesen használhatatlan, megye kistelepüléseit járó mozgó szolgá­lati csoport által használt három gép 22-28 éves, és sajnos minden­napos meghibásodás jellemzi azo­kat. Az ötödik berendezés 7 éves, ezt pályázat útján szerezték és ez valóban korszerű, jó gépnek nevezhető. Ezt a készüléket vi­szik majd át az új helyre, ezzel folytatják tehát a szűrést. A mis­kolci lakosság jól együttműködik a szűrőállomással. A tapasztala­tok szerint a behívottak több mint 70 százaléka megjelenik a megjelölt időpontban, további 15 százalék pedig visszajelez, hogy miért nem tudott elmenni. Javult a helyzet Ez azt jelenti, hogy a miskol­ciak közel 90 százalékáról rend­szeres és friss információval ren­delkeznek. A hiányzó 10 száza­lékba tartozó emberek azok kö­zül kerülnek ki, akik nem buk­kannak fel sem a hajléktalan szállásokon, sem az egyéb ellátó helyeken, őket egyszerűen nem lehet elérni. A mozgó szolgálati csoporthoz tartozik a megye la­kosságának több mint háromne­gyede, ám a feladat ellátását ne­hezíti a feltételek hiánya. Emi­att a lakosság ezen részét csak kétévente tudják szűrni és a kor­szerűtlen gépek által készített képek is nehezebben elemez­hetők. A tüdőszűrő hálózatot annak idején a TBC-helyzet javítása, felszámolása érdekében hozták létre. Ezen a területen jelentős előrelépést sikerült elérni, a ko­rábban a megyék rangsorában hátul kullogó Borsod-Abaúj- Zemplén ma már a közép­mezőnyben található. Manapság azonban ezek a szűrővizsgálatok a tüdőrák illetve más betegségek korai felismerését is szolgálják, így ezekre továbbra is nagy szükség van. A szűrővizsgálatok a betegségek korai felismerését szolgálják. Fantáziálé gyerekek, hallgatózó óvó nénik Egy óvodás gyermek szájából hangzott el, hogy robbanás történt a Paksi Atom­erőműben. Az óvónő továbbadta a rémhírt és végül egy újságírónő SMS-ben „postázta” a történetet. Rémhírterjesztés miatt mindkettőjüket őrizetbe vették. N. Szántó Rita Az ügyben Csillag István, gazdasági és közlekedési mi­niszter hivatalos sajtóközle­ményt adott ki, melyben leír­ja, hogy értetlenül és megdöb­benéssel szemléli azokat az SMS-eket, melyben felelőtlen rémhíreket terjesztettek. Ezek a pletykák azt tartalmazták, hogy a Paksi Atomerőműben a hatóságok által eltitkolt robba­nás történt. A miniszter felhá­borítónak tartja ezt a torz és ci­nikus gondolkodást, amely a társadalmi békét és az állam­polgárok biztonságérzetét meg­zavarja. A miniszter közleményben tájékoztatta a lakosságot, hogy Pakson nem történt semmiféle rendkívüli esemény. Ezenkívül Csillag István, mint az országos atomenergiai bizottság elnöke felkérte a mozgó mérőko­csikkal, speciális mérőberen­dezésekkel felszerelt szervezete­ket, hogy a helyszínen végez­zenek független ellenőrző méré­seket. A rémhír állítólag egy óvodai beszélgetésből indult ki és jutott el az újságokhoz. Az egyik gye­rek beszélgetéséből következte­tett az óvónéni arra, hogy eltit­kolt robbanás történt az erőműben. De komolyan vehet­­jük-e egy ovis fantáziálását, il­letve adhatunk-e alapot egy ilyen beszélgetésnek? Mint Mol­nár Zsoltné, a Belvárosi óvoda vezetője elmondta: egy óvónő nem foglalkozhat komolyan egy ilyen beszélgetéssel és a gyerek­szájnak egyébként sem lehet hangot adni. Az óvónőkre is vo­natkoztatható a titoktartási kö­telezettség, hiszen a gyerekek sok mindent elmesélnek az ovi­ban, ami a családban velük tör­ténik. Sőt előfordul az is, hogy olyat pletykálnak el az óvóné­niknek, aminek nincs is valóság alapja, csak az ő kis fantáziavi­lágukban jelenik meg. Természetesen az óvónőnek figyelni kell a gyermek elbeszé­léseit, mivel bántalmazást, kis­korú veszélyeztetését jelentenie kell a gyermekvédelemnek. Lebukhat, aki becsempészi Szántó István Több millió forintért szin­te valamennyi bíróságon működtetnek már csomagrönt­gent és mellette fémdetektor­ral is vizsgálják a belépőket, úgy a vádlottakat mint a tanú­kat. Ám jelenleg ez a drága fel­szerelés a bíróságokon már csak a nemkívánatos mobilte­lefonok kiszűrésére szakoso­dott. Aki megpróbálja becsem­pészni, itt rögtön megbukhat. Vajon mennyire veszélyes ez a ketyere az igazság palotá­jában? Mit árthat az igazság­szolgáltatás menetében? Nos, akik a rendeletet kitalálták azok szerint zavarja a telefon­csörgés a tárgyalást. Válasz: minden mobilon van kikapcso­ló gomb. A mobilon akár ki, akár be lehet adni a „drótot”, hogy miként áll az ügy. Ter­mészetesen ezt most is megte­hetik, kimennek a ház elé, ahol még mindig lehet telefo­nálni. Értelmes magyarázata tehát nincs ennek a különös szabálynak. Ezen az alapon, hogy mi mindenre alkalmas ez az ártatlan készülék akár a nadrágszíjat és a cipőfűzőt is elvehetnék a biztonsági őrök. Ezzel a két apró használati eszközzel szörnyű dolgokat le­het művelni. Felsorolni is hosszú mindet, a lényeg, hogy bűnmegelőzési célból ezektől is megfoszthatnák a bíróságon megfordulókat. Apropó! A Du­­na-parti tisztelt házban tárgya­lókat nem zavarja a mobil, ülésezés közben honatyáink folyamatosan suttognak a tele­fonjaikba... * * * *.................•••••••••••• A mobiltelefonokat elveszik, ugye? Több olvasónk panaszolta, hogy Miskolcon, a bíróság épületében elveszik a mo­biltelefonokat és azokat egy páncélszekrényben őrzik a kilépésig. Ezt azért sérel­mezték, mert az ország más bíróságain nem ilyen szigorú a szabályozás. Horváth Szabolcs Miskolcon, a megyei, illetve városi bíróságnak is otthont adó épületben évek óta elveszik a belépőktől a mobiltelefonokat és azokat csak távozáskor adják vissza. Hasonló a szabályozás a Budapesti Központi Kerületi Bí­róságon, míg más megyében be lehet vinni a készülékeket, de használni általában nem lehet. A különböző előírások persze sérelmeket szülnek, bosszantó, ha az egyik helyen valamit meg­­­engednek, a másikon viszont­­ nem. Gulyás Csaba, az adatvédelmi 11 biztos munkatársa érdek­lődésünkre elmondta, hogy ezt a kérdést átfogóan, országos szinten eddig nem szabályozták, emiatt alakulhatott ki különféle gyakorlat. A tapasztalatok sze­rint a bírósági vezetők külön­böző okokkal indokolják a ha­sonló tiltásokat. Ezek között sze­repel, hogy a mobilkészülékek zavarják a működő számítástech­nikai és egyéb műszaki berende­zéseket, a telefon bevitele vissza­élésre adhat alkalmat, például egy vádlott tiltott beszélgetést folytathat, illetve a megszólaló készülék zavarhatja a tárgyalást, vagy annak résztvevőit. A szakember elmondta, hogy a mobiltelefonhoz nem fűződik olyan személyiségi vagy adatvé­delmi jog, amely sérülne az ilyen tiltó szabályok alkalmazásakor. A készülék hiánya ugyanis nem jelent veszteséget, az érintett nem szalaszt el semmi lényege­set, hiszen a másik hívó fél hagyhat neki üzenetet a hang­postán. Ennek megfelelően nem éri hátrány a szabályozás alá eső embereket. A bírósági vezetők saját hatáskörükben jogosan dönthetnek ilyen kérdésekben, mivel az ő felelősségük a tárgya­lási rend biztosítása. Ha ők úgy látják, hogy ez csak így oldható meg, a zavaró tényezőknek így lehet elejét venni, akkor minden joguk és lehetőségük megvan az ilyen értelmű határozat megho­zatalára. A miskolci, megyei és városi bíróságnak otthont adó épületbe belépőknek le kell adniuk készüléküket, amelyet távozáskor kapnak vissza. Locsogunk Megszületett az új reklám Szántó István szanto@inform.hu Folyamatosan sokkolnak a fogyasztóvédők. Alig egy hete jelentették ki, hogy a hentes üzletekben minden negyedik vásárlót palira veszik. Amit sejtettem, ma már konkrétan tu­dom. Igyekszem is az első három vevő közé jutni. Máris itt az újabb fölfedezés. A fo­gyasztóvédők most, a nyári szezon előtt az üzletek 67 százalékában találtak szabálytalan­ságot. Kiszámolták, minden tizedik vevőt csaknem száz forinttal csapnak be. Na már most ha a húsboltokban minden negyediket, az egyéb üzletekben pedig csak a tizedik vevőt, kiszámolhatjuk az átlagot. Közben már látom is az új reklámtáblát a butikokban. Elegendő lesz annyit kiírni, hogy mi minden tizedik vevőt becsapjuk, s ma még csak hár­man voltak... Mozdulhatnának a Győri kapuban Horváth Szabolcs Az Alkotmánybíróság a közel­múltban - egy miskolci képvi­selő beadványára - kimondta, nem lehet különbséget tenni az egyéni körzeti és listás város­atyák között. Ez érinti a ré­szükre biztosított pénzügyi alap felhasználását is. Szebeni Péter (képünkön), a miskolci Szent Anna-templom és Gálffy utca közötti terület egyéni önkormányzati képviselője szerint kör­zetében elég jó mozgásteret biztosít az alap másfél millió forintja. Ezt az összeget igyek­szik olyan célokra fordítani, hogy az itt élők láthassák az erőfeszítések eredményét. Az Aba utcai óvodában használati eszközök megvásár­lásához kértek segítséget, és ugyancsak támo­gatta a gyermeknapi rendezvényt. Az elképze­lések szerint szeretnének egy olyan eseményt meghonosítani a területen, ahol a Győri kapu­ban élőket, főként a gyerekeket mozgatná meg. Erre mindenképpen szánna pénzt a képviselő, ugyanis ilyen rendezvény nagyon régen nem volt itt. Jut a választókörzeti alap­ból a közterületek tisztán tartására, a szemét összeszedésére, a kisebb felújítási munkák el­végzésére. Fel kellene újítani az egykori To­kaj vendéglátóház környékét is, ebbe a tervé­be a képviselő szeretné bevonni a körzet vál­lalkozóit is. Szebeni Péter elmondta, hogy a rendelkezésre álló összeget igyekszik úgy be­osztani, hogy az év második felében is legyen tartalék. Tisztában van ugyanis azzal, hogy az évvégi ünnepek kapcsán az intézmények több kéréssel fordulnak minden képviselőhöz, és az nem fordulhat elő, hogy ajándékokra, vagy más szintén fontos célokra ne jusson pénz. A pénzt egyébként sem érdemes elaprózni, hi­szen vannak olyan feladatok, amelyek na­gyobb szabásúak, és jobban szolgálják az itt élők érdekeit. Borlovagokat avattak A Tokaji Vinum Regum Rex Vinorum Borlovag­rend és a Tokaji Renaissance­ Tokaji Nagy Borok Egyesülete negyedik alkalommal rendezte meg közös borlovagrendi avatását a Tokaj főterén ta­lálható történelmi Rákóczi-pincében szombaton. Ez alkalommal 16 hazai és külföldi tokaji borlo­vagot fogadott a testület soraiba a lovagrend nagymestere. A tiszteletbeli felavatottak között olyan neves magyar és külföldi borszakírók, borkereskedők, sommelier-k és más közéleti személyiségek talál­hatók, akik már bizonyították a tokaji borok iránti elkötelezettségüket. A borlovagok próbát tettek borismeretből, a borok és a hordók kezeléséből, például hordóabroncsozásból, és az avatási szertartás során esküt tettek arra, hogy mindenben segíteni fogják a tokaji borok híré­nek terjesztését és a tokaj-hegyaljai borvidéket. A felavatottak listáján ebben az évben is szá­mos, a bor világában nemzetközileg jelentős sze­mélyiség szerepel. Közöttük olyan általános is­mert személyiségek is tagjai lettek az idén a borlovagrendnek, mint például Haumann Péter, aki sok esztendeje barátja és ismerője a tokaji boroknak. Szombaton kora este a Tokaji Galériában kezdődött meg igen nagy hazai és nemzetközi érdeklődés mellett a tokaji borok árverése. Ezen muzeális értékű palackok kerültek kalapács alá, közöttük a legidősebb egy 1852-ben palackozott hatputtonyos tokaji aszú. Este a fesztivál prog­ram keretében szabadtéri koncerten Gregor Jó­zsef és barátai léptek fel. Vasárnap a tokaji főtéren bemutatták 28 hegyaljai polgármester bo­rát, akik a tavaly őszi szüretkor adták össze a bor készítéséhez szükséges szőlőt.

Next