Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)
1910-07-01 / 34. szám
1910 Julius 1 DÉLMAGYARORSZÁG ezetett, ennek pedig tudvalevőleg az a következménye, hogy az illető választókerület képviselőküldösi joga az országgyűlés időtartamára öüggesztszik. Ugyancsak letétleni Ármindr nyújtotta be a Barcsay Andor dr földbirtokos, dévai Justhpárti képviselő mandátumát megtámadó petíciót. Déván június 2-án volt a választás, amikor is Barcsayval szemben Hollahy Artúr nemzeti munkapárti jelölt állt szemben és 189 szavazattal kisebbségben maradt. A kisebbségben maradt jelölt pártja a petícióban részrehajlással vádolja Tolnay Lajos dévai ügyvédet, a választás elnökét, mert tűrte, hogy a csendőrgjjg Hol'aky választóit inzultálja. Etetéssel és itatással vádolja a győztes pártot és kimutatja, hogy Barcsay a választás előtt nyolc-tíz nappal Judas Mihály vészeli görögkatolikus lelkésznek 200 koronát ígért a szavazatáért, valamint megígérte azt is, hogy a községnek meg fogja fizetni a templomépítésre fölvett 1600 koronényi kölcsönét. Kérik tehát, a választás megsemmisítését. ... Aigner Adolf ma nyújtotta be a Kúriához Beöthy László dr hosszupályi-i képviselő mandátuma elleni petíciót. Beöthyvel a hosszúpályi-i választáson Fisch Ernő Justh-párti 21 szóval kisebbségben maradt. A választási elnök a petíció szerint 31 szavazatot visszautasított. Vesztegetés miatt kéri a petíció 460 szavazat érvénytelenítését. Ugyancsak ma nyújtotta be a Teleky Arvéd gróf Justh-párti jelölt pártja a hatvanhárom szótöbbséggel zilahi képviselővé választott Lengyel Zoltán elleni petícióját, amelyben a megválasztott képviselőt azzal vádolja, hogy személyesen vesztegetett, etetett és itatott és kéri ez alapon a választás érvénytelenítését. Frey János néppárti képviselő ellen, akit Pécsváradon Egry Béla Kossuth-pártival szemben választottak meg, a_kisebbségben maradt párt nevében,. Xetétifiai Ármin dr .ma nyújtotta be a petíciót, amelyben azzal vádolja a képviselőt, hogy személyesen részt vett a lakomákon és megnevezi a megvesztegetett választókat, akiknek kezébe maga adta a pénzt. Abszolút érvénytelenségi okok miatt kéri a választás megsemmisítését. • A füleki kerületben Mocsáry Sándor dr munkapárti választatott meg Kessler Lipót dr pártonkívüli függetlenségivel szemben. A benyújtott petíció szerint maga a megválasztott képviselő vesztegetett, azonkívül Fáy Albert dr .és Szakáll István küldöttségi elnököket visszaélésekkel vádolja. . A gyergyószentmiklósi választáson Sümegi Vilmos Justh-párti 557 szótöbbséggel győzött Hervey Dezső dr munkapárti ellen. A választás ellen ma nyújtott be Ragályi Lajos dr panaszt a képviselőházhoz, amelyben terrorizmussal és fanatizálással vádolja a Justh-pártiakat. A panasz szerint a Justh-pártiak polgári őrséget alakítottak suhancokból, akik a vasutat figyelemmel kísérték és ha Hervey-párti bárhol megjelent, fenyegették és munkájában megakadályozták. Fölsorol hetvenhat esetet, amikor kormánypártiakat bántalmaztak és életveszélyesen fenyegették házaik fölgyujtásával. Magának Hervey-nek automobilja elé torlaszokat emeltek, úgy, hogy egy szorosban volt kénytelen megállani, ahol a hegyről köveket hengeritettek reá. A választás napján a polgárőrség a munkapártiakat elűzte és a faluk határát őrizet alá vette. A Sümegi-párt a Maros hidján a deszkapadozatot fölszedte, hogy az ellenpárt ne mehessen keresztül. Sümegi Szűz Máriás egyházi lobogót ajándékozott a falvaknak. A vallási kegyszereket választási célokra használták föl és ezzel döntő befolyást gyakoroltak az eredményre. A panasz a házszabályok hetvenegyedik szakaszának c) és d) pontja alapján kéri a választást megsemmisíteni és új választást elrendelni. Az ugodi (Veszprém megye) választókerületben a június 1-én megejtett választás alkalmával Jákóy Géza munkapárti jelölt, Eszterházy Pál gróf jószágkormányzója győzött 30 szótöbbséggel Csáti Géza plébános, Kossuthpárti jelölttel szemben. A választás ellen Bertalan István és 10 társa a Kúriához petíciót nyújtott be, amelyben etetéssel és itatással vádolja a munkapártot. Nagy Uzor ügyvéd adta be a petíciót a Kúriához. Ezen és vesztegetési címen 189 szavazat érvénytelenítését és egy szavazatnak Csóti szavazataihoz való hozzászámítását kéri. Ezen az alapon kéri, hogy a Kúria Csóti Gézát jelentse ki a kerület 160 szótöbbséggel megválasztott képviselőjének. Kiss Ernő dr munkapárti képviselőjelöltet a kunszentmártoni választókerületben Bozóky Árpád Justh-párti jelölttel szemben képviselővé választották. A választás ellen Kádár József és társai petíciót nyújtottak be, amely azonban hiányosan lévén felszerelve és a szükséges letét hiányában érdemleges tárgyalás alá nem kerül. A kolozsvári I. kerületben a választáson Kálmán Gusztáv államtitkár és Bethlen Dávid gróf pártonkívüli függetlenségi képviselőjelölt állottak egymással szemben. A Bethlen-párt ma a Kúriához petíciót nyújtott be, amelyben a választás abszolút érvénytelenítését kéri, mivel az államtitkár a küldöttségeknek határozott ígéretet tett arra, hogy szabadjegyeket és egyéb anyagi előnyöket eszközöl ki részükre. Bácsalmáson a megejtett képviselőválasztás alkalmával Szutrély Lipót munkapárti és Hirmann Ferenc Justh-párti jelöltek közül Szutrély kétszázon felüli szavazattöbbséggel győzött. A választás ellen Abt Lőrinc és tizenöt társa petíciót nyújtott be a Kúriához és azzal vádolja Sutréiyt, hogy személyesen ígért a választóknak pénzt, földbérleteket és egyéb, magánügyekben nagy költséggel egybekötött ingyenes utánjárásokat. A petíció szerint ezenkívül még minden választó 40—100 koronát kapott szavazatáért. A petíció az abszolút és relatív érvénytelenségi okok miatt a választás megsemmisítését és új választás elrendelését kéri. A magyar királyi Kúriához eddig a következő tizennégy képviselő mandátuma ellen érkezett be a petíció: Rakovszky István (Csorna), Janiga János dr (Szabadka II.), Heines Hugó (Selmec- és Bélabánya), Ostffy Lajos dr (Celldömölk), Muzslay Gyula (Nógrád), Rudnay Alajos (Privigye), Konyovits Dávid dr (Zombor), Kálmán Gusztáv (Zsolna), Kálmán Gusztáv (Kolozsvár I.), Szutrély Lipót (Bácsalmás), Mocsáry Sándor (Fülek), Jákóy Géza (Ugod), Barcsay Andor (Déva), Holló Lajos (Félegyháza), Beöthy László (Hosszúpályi), Frey János (Pécsvárad), Sümegi Vilmos (Gyergyószentmiklós) és Lengyel Zoltán (Zilah). dulóját, kivételesen kedves alkalmat nyújtott Szeged város közönségének arra, hogy hosszú és boldog életéért az egek urához buzgó imában fohászkodjék, a legalkotmányosabb uralkodó iránt alattvalói hűségének és jobbágyi hódolatának, de legfőképen pedig a város újjáteremtője iránt érzett soha el nem múló hálájának külső kifejezést adni törekedjék. Mondja ki tehát a közgyűlés, miszerint: őfelesége születésének nyolcvanadik évfordulóján, 1910 augusztus 18-án, a város összes templomában ünnepélyes hálaadó istentisztelet tartassák, a belvárosi templomban tartandó istentiszteletre a városban székelő hatóságok, testületek, egyesületek és intézetek meghívássának; a köz- és magánépületek föllobogóztassanak; a városi szegények között ezer korona segélyül kiosztassék, az árvaházi növendékek, a szegényház lakói, valamint a helyőrség legénysége a város költségén ünnepi ellátásban részesittessenek ; őfelségéhez díszesen kiállított, a városnak az árviz óta létesült közintézményeinek képét magában foglaló üdvözlő- és hálafölirat intéztessék. Határozza el továbbá a közgyűlés, hogy őfelsége, mint a város újjáteremtője iránt el nem múlható hálájának az idők végéig maradandó bizonyságául a városi széképület előtt , őfelsége ércszobrával nagyarányú művészi emléket állít, annak költségeire 100.000, szóval egy százezer koronát megszavaz és ennek fedezésére költségelőirányzatába évenként ötezer koronát beilleszt- A király ércszobra Szegeden. — A nyolcvanadik születésnap megünneplése.— (Saját tudósítónktól.) Az árvíz után ujjátámadt. Szeged nagyratörő fejlődése során sohasem feledkezett meg azokról, akik mély gyászában hivatását felismerték, segítették és bátorították. A nagy jótevők között első helyen állt I. Ferenc József, a legalkotmányosabb koronás király, akinek nyolcvanadik születésnapját az idén augusztus tizennyolcadikán ünnepli az ország. Csütörtökön Szeged nagyjelentőségű közgyűlési határozatával széles kereteit mutatta meg annak a hódolatnak és szeretetnek, amellyel az európai nevezetességű évforduló alkalmából minden bizonnyal az egész ország övezni fogja királyát. Az ünneplésre vonatkozó tanácsi javaslatot Gaál Endre dr tanácsos nyújtotta be. Kétségtelenül legnagyobb jelentőségű pontja ennek a javaslatnak az, hogy Szeged város százezer korona költségen a városháza előtt ércszobrot állíttat a királynak. A tervezett ünnepség egyéb részletei azt célozzák, hogy Szeged méltó és nagy keretekben emlékezzék meg a nevezetes évforduló napján a királyról. A tanács javaslatát hozzászólás nélkül és egyhangúlag elfogadták. A határozattá emelt javaslat ez: Őfelsége ez évi augusztus 18-án tölti be áldásos és Szeged városára nézve korszakot alkotólag értékes életének nyolcvanadik évét. Alkotmányos uralkodásának minden mozzanatát a nehéz, gyakran válságos viszonyok között is megnyilatkozott fejedelmi bölcseség, az alkotmányos intézmények iránt való tisztelet, a fenkölt gondolkozás nemes irányai jellemezték. Örökkön tartó emlékébe vésendő lesz az a királyi jóindulat, amelyet nehéz időkben Szeged város újjáteremtése, azóta annak fejlődése iránt tanúsított. A Mindenható végtelen kegyelme, amidőn népeinek osztatlan örömére megünnepelnünk engedi őfelsége születésének nyolcvanadik évfét Az eltűnt gőzös. (Saját tudósítónktól.) Az osztrák „Lloydtársaság“ igazgatósága eddig semmi bizonyosat nem tud eltűnt „ Trieszt“ nevű gőzöséről. Naponkint többen és többen keresik fel az igazgatóság épületét, ahol hozzátartozóik után kérdezősködnek, de mindig határozatlan feleletet kapnak. A hajó keresésére hat gőzöst küldött ki a „Lloyd-társaság“, de eddig semmi eredménnyel. A keresést nagyban akadályozza a tengeren már napok óta dühöngő monsun, azonkívül a süni köd és folytonos eső. Ma van a hetedik napja, hogy Bombayba meg kellett volna érkeznie a hajónak. Azt hiszik, hogy egy propellerje • romlott , csak meg -és azért kell oly sokáig vesztegelnie a nyílt tengeren. Remélik, hogy egypár nap múlva már megérkezik Bombayba. A közönség közt és a tengerészeti körökben nagy az elkeseredés a társaság ellen azért, mert egyetlen hajóján sem alkalmaz dróttalan táviratokat és azt mondják, hogyha a „Trieszt“ tényleg szerencsétlenül járt, akkor ennek egyik oka az, hogy nem tudott segítségért táviratozni. A dróttalan távírókészülék legfeljebb 16—18 ezer koronába kerül, ami igen csekély összeg ahoz képest, hogy milyen értéket képvisel egy Lloydhajó rakományokban és emberéletben. Frankfurter, a Lloyd-társaság igazgatója, egy interpellációra úgy nyilatkozott, hogy a Lloyd hajóin azért nincs távírókészülék, mert az osztrák kormány nem engedte meg a Marconi-rendszer alkalmazását, holott tekintettel az egyéb társaságok hajóira, csak ez a rendszer volna használható. Trieszt, június 30. Ma délig semmi hír nem érkezett az eltűnt hajóról. Délben a „Piccolo“ külön kiadása azt a hírt terjesztette, hogy a „Trieszt“ Maskatküsténél zátonyra került. A városban erre óriási izgalom keletkezett. A hajó utasainak a rokonai a „Lloyd-társaság“ épületébe siettek, hogy a hozzátartozóik sorsáról értesülést szerezzenek. Az épületet nagy embertömeg veszi körül és izgatottan tárgyalják a hajó késlekedésének az okát. A »Trieszt« utasai: A hajó fedélzetén harminchárom utas volt. Az elsőosztályú utasok közül a következőket nevezi meg a lista: