Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-11 / 93. szám

1010 szeptember 11 — Ó, ezt a bolondot nem tesszük. Hanem, most hallgasson meg és rohanjon fölvilágosí­tani a város tanácsát. Nos hát akadályozza-e a verébtársadalmat a ruha abban, hogy ej, hát nem akarok itt kifejezetten disznólkodni . . . Maguknak sem akadály a ruha, ugyebár, ked­ves barátom, ha meg akarnak szabadulni tőle. Lássa édesem, így jár minden praktikusnak hitt, hosszú időn át kiizzadott gondolat, terv, eszme, minden, amit csak a maguk városi ta­nácsa csinál. És amellett még hagyománytisz­teletlenség is jellemzi őket. — Bocsánatot kérek érte. — Ez szép magától. Maga kedves fickó. De megmondhatja mindenkinek odalent, hogy azért a csúnya kísérletért boszut állunk. Verébgyülést tartunk és nyugodt lehet, készen állunk min­­den meggyalázással szemben. Most pedig pár üdvözlöm! Veréb­­nagysága ezzel egyet csicsergett és elszállt. Megint nagyon udvariasan búcsúzott el tőlem- Most hatszor üdvözölt egymásután. Csak az a csodálatos, hogy ő fakadt ki an­­­nyira bizonyos meggyalázás miatt. Pedig, amint eltávoztam, nekem kellett hazasietnem, hogy temossam a — gyalázatot. H—l. DELMAGYARORSZAQ 9 Az orfeumi skandalum. Hírül adtuk, hogy a budapesti Orfeum-kávé­­házban a napokban nagy botrányt csapott né­hány fiatalember, akiknek egyike ezreseket lobogtatott az inspekciós rendőrtiszt elé. A hatodik kerületi kapitányságon, mint nekünk telefonálják, ifan tárgyalta ezt az ügyet Kisteleki Ede rendőrfogalmazó. A kapitányság a követ­kező ítéletet hozta: Widder Imre dr ügyvéd­­jelöltet rendőrsértés miatt kétszáz korona, Neumann Lajos és Simonyi Károly mérnököket és Brondl Viktor magánzót botrányokozás címén száz-száz korona, Kain Rezső fakereskedőt bot­rányos részegség miatt ötven korona pénzbír­ságra ítélték. Az ítélet kimondja, hogy a Wid­der ügyvédjelöltről szóló ítéletet tudomásvétel miatt közlik az ügyvédi kamarával és hogy az ügy súlyosságára való tekintettel az összes vádlottakkal szemben azt a makszimumot kellett alkalmazni, amelyet a kihágási törvény lehe­tővé tesz. A tárgyaláson mulatságos incidens is történt. Kaszás Ernő rendőrfogalmazó szintén részt vett a tárgyaláson, hogy a gyanúsítottakat föl­ismerje. És a fölismerési munkálatok közben az történt, hogy nyugodtan rámutatott egy kékruhás urra: — Ez az ur is ott volt! A fogalmazó most az egyszer tévedett. Az illető kékruhás ur Beke Viktor úr volt, Widder védőügyvédje. Ez a tévedés egész mulatságossá tette a tárgyalást, amelyen többek között megtörtént az is, hogy Simonyi Károly és Neumann Lajos mérnököket, akik csak szem­tanúi voltak, botrányokozás címén elitélték száz-száz koronára. Ez az ítélet pedig nem állhat meg, mert a két mérnök csak tanúnak jelentkezett, de a botrányban semmi részt nem vett. Az orfeumi botrány még hétfőn is foglal­koztatja a rendőrséget. Ekkor tárgyalják Siensky Ferencnek, az Orfeum üzletvezetőjének az ügyét, aki ellen kihágás címén azért foly­tatnak eljárást, mert a részeg embernek italt szolgáltatott ki. A tárgyalás után Kain Rezső felkereste a megbántott fogalmazót és bocsá­natot kért tőle, így Kaszás Ernő rendőrfogal­­mazó részéről is elintéződött a kellemetlen incidens. — Erzsébet királyné emlékezete. Megdi­­csőült Erzsébet királyasszonyunk halála napján gyászistentisztelet volt a szegedi belvárosi templomban. Jászai Géza apátplébános szolgál­tatta a misét, fényes segédlettel. A templom­ban a város hatósága Lázár György dr polgár­­mester vezetésével jelent meg, a katonaság igen nagyszámú tiszti küldöttséggel volt kép­viselve s megjelentek a szegedi állami hivata­lok és a nőegyletek. Az árvaház összes növen­dékei részt vettek a gyászistentiszteleten. A szegedi képzőművészeti egyesület megkoszo­rúzta Erzsébet királynénak a Stefánia-parkban levő szobrát, este pedig toronyzene volt a vá­rosháza erkélyén. A honvédzenekar a „Him­nuszt“, egy gyászdalt s a „Szózatot“ játszotta.Országszerte forró kegyelettel ülték meg a tragikus esemény évfordulóját. Budapesten az összes templomokban gyászmiséket tartottak, fényes papi segédlettel. A budai vártemplom­ban tartott gyászmisén a számos notabilitás közt megjelent Hazai Samu honvédelmi mi­niszter is. A misén Nemes apátplébános celeb­rált. Hasonló pompával ülték meg a gyászna­pot Ausztriában és ennek fővárosában, Bécs­­ben is, ahol a király és a trónörökös, továbbá az uralkodócsalád, a kapucinusok templomá­ban, Erzsébet királyné koporsójánál mondtak kegyeletes imát. — Zichy utazása. Budapestről jelentik : Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi mi­niszter ma délután édesatyja látogatására Bécsbe utazott, ahol a vasárnapot fogja el­tölteni. — Lázár György­ utca: Balogh Károly szeg­ed városi pénzügyi tanácsos a mai na­pon azt az indítványt nyújtotta be a város tanácsához, hogy a Kossuth-utca Lázár György-utca, a Pető­fi-utca pedig báró Bánffy Dezső-utca elnevezést kapjon a jövőben. Az indítványnak az az indokolása, hogy Szegeden van Kossuth Lajos-sugárút és Kossuth-utca s van Petőfi Sándor-sugárút és Petőfi-utca, ami a levél-, csomag- és egyéb küldemény kézbesítésekor igen sokszor félreértést és zavart idéz elő.­­ Elmarad a máriapócsi búcsú. Szabolcs vármegye alispánja értesítette Szeged város polgármesterét, hogy a fenyegető koleravesze­delemre való tekintettel az idei máriapócsi búcsút betiltotta. A polgármester ezt közhírré fogja tenni, nehogy a közönség a búcsú szoká­sos idején Máriapócsra zarándokoljon. — Kainz állapota. Bécsből jelentik: Kainz az éjszakát erősítő álomban töltötte. Láza és fájdalmai nem voltak. Délelőtt is meglehetősen jól érezte magát. — Ferenc József-rend. A király Magmáid József dr-nak, a budapesti kegyes tanitórendi főgimnázium nyugalmazott tanárának, a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta. — A miniszter elismerése. A Szegedi Munkaadók Szövetsége a helybeli fa- és fém­ipari tanfolyamot végzett ifjak elhelyezésében eredmén­nyel segédkezett. Ezért a kereskede­lemügyi miniszter a felsőipariskola igazgató­sága útján elismerését fejezte ki. — A trónörökös nyári kastélya. Bécsből jelentik : Egy gmundeni távirat jelentette, hogy Ferenc Ferdinánd trónörökös meg akarja vásá­rolni az eltűnt Orth Jánosnak Gmunden mellett levő birtokait, köztük a tó melletti kastélyt is és a birtokvétel azonnal megtörténik, mihelyt a bécsi főmarsalli hivatal Orth Jánost holtnak nyilvánítja. Illetékes helyről az jelentik, hogy ez a dolog még nem bizonyos. A trónörökös már két év óta keres alkalmas nyári tartóz­kodási helyet. Eredetileg a Salzburg környékén levő jBiww­ac­h-kastélyt akarta a trónörökös nyári székhelyévé tenni, de ettől a szándéká­tól elállott, mert a kastély nehezen érhető el és ezért a trónörökös, akinek számítani kell arra is, hogy mint jövendőbeli uralkodó, nya­ranta idegen koronás fők és diplomaták látoga­tásait fogja fogadni, lemondott erről a tervé­ről. Azóta szóba jött Rothschild Náthán báró egyik birtoka is és most legújabban Orth Já­nosnak gmundeni birtoka. Nyári utazása alatt a trónörökös az idén több más helyet is meg­látogatott ebből a célból, de döntés még ezideig nem történt s igy a jövő titka, hogy hol lesz Ferenc Ferdinánd Ischlje. — A solferinói uradalom elárverezése. Párisból jelentik: Néhány lap napok óta hir­­deti, hogy a Landes Departementben levő Dax községben szeptember huszonnegyedikén el fogják árverezni a solferinói uradalmat. A ki­kiáltási ár hatszáznyolcvanötezer frank. Az uradalom Eugénia császárné tulajdona, akinek III. Napóleon ajándékozta 1860-ban az Ausztria ellen való háború után. A császár az uradal­mat Solferinónak nevezte el. — Tanonchiány Budapesten. A fővárosban ezidő szerint négy-ötezer tanonc nyerhet elhe­lyezést. A budapesti református tanoncotthon valláskülönbség nélkül vesz föl tizennégy évnél idősebb tanoncokat, akik lakást, teljes ellátást és állandó felügyeletet nyernek heti öt koro­náért, aminek felét a szülők, felét az alkalmazó mesterek fizetnék. A budapesti református egy­házközség az erre vonatkozó hirdetést meg­küldte Szeged városának is, közzététel végett. A fővárosban eddig kétszáz mester jelentkezett, aki hajlandó tanoncot fölvenni. — Kémek kerestetnek. Bécsből jelentik : A belgrádi rendőrség minap letartóztatott egy Nikolics nevű őrmestert kémkedés gyanúja miatt. A szerb lapok e letartóztatást óriási üg­gyé fújják föl és azt írják, hogy az osztrák és magyar katonai attasé és a monarchia kö­vetségének több tisztje is kompromittálva van ebben a dologban. A bécsi hadügyminisztérium­ban nagy boszankodással, de részben humoro­san is fogják föl az esetet. A belgrádi rend­őrség az utóbbi hónapokban majdnem sport­szerű ig­azi osztrák és magyar alattvalók le­tartóztatását. Kémkedéssel vádolják a legár­tatlanabb embereket és csak, mikor a vizsgá­lat semmi eredményt nem tud felmutatni, bo­csátják szabadon a letartóztatottakat. Így tar­tóztatták le a múlt héten is Bozsics dr eszéki ügyvédet, aki belgrádi rokonait látogatta meg. Miután a vizsgálat semmiképen sem tudott bi­zonyítékot találni a kémkedésre, a napokban szabadon bocsátották az ügyvédet. Több mint valószínű — mondják a hadügyminisztérium­ban — hogy ugyanilyen eset forog fönn most is és Nikolicsot szintén kénytelen lesz a belgrádi hatóság szabadon bocsátani. A monarchiának egyáltalában nincs szüksége arra, hogy Belgrá­­dot, amely katonailag egyáltalában számba sem jöhet, kikémleltesse és az ilyen „kémkedési afférok“ csak a szerb hatóságokat kompro­mittálják. — Mikszáth­-ü­nnep Mikszáth­falván, Ba­lassagyarmatról jelentik: Csütörtökön délután leplezték le Mikszáthfalván a Mikszáth Kálmán szülői házában elhelyezett emléktáblát. Előző­leg a templomban istentisztelet volt, majd az iskolában folytatódott az ünnepség, onnan pe­­dig nagyszámú közönség a falu végén levő Mikszáth-házhoz ment az emléktábla leleplezé­sére. Az emléktábla szövege a következő: Itt élte át szülei házában Mikszáth Kálmán gyermek- és ifjúkorát. 1852—1872. A leleplezésnél Nagy Mihály alispán és Laczkó Lajos esperesplébános mondottak beszé­deket. — Magyar katonák Ausztriában. Laibach­­ból jelentik: A huszonhetedik landwehr-gyalog­­ezrednek hegyi ezreddé való átváltoztatása és Laibachból való áthelyezése következtében egy magyar ezred fog a laibachi helyőrségbe bevonulni. Az osztrák lovasezred helyét is ma­gyar huszárezred fogja elfoglalni. — Bányaszédelgés a Délvidéken. Igen érdekes ügyben folytatott nyomozatot Oravica­­bányán Mihajlovitz Gábor fehértemplomi köz­ponti vizsgálóbíró. A Dresdener Landesgericht vizsgálóbírája, illetve ügyésze a magyar igaz­ságügyminisztert megkereste, hogy egy bánya­­szédelgési ügyben a nyomozatot rendelje el. Az igazságügyminiszter a nyomozás megejtésé­­vel megbízta Mihajlovitz Gábor vizsgálóbírót, aki szerdán a nyomozást a helyszínen, Oravi­­cán meg is kezdte. A nyomozás, illetve a né­met Landesgericht eddig megállapította, hogy Krausz Emil vagyonbukott magyarországi ke­reskedő Londonban „The Danube oper comp. min.“ hangzatos címen egy bányavállalatot létesített előkelő angol lordok bevonásával két millió korona alaptőkével. Az állítólagos bányák Oravica környékén húzódnának el­­, de ter­mészetesen csak a holdban vannak meg. Ezen a hamis alapon fölépített bánya részvénytár­saság részvényeit azután a szédelgő Krausz Emil Drezda környékén és Drezdában vagyo­nos németeknek eladta. Ez ügyben folyt a nyomozás Oravicán, amelyen több bányaszak­értőt is kihallgatott a vizsgálóbíró. Krausz Emilt, a nagystílű szélhámost különben a ma­gyar bíróságok is nem kevesebb, mint huszon­hatrendbeli váltóhamisítás és kétrendbeli sik­kasztás miatt keresik. Kiadását azonban a né-

Next