Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1911-01-01 / 1. szám
1911 január 1 — Tanúja voltam annak, amikor kora reggel, amikor megérkeznek a hajókon és vonatokon az élelmi cikkek, három-négy nagykereskedő összevásárolta a portékát. Amiből nagy mennyiség érkezett, kivonták forgalomból, elraktározták és mert kevés került piacra, leverték az árát, így drága pénzen is elkelt az áru.Hasonlókép csinálják minden élelmicikkel állandóan és a fogyasztók százezrei ki vannak szolgáltatva nyolc-tíz élelmiszer nagykereskedőnek. (A leleplezett konyha.) — Teljesen leleplezem a konyhámat. Lássa mindenki, hogy egy kishivatalnok hogyan él. Elmondom a mult heti, karácsony hete előtt való heti étlapunkat: Hétfő: Ebéd : Vöröshagymás leves, vasárnapról maradt káposzta főzelék, kirántott májjal. Vacsora : Szalonna és töpörtyű. Kedd: Köménymagos leves, burgonyafőzelék, negyedkiló sertéscomb sütve. Félkiló hús öt tagból álló családnak. Vacsora : Délről maradt főzelék és hentestől vásárolt kolbász. Szerda: Burgonyaleves, spenót kirántott zsemlyével. Vacsora: sült burgonya vajjal. Csütörtök: Húsleves, káposzta-főzelék főtt marhahússal. Vacsora ugyanaz, ami az ebédből maradt. Péntek: Bableves, túrós tészta. Vacsora: szafaládé. Szombat: Rántottleves, vese-velővel. Vacsora: Szalonna, töpörtyű. Vasárnap: Karfiol-leves, kirántott borjúhús, káposzta-főzelék. Vacsora: Ebédtől maradt hús, —lljen a menünk hétről-hétre . . . DÉLMAGYARORSZAG 5 Szeged az 1910. évben. (Saját tudósitónktól.) Változatos eseményekben gazdag volt az ezerkilencszáztizedik év Szeged történetében. Amióta a város újjászületett, a fejlődés lavinája csaknem minden régiséget elsöpört. Uj, lüktető és diadalmas élet vonult be a régi, bogárhátu házak közé, de ezek is alig néhány esztendő alatt úgy eltünedeztek a föld színéről, mintha elvarázsolták volna őket. Most hatalmas, modern palotasorok büszkélkednek a nádfödeles házikók helyén. A régi Szeged emberei őszbecsavarodtak már és csöndes rezignációval emlékeznek a múltra. Semmi, semmi nincs már meg a régi Szeged világából... Az idegen, aki húsz-harminc évvel ezelőtt járt Szegeden, egy csodálatos, nagy, csillogó várossal áll most szemben, egy nyüzsgő, a fejlődés erejétől duzzadó kis fővárossal, ahol döcögő lóvonatok helyett csilingelő villamosok futkároznak, ahol a paloták ablakaiból ragyogó villanyfény árad ki, ahol a régi, fenyőpallós, kátyus utcákon komprimé domborodik. Aszfalt komprimé, mely a legelső és csalhatatlan jele egy város kulturális életének. Most következnek a szemrehányások, amellyel a kultúrát illetik. Szeged kultúráját is azzal szokták ócsárolni, hogy még csak embrióban van meg, mert vannak sötét utcák, a külső városrészeket sártenger borítja, sok a szegény, sok a bűnös ember, a társadalom kisvárosias és paraszti jellegű, mert kevés az intelligencia. Ezek a vádak határozottan túlzottak és nem lehet érte megrónni senkit sem. Úgy vagyunk Szegeddel, mint egy pelyhedző bajuszú, növésben levő, egészséges, okos, nagy jövő előtt álló gyerekkel, akit meg kellett indítani, akinek irányt kellett mutatni, hogy a maga útján, a maga képességeinek erejéből haladhasson. Pár évtizede csak, hogy Szeged megindult ezen az úton, a haladás szövevényes útján. És a szemrehányásokkal szemben mit tapasztalunk ? Azt, hogy ez az erőtől duzzadó, egészséges, józan és okos, szép szál gyerekváros elhagyta az öreg, történelmi emlékekből éldegélő, maradi magyar városokat. Az ezerkilencszáztizedik év is fényesen igazolja ezt a fiatal, minden akadállyal megküzdeni kész és megküzdeni képes erőt. Új eszmék, új tervek, új alkotások minden vonalon. Élénk, sőt mozgalmas társadalmi élet, fokozódó kulturigények, napról-napra sürgetett komfort-kérdések — ezek mutatják, hogy Szeged kulturális élete hatalmas lendülettel halad előre esztendőről-esztendőre. Természetes, hogy a rohamos fejlődésnek kinövései is vannak. Társadalmi hiányok és bajok, nyomor, szegénység és sok-sok más dolog, amikből könnyen virágot hajthat a bűn. Általános vonásokban összegezzük most, az év utolsó napján, Szeged ezerkilencszáztizedik évének kiemelkedőbb eseményeit.A Szeged iskolái évről-évre szaporodnak. Ebben az évben is több tanyai iskolát állítottak föl. A városban levő iskolák is szűkeknek bizonyultak. Fölépítették a Madách- és Margit-utcai polgári iskolákat. Örvendetes, hogy a magyarosító törekvések is legjobban érvényesülnek Szegeden. A Délvidék idegenajku ifjúsága Szegeden lesz magyarrá. Nagy része van a kultúra terjesztésében a D. M. K. E.-nek is, amely a munkásgimnázium tervét kezdeményezte. A munkásgimnázium októberben meg is alakult és eredményesen folytatja áldásos működését. Ismeretterjesztő szépirodalmi fölolvasásokból és előadásokból is bőven volt részünk. A Bugonics-Társaság, a szegedi Társadalomtudományi Társaság, a Képzőművészeti Egyesület szép munkát végeztek az 1910-ik évben. Az év elején eljött hozzánk Mikszáth Kálmán is, nálunk ünnepelte először negyven éves írói jubileumát. A másik nagy alak, akit alkalma volt Szegednek szemtől-szembe megismerni, Prohászka Ottokár volt. Súlyos veszteség érte Szeged hírlapirodalmát Fuss Géza halálával. A szegedi posta pedig régi és kiváló főnökét vesztette el Gulyás Ferencben. A szegedi íróművészek ebben az évben is dicsőséget szereztek Szegednek. Károlyi Lajos Szegeden, a szegedi Joachim Ferenc pedig a budapesti tárlaton feltűnést keltettek a festményeikkel. Vigh Ferenc pedig Makó Lajos szobrát készítette el. Ebben az évben készült el Dankó Pista díszes, műsírja. Tömörkény István, Móra Ferenc és Cserzy Mihály Szeged irodalmi életének adtak újabb lendületet. Hollós József dr az orvostudomány terén aratott sikert ebben az évben kiadott és a tüdővész gyógyításáról szóló könyvével. Sajnos, hogy legelőször Franciaországban méltányolták zseniális művét. * A város külső képe sok tekintetben új, egészen új átalakulást nyert. Huszonnyolc utcát aszfaltoztak ki ebben az évben, egy csomót kiköveztek, a külső városrészek utcái közül sokat feltöltöttek. Az aszfaltozott útvonalakon új csatornákat is építettek. A fogadalmi templom felépítésének ügye nagy lépésekkel haladt előre. De a középítkezések között a legfontosabb volt az új hatszáz ágyas közkórház építése, melynek ügye dűlőre jutott. A Fehértó hasznosításának kérdésében még az év elején történtek döntő lépések. Ebben az évben fogott hozzá a város az 1914-ik évben Szegeden rendezendő országos kiállítás előkészületeihez. Ezek voltak a kulturális élet főbb mozzanatai az ezerkilencszáztizedik évben. * Nagyon mozgalmas volt a politikai élet is, különösen az év elején, amikor a szegedi munkapárt hatalmas tábora megalakult. Az alakuló gyűlésen Tisza István gróf mondott nagyfontosságú politikai beszédet. Elnökké a munkapárt Bósa Izsó dr-t választotta meg. A választások nem voltak nagyon izgalmasak. Ellenjelölt nélkül választotta meg az első kerület Bánffy Dezső bárót, a második kerületben pedig Kelemen Béla győzött. Itt addig volt csak izgalom, amíg Kelemen ellenjelöltbe vissza nem lépett. A városatya-választások már sokkal mozgalmasabbak voltak, mint a képviselőválasztás. A munkapárt három kerületben állított jelölteket, akik csaknem valamennyien bekerültek a törvényhatósági bizottságba. A bűnügyek közül országos érdeklődést keltett : A Kern-ügy, a Simon—Petrovits-ger, a Muzsay-gyilkosság és a Vlachovits-ügy. De ezek egyike sincs még teljesen befejezve. A Kern-ügyben még körülbelül hetvenhét rendbeli sikkasztás fölött kell ítélkeznie a bíróságnak, a Simon—Petrovits-ügy aktái felebbezés folytán már a szegedi táblán vannak, Muzsay János főhadnagy gyilkossági bűnügyében még nem ítélkezett a hadbíróság, Vlaehovits János volt nagykikindai rendőrkapitány ügyében pedig a bizonyítási eljárás kiegészítését rendelte el a szegedi tábla. Az inkább helyiérdekű bűnügyek közül nagyobb érdeklődést keltett Ungár Lipót vasúti pénztáros sikkasztása, Hegedűs Károly bankszolga betörése a May-bankba, továbbá Illés János és Illés Rózai pénzhamisítók kézrekerítése. Ebben az évben helyezték hűvösre a következő országosan köröztetett betörőket és tolvajokat: Besch Aurélt, Kvanduk Jánost, Konecsni Lajost, Sipos Istvánt és Klein Endrét. Az öngyilkosságok száma is szaporodott. Ezek között a legszomorúbb volt Kozma Endréé, szegedi fiatal honvédzászlós harmincöt koronás cipőszámláját nem tudta rendezni s efölötti bánatában a Tiszába ölte magát. Werner Adolf, az ujszegedi kendergyár munkavezetője azon a napon röpített golyót a szivébe, amikor a felesége Oberfurtban szintén öngyilkosságot követett el. Werner meghalt a szegedi kórházban, az asszony ellenben fölgyógyult Oderfurtban. Azután, az ősszel Szegedre jött és a férj sirjány megmérgezte magát. Otthon, Oderfurtban, hét kicsi gyermek sirt keservesen. * Ezeket az eseményeket csak dióhéjban idézzük most föl, azzal a megjegyzéssel, hogy igen sok eset történt, minden napnak meg volt a szenzációja avagy az érdekessége. MA, VASÁRNAP -------- a II. toM iunk játszik a ROYALBAN Árjegyzék ingyen és bérmentve ! M! MM! MU ; £ tölcsérnélküli kinélkii amerikai tölcsérss | f' beszélőgépek és zenélőgépek legolcsóbb beszerzési helye. Az p X összes hanglemezeket raktáron tartjuk. 25 cm. nagy dupla hang- p $ lemezt 2*50 fillérért árusítjuk. *• Pathe nagy dupla lemezek 4*50 fillér. Állandó uj felvételek. A legfinomabb varrógépeket és ke- ** s rakpárokat legjutányosabban árusitjuk. — Nagy mechenikai invita-műhely! | I KLEIN ÉS TÁRSA | ■5 Oroszlán-utca. — Telefon 59. Árjegyzék ingyen és bérmentve síin husiin és hohsi legjobb hosierlési forrása: JUTKOVICS GÉZA fo- és síéplelege. Kussold Lajos-sugérnl 41. szám. Telefon 686, (a rókusi templommal szemben.) : Telefon 686