Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-01 / 148. szám

1911 Julius 1 DÉLMAGYARORSZÁG A képviselőház ülése. — Fiók-véderővita azemre. — (Saját tudósítónktól) A képviselőház ma megkezdte az appropriációs javaslat tárgya­lását. A katonai javaslatokra csak az appro­­priáció elintézése után kerül sor. Mivel a kormány rendületlenül ragaszkodott ahoz a tervéhez, hogy a katonai javaslatokat még a nyári időszakban letárgyaltatja, az ellen­zéknek most minden­ törekvése odairányul, hogy az appropriáció tárgyalásának elnyúj­­tásával a kormány e tervének keresztül­vitelét megnehezítse. Különösen készülődik erre a Justh-párt, amelynek részéről Justh Gyula­ a minap úgy nyilatkozott, hogy az appropriációnál fiók-véderővitát rendeznek. A nyári hadviselés tehát a mai nappal megkezdődött. Megkönnyíti az ellenzék hely­zetét, hogy az appropriáció bizalmi kérdés, amelynek keretében a kormány egész mű­ködését széltében-hosszában vitatni lehet s viszont megnehezíti maga a nyár, amelyben az üdülni vágyó képviselőket folytonosan együtt tartani ugyancsak nehéz föladat. De ez a nehézség fönforog a kormánypártra is, amelyet az ellenzék a határozatképtelenség folytonos fölvetésével fog nyugtalanítani. A mai ülésen a két függetlenségi párt nagy számban jelent meg. A Kossuth-párt részéről Désy Zoltán volt államtitkár, a Justh-pártból pedig Holló Lajos fejtette ki azokat az okokat, amelyek miatt az ellen­zék bizalmatlansággal viseltetik a kormány iránt s nem hajlandó megadni neki a költ­ségvetési felhatalmazást.­­ A mai ülésről ez a tudósítás számol be : Berzeviczy Albert elnök féltizenegy óra­kor megnyitja az ülést. Hitelesítik a múlt ülés jegyzőkönyvét. Elnök bemutatja a kérvényeket és iro­mányokat. A Ház az új genfi egyezmény becikkelye­zéséről szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja és a főrendiháznak átküldi. (Az appropriáció.) Hegedűs Lóránt előadó: Már két évvel ez­előtt konstatálta a bizottság feladatát az appropriációs törvényjavaslattal szemben. Ismerteti a javaslatot, amelyből megállapít­ja­, hogy az összes idei rendes és rendkívüli kiadások a bevételekből fedezhetők. A be­vételi tételek közt szerepel Chinának 230,000 koronás hadikárpótlása. Utal arra, hogy a javaslat magában foglalja a szeszadó feleme­léséről szóló törvénynek Ausztriától függet­lenül való végrehajtását és a gyümölcs­­pálinka megadózásának igazságos rendezé­sét. A javaslatot lehet bizalmi kérdésnek te­kinteni, de a bizalom kérdését sürgősen kell elintézni, mert a budgetre már nagyon nagy szüksége van az országnak. (A Kossuth-párt álláspontja.) Désy Zoltán: A jelenlegi kormány első költségvetéséről van szó s ezért bővebben kí­ván vele foglalkozni. Összehasonlítja a koalí­ciós kormány utolsó költségvetésével az an­­nexió költségeinek kihagyásával,­­ de a zárszámadások figyelembevételével­ úgy véli, hogy a régi költségvetés bevételei ke­vésbé voltak bizonytalanok, mint az újé s ezért erős támadással illeti a kormányt. Mindazonáltal az államháztartás mérlegét kedvezőnek tartaná, ha nem kellene attól félni, hogy a közösügyes kiadások, amelyek a rendes bevételekből fedeztetnek, felbillen­tik az egyensúlyt. Szónok szünetet kér. Elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után Désy Zoltán határozati javas­latot nyújt be a véderőreformnak elhalasz­tása iránt addigra, míg sikerül a nemzet jo­gainak érvényesítésével a korona és az or­szág közt a harmóniát megteremteni. (Élénk éljenzés és helyeslés a baloldalon.) (Egy koncát szónok.) Szekulics Lázár a horvát képviselők nevé­ben magyar beszédet mond. Fölsorolja azo­kat a kívánalmakat, melyeket a horvátok táplálnak s azokat a sérelmeket, melyeknek orvoslását a kormánytól remélik. Ezek közt azt is, hogy a horvátországi közös hatósá­goknak a horvát legyen a hivatalos nyelve s a­ horvát honvédség körében is érvényesül­jön a magyar nyelv. A horvátok egyébként hívei a Magyarországgal való uniónak s Szent István koronája alatt akarják boldo­gulásukat keresni. A javaslatot elfogdja. (Holló is beszélt.) Holló Lajos szerint a kormány pénzügyi politikája a terhek emelésében merül ki, a­mivel szemben az ország gazdasági gyarapo­dását semmivel sem munkálja. Az a lelki elalultság és elkedvetlenedés, mely most erőt vett az országon, ne tegye elbizakodottá kormányt. A történelem azt bizonyítja, hogy ilyen depressziók után annál nagyobb erő­vel tör fel a nemzet életereje. A parlament gyönge, azért kell az általános választójog, amihez a király is hozzá­tötte magát. A vé­dőreformról csak a választói jog reformja után lehet szó Határozati javaslatot nyújt be a választói reform sürgős beterjesztése iránt. (Helyeslés és taps a baloldalon.) Elnök az ülést negyedhárom után bere­kesztette. Zselénszky tőzsdejavaslata. — A főrendiház ülése. — (Saját tudósítónktól.) Pénteken tartotta meg a főrendiház nyári ülését, mely iránt a főrendek nem nagy érdeklődést tanúsítottak. Az egyházi főrendek közül Csernoch János kalocsai érsek, Majláth Gusztáv gróf gyula­­fehérvári püspök, Bogdanovits Lucián pát­riárka jelentek meg. Csáky Albin gróf parentálásokkal kezdte az ülést. Nagy részvéttel emlékezett meg Hieronymi Károlyról és Bánffy Dezső báró­ról. Javaslatára az elhunytak özvegyéhez részvétiratot intéztek. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök királyi kéziratot nyújtott át az elnöknek, mely az új alelnök kinevezéséről szól. Az új alelnök Jósika Samu báró főrend. Csáky Albin gróf az elnöki bejelentések so­rán közölte a főrendekkel, hogy a király Festetici­ Taszilót hercegi rangra emelte. A maga és az elnökség nevében Festetich Taszilót ez alkalommal üdvözölte. Festetich Tasziló herceg, ki az ülésen jelen volt, az üd­vözlést fölállással és meghajlással köszönte meg. (A tőzsde reformja.) Az elnöki bejelentések után Zselénszky Róbert gróf indítványt terjesztett be az iránt, hogy a főrendiház utasítsa a kereske­delmi minisztert, hogy a tőzsde reformálá­sa iránt a képviselőházhoz törvényjavaslatot terjes­szen be. Gróf Csáky Albin konstatálván, hogy az indítványt szabályszerűen öt főrend aláírta, javasolja, hogy a főrendiház az indítvány indokolását az őszi ülésszakra halas­sza. A főrendek az elnök javaslatát elfogadták. (A gazdasági bizottság.) A gazdasági bizottság jelentéseit a főren­diház múlt évi zárszámadásról és a jövő évi költségvetésről vita nélkül elfo­gadták. Esze­rint a főrendiház évi adminisztrációja ne­gyedmillió koronába kerül. (Két mentelmi ügy.) Eszterházy Károly gróf pozsonycseklészi gróf hamis vád bűntettével van terhelve s a pozsonyi főügyészség kérte a mentelmi joga felfüggesztését. Gróf Dégenfeld Imre men­telmi jogát rágalmazás miatt kéri felfüg­geszteni a budapesti ügyészség. A főrendiház mindkét főrendet kiadta. (Az indemnitás.) Szabó János utalt arra, hogy a kultusz­miniszternek a gör. katolikus magyar egy­házmegyéről tett nyilatkozata a 250,000 gör. katolikus magyar között nagy nyugtalan­ságot keltett. Minthogy a képviselőházban senki a gör. katolikus magyarok érdekeit nem védelmezte meg, ő a magyar gör. katolikusok jövőjét — dacára a jelen szél­csöndnek — igen sötétnek találja mindaddig, mig a ma­gyar liturgia ügye nem rendeztetik. Zichy János gróf kultuszminiszter felvilá­gosításai után a főrendek az indemnitásról szóló törvényjavaslatot elfogadták. 3 Idegenforgalom Szegeden. — Tanulságos mozifelvétel, hét képben. — 1. kép. Pullmann-kocsi ablaka. Látszik, amint a vidék egyre változik. Végre itt a szegedi állomás. Gépház, nagyon­ sorok, gé­pek. Benn a kocsiban egy szőkebajuszu ul, a mellén egy tábla. IDEGEN ! A szőkebajuszu idegen idegesen ugrál a kocsiban. Mindig azt hiszi, hogy már itt az állomás, pedig dehogy. Egyre nagyon­ sorok. Szerencsére itt az állomás. A vonat megáll. Húsz hordár berohan a kocsiba, felkapják az összes pakkokat, cipelik kifelé. Az idegen tiltakozik, mire az egyik hordár a fejére üt. A másik gyomron rúgja. Az idegen meg­nyugszik és megroggyantan vánszorog ki­felé. Az állomásépületben néhány percig ke­resi a pakkjait, végre belenyugszik, hogy majd előkerül, ha az ég is úgy akarja. Ki­lép a pályaudvar ajtaján, azaz kiviszi a ki­felé tóduló nép. Itt az idegen néhány pilla­natig sportélvezetben részesül. Gyors futást lát az indulófélben levő villamos felé. Stafé­tát is, egy öttagú család villámgyorsan vál­togatva robog a villamos felé a pakkokkal. Az elrobogó kocsira néhány vakmerő halál­ugrás fejezi be a látványt. 2. kép: Az idegen nem kis megilletődéssel indul a bérkocsik felé. A kocsisok horkolva alszanak a bakon. Örületes forgalom. Az ide­gen kocsit kér. Senki se mozdul. Fölráz egy kocsist, aki fölemeli őt, körülszemléli, majd megint ledobja a bakról. Az idegen a két uj­ját könyörögve billegteti. Semmi hatás. Be­megy egy közeli trafikba, megír egy szabá­lyos kérvényt, ragaszt rá egy tízkoronást bélyeg helyett és fölnyujtja. A kocsisok bi­­ráló­ bizottsága tanácskozni kezd. Csöndesen alkonyodik. A kocsisok sorsot húznak. Aki a fekete golyót kapta, az indul el az idegen­nel a város felé. Az utas cigarettára gyújt. A következő pillanatban összeütköznek egy villamossal. Az idegen bebukik a villamos kocsiba, ott is marad. A kalauz megbírsá­golja, mert cigarettázik a kocsiban. Ezután fölemelik a padlóról, vesz egy jegyet és ro­bog a város felé. Aztán rátelepszik egy va­lódi szegedi kofa, tehát elszántan leszáll és gyalog folytatja útját. 3. kép: A Kelemen­ utca elején át akar menni a másik oldalra. Tizenkét kocsi, há­rom boy, meg egy autó rohan jobbról-balról, elelről, hátulról, alul, felül feléje. Őrült ver­seny. Ekkor megjelenik zsinegen az őran­gyal és megmenti a halál fiát. 4. kép: Akármelyik szálló. Az idegen sirán­kozva kér szobát. Nincs. Beül egy kávé­házba. Mulató társaságok éneke gyönyör­ködteti. Néhány pillanatig hulló csillagok­ként röpködnek körülte a pezsgős poharak és gyufatartók. Az idegen négykézláb me­nekül másik helyre. Szól a pincérnek, aki előkelően mosolyog és távozik. Több pincér ugyanezt cselekszi. Az idegen összetett kéz­zel könyörög. Hiába. Az idegen zörög. Mit csináljon­? — Erre figyelmezteti egy pincér, hogy az ő idegei nem bírják ki ezt a zajt. Az idegen bocsánatot kér és távozik. 5. kép: A korzón sétál egyet. Gyanúsan méregetik. Egy jól megtermett iparos célzá­sokat tesz a hajára. Egy öreg nő hangosan bírálatot mond a nadrágjáról. Egy sarki kompánia monoklik segélyével helyszíni szemlét tart rajta. Az idegen kezd ideges lenni. Tovább tart a séta. Ha egy nőre néz, mindig akad valaki, aki könyökkel oldalba üti. Az idegen egyre dühösebb lesz. Egy pirosruhás nőre pillant, mire erélyesen hát­­bavágják. Az idegen vakon visszabokszol, majd megfordul, kivel támadt afférja. Shipsz John, a kínai birkózó ő a cirkuszból. Felnelsonnal földreteriti az idegent és a kö­zönség ujjongása közben nekigyürkőzik a megfenyitéséhez. Ekkor megint megjelenik zsinegen az őrangyal s a következő pillanat­ban eltűnik az utas.

Next