Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)
1912-03-01 / 50. szám
1912. március 1. szabályok nem akkor készülnek, mikor azokat szövegezik, hanem a gyakorlat alatt, úgy látja, hogy Kenedi Géza indítványa az elnökkel meg volt beszélve. (Tiltakozás jobbról.) A 255. szakasz megmondja, hogy úgy kell szavazni, hogy mindenki igennel vagy nemmel szavazhasson. Kéri az elnököt, ne készüljön az ilyen kérdésekre előre. (Ellentmondások. Zaj.) Polónyi Dezső: Sajnálatosnak tartja, hogy már idáig jutottunk, hogy Kenedi, aki mint jogász, jóhírnek örvend, ilyen indítványt terjeszt elő. Még sajnálatosabb, hogy a borvámokkal szemben alkalmazott eljárást nővelünk szemben akarják fegyverül fölhasználni. (Nagy zaj a jobboldalon.) Az elnök: Horvát képviselő nincs, hanem csak magyarországi képviselők vannak! (Helyeslés a jobboldalon.) Polónyi Dezső: Joga van megkülönböztetni, hogy valakinek ad-e szabadságot vagy se? Indítványt tesz: Sümeginek adják meg a szabadságot, Veszpréminek pedig ne, Kun Béla kívánságát teljesítsék, a negyedik képviselő kérését pedig ne. Tessék ezekről az indítványokról egyenként dönteni. (Élénk derültség a szélsőbaloldalon.) Bakonyi Samu: Az elnök, mikor megválasztották, fogadalmat tett a Ház előtt, hogy a házszabályokat az eddigi gyakorlat szerint kezeli. Bocsánatot kérek, trükköket kieszelni az eddigi gyakorlat ellen: ez, ellenkezik a fogadalommal, az egyéni bizalommal is, amellyel ön iránt viseltetünk! (Taps a szélsőbaloldalon.) Egry Béla beszélt ezután a házszabályokhoz. ( Becsületszóra.) A Hoitsy-féle precedensnél az a döntő, egyhangúlag határozott-e a Ház, vagy volt-e ellenvélemény. Az elnök: Becsületszavamra mondom, hogy a naplóban ennek nincs nyoma. Polónyi Dezső: Felolvassa a kérdéses ülés naplóját, amely szerint az elnök akkor megállapította, hogy azért szavazhat egyszerre a Ház több szakaszról, mert ellenindítvány nem történt. Tiltakozik az ellen, hogy az elnök bármilyen kérdést is becsületszóval akarjon elintézni. Návay elnök ezután kimutatta, hogy két precedensről van szó. Az egyiknél Polónyinak, a másiknál neki van igaza. Ezután Ábrahám Dezső szólt a házszabályokhoz. Wertán Endre és Szmrecsányi György húzták ki ezután a házszabályokhoz való hozzászólással az időt délután két óráig, amikor az elnöklést időközben átvette Beöthy Pál s a holnapi ülés napirendjére vonatkozó indítványát megtette. (A holnapi napirend.) A napirendi indítványt Batthyány Tivadar gróf azzal a korlátozással fogadta csak el, ha a holnapi ülésen a jegyzőkönyv hitelesítése után nyomban folytatják a ma félbenmaradt ügyek tárgyalását. A többség zajosan tiltakozott Batthyány kívánsága és az interpretáció ellen, Beöthy elnök azonban kijelentette, hogy mivel indítványok és határozati javaslatok adattak be, erről a holnapi ülésen természetesen dönteni kell. — De hamar megváltozott a véleményük! — kiáltott oda az elnöki kijelentést hangtalanul fogadó többségnek Polónyi Géza. S ezzel az akkorddal végződött két óra után az ülés. Katonai tanácskozás: Bécsből jelentik. Március 1-én katonai tanácskozás lesz a közös hadügyminisztériumban. A tanácskozáson a hadtestek szervezetéről tárgyalnak. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Justh Gyula és a Justh-párt sajtópere Szegeden. — Jogi személyiség-e egy politikai párt ? — (Saját tudósítónktól.) Nagyjelentőségű kérdést kell tisztáznia a szegedi törvényszéknek, mégpedig avval a sajtóperrel kapcsolatban, melyet Justh Gyula, mint a függetlenségi és 48-as Justh-párt elnöke indított a párt nevében egy újságíró ellen. Fejérváry József, a Hódmezővásárhely című lap felelősszerkesztője azt írta, hogy kihallgatott két román politikus beszédet s hallotta, hogy pénzt ajánlottak föl az ellenzéknek a románok, ha lepaktálnak velük a kormánnyal szemben. Majd újabb cikkben odanyilatkozott, hogy a pénz miatt tárgyaló ellenzék alatt nem a Justh-pártot értette, csak fölakarta hívni a Justh Gyula figyelmét arra, esetleg nem tárgyal-e valaki a románokkal az ő vagy pártja nevében? Justh Gyula a cikket sérelmesnek találta, mert „őt és pártját közmegvetésnek tenné ki“, ha beigazolást nyer a vád. És a pártelnök a Justh-párt nevében sajtópert indított a cikkíró ellen. Március 9-ére már ki is tűznék a szegedi esküdtbírósági tárgyalást. A sajtópernek közjogi háttere érdekes igazán és nagyjelentőségű is. Mert Justh Gyula nem mint közjogi személy, hanem mint politikai pártelnök indított pert, nem saját személyében, de egy politikai párt nevében. így adta be a vádiratot képviselője: Nagy György dr. így fogadták el a vádirat lényegét is. Viszont Fejérváry József vádlott a védője, Balassa Ármin drótján megtámadta az egész vádiratot. Egyszerűen kétségbe vonja, hogy egy politikai párt — ez esetben a Justhpárt — mint jogi személy szerepelhessen. A Bp. 47. szakasza értelmében ugyanis a magánindítvány törvényessége csak akkor lehet hatályos, ha magának a felhatalmazást adó értekezletnek törvényes fedezetéül szolgál a pártnak olyan jogi személyisége, aminőt a törvény feltételez. Márpedig Magyarországon egyetlen egy politikai párt se bír alapszabályokkal, se olyan törvényes követelményekkel, melyeknek alapján jogi személyisége megállapítható volna. E vitás kérdésnek a tisztázása Szegeden kerül először tárgyalásra, s ez teszi olyan országos jelentőségűvé ezt a politikai pert. Természetesen érdeklődés és egy különféle verzió előzi meg a politikai pert, annál inkább, mert Justh Gyula pártja nevében részt vesz a tárgyaláson. Egyik szegedi lap azt írta, hogy a szegedi tárgyalásra eljön Justh Gyulán kívül Khuen-Héderváry Károly gróf és Tisza István gróf is, hogy szóval egy politikai mérkőzés lesz. A Világ pedig hosszabb cikkben foglalkozik mai számában a szegedi pörrel és többek között ezeket írja: Abban a ritka szenzációban lesz része Szeged kiváncsi közönségének, hogy politikai természetű sajtópörben egyszerre láthatja tanúként mérkőzni az aktuális politika legelszántabb ellenfeleit. Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnököt és Tisza István grófot Justh Gyulával. Justh Gyulát tanúként fogják a tárgyaláson kihallgatni, aki nyilatkozni fog a vádakra és elő fogja adni azt, hogy van-e ilyen paktum, volt-e a románokkal megállapodás és hogy egyáltalán volt-e a radikális választói jog tekintetében közeledés az ő részéről?! Tegnap értesítette Justh Gyula Nagy Györgyöt, hogy a tárgyaláson mindenesetre meg fog jelenni, ott tiszta helyzetet teremt és teljes nyíltsággal fog nyilatkozni. Ezzel szemben Balassa Ármin dr szegedi ügyvéd és lapszerkesztő, a Fejérváry védője, a Khuen-Héderváry gróf és Tisza István gróf tanúkénti beidézését kérte. A bíróság már meg is idézte őket. Biztos tudomásunk van arról, hogy úgy a miniszterelnök, mint Tisza meg is fognak a tárgyaláson jelenni és vallomást tesznek. Főként Tisza István akarja és fogja is — ha tudja — bizonyítgatni, hogy Justhék kontaktusban voltak a nemzetiségi pártokkal és akar szenzációs leleplezéseket tenni a küzdő függetlenségi párt ellen. Ha ilyen politikai mérkőzésre kerülne a sor, tényleg országos szenzáció volna. Csakhogy erre nem kerül a sor. Egyszerűen azért, mert az inkriminált cikkben nem a Justhártról van szó, hanem az ellenzékről s a kormány és pártja távol áll az egész kérdésül, deniire nincs szükség Khuen-Héderváry Károly gróf és Tisza István gróf megidézésére; a kihallgatást nem rendelték el, sőt — nem is kérték. A Világ cikkének tartalmára nézve különben Fejérváry József védője nyilatkozott is kérdéseinkre. Balassa Ármin dr nyilatkozata így szól: — Az országos függetlenségi és a 48-as párt által Fejérváry József hódmezővásárhelyi lapszerkesztő ellen indított sajtóperben a védelem nem kérte sem Khuen, sem Tisza megidézését, így a bíróság nem is idézhette meg őket a március 9-ére kitűzött tárgyalásra. A miniszterelnöknek és Tisza István grófnak kihallgatását a védelem nem is fogja kérni, mert a vádlott védelmi érdeke megidéztetésüket nem kívánja s a per anyaga egyáltalán nem is alkalmas arra, hogy politikai szenzációk keretéül szolgáljon. A védelem részéről eddig mindössze az történt, hogy Balassa Ármin dr indokolt kérvényére Hevessy Kálmán főtárgyalási elnök a főmagánvádlóként föllépő országos függetlenségi és 48-as párt képviseletében fölhívta Nagy György dz ügyvédet arra, hogy „mutassa be az országos függetlenségi és 48-as párt szervezeti szabályzatát, vagy ügyrendjét, szóval oly kormányhatósági jóváhagyási záradékkal ellátott szabályzatát, amelyből a párt jogi személyisége megállapítható; továbbá, hogy a függetlenségi és 48-as párt 1911 február 23-án délután fél egy órakor tartott értekezletéről fölvett jegyzőkönyvet eredetben, vagy hiteles másolatban egész terjedelmében szintén mutassa be, vagy mindezeket a főtárgyalásra hozza magával“. A pernek tehát nem annyira politikai, mint inkább perjogi érdekessége lép homloktérbe. Ha ugyanis nem tudja kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályokkal az országos függetlenségi és 48-as párt jogi személyiségét igazolni, akkor az ügy aligha kerül érdemleges tárgyalás alá, mert hiányozni fog a főmagánvádló s annak indítványa, ami nélkül pedig ebben az ügyben az esküdtek meg sem hallgathatók s bűnösségi ítélet nem hozható. Ha pedig eleget tud tenni főmagánvádló az elnöki meghagyásnak s ez alapon megállapítható lesz az országos függetlenségi és 48-as párt jogi személyisége, akkor vitássá válik az esküdtbíróság hatásköre. Hogy ebben a jogkérdésben miként fog dönteni az esküdtbírósági szaktanács, azt persze előre tudni nem lehet. \ \