Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)
1912-06-01 / 126. szám
.1912 június 1. DÉLMAGYARORSZÁG 5 Lukács László megkezdi a tárgyalást az ellenzékkel. — Tisza István a provizórium ellen. — (Saját tudósítónktól.) Az ellenzék vezérei ma délelőtt tovább folytatták a megegyezés érdekében való tanácskozást a véderőreform dolgában. A Ház egyik bizottsági termében tizenegy órakor kezdődött a pártközi konferencia, amelyen Kossuth Ferenc, Apponyi Albert gróf, Justh Gyula, Károlyi Mihály gróf, Holló Lajos, Désy Zoltán, Mezőssy Béla, Bakonyi Samu és Szmrecsányi György vett részt. Az értekezletet megelőzően Apponyi Albert gróf és Kossuth Ferenc hosszabb ideig tanácskozott Hazai Samu honvédelmi miniszterrel. E tanácskozás során a honvédelmi miniszter fölvilágosította az ellenzéki vezéreket, hogy a kormány semmiképen sem nyúlhat a véderőjavaslat 43. paragrafusához s hogy ennek kihagyása teljesen lehetetlen dolog, mert minden idevágó törekvés fölújítaná a rezoluciós kérdést, amiről a bécsi irányadó körök többé hallani se akartak s ami így eleve lehetetlenné tenné a békét. Úgy látszik, e tanácskozás eredménye volt aztán az, hogy a pártközi konferencián a végleges véderőreformmal szemben provizóriumban állapodtak meg, hogy így szükségtelenné váljék a 43. szakasszal szemben való állásfoglalás is. Ezt a határozatot a munkapárti folyosón nagyon kedvetlenül fogadták. Tisza István gróf kijelentette, hogy a provizórium alapján a kormány még csak tárgyalásba se bocsátkozhatik az ellenzéki pártokkal. Pozitív értesülésünk szerint az ellenzék négy évre szóló katonai provizóriumba álpodott meg. Követeli ezenkívül a tartalék behívásáról szóló 43. szakasz törlését. A választójog kérdésében létrejött megállapodást ratifikálta a mai értekezlet. Ami pedig a garancia kérdését illeti Szmrecsányi Györgynek itt az volt a kívánsága, hogy az ellenzék ne a kormánytól, hanem a munkapárttól követeljen garanciát a választójog ügyében. Az ellenzéki pártok értekezlete délután háromnegyed kettőkor ért véget. Apponyi Albert derűsen mondta az újságíróknak: — Uraim, kész a megegyezés! Justh Gyula is jókedvű volt. — Mindenben megegyeztünk, — mondta. — A véderő, a választójog és a garanciák dolgában. Holnap Kossuth Ferenc a Házban fogja bejelenteni a megegyezés tartalmát. A részletekről most egyáltalán nem nyilatkozhatom. Holnap mindent megtudnak. A nemzeti munkapárt ma este igen népes értekezletet tartott, melyen a kabinet tagjai is részt vettek s melyen Lukács László és Tisza István gróf érdekes nyilatkozatot tettek. Lukács László feltétlenül megkezdi az ellenzékkel a tárgyalást, mégpedig haladék nélkül. Gyors tempóban akarja a helyzetet véglegesen szanálni. A képviselőház szombati ülésén röviden nyilatkozik a helyzetről és arról, miként kívánja a mai visszás állapotokat megszüntetni. Érdembe vágó nyilatkozatot szombaton még nem tesz, mert nem is lehet a tárgyalások előtt. Mindenesetre jelzi azt, hogy a kormányban és többségében meg van a hajlandóság a békés kibontakozásra. Lukács miniszterelnök rövidesen megkezdi a tárgyalásokat és azt pár nap alatt okvetetlenül be akarja fejezni. A Ház elnapolásáról szó se lehet, — mondotta. Bécsi munkatársunk még azzal a telefonjelentéssel egészíti ki a miniszterelnök nyilatkozatát, hogy Lukács László a jövő hét elején Bécsbe utazik és audiencián jelenik meg őfelsége előtt. Tisza István gróf a munkapárt mai értekezletén kijelentette, hogy nem igen bízik a megegyezésben. — Se a választójog, se a provizórium nem alkalmas végleges megállapodásra, — mondotta. Majd hozzátette, hogy a provizórium nem alkalmas megoldásra, a véderőt nem provizóriummal, de teljesen akarja. Az ellenzék választójogi reformjában főként a 24. életévhez kötött terminust kifogásolja Tisza. Hivatkozott belga és dán reformokra; az említett nemzeteknél a 30. életévhez kötik a cenzust. A Kossuth-pártban szintén népes értekezlet volt és Kossuth Ferenc ismertette az ellenzéki megegyezés tartalmát. Kossuth kijelentette, hogy öt napon belül föltétlenül elutazik a fővárosból, fürdőre és maga helyett Bésy Zoltánt ajánlotta a tárgyalások vezetésére. Majd indítványára a következő határozatot hozta a Kossuthpárt: — Mi hajlandók vagyunk a véderő reformját elfogadni, de csak úgy, ha kiküszöböltetnek abból a közjogi sérelmek. Ha ez nem volna lehetséges, úgy minden eszközt elkövet a párt a harc megvívására. Hajlandó a párt átmeneti állapotba is belemenni, ha gazdasági érdekeink és szociális viszonyaink teljes kielégítést nyernek. A Justh-párt esti értekezletén Justh Gyula olvasta föl az ellenzéki megegyezést, mégpedig minden kommentár nélkül. Az előadásának inkább tájékoztató jellege volt. Mint a Neue Freie Presse értesül, a Lukács-kormány a végleges véderőreform elintézését kívánja és legföljebb arra hajlandó, hogy a parlament egy-egy évre terjedő átmeneti törvényt fogadjon el, amely százharminchatezer főnyi újonc megadását kívánja. Podlussányi Gyula? (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Gazdasági és Iparbank válságának első halott áldozata: Podlussányi Gyula nyugalmazott honvédezredes már ravatalon fekszik. A megdöbbentő tragédiából előtérbe nyomult egy kérdés: miért kellett halált szenvednie Podlussányi ezredesnek? Az özvegy az öngyilkosság után való hallálos rémületében mondott valamit, ami bevilágiit az ezredes végzetes sorsába. —s mikre jutottunk ! Ezt mondta az ezredes özvegye. Podlussányi Gyula minden vagyonát beleülte a gazdasági bankba. Nemcsak az övét, a testvérei pénzét ás Az izgalmak földúlták lelkiállapotát. Hetek óta készült az öngyilkosságra, nem talált más menekvést, mint a halált. A bankban nemcsak harmincezer koronával volt érdekelve Podlussányi Gyula. Igazgatósági tag volt és mint ilyen, aláírta Fényes Marcel utalványait és számláit. Az ezredes annyira megbízott Fényesben, hogy nem is érdeklődött az iránt, amit aláirt. A napokban kitűnt, hogy Fényes rutul viszaélt a pénztáros bizalmával. Fényes miatt több mint kétszázezer koronát kellett volna kifizetni Podlussányinak. Az aláírás erre kötelezte. Ez annyira megdöbbentette a szerencsétlent, hogy napok óta se éjjele, se nappala nem volt a súlyos gondok miatt. Teljesen tönkresutott és emellett még több mint kétszázezer koronával volt adós. Podlussányi Gyula katona volt, a katonáéknál pedig valami különös fogalom a korrektség. Külön nevet is találtak ki a számára: tiszti becsület. A katonatisztek éber figyelemmel kísérik egymás működését. A legkisebb árny, amely érheti a katonatisztet, már bűn. Podlussányi Gyula ilyen légkörben nevelkedett. Mintaképe volt a korrektségnek. És meg kellett érne azt, hogy bankcsalással, bűnös manipulációkkal hozták kapcsolatba a nevét, a jóhiszeműsége pedig csődbe kergette a családját. Semmije nem volt már más, mint a becsülete és arra a legdrágább kincsre is — úgy érezte, úgy tis irta — árnyékot vetett a más emberek bűne. Ezért lőtt a homlokába Podlussányi Gyula, a nyugalmazott ezredes. Podlussányi Gyulát szombaton délután négy órakor temetik a Szentháromság utca 65. számú gyászházból. Utolsó útjára óriási részvét kiséri. A temetésen képviselve lesz a gazdasági bank és igen sok egyesület. A temetés katonai pompával történik. Miért lett öngyilkos NAPIfiREK Ripacsék a szegedi utcákon. (Saját tudósítónktól.) A napokban néhány szánalmas külsejű, kopott ruhájú, borotvált arcú fiatalember lézengett a szegedi utcákon és kávéházakban, öten voltak a szánalmas külsejüek, egy csoportban. Kiváncsi szemmel megbámulta őket az utca és a kávéházak közönsége. Érdekesek voltak a szomorúságukban. — Tripacsok! . . . — ezt mondta néhány ember,ismerő a kis társaságra. És azok voltak, szegények, ripacsok. Nyári időben unosuntalan találkozunk ilyen borotvált képű, bánatos legényekre és nem túlságosan elegáns hölgyekre, akik vándorutat járnak. Ők színészetnek nevezik ezt a nyomorúságos kál- Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget,hogy a Dugjonkc Mérsa dr. Fortoáth ■ féle palotában kellemes nagy terrasszával megnyílt, cigányzenekar játszik, nagy sörcsarnok és étterem n « Minden vasárnap a m. Mr. honvédzenekar hangversenyez. — Köznap elsőrendű 3009 Minden kedden és pénteken halpaprikás*