Délmagyarország, 1912. augusztus (3. évfolyam, 176-185. szám - 1. évfolyam, 1-16. szám)
1912-08-01 / 112. (176.) szám
2 Nyelvek harca. Néhány hónappal ezelőtt a polgári együk számában két sor vers alapján — amelyik két sor versben alig volt esperanto szó, a többi vagy rosszakaratú elferdítés, vagy i könnyelműség folytán lehetetlen szavak, — megbírálták az esperantót. Két sor vers alapján (ehet egy nyelvet megbírálni? És különösen két sor vers alapján, amelyik nincsen a bírálat tárgyává tett nyelvén írva? Szombaton ugyanezen cím alatt, mely alatt most emelek szót az asperantisták nevében, valótlan, vádat emeltek ellenünk. Tehát a közönség imdolentiája mellett, még rosszakarattal, könnyelmű bírálatokkal is kell küzdenünk, és tévesen informálódtak cikkei ellen védekezünk? Ám, jó! Kezdődjön meg tehát tényleg a nemzetközi nyelvek harca! így legalább világosan ki fog tűnni mindkettő hibái és előnyei. Vádolnak minket a szombati cikkben azzal, hogy makacsságunkkal meggátoljuk az esperaníto nyelv hibáinak kiküszöbölését. Érdemtelenül ér a vád: nemcsak, hogy nem zárkózunk el előle, ellenkezőleg, ha magfelelő reformtervek lesznek, örömmel fogunk küzdeni azok keresztülvitelén, ilyen azonban eddig nem veit. Uj nemzetközi nyelv több is született már, — hogy rögtön megbukjon — mint állítólagos reform, úgy hiszem ehhez tartozik a szombati cikkben említett idő nyelv is. E cikkben is téves az esperanto szöveg, mit a jóhangzós megbírálásnak lehetőségére hoz fel a cikkíró. A szöveg mintegy húszharminc szava közül nyolc-tíz téves. Nem akarom azt mondani, hogy ez is rosszakarat következménye, hisz a cikk írója eszmetárs, amennyiben, nemzetközi nyelv barátja, hogy más nemzetközi nyelv barátja az nem aggaszt, hisz idővel egyesülni fognak, vagy mint idelisták, vagy mint espenantisták. De, hogy jogosan ránk ne süthessék a makacs maradiság bélyegét, — csak ha már beszélhetünk maradiságról a nemzetközi nyelv kérdésénél! — minden tekintetben iparkodni fogok az idő nyelvet elsajátítani — feltéve, hogy tankönyveit szerezni módomban lesz, — és alapos bírálatot csak a nyelv megismerése után fogok mondani. Bár csak igy járnának el azok is, akik az esperanto nyelvet birálgatják! És ha az idő nyelv tökéletesebb és tényleg csak reformált esperanto — mert teljesen uj nyelvet, még ha tökéletesebb is, mint az esperanto nem fogadhatunk el, mert nem kívánhatjuk, hogy az a 18—20 millió ember, aki belátta a nemzetközi nyelv szükségességét és mint ilyent megtanulta az esperantót, most egy teljesen uj nyelv megtanulásához fogjon hozzá — én leszek egyik leglelkesebb hive a reformált esper autónak, ellenkező esetben pedig a legádázabb ellensége. Az általam ismert időmondatban, amit a szombati cikkben találtam, előfordul az x, y, qu, gu, i és y betű. Ezekből egy kis következtetést vonok le, ami természetesen egyelőre nem égbekiáltó igazság, mert az idő nyelveit nem ismerem és igy e tekintetben tévedhetek. A felhozott betűk között vannak kétjegyűek: az i és y jelentése illetve hangzása i, ha igen, akkor minek kétféle jelöléssel nehezíteni az írást; az esperanto csak i betűt ismer, a qu helyett ir ku-t, az x helyett ksz-et, a gu helyett gv, igy az irás és olvasás minden anyanyelvű embernek az esperaintóban, mint az idolban. Ez nagy előny, tekintve, hogy négy sor ismerése után már ezt találtam. A közölt idő mondatban az alany eset és tárgy eset között különbséget tenni nem vagyok képes, még gorcsövi vizsgálat alapján sem. Remélem, hogy négy hét múlva, már erős alapokra fektetett összehsonlítást tehetek a két nyelv között. Addig is kérem azokat, kik esperanto szöveget közölni akarnak vala DÉLMAGYARORSZÁG melyes cikkben, engedje meg, hogy annak hibáit előbb kijavíthassam. Szűcs Lajos a Magyar Országos Esperanto Egyesület szegedi csoportjának titkára. Kormány nélkül Törökország. — A hadsereg és az alkotmány. — Konstantinápoly, július 81. (Saját tudósítónktól.) A tegnapi bizalmi szavazat a kamara föloszlatását csak elhalasztotta, ellenben a komitépártnak még mindig nagy tekintélyét teljesen aláásta. Még tegnap délután is azt hitték, hogy a komité párt többsége bizalmatlanságot fog szavazni a kabinetnek és hogy a feloszlatásnak megkockáztatásával lemondásra fogja kényszeríteni, de a kormány minden feltételes bizalmi szavazatot határozottan visszautasított és el volt készülve a legvégső konzekvenciák levonására. Azok a diplomaták, akik a tegnapi kamaraülésen jelen voltak, egyhangúan kijelentették, hogy újra a hadsereg mentette meg az alkotmányt és hogy a komité erkölcsi öngyilkosságot követett el. Az új török párt határozata, hogy a kormánynak föltétlen bizalmat szavaz, az utolsó pillanatban jött létre, holott a párt eladdig el volt határozva, hogy a kormánynak bizalmatlanságot szavaz. Miután a kormánynyilatkozat valóságos vádl Mt az új törökök ellen, az új törökök határozata általános csodálkozást kelt. A kamar tegnapi ülésén Husszein Hilmibasa igazságügyminiszter a többi között ezt jelentette ki: — A kormány a kamara részéről a legcsekélyebb föntartást sem hajlandó elismerni. A kabinet teljesen pártatlan emberekből van összetéve. A legcsekélyebb bizalmatlanságot, mely egyikünk ellen megnyilvánul, az egész kabinet iránt való bizalmatlanságnak tekintjük. Szejd képviselő napirendet nyújtott be, amely szerint a békekötésre vonatkozatlan kifejezés: az Ottoman szuverenitás föntartása, beiktattassék. Ezt az indítványt azonban később visszavonta. Husszein Hilmi basa kijelentette, hogy a kormány minden egyes tagja számára, valamint programja számára teljes bizalmat kíván. A bizalmi kérdésről való szavazásnál kilencen tartózkodtak a szavazástól. A kamara ma megint ülést tartott. Parlamenti körökben híre jár, hogy a kormány nem tartja többségét kielégítőnek és ma este beadta lemondását. Husszein Hilmi basa szilárdsága, aki a kamarával való konfliktust egyenesen kikényszeríteni törekedett és kérlelhetetlenül ragaszkodott a kormány álláspontjához, a kamarára erős benyomást tett. A Beötfayék otthon: Beöthy László kereskedelemügyi miniszter és Beöthy Pál, a képviselőház alelnöke, ma Nagyváradra érkeztek Márkus László temetésére. A megyei urak megjelentek Beöthy Pál előtt és megbeszélték a margittai választás esélyeit. A választás napja augusztus 14-én lesz. Két jelölt küzd egymással a kerületért: Szatmári Mór és a munkapárt jelöltje, Wertheimstein Henrik nagybirtokos. 1912. augusztus 1. Utazás egy négyszáznyolcvanezer koronás váltó körül. — Egy szegedi bank és a Friedmann-orfeum. — (Saját tudósítónktól.) A Nap legutóbbi számában cikket közölt egy perről, amelyet Friedmann Adolf, az ismert budapesti orfeumtulajdonos indított a Szeged-Alföldi Takarékpénztár, illetve Erdélyi Sándor dr budapesti ügyvéd, a bank igazgatósági tagja ellen. A fővárosi esti lap értesülése szerint a Friedmann-Orfeum alapításhoz a szegedi bank kétszáznegyvenezer koronát hitelezett. A közlemény szerint a mulató tulajdonosa a kölcsönt teljes összegében visszafizette, amikor a parkját és Szerecsen uttcai mulatóját eladta. ■><$£ Erdélyi Sándor dr, a szegedi bank igazgatósági tagja, az esti lap közlése szerint, négyszáznyolcvanezer korona értékű szívességi váltót kért és kapott Friedmanntól azzal a kötelezettséggel, hogy az ügyvéd minden kötelezettségét rendezni fogja, viszont a váltókat nem peresíti és nem érvényesíti. Ebből most különös jogi eset állt elő, mit legjobban dokumentál az a beadvány, amit Friedmann Adolf ügyvédje útján intézett a budapesti törvényszékhez. A Szeged Alföldi Takarékpénztár, illetve Erdélyi Sándor dr nem tett eleget vállalt kötelezettségeinek. Vártuk, hogy alperes teljesíti kötelező ígéretét, hogy elszámol, feleslegünket kiadja, ingóságainkat átveszi és a majdnem egy évtized óta ellenünk folytatott minősíthetlen hajszát beszünteti. Ezt azonban hiába vártuk. Alperes a váltó bír bókában, úgy tett, mint a rigó a tél elmúltával: könnyen kezdett fütyülni. Felénk sem jött s Ígéretéről nemcsak, hogy teljesen megfeledkezett, de valósággal fokozott mértékben is folytatta és folytatja ma is az ellenünk kezdett hajszát. Elhtároztuk ezért, hogy ezt nem tűrjük és a háládatlan alperestől szívességi váltónkat visszaköveteljük. Minthogy pedig lökés után ezeket tőle megszerezni nem tudjuk, kénytelen vagyunk ellene jelen keresettel fellépni. Tisztelettel kérjük, méltóztassék a jelen keresetünk folytán a per felvételére határnapot kitűzni, " arra bennünket ügyvédük által, alperest pedig Kugler Albert vagy dr Erdélyi Sándor igazigatósági tagok, i budapesti lakosok kezéhez kézbesítendő végzéssel megidézni és a perbeszédek beadása után alperest arra kötelezni, hogy tartozik nekünk a neki 1912. március hó 20-án átadott, összesen 480 ezer koronáról szóló szívességi váltókat tizenöt nap alatt végrehajtás terhe mellett kiadni és nekünk ezeket eddigi ezer korona, valamint a még esetileg felmerülendő perköltséget,, úgyszintén a kiszabandó bélyegilletéket, ugyanazon idő alatt és végrehajtás terhe mellett megfizetni. Pataki Vilmos, a Szeged-Alföldi Takarékpénztár vezérigazgatója a fővárosi lap közleményével szemben a következőket mondta a Délmagyarország munkatársának: — Ma délelőtt felhívtam telefonon Erdélyi Sándor dr-t, hogy informáljon a cikk eredetére vonatkozólag, Erdélyi dr aznban jelenleg nem tartózkodik Budapesten. — Én az egész ügyből csak annyit tudok, hogy a Szeged-Alföldi Takarékpénztár kétszáznegyvenezer koronát hitelezett a Friedmann-Orfeumnak Erdélyi Sándor dr közbejárására, aki a bank igazgatósági tagja és budapesti ügyeinek intézője. Ebből az összegből eddig csak kilencvenezer koronát kapott vissza a bank, azt sem Friedmann Adollf törlesztette, hanem a Wertheimer-mulató. A Wertheimer - mulató részvénytársaság megalakulásától reméljük, hogy kiegyenlítik a követelésünket. — Hogy Erdélyi Sándor úr neve hogy kerülhetett a dologba, arról nincs tudmásom. Az bizonyos, hogy a Friedmann-féle szívességi váltókra senkinek nincs szüksége, mert annak egy fillér értéke sincs.