Délmagyarország, 1912. augusztus (3. évfolyam, 176-185. szám - 1. évfolyam, 1-16. szám)
1912-08-01 / 112. (176.) szám
1912. augusztus 1. D0CMAGYARORSZÁG Ellenzéki sorok Kossuth Ferencről (Saját tudósítónkról) Nagy nemzeti esemény történt tagnap. A házakat sajnos elfefedték fellobogozni a nyaraló házmesterek, ám ez mit sem von le abból az örömünnepből, amely lángolva tölti be a lelkes hazafiak izzadó sziveit. Megérkezett Kossuth Ferenc a nemzeti ellenállás veterán harcosa, a függetlenséget tradíciók Ősz és bősz kultuszcsinálója, a zivataros parlamenti küzdelmek nyugodt és bölcs távoli szemlélője. Nem évtizedes számkivetésből jött ugyan, sem a mártírok sötét sáncai közül Kufsteinből, hanem megérkezett nanheimi fürdőzéséből, hol betegségének szenvedéseit hősies nyugalommal tűrte. Az ellenzéki lapok hasábos cikkek keretében emlékeznek meg a szenzációs eseményre, s így nekünk sem áll módunkban, hogy bármit is tompítsunk azokon az óriási kontárokon, amelyek Kossuth Ferenc,megérkezésével kapcsolatban mutatkoznak a magyar nemzet politikai égboltozatán fent a Kárpátoktól, le végig a fiumei cápáig. A függetlenségi vezér már június elején megérezte ugyan, mélyre látó államférfim szmatjával, hogy izgalmas, parlamenti harcok küszöbén áll a hősies, ellenzéki, de kitünően dresszírozható rheumája mit se törődött a nagy politikus ambícióval és jól megérdemelt nyugalomra késztette az agg csatárt. Kossuth Ferenc gyógyulást kereset. Fájó lábait ,és megdagadt kezét melankolikus borával jaztatta a pelyvás kádban, de itthon mégsem talált enyhülést. Kénytelen volt idegenbe menni, mert hírneves..orvos professzorok mondották, hogy a politika és a rheuma a leg$^I^tán$abb összeférhetetlenségi eset. Del oh a sors kegyetlen! Akit egyszerre elér sujtó keze, azt üldözi egészen a sir csöndes bárodalmáig. Kossuth Ferenc nem tudott olyan messzire menni, nem bírt annyira elzárkózni , hogy.nagyyába, .el ne hatoljanak , a vj a magyarországi hitek, ,az ellenzék,betöréseinek.,dicstelen hívei, „Odakünn nagy izgatlan.. mai j és . gondokkal terhesen értesült »arról, hogy mi történik odahaza s bár nagyszerűen összeszedte. ,, magát ,orvosai, folyton, ernte ' ' Oh, ha a magyar parlamentből nem érkeznének, el Nauheimig a hírek a kegyelmes Ortip 4yvel Hatarodott vodna meg!“ Háft,bizony ez igy ,van. Miért, is nem kukultok meg ti. végtelen telefon drótok és miért nem fagytok be ti többi eszközei a kultúra terjesztésének. Most a kegyelmes ur, a szép, beteg tjrpb,ez,tiz évvel fiatalabb lenne $ megint, ifjukorm viPáthosszal, erővel és lelkesedéssel küzdhetne. — a rheuma ellen. ,te ma már a hírek szárnyát nem lehet elvágni.“ Legfeljebb csak motorerőre lehet rendezni a szárnyakat és igy Kossuth Ferenc megtudott mindent, amit nem is akart azt is. Haza ugyan nem sietett a veszélyeztetett ellenzéki pozíció védelmére, de mint az egykori nagy honfiak, tollat ragadott, lábához kapott és hatalmas arzenállal, az ágyúval is puffogóbb frázisokkal, avagy a bombánál is bombasztikusabban, vezércikkek keretében védte meg a hazát. Most pedig hazaérkezett. A harc már lecsendesült, a parlamenti oroszlánok Siófokon áztatják körmeiket, de Kossuth Ferenc háborgó lelke, csak nem nyugszik. Néhány napig még Budapesten marad, azután esetleg rövid időre a vidékre megy folytatni pihenését. Mint jól értesült forrásból bábjuk, összté, mikor a harcok ismét kezdődnek, Kossuth Ferencnél már előre bejelentette látogatását: jó öreg rheumájai Önző és ravasz. — fiz amerikai nő fotográfiája. — (Saját tudósítónktól) Az öndicséretről illatos magyar közmondás jár szájról-szájra. Ebben az erkölcsi fogyatékosságban az amerikai nemzet szenved leginkább. A naivitásig menő komolysággal zengik fülükbe a saját dicséretüket. Annál érdekesebb, hogy a legutóbbi esztendőkben Amerikában erősen bírálni kezdték az amerikai nőt s ennek a mozgalomnak mind több híve akadt. A legkeményebb kritikában az ismert regényíróim, Mrs. Wilson Woodrow részesítette Amerika hölgyeit. Cikket irt az „American Magazine“ nevű újságban ezzel a sokatigérő címmel: „A’házasságról, az amerikai nő legaljasabb foglalkozásáról“. Az irónő a következő véleményt nyilvánítja honának hölgyeiről': Az amerikai nő'a világ leghiúbb és' legkönnyelmübb teremtése.' A' leggarrcsnélkülibbi a legkevésbbé érzékeny, a 'legszámitóbb'le a' legönzőbb. Sokkal inkább hajlandó a szerelemmentes, tisztán anyagi előnyökkel járó házasságra,mint'- a földkerekség 1 bármelyik nője.* Az átlagos amerikai asszony a 'házaséletben nem állja meg a helyét.' A háztartáshoz; kevesekért; sem főzni, sem bevásárolni nem tud.«Teljesebb a cselédségtől függ anélkül, hogy a cselédeket kormányozni tudná. • Az, amerikai női sajtóban -és^a női irodalomban szüntelenül «hangzó panaszok* a férjek» közönyéről és<kedvtelenségéről nagyon is érthetők, és természetesek*. mert Amerikában minden férj csalódik a házasságában s unja a felbonthatatlan köteléket. A férfi és a nő természetéről vallott meggyőződés Amerikában fordított értelemben érvényesül. Másutt ugyanis a férfit tartják*praktikus •gondolkodásúnak.,» a női a' mélyebb érzések talajának. Amerikában- fordítva van-Ott a nőben‘csak" a gyakorlati élet iránt van-érzék- és inkább az erőst$ nem képviseli a gyengédi * érzelmeket.1 Csak a* férfiak tudnak-szeretni,-csak ők ismerik a< nagy -szenvedélyeket.1 Az amerikai asszony csak**praktikus és semmi irtás... Nincsenek illúziói, romantikus hajlamai és a szerelmet egyáltalában nem ismeri Honnan... van _ez? Minden valószínűség szerint a neveléstől. Az amerikai* nőt felületesen nevelik, tétlenségre, tanítják. Már a szülői házban is egyetlen feladatra szorítják csupán,hogy férjet szerezzenek maguknak.Férjet akarnak csak-s a férjjel együtt palotát, cselédséget jók szert, automobilt, európai körutazást ,és hasonló jókat. Az amerikai leány nem lép az oltár elé balga szűzként. Mindenről tájékoztatva van, mindent ismer és hideg számítással szervezi a férj utáni vadászatot. Az a »férfi, aki beleszeret egy fiatal* amerikai leányba -s. kétség és remény között lesi a boldogító *igen“-t: nem is sejti, hogy szívének bálványa, aki kegyesen a karjaiba hull, egyszerű, számtani példának tekinti őt. S a házasságban is így viselkedik. Nem sajnál sem hazugságot, sem cselt, ha arról van szó, hogy urától új ruhát, kalapot, ékszert csaljon ki. — Ezek az állapotok csak úgy javulnának meg,ha minden amerikai nő rá volna utalva arra, hogy önálló legyen és dolgozzék, íme, Éva asszony utódai! Most ez egyszer tudtuk és arcaraözk.nélkül festették le őket: S a kép olyan, eleven és hit, hogy nem volnának a lovagiam magyar nemzet tagjai, őszinte hajlandók volnának a regényírónőt meggyanúsítani, hogy amerikai hölgyekről irt ugyan, de*■ a mi hölgyeinket értette alattuk! ■*». i •. ' ■' ■ [UNK] ■ ■' NAP! HÍREK Herczel Manó báró. _ tankról.) Néhány nap előtt már nyilvánosságra jutott a szenzációs hír, hogy Herczel Manó dr.-t, a neves szegedi származású orvostanárt, a király bárói címmel tüntette fel- "Akkor még hivatalosan nem erősítették meg a hit, maga Herczel Manó dr. egy újságíró előtt megcáfolta annak valódiságát. Mi már akkor is megírtuk, hogy Herczel bárósítása. Ha még nem is történt meg, akkor is befejezett tény és publikálása csak rövid idő kérdése. Ma azután már a hivatalos lap is közli a királyi kéziratot, amely a magyar bárói méltóságot adományozza a kiváló professzornak. A királyi kézirat így hangzik: A Személyem körüli minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott magyar miniszterelnököm előterjesztésére pusztapéteri Herczel Maric dr. udvari, tanácsos, címzetes rendkivüli tanárnak és a székesfővárosi Szent Rókus-kórház főorvosának, valamint törvényes utódainak, a közélet S. a sebészet terén szerzett érdemei elismeréséül a magyar bárói méltóságot adományozom. Kelt Bad Ischlben, 1912. évi julius 15-én. j • . C* • r • ■ ' . •’ Ferenc József, ,s. k. Lukács László s. k. S Az díj bánöt'kinevezése alkalmából Szegedről is sokátMidvözölték. 1 | _ Poftírf-szérbh. i[ (Saját tMósti&vktól.) Pofonok jegyében zajlik a szezon. Ezen a téren kezdetben a nagy?** másosi pofonok* domináltak. Az alsósjáték szabályainak értelmezése ^ körül támadt differenciákat' egyenlítették* ki vele a nyaraló családapák. Nagymarosról egy hatalmas hő- • hullám Siófokra kente át a nyaklevest, mint v a iztiÁti slágerét. A Balaton-partján rend j kivel' megörültek a, ,'nyaklevesrijek, ^kz .első,, pofon a . szezon .^nnépélyes megnyitását je... lentette, az utolsó után a nyaralók vissza? f ,. tértek a Lipóváros ba.tufában ezek ta pofonéig novaT;^rot%]je^^̋ és ^intébbely voltak.lfint’!a.marosai^ Többnyibe udvaronc 'ifjak kjitó 'és felszán^tt féxjok iNag^Mtös^mffok W, poftörténeti emlékek...^ má'máig az idei szezon uradalmas kreációja,, a női pofonok divatja. Munkács városából indult hóditó útjára a parahys kiskacsák nyaklevesáé sürittett" mozgása. A feltalálás dicsősége fülebtl Lujza kisasszonyt illeti, akinek a lovaglás és szolgálatra kész ’Boroevics hadtestparancsnok állt modellt az uj divat kipróbálásánál. A próba, tudjuk, kitünően sikerült, a női pofon jött, elcsattant és győzött. Tegnap már Nagyvárad f divathajhászq hölgyeinek egyike is fölvette,kisétált vele a, vármegye , Házának folyosójára ,s amikor fáradt a cipeésben, íetette egy l^ivatalnok piruló orcájára. E divatombanák is fényes sikere volt és nost' már végleg megállapítható, Hogy Ha,ertl Lijza iskolát csinált követői a tandíjak elfedésével' adományozak legkegyelmesebben a pofonokat ,szerte e hazában. És most' legyen szabad a teljesség kedvéért a legújabb dívát, néhány jellegzetes külsőségéről beszámolni. A pofkosztüm rendkint 1 egyszerű s a mellett mégis díszes. A blúz, amely többnyire fehérszínü, de lehet szürke is, hátul kigorpolható és be is kapcsolható. Aobboldali, p'jjlezser szabásu, s a legerősebb endületnél is könnyen, mozgatató Az alj lehetőleg sírná légyen, bár a plisszírozott aljas tő sem nevezhető ezért aljasnak. A harisnya