Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-10 / 159. szám

1913. julius 10. ból kivesszen mindenféle egyházi és állami ceremónia. Legfeljebb az orvos szólhasson hozzá, meg a megélhetés módozatait számí­tásba vevő ,gyakorlati érzék. m (Larisch gróf­nő memoárjai.) iA hires könyv, mely Mg past címein jelent meg a könyvpiacon és sok kellemetlenséget, mely durvaságot kent rá az Európa itélőszéke előtt sokszor igazttalanul meghurcolt Habsburg-di­­nasztiára, tudvalevőleg a vizsgálóbíró és rend­őrsé­g éberségének áldozata lett: elkobozták a monarchia egész területén. Szegeden jó ideje forgott már a szenzá­ciós könyv. A Kárász­ utca egyik fényes könyvkereskedésében, a Vármay L.-cég kira­­katában szerényein meghúzódott a regén­ys­ze­­rű kis memoár, el is kelt belőle néhány tucat példány, d­e senk­inek sem jutott eszébe meg­ütközni rajta. Ebből Mu­iható,­­hogy Larisch grófinő könyve nem is olyan nagyon vesze­delmes írás, mina­ lamilyennek a polien­a fel­fújta. Aki elolvasta, nagyot inézett rajta, hogy miféle ármánykodások f­olynak a bíbo­ros kárpitok világában — s aztán vette to­vább Szomaházyt és­­ Nick Cartert, ahogy jött egymásután. Történt­­ azonban, hogy valamelyik­­ dél­utánon elsétált a kirakat előtt egy­­ bizonyos Pibecz nevű ur, lelkes igafileista ,és a külföldi események árgusszem­ű ébrenntartója, aki nél­kül Bulgária bizonyosain nem mert volna há­borút kezdeni Szerbiával, ha a Piihe­cz ur rosszak­ véleményéről egyáltalán tudomással bírt volna. A fiatal galileiste lába gyökeret vert a kirakat előtt és „Hopp, megvan!“ — kiáltással homlokára ütött — Hallatlan botrány! Belségsértő könyv Szegeden.­ Ezt nem lehet eltűrni,­­ebből euró­pai bonyodalmaik keletkezhetnek! És az óvatos férfiú sietett a rendőrség­b­e, ahol titokzatos­­ arccal elmesélte felfede­zését. Így történt, ho­gy egy félóra múlva már nem volt Larisoh-könyv Szeged­en és a to­vábbi bonyodalmaknak — hála a lelkes di­nasztia-barát ügybuzgallmána­k — idejekorán eleje vétetett . . . Most már tehát nem kell attól félni, hogy a felséges uralk­odóház ha­ragja Szeged felé fordul és „Szeged nem lesz, hanem volt!“ — felkiáltással eltörli a várost a nagy Alföld térképéről . . . eHBBBBHBSBBBBBBlBBBBBBBBBBBBBBHBBBHHBBSaaBBaBSBBBBa A huszti mandátum. Nyegre Lászlónak főispánná való kinevezésével megüresedik a huszti mandátum. Mint hiteles helyről érte­sülünk, Vadász Lipót dr. igazságügyi állam­titkár nem lép föl ebben a kerületben. Az ellenzék helyi, máramaros megyei embert je­löl. FOGAK szájpadlás nélk­ü­l. Az általam készített rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készítek továbbá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve. Bár­milyen javítást 4 óra alatt készítek. BART­A ÁGOSTON fogtechnikus* Kígyó-utca 1. sz. SZEGED.­­SBflBHBSBBSgBBlISlBB DÉLMAGYARORSZÁG 5. teljesen felesleges minden óvóintézkedés. Kár hogy egyes élénk fantáziájú laptudósítók ki­színeznek egyet-mást, mint ez a példa, is ek­latánsan bizonyítja. Apad a Tisza. — A Maros is visszatért medrébe — Nincs semmi veszély. — (Saját tudósítónktól.) A folytonos eső­zések és viharok Magyarország egész déli részén vízáradást és árvíz-veszedelmet okoz­tak. Krassószörényben és Temesi megyében a hirtelen megnőtt v­izár mérhetetlen, káro­kat okozott, az Alföldön azonban szerencsére nagyobb baj sehol se történt, mert a Tisza nem lépte túl a maximális vízállás magassá­gát. A Tisza egyébként eredetileg sem áradt meg annyira, hogy komoly bajtól lehetett volna tartani, hanem a mellékfolyói: a Kő­rös és a Maros, áradtak meg úgy, hogy a Tisza is ennek következményeképen sok he­lyen­ elöntötte az árteret. Árvízveszély azon­ban nem fenyegetett sehol, mer­t a Tisza sza­bályozása óta, ha abnormális is a víz bősége, legföljebb a nagy terjedelmű ártereket bo­rítja el, mint legutóbb Csongrádnál is meg­történt. Máskép van azonban a Marosnál és Kő­rösnél. A Maros még most sincs teljesen sza­bályozva és gyoirsfo­lyású lévén, ha nagyon, megárad, leszaggatja a partot és igen kön­­­nyen el­öntheti a közeli szántóföldeket. Ter­mészetes azonban, hogy a városok, amelyek mellett elfolyik, kellőleg védve vannak. A Kőrös még veszedelm­es­ebb, mert hegyi fo­lyó lévén­, sokkal erősebb folyása van. A Kő­rös áradása azonban a Tisza vízállását an­­­nyira nem befolyásolja, mint a Maros. Kü­lönösen nem, itt Szeged környékén, ahol köz­vetlen a város fölött ömlik a Maros a Tiszá­ba. Ez volt az oka­­ annak, hogy néhány nap óta Szeged mellett a Tisza annyira megáradt, hogy az árterét teljesen betöltötte. Az új­szegedi oldalon egészen a töltés­­ mellett levő fűzfáig ér a Víz, a szegedi oldalon pedig már a kőfalat moss­a. Ez, az áradás azonban nem fog tovább tartani. A szegedi folyammérn­öki hivatal a Délmagyar­ország munkatársának azt a köz­lést adta erre vonatkozólag, hogy a Tisza holnap még 10 centiméterrel áradni fog Sze­ged mellett, azután pedig föltétlenül beáll az apadás. Ma már a kulmii­álás egész Cson­grádiig tart, mire ide ér, egy napot vesz igénybe. Jelenleg Szeged mellett 6,80 méter a vízállás. A tiszai forgalmat a magas vízállás sem­miben sem gátolja, ha azonban, az áradás tovább tartana, úgy, hogy elérné a víz ma­gassága a 7 métert, akkor az algyői hidat föl kellene emelni, mert máskülönben a gőzhajók nem közlekedhetnének Szeged fölött. Erre azonban egyáltalában nem lesz szükség, m­ert mint a folyammérnökség egészen biztosra veszi, az apadás már holnapután föltétlenül beáll . A folyammérnökségnek ezt a megálla­pítását megerősíti az­­ a ihir is, amely a Maros apadását jelzi. Eszerint a Maros áradásában, mindenütt szünet állott be.­­Makón, de a fo­­lyón­ak felső szakaszán is mindenütt lassú, de határozott apadás észlelhető. A Maros mentén, levő csanádmegyei községekből is érkeztek jelentések, amelyek szerint, ha­­ a Maros továbbra is apadni fog a mostani arányban, ekkor elvonul a veszedelem anél­kü­l, hogy nagyobb pusztítást művelt volna. Érdekesnek és­­ megemlítendőnek tartjuk, hogy a fenti határozott tényállásokkal szem­ben a budapesti lapokban, az alábbi híradás foglal helyet a Tisza áradásával kapcsolat­ban: — Árvíz. Szegedről, táviratozzák. A Tisza Szegednél is veszedelmesen árad. A folyó jelenlegi magassága 530 cm. A legutolsó 24 óra alatt ,a Tisza 70 centimé­tert áradt. A hatóságok megtették a szükséges óvóintézkedéseket. Szóval ,árviz“. Úgy tüntetik föl egyes szegedi tudósítók az ügyet, mintha Szeged egy újabb árvíz előtt állana. És a hatóságok már óvintézkednek. Pedig eszerint a jelentés szerint még csak 530 centiméter volt Sze­gednél a vízállás, ma pedig már 680. Épen másfél méterrel magasabb. És még most is Szeged, a stréber város. — Fáj a földgáz Szabadkának. — (Saját tudósítónktól.) Hogy egyetemet nem kaptunk, ez bizony mlean­­ fájt egyik városnak se, de hogy a­ földgáz mifelénk is elkanyaro­dik majd, erre már fölszisszantek­­ a mellőzött városok, azok, amelyeknek állítólag „nem kenyerünk a stréberség.“ Most Szabadka áll elő leplezetlenül ,azzal a fájdalmával, melyet a földgáz okozott mieiki, helyesebben, hogy a földgáz utiprogramjába belevette Szegedet is. És ebből az alkalomból mi stréber város vol­nánk, értsd, hogy protekcióval,­ összekötteté­sekkel, folytonos zaklatásokkal kijárjuk ma­gunknak­­ azt, amire ,a fogunk i­áj, így a sza­badkai lap. Egyben aztán­­ dicséretben is része­sülünk a stréberségünkért, amelyet nem a közönséges értelemben alkalmaz reánk, ha­nem úgy, hogy ,a stréberségünkkel a közön­ség anyagi és kulturális jólétnek előmozdí­tására törekszünk. És amíg egyrészről a do­log fá­j Szabadkának, addig másrészt önma­gát korholja, hogy mórt nem stréber ő is. Hát, mért nem stréber? .Mi igazán nem te­hetünk róla, az azonban, hogy a földgázt nem a stréberségünk­nek fogjuk köszönni majd valamikor, hát az százszor­­ bizonyos. — Egy magyar miniszter sem mondhat­ja el — panaszkodik, avagy talán csakugyan dicsekszik a bácskai lap —, hogy amikor olyasvalaminek az adományozásáról van szó,­­aminek elnyeréséért a magyar városok előszobáznak a minisztériumokba­n, Szabadka városa ott tolakodnék az elsők között. Vis­­­szamehhetünk a Duna—Tisza csatorna építé­si tervéig, amikor 1869-ben a szakértők véle­ményei is Szabadka mellett szólott.­­Mi sem természetesebb, hogy Szabadka kimaradt a csatornatervből, mert semmi tehetsége nincs a stréberségre. És azóta akár arról van szó, hogy az állam gyárat akar építeni valahol, akár arról, hogy öt városnak leánygimnáziu­mot szánt, a minisztériumok­­ előszobáiban­ ,ott tolong, ágál, követel és stréberkedik Szeged­től kezdve Mezőkovácsházáig minden valami­re való városa az országnak, csak a legtöbb adót fizető városnak nem jut semmi, mert mint mondják, néma városnak a miniszter se hallja a szavát. — Ha most stréber város volnánk, — pa­naszkodik tovább Szabadka, — azt kellene kérdeznünk: iha már Szegedig azt a földgázt, amely köbméterenként 1,8 kg. fütőerőt képvi­sel, el tudják vezetni, m­iért ne tudnák elve­zetni Szabadkáig is és ezen­­ keresztül Buda­pestre. Ha stréber város volnánk­­ akkor ez az olcsó és jó fűtőanyag, amely­­ az eddigi szá­mítások szerint az ország mai szénbehozata­­l­át 60 százalékra fogja csökkenteni, a szabad­kai ipart is hatalmas lendüléssel vinné a fej­lettebb régiókba, amint­­ fogja tenni Nagyvá­rad, Debrecen, Szeged, Ar­ad, Temesvár és a többi stréber városok iparával. Ha stréber város volnánk! De, mint már mondottuk, éppenséggel nem vagyunk stréber város. Most­­ már tudjuk tehát, hogy Szeged stréber város. Csak az a baj, hogy ez a tu­datunk kissé ingatagul áll, mert szembeötlően cáfolnak rá élő példák. Sajnos, a közönség javát szolgáló stréberség erényével Szeged sem dicsekedhetik, mert ha így volna, akkor már­­ kaptunk volna állami kórházat, mint Kassa, milliós kölcsönöket, mint Nagyvárad, iskolák álla­mosí­tását és még sok minden egyebet, amihez szerencsésebb városok már régen hozzájutottak ... Szabadkát már rég megelőztük. .Ha ő­stré-

Next