Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1913-07-10 / 159. szám
1913. julius 10. ból kivesszen mindenféle egyházi és állami ceremónia. Legfeljebb az orvos szólhasson hozzá, meg a megélhetés módozatait számításba vevő ,gyakorlati érzék. m (Larisch grófnő memoárjai.) iA hires könyv, mely Mg past címein jelent meg a könyvpiacon és sok kellemetlenséget, mely durvaságot kent rá az Európa itélőszéke előtt sokszor igazttalanul meghurcolt Habsburg-dinasztiára, tudvalevőleg a vizsgálóbíró és rendőrség éberségének áldozata lett: elkobozták a monarchia egész területén. Szegeden jó ideje forgott már a szenzációs könyv. A Kárász utca egyik fényes könyvkereskedésében, a Vármay L.-cég kirakatában szerényein meghúzódott a regényszerű kis memoár, el is kelt belőle néhány tucat példány, de senkinek sem jutott eszébe megütközni rajta. Ebből Muiható,hogy Larisch grófinő könyve nem is olyan nagyon veszedelmes írás, mina lamilyennek a poliena felfújta. Aki elolvasta, nagyot inézett rajta, hogy miféle ármánykodások folynak a bíboros kárpitok világában — s aztán vette tovább Szomaházyt és Nick Cartert, ahogy jött egymásután. Történt azonban, hogy valamelyik délutánon elsétált a kirakat előtt egy bizonyos Pibecz nevű ur, lelkes igafileista ,és a külföldi események árgusszemű ébrenntartója, aki nélkül Bulgária bizonyosain nem mert volna háborút kezdeni Szerbiával, ha a Piihecz ur rosszak véleményéről egyáltalán tudomással bírt volna. A fiatal galileiste lába gyökeret vert a kirakat előtt és „Hopp, megvan!“ — kiáltással homlokára ütött — Hallatlan botrány! Belségsértő könyv Szegeden. Ezt nem lehet eltűrni,ebből európai bonyodalmaik keletkezhetnek! És az óvatos férfiú sietett a rendőrségbe, ahol titokzatos arccal elmesélte felfedezését. Így történt, hogy egy félóra múlva már nem volt Larisoh-könyv Szegeden és a további bonyodalmaknak — hála a lelkes dinasztia-barát ügybuzgallmának — idejekorán eleje vétetett . . . Most már tehát nem kell attól félni, hogy a felséges uralkodóház haragja Szeged felé fordul és „Szeged nem lesz, hanem volt!“ — felkiáltással eltörli a várost a nagy Alföld térképéről . . . eHBBBBHBSBBBBBBlBBBBBBBBBBBBBBHBBBHHBBSaaBBaBSBBBBa A huszti mandátum. Nyegre Lászlónak főispánná való kinevezésével megüresedik a huszti mandátum. Mint hiteles helyről értesülünk, Vadász Lipót dr. igazságügyi államtitkár nem lép föl ebben a kerületben. Az ellenzék helyi, máramaros megyei embert jelöl. FOGAK szájpadlás nélkül. Az általam készített rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készítek továbbá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve. Bármilyen javítást 4 óra alatt készítek. BARTA ÁGOSTON fogtechnikus* Kígyó-utca 1. sz. SZEGED.SBflBHBSBBSgBBlISlBB DÉLMAGYARORSZÁG 5. teljesen felesleges minden óvóintézkedés. Kár hogy egyes élénk fantáziájú laptudósítók kiszíneznek egyet-mást, mint ez a példa, is eklatánsan bizonyítja. Apad a Tisza. — A Maros is visszatért medrébe — Nincs semmi veszély. — (Saját tudósítónktól.) A folytonos esőzések és viharok Magyarország egész déli részén vízáradást és árvíz-veszedelmet okoztak. Krassószörényben és Temesi megyében a hirtelen megnőtt vizár mérhetetlen, károkat okozott, az Alföldön azonban szerencsére nagyobb baj sehol se történt, mert a Tisza nem lépte túl a maximális vízállás magasságát. A Tisza egyébként eredetileg sem áradt meg annyira, hogy komoly bajtól lehetett volna tartani, hanem a mellékfolyói: a Kőrös és a Maros, áradtak meg úgy, hogy a Tisza is ennek következményeképen sok helyen elöntötte az árteret. Árvízveszély azonban nem fenyegetett sehol, mert a Tisza szabályozása óta, ha abnormális is a víz bősége, legföljebb a nagy terjedelmű ártereket borítja el, mint legutóbb Csongrádnál is megtörtént. Máskép van azonban a Marosnál és Kőrösnél. A Maros még most sincs teljesen szabályozva és gyoirsfolyású lévén, ha nagyon, megárad, leszaggatja a partot és igen könnyen elöntheti a közeli szántóföldeket. Természetes azonban, hogy a városok, amelyek mellett elfolyik, kellőleg védve vannak. A Kőrös még veszedelmesebb, mert hegyi folyó lévén, sokkal erősebb folyása van. A Kőrös áradása azonban a Tisza vízállását annyira nem befolyásolja, mint a Maros. Különösen nem, itt Szeged környékén, ahol közvetlen a város fölött ömlik a Maros a Tiszába. Ez volt az oka annak, hogy néhány nap óta Szeged mellett a Tisza annyira megáradt, hogy az árterét teljesen betöltötte. Az újszegedi oldalon egészen a töltés mellett levő fűzfáig ér a Víz, a szegedi oldalon pedig már a kőfalat mossa. Ez, az áradás azonban nem fog tovább tartani. A szegedi folyammérnöki hivatal a Délmagyarország munkatársának azt a közlést adta erre vonatkozólag, hogy a Tisza holnap még 10 centiméterrel áradni fog Szeged mellett, azután pedig föltétlenül beáll az apadás. Ma már a kulmiiálás egész Csongrádiig tart, mire ide ér, egy napot vesz igénybe. Jelenleg Szeged mellett 6,80 méter a vízállás. A tiszai forgalmat a magas vízállás semmiben sem gátolja, ha azonban, az áradás tovább tartana, úgy, hogy elérné a víz magassága a 7 métert, akkor az algyői hidat föl kellene emelni, mert máskülönben a gőzhajók nem közlekedhetnének Szeged fölött. Erre azonban egyáltalában nem lesz szükség, mert mint a folyammérnökség egészen biztosra veszi, az apadás már holnapután föltétlenül beáll . A folyammérnökségnek ezt a megállapítását megerősíti az a ihir is, amely a Maros apadását jelzi. Eszerint a Maros áradásában, mindenütt szünet állott be.Makón, de a folyónak felső szakaszán is mindenütt lassú, de határozott apadás észlelhető. A Maros mentén, levő csanádmegyei községekből is érkeztek jelentések, amelyek szerint, ha a Maros továbbra is apadni fog a mostani arányban, ekkor elvonul a veszedelem anélkül, hogy nagyobb pusztítást művelt volna. Érdekesnek és megemlítendőnek tartjuk, hogy a fenti határozott tényállásokkal szemben a budapesti lapokban, az alábbi híradás foglal helyet a Tisza áradásával kapcsolatban: — Árvíz. Szegedről, táviratozzák. A Tisza Szegednél is veszedelmesen árad. A folyó jelenlegi magassága 530 cm. A legutolsó 24 óra alatt ,a Tisza 70 centimétert áradt. A hatóságok megtették a szükséges óvóintézkedéseket. Szóval ,árviz“. Úgy tüntetik föl egyes szegedi tudósítók az ügyet, mintha Szeged egy újabb árvíz előtt állana. És a hatóságok már óvintézkednek. Pedig eszerint a jelentés szerint még csak 530 centiméter volt Szegednél a vízállás, ma pedig már 680. Épen másfél méterrel magasabb. És még most is Szeged, a stréber város. — Fáj a földgáz Szabadkának. — (Saját tudósítónktól.) Hogy egyetemet nem kaptunk, ez bizony mlean fájt egyik városnak se, de hogy a földgáz mifelénk is elkanyarodik majd, erre már fölszisszantek a mellőzött városok, azok, amelyeknek állítólag „nem kenyerünk a stréberség.“ Most Szabadka áll elő leplezetlenül ,azzal a fájdalmával, melyet a földgáz okozott mieiki, helyesebben, hogy a földgáz utiprogramjába belevette Szegedet is. És ebből az alkalomból mi stréber város volnánk, értsd, hogy protekcióval, összeköttetésekkel, folytonos zaklatásokkal kijárjuk magunknak azt, amire ,a fogunk iáj, így a szabadkai lap. Egyben aztán dicséretben is részesülünk a stréberségünkért, amelyet nem a közönséges értelemben alkalmaz reánk, hanem úgy, hogy ,a stréberségünkkel a közönség anyagi és kulturális jólétnek előmozdítására törekszünk. És amíg egyrészről a dolog fáj Szabadkának, addig másrészt önmagát korholja, hogy mórt nem stréber ő is. Hát, mért nem stréber? .Mi igazán nem tehetünk róla, az azonban, hogy a földgázt nem a stréberségünknek fogjuk köszönni majd valamikor, hát az százszor bizonyos. — Egy magyar miniszter sem mondhatja el — panaszkodik, avagy talán csakugyan dicsekszik a bácskai lap —, hogy amikor olyasvalaminek az adományozásáról van szó,aminek elnyeréséért a magyar városok előszobáznak a minisztériumokban, Szabadka városa ott tolakodnék az elsők között. Visszamehhetünk a Duna—Tisza csatorna építési tervéig, amikor 1869-ben a szakértők véleményei is Szabadka mellett szólott.Mi sem természetesebb, hogy Szabadka kimaradt a csatornatervből, mert semmi tehetsége nincs a stréberségre. És azóta akár arról van szó, hogy az állam gyárat akar építeni valahol, akár arról, hogy öt városnak leánygimnáziumot szánt, a minisztériumok előszobáiban ,ott tolong, ágál, követel és stréberkedik Szegedtől kezdve Mezőkovácsházáig minden valamire való városa az országnak, csak a legtöbb adót fizető városnak nem jut semmi, mert mint mondják, néma városnak a miniszter se hallja a szavát. — Ha most stréber város volnánk, — panaszkodik tovább Szabadka, — azt kellene kérdeznünk: iha már Szegedig azt a földgázt, amely köbméterenként 1,8 kg. fütőerőt képvisel, el tudják vezetni, miért ne tudnák elvezetni Szabadkáig is és ezen keresztül Budapestre. Ha stréber város volnánk akkor ez az olcsó és jó fűtőanyag, amely az eddigi számítások szerint az ország mai szénbehozatalát 60 százalékra fogja csökkenteni, a szabadkai ipart is hatalmas lendüléssel vinné a fejlettebb régiókba, amint fogja tenni Nagyvárad, Debrecen, Szeged, Arad, Temesvár és a többi stréber városok iparával. Ha stréber város volnánk! De, mint már mondottuk, éppenséggel nem vagyunk stréber város. Most már tudjuk tehát, hogy Szeged stréber város. Csak az a baj, hogy ez a tudatunk kissé ingatagul áll, mert szembeötlően cáfolnak rá élő példák. Sajnos, a közönség javát szolgáló stréberség erényével Szeged sem dicsekedhetik, mert ha így volna, akkor már kaptunk volna állami kórházat, mint Kassa, milliós kölcsönöket, mint Nagyvárad, iskolák államosítását és még sok minden egyebet, amihez szerencsésebb városok már régen hozzájutottak ... Szabadkát már rég megelőztük. .Ha őstré-