Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-01 / 151. szám

1913. Julius 1. nyosan történt. Ezért fölírt a belügyminisz­terhez, hogy hallgassa meg a polgármester és a főkapitány Véleményét minden városra nézve s hasonló szellemű fölterjesztésre hív­ja föl Szegedet. DÉUMAGYARORSZÁG 3. IC it ért ss háború! Harcolnak az egész vonalon. (Saját tudósítónktól.) A mai nap dön­tő fordulatot hozott, és éppen akkor, ami­kor békés kibontakozást vártak, kitört a háború. A támadók a bolgárok voltak, a­kik hadüzenet nélkül egyszerűen támadás­ba mentek át és véres harcba kényszerítet­­té­k a különben felkészült és velük szem­ben álló szerb csapatokat. Belgrádba, Üszkübből érkeztek azok a jelentések, amelyek a harcok megkezdé­séről adnak számot. E szerint a bolgárok ma, hajnali három óra 40 perckor táma­dásba mentek át, ugyan egy időben négy ponton támadták meg a szerb csapatokat. A szerbek védekezésre szorultak és véres harcban áll azóta a két csapat. Másik, szintén üszkübi jelentés sze­rint a harc még tart, de annak részleteiről semmi jelentés se érkezett Belgrádba. Harmadik szerb jelentés már azt is el­mondja, hogy a bolgárok hatalmukba kerítették azokat a pontokat, amelyeknél — összesen négy pont — megtámadták a szerb csapatokat. Az egész vonalon har­colnak. Belgrádban ép minisztertanácsot tar­tottak Péter király elnökl­ésével, amikor ezek a félhivatalos jelentések Üszkübből megérkeztek a fővárosba. Csakhamar a nép is értesült a csatáról és óriási izgal­mat keltett városszerte a megdöbbentő hír. Háborúra ugyan gondoltak, de arra nem, hogy Bulgária hadüzenet nélkül kezdje meg a fegyveres beavatkozást. Általán már azt hiszik, hogy békés megoldásról szó se lehet. Belgrádból jelentik: Sándor trónörö­kös ma váratlanul ide érkezett Üszkübből, hol egyik sereg főparancsnoka volt. A trónörökös megérkezése után a félhivata­los lapok rendkívüli kiadást adtak, amely­ben beszámolnak arról, hogy Péter király lemond a trónról és emiatt érkezett meg Sándor trónörökös, aki rövidesen átveszi atyjától a trónt. Félhivatalos jelentés sze­rint Sándor trónörökös utazása, illetve a trónváltozás szorosan összefügg a háború kitörésével, amely fordulat sietteti a vál­tozást. A trónörökös tudvalevőleg hábo­rús párti. A diplomáciai köröket most leginkább Románia meglepő föllépése foglalkoztatja. Annyi már megállapítható, hogy Romániát Oroszország és Anglia bírták rá arra, hogy kilépjen semlegességéből és formális fenyegetéssel kényszerítse Bulgáriát a Szerbiával való békés megegyezésre. Pé­­tervárról és Londonból elhitették Romá­niával, hogy küszöbön áll a bolgár-szerb háború, mire Ghyka herceg átnyújtotta Szófiában Románia ultimátumszerű nyilat­kozatát. Bulgária belátta, hogy a várat­lan támadással szemben csak engedékeny­séggel védekezheti­k és kijelentette a román követ előtt, hogy nincs szándékában Szer­bia megtámadása, mert be akarja várni az orosz döntést. Úgy látszik, Bulgária ez­zel csak időt akart nyerni. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: Szófia, június 30. A bolgár főhadiszállás ma este arról értesült, hogy a szerbek nagy­számú gyalogságot és tüzérséget koncen­tráltak előreolt állásaikon, Krivulak vasút­állomás közelében, Köprük­ mellett. A Zseto­­vo és Istip között álló szerb csapatok ma közelből tüzelést kezdtek a bolgár előőrsök­re. Egyúttal szerb gyalogság segítségére jött az előretolt szerb csapatoknak. A bolgár csa­patok viszonozták a szerbek tüzelését. Az összeütközés eredményéről még mit sem tud­ni. Ferreva északi oldalán is harc volt ma, ahol a görög csapatok, miután lényeges erő­sítéseket kaptak, rendkívül heves tüzelést kezdtek a bolgár csapatok ellen, melyek Chemaltos és Tuzlacsirlik őrségeinek levál­tására indultak. Elekeseredett harc fejlődött ki, melynek kimenetele még nem ismeretes. Szófia, június 30. A határról érkező je­lentéseik szerint több helyen a határ mentén összeütközések voltak a bolgár, szerb és gö­rög csapatok közt, amelyeket a szerbek és görögök provokáltak. A zletovói incidensről érkezet­ti kiegészí­­­tő jelentések szerint az összeütközésnek a szerb katonák féktelenkedése volt az oka. A szerbeket annyire felháborította az a körül­mény, hogy a zletovói lakosok Abazoff ve­zérlete alatt egy bandát alakítottak, hogy el­határozzák, hogy megbecselenítik az Aba­­zoffal és embereivel rokonságban álló nőket. E barbár eljárás miatt a banda tagjai rá­rohantak a szerbekre, hogy megmentsék csa­ládjuk becsületét. Erre a környékről a szerb csapatok tüzelni kezdtek a bolgárokba. A szerbek néhány tucat sebesültet és halottat hagytak hátra. Egy szerb tiszt is elesett. Ez incidens után a szerbek Zletovó falut föl­perzselték, 23-ika óta a szerbek lövészárko­kat építenek és a kocsana—istipi országút mentén ágyukat állítanak fel- Vodena, Kas­­toria és Karaseria kerületekben üldözik a bol­gárokat. E vidéken kínozzák a parasztokat,­­amiért bolgároknak vallják magukat. London, június 30. Románia magatartá­sáról a Daily Telegraph ezt jelenti: Bulgária sohasem kérte Románia segítségét, ellenben a bukaresti szerb követ volt az, aki a román kormánynak formális szövetséget ajánlott föl. Majorescu miniszterelnök tárgyalásba is bocsátkozott a bukaresti szerb követtel s végül a következő­­ feltételektől tette függő­vé a szövetség megkötését: 1. Ha Szerbia megengedi, hogy egy ro­mán katonai bizottság a helyszínen szerez­zen meggyőződést­­ a szerb hadsereg igazi erejéről, , 2. Ha Szerbia bemutatja a román kor­mánynak a Görögországgal kötött szövetsé­ges szerződést eredeti okmányában, Szerbia mind a két feltételt visszautasí­totta és igy Románia semmilyen irányban sincs lekötve. Szófia, junius 30. A szerb csapatok, a­melyek minden vonalon előre nyomultak, vasárnap több poriton harcot kezdtek, amely­re a bolgárok mindenütt feleltek. Ez a harc este még nem ért véget. Doi­án és Szaloniki között a görögök kezdtek puska- és ágyú­­tüzelést, amely estig szintén nem ért véget. Itt azt hiszik, hogy a szerb és a görög főpa­rancsnokok tervszerűen megállapított együt­tes akciójáról van szó. Hét milliós kölcsön tizennyolc beruházásra. — A tanács javaslatai. — (Saját tudósítónktól.) Szeged város nagy kölcsönügyének dolga határozottabb formá­ban kezd végre kialakulni, mint eddig. A ta­nács ma délelőtt tartott ülésében konkreti­zálta azokat a városi beruházásokat, ame­lyeknek a megvalósítása további halogatást nem szenvedhet s amelyeknek­­ a fedezetét köl­csön útján lehet csak előteremteni. Eddig bizonytalan számok röpködtek a levegőben, egyszer húsz, egyszer tíz, egyszer meg négy millióról volt szó, most azonban végre meg­állapította a tanács, hogy hét millió az az összeg, amely a legsürgősebb beruházásokra kell. Kellene ugyan busz, sőt ötven millió is, de ilyen horribilis összeget a mai pénzvi­szonyok között kedvező feltételekkel meg­szerezni nem lehet, legfölebb uzsorakamat­ra, ilyen üzletekbe pedig a város nem bocsát­­kozhatik. Tehát csak azokra­­ a beruházások­ra szorítkozott, amelyeknek a megvalósítása részint határozott terminushoz van kötve, részint pedig azért elhala­szthatatlan, mert nélkül­ük a város fejlődésében olyan stagná­lás állnak be, aminek a város sokkal érzé­kenyebben vallaná kárát. Azt a tizennyolc beruházást, amire a hét millió kell, a követ­kezőképen állította össze a tanács: Az állatvásártér berendezésére 112,000 K. A honvéd csapatkórház póthitele 50,640 K. A szükségbarakk építésére 20,100 K. A tanács megállapította azt a módot is, ahogyan a hét milliót előteremteni legcél­szerűbbnek véli. Elhatározta tehát, hogy elő­ször a pénzintézeteknél fölmondja az ös­­­szes városi betéteket, amelyeknek az ös­­­szege négy milliót tesz ki. Ebből a pénzből azonban most mindössze egy millió áll a köztisztasági trágyatermelő te­lepre és utakra 64,334 K. A Buvártó feltöltésére 400,000 K. Köztisztasági telep és munkási­házak építésére 320,000 K. 1912. évi kövezési és városrende­zési­ program kölcsöne 700,000 K. A felsőkereskedmi iskola beren­dezésére 60,000 K. A városi zeneiskola építési pót­kölcsöne 300,000 K. A csendőrlaktanya építése 260,000 K. A tüzérlaktanya építése 2.200,000 K. A vasúti palota építési­ pótköl­csöne 350,000 K. Két új elemi iskola építése 500,000 K. Katonai barakkok a beszállásolás megváltására 600,000 K. Újszeged­ árt­éz­i kút fúrása 20,000 K. Épületek restaurálása 100,000 K. Megvett házak vételára 189,128 K. Árfolyamra és beszerzési költ­ségekre 753,798 K.

Next