Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)
1913-11-01 / 255. szám
1913. november 1. ni akarna. Nem veszi be senki gyomras politikával felepékelt kultúrájukat. Hisz az országon a betegségek és nyomorúságok borzongása fut végig, miközben ők úgy — közművelődnek. BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBHBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB DÉLMAGYARORSZÁG 3 A bejelentő hivatal és a záróra ügye a közgyűlésen. — Hová helyezik az árvák pénzét? — (Saját tudósítónktól.) Pénteken délután négy órakor harmadszor folytatták az októberi rendes közgyűlést. Ezúttal a tárgysorozat fontosabb pontjai kerültek sorra. Határoztak a bejelentő hivatal kérdésében, a közgyűlés csaknem egyhangúlag elfogadta a hivatal felállításáról szóló szabályrendeletet és megbízta a tanácsot, hogy az ügyrendire vonatkozó szabályrendeletet is dolgozza ki. Kimondta a közgyűlés, hogy mihelyt a szabályrendeletek miniszteri szankciót nyernek, a bejelentő hivatalt azonnal fölállítják. A záróra ügyében előterjesztett szabályrendeletet is teljes egészében, változatlanul magáévá tette a közgyűlés s így most már ennek is csak a jóváhagyása van hátra. Az árvák pénzére vonatkozóan pedig olyan határozatot hozott a törvényhatósági bizottság, hogy ezeket a tőkéket a húsz év óta fennálló szegedi pénzintézetekben helyezi el gyümölcsöztetés céljából. Hat óráig letárgyalták az egész tárgysorozatot, ekkor az elnök az ülést berekesztette és bejelentette, hogy az ismeretes póttárgyakat a november 10-én folytatólag tartandó közgyűlés fogja tárgyalni. Azért van szükség ilyen hosszú idő, közre, hogy a póttárgyakat a szakbizottságok is letárgyalhassák és javaslatot terjeszthessenek azokról a közgyűlés elé. A mai közgyűlés lefolyásáról az alábbi részletes tudósítást adjuk. A közgyűlésen Bokor Pál helyettes polgármester elnökölt. Jegyzők: Taschler Endre főjegyző és Rack Lipót aljegyző. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása és tudomásul vétele után a közgyűlés áttér a napirend folytatólagos tárgyalására. Jelentő a tanács, hogy a gáz- és vélilaimossági részvénytársaság köztölte a várossal, hogy az Invert-égőikkel mean láthatja el a közvilágítást sannyiért, mint amennyiért az Auier-égőkkel ellátta. A gyár lángonként né r fillér többletet követel s ennek megfelelően nyújtotta be a számláját, is. A tanács nem akceptálta a számlát, hanem a régi egységárakhoz ragaszkodott a légszeszgyárral fennálló szerződés alapján. Kéri most a tanács a közgyűlést, hogy intézkedését hagyja jóvá és rendelje el az Invert-égők leszereltetését. Bokor Adolf szólt a tárgyhoz. Íme tehát — úgymond, — ott állunk, hogy a légszeszgyárral baj van. A közgyűlésnek a tisztelt gáz és villamossági részvénytársasággal szemben radikálisabb állásponra kell helyezkedni. Kéri a tanácsot, foglalkozzék az ő indítványaival, nehogy a gázgyár sarokba szorítsa a várost. Majd rá fog jönni a tanács, hogy mennyi előnyt lehet kiaknázni a város javára.Elleme van a tanácsi javaslat ama részének, amely szerint föl akarják hívni a gázgyárat az Invert-égők leszerelésére. Azt ikiivánlja,hogy az Intvertiyegek maradjanak most már a helyükön s ilyen értelemben járni csak hozzá a tanács javaslatához.Balogh Károly előadó a tanács javaslata mellett argumentál. A közgyűlés a tanács javaslatát fogadja el. Az adóhivatalhoz két kisegitő munkaerőre van szükség. A közgyűlés hozzájárul a két napidíjas alkalmazásához. Ezután Somogyi Szilveszter dr. a bejelentő hivatal ügyében tesz jelentést. Minthogy a belügyminiszter már hozzájárult a közgyűlésnek ahoz a határozatához, amellyel a bejelentő hivatal fölállítását elrendelte, elkészítették a bejelentő hivatalnak azt a szabályrendeletét, amely a hivatal fölállítására vonatkozik. Fölsorolja a szabályrendelet, fontosabb rendelkezéseit és kéri annak elfogadását, kéri továbbá a közgyűlést, hogy a bejelentő hivatali ügyrendjére vonatkozó szabályrendelet elkészítésére is utasítsa a város tanácsát. Amint azután a szabályrendeletek miniszteri jóváhagyást nyernek, a közgyűlés határozata értelmében a bejelentő hivatalit a már kibérelt helyiségben fölállíttják. Becsey Károly dr. nem fogadja el a tanács előterjesztését. Pénzügyi és egyéb okokból sem helyesli a bejelentő hivatal fölállítását. Abból a 25.000 koronából, amibe a bejelentő hivatal kerül — szerinte — egész sereg külvárosi utcát lehetne gázvilágítással ellátni. Indítványozza, hogy a tanács javaslatát vegyék le a napirendről. Tóth Imre dr. ezzel szemben a tanács javaslatát ajánlja elfogadásra azzal a kijelentéssel, hogy a közgyűlés járuljon hozzá ahhoz, hogy a bejelentő hivatal mindjárt a miniszteri jóváhagyás leérkezése után fölállittassék s ezt a határozatát föliellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtják. Somogyi Szilveszter dir. replikája, majd Becsey Károly dr. viszontválasza után a közgyűlés szavazás utján dönt és a tanács előterjesztését teszi magáévá. Az üzleti zárórára vonatkozó szabályrendelet dolgában referált most Somogyi Szilveszter dr. Megemlíti, hogy a záróra szabályozása ügyében Szivessy Lehel dr. nyújtott be indítványt, amelyre a város hatósága összehivta az érdekelt kereskedelmi és ipari testületeket, hogy a kérdést alaposan megvitassák. Ez megtörtént s a fölmerült kivántságoknak megfelelően elkészitették a záróráról szóló szabályrendeletet. Felolvassa azokat a rendelkezéseit, amelyek megállapítják, hogy a belvárosiban és a Nagykörúton kívül a téli és a nyári időszakokban mikor kötelező a záróra. (A szabályrendeletet annak idején már részletesen ismertettük.) Kéri az előadó főkapitány a közgyűlést, hogy a szabályrendeletet úgy, amint van, fogadja el. Hoffer Jenő általánosságban hozzájárul a hát, ami szenzációvá avatja az ő bevonulását a kaszárnyába? Váltig ezen törte a fejét s miután egy hétig sem tudott belőle kihozni semmit, abbahagyta a töprengést, belenyugodott rokonai fölfogásába, amellyel a kaszárnyába való bemenetelét rendkívüli tettnek minősítették. És maga is eldicsekedett vele; fűzfát megállított az utcán: — Tetszik tudni, (vagy: tudod-e), mi történt? Bementem a kaszárnyába. A továbbiak iránt senki sem igen érdeklődött. Eleget beszélt a fiú büszkeségtől és lelkesedéstől ragyogó szeme. — Igazán bementél? — kérdezték legtöbben csodálkozva. — Sose hittem volna. A Rezső alakját apránként bizonyos közbámulat vette körül amolyan nimbuszféle, amitől a legbárgyúbb embernek is megnő az önérzete. És ez az önbizalom hovatovább a Rezső arcára, egész magatartására rányomta nemesítő bélyegét. Valósággal megszépült tőle. Vékony vonalú ajka megiresedett, orra fölhuzódott, csámpás járása megszilárdult. Kese lábát úgy hányta a levegőben, mint a toreadoroik. És szépsége tudatában, kacér nyakkendőkkel, monoklival és kamaslival ékesítette föl magát. Rengetegül pimasz látvány volt. De elpimaszodott idővel a magaviselete is. Lefitymált mindenkit és mindent. Anyját agyonskínozta, mert szeszélyeit nem volt képes kielégíteni . . . Kimenetelének a dicsősége. Nem, a kaszárnya volt a lényeg, hanem a bemenetel. Ergo, be kell menni mindenüvé, bátran, vakmerően. Nincs abban semmi veszedelem és ki tudja, mi haszon sül ki belőle! Lám, egy ruha máris kisült. És ezentúl csakugyan bement Rezső mindenüvé. Minden nagyobb baj nélkül végigportyázta az összes budapesti kávéházakat. Bement, megivott egy pirkóllót, cigarettázott, aztán kiment. És sehonnan sem dobták ki erőszakkal, mindenütt csak egy szelíd figyelmeztetést kapott, hogy maradjon ki feltűnés nélkül. Azt pedig még csak rossz néven sem vette Rezső. Sajnos azonban,hogy ez a gyöngyélet nem tarthatott örökké, egy év leforgása után már Kőbányán sem akadt egyetlenegy kávéház sem, amelyből Rezsőt ki ne tessékelték volna. A szabók még hamarább elfoglvtak. Már a Harmadik ruha után elkönyvelték Rezsőt a fekete könyvükbe, azontúl hiába ment be hozzájuk Rezső, sehol sem akartak neki hitelezni. . . . Most már mitévő legyen? . . . Azt érezte,hogy csak egy módon segíthet magán: újra csak be kell valahova mennie . . . De hová . . . Hopp!... Két heti töprengés után egy vakmerő ötlet cikázott át agyán. Hivatalt fog kérni . . . Miért ne mehetne be oda is, ahol a hivatalokat osztogatják: a miniszterekhez. Hiszen ezek a nagyállású urak,aonosén a szép ruháért lángolt Rezső, de hogy pelyhezni kezdett az álla, hevülni kezdett a lányokért is, ami már nagyobb veszedelem. Egyéb tekintetben is megnőttek az igényei. Szeretett volna kávéházba járni, pikkolózni, biliiárdozni, kasszirfrájláknak udvarolni. De persze, nem volt hozzá módja... Mihez fogjon, hogy pénzre tegyen szert? Eszébe jutott az a szenzáció, aminek önérzetét köszönhette ... A kaszárnya! . . . (Bement a kaszárnyába és nyolcvan krajcárt szerzett . . .) Jó, de most már büszke szabadon létére csak nem fotografirozhat bakákat ! Akkor meg,hiába megy be a kaszárnyába. Eh, ott különben sem adnak neki szélruhát . . . E célból egy szabóhoz kellene bemennie . . . Megpróbálhatja . . . Utóvégre is, mi baja eshetik? Egy szabó minden valószinüség szerint még a bakánál is szelidebb fajta ember lehet, hiszen bagnétjia sincs. . . . Bement egy szabóhoz csakugyan és mértéket vétetett vele magáról. Egy kockás angol ruhát rendelt nála, de a szabó nem akart hozzáfogni előleg nélkül. — Sebaj — gondolta magában Rezső —s van Budapesten más szabó is . . . Bement egy másikhoz, egy harmadikhoz — tizedikhez, a huszonkettedik végre kötélnek állott és megcsinálta neki a finom ruhát. Rezső boldog volt és kezdte megérteni, hogy miben rejlett a kaszárnyába való be Értesítés: Telefon 1203. sz. HárpltvárdKrftiktflzrtftrt ü Dús választék kész diván, ottomán, matracok, garnitúrák stb. — Javítások jótállással szaksze:rfen és olcsón eszközöltetnek. :: BALOG, :: kárpitos-üzlet :: Kossut Lajos-sugárut 6. szám.