Délmagyarország, 1914. április (3. évfolyam, 76-101. szám)
1914-04-01 / 76. szám
1914. április 1. Szem előtt toll azonban tartani, s hogy a törvény intézkedései a gazdasági élet harmonikus egységét liheg ne zavarják s hogy a gazdasági életet egészséges mederbe tereljék. 'i ír i$j Szauer M. János. ABűBiBiiiHasuflittKauBaRttasaaauiMnBaw-inaiaBBaaibKtfccDBKiaitai;«»^ DÉLMAGYARORSZÁG 3 Ellenzéki készülődések a főispáni installációra. (Saját tudósítóntétel.) A hétfőre tervezett főispáni installáció programját — mint mai számunkban megírtuk — véglegesen megállapították. Az installációs közgyűlés szónokául Jászai Géza c. püspököt kérték föl, aki természetesen ezt a megbízatást készséggel vállalttá. De jelentkezett két más szónok is: Dobay Gyula dr. és Szeless József dr., akik az ellenzék tagjai, így felszólalásuk körül nyomban megindultak a legkülönbözőbb kombinációk. Az egyik ezt akarja, s a másik azt, az egyik ezt fogja elmondani, a másik majd így beszél és tovább egész addig a rémlátásig, ahogy botrányok is lesznek a beiktató közgyűlésen. A közönségnek szenzációkra éhes részét meg kell nyugtatni, de tisztázni kell eleve azt is, mennyiben felelnek meg a valóságnak a két ellenzéki szónok szerepléséről terjesztett hírek és minden előrelátás szerint lehetnek-e az installációs közgyűlésen olyan hangok, amelyek annak méltóságát zavarni kívánnák. A felszólalásra jelentkezőkhöz fordultunk tehát, akik közül Dobay Gyula dr. a következőket mondta: “ Az installációs közgyűlésen tartandó beszédem egyáltalán nem akar tátraadó jellegű lenni. Meghallgatom majd Jászai Géza püspök úr beszédét s olyan dolgot Eddig nem is vettem észre, ahogy kicsinykét már őszül a haja, — mondta végtelen gyöngédséggel és szél idén megsimogatta a fejem. Sokáig nem alkarta elengedni a kezemet. „Ugye, inam hagy el? Ugye, szeretni fog mindig?“ csengett finom hangja, mintha egy királynő könyörögne hóhérának. Oly felőkelő és finom volt, mintha melegházban nevelték volna. Ah, talán nem is tudta,hogy milyenek a férfiak! S egyszer délután sokat beszélt az utazásairól, nagy Londonról és Skóciáról, ahol a vadászkürt úgy zeng, mint a Stuartok alatt s évszázados szokások uralkodnak a falka körül: dalos Nápolyról és a Földközi tengerről, amelyben nyári éjjel a csillagokat akarta megszámlálni; postakocsin kelt át a svájci határon és egy útszéli kolostorban azért a férfiért imádkozott, akit majd a végzet hozzáküld, hogy szeretettel és gyöngédséggel vegye körül ... - kat, amiket ő esetileg a pártállásánál fogva nem mondhat el, én teszek majd szóvá. Konkréten meg fogom jelölni azokat az óhajokat, amiket a város érdekében szükségesnek tartunk. Bizalmatlanságról vagy bizalomról pártállásomnál fogva természetesen szó sem lelhet. Ebből a nyilatkozatiból mindenki megállapíthatja, I hogy az egyik ellenzéki felszólalónak — amint hittük is — esze ágában sincs botrányokat provokálni. Sőt a beszéde támadó jellegű sem lesz. Hogy a város érdekeit szolgáló óhajtásokat akar megjelölni. Ebben bizonyára mindannyian egyek leszünk, ha a felszólaló a nyilatkozatában megszabott keretek között fog mozogni. És — ismerjük az új főispán véleményét, — és az ő részéről fognak szavai a legnagyobb figyelemben részesülni. A másik felszólaló a következőket volt szíves mondani érdeklődésünkre: — Beszédemnek a tartalmára kétségtelenül befolyással lesz Jászai Géza püspök úr beszédének a tartalma, iránya, tendenciája és az a program, amit a főispán úr az installáció alkalmával ad. Mindenesetre ki fogom fejteni azt, hogy Szegedre nagyon lehangoló, I hogy nem kapunk olyan embert, akinek tevékenysége nem oszlik meg három irányban, hanem állandóan itt él, itt lakik közöttünk és működését kizárólag ennek a városnak a felvirágoztatására szenteli. Nekem aggodalmaim vannak, hogy nem kapunk eleget Cicatricis Lajos dr. munkájából. Ha Cicatricis Lajos dr.eddigi működését nézzük, tulajdonképpen az ő személye állott útjában Szeged város nagyobb jelentőségű aspirációinak s azok az ellenakciók, amelyek a város azon törekvései ellen irányultak, hogy Szeged megye létetsittessék és kikerekittessék, továbbá a megyeszékhely Szentesről Szegedre helyeztessék, az ő személyéhez fűződnek, ő volt ezeknek az akcióknak a lelke, a vezére. Aggodalmaim vannak máskon, a lába elé vetettem magam, de ő hidegen fölállott a karosszékiből. — Már késő. A lovag pontosan jelentette a katonai temetőben történt kalandját. Utálom, megvetem. részt azért is, hogy amint a munkapártnak egyik erős kezű exponense, amennyiben politikai sikereket akar elérni, meg fogja bontani ,a szegedi nemzeti munkapárt és a szegedi függetlenségi párt között levő harmonikus fegyverbarátságot, amely négy-öt év óta teljesen zavartalan. És nehogy azt higgje bárki, hogy a beszédemnek személyes éle akar lenni, nem a személy ellen irányul, ez távol áll tőlem, hanem a városom iránt való szeretetemből féltem annak érdekeit. Alaptalanok továbbá azok a híresztelések is, mintha botrányt akarnék inszcenálni. Semmivel sem akarom megsérteni az ünnepségek méltóságát, amely sokkal komolyabb előttem, semhogy heveskedéssel akadályozzam meg annak méltóságteljes lefolyását. Nem akarok én kellemetlenkedni a munkapártnak sem semmiféle oppozíciós beszéddel, csak azokat a dolgokat akarom előadni, amiket Jászai Géza püspök úr , már puszta udvariasságból, de még azért is, mert köti a pártfegyelem, nem mondhat el, vagy ha el is mondaná, olyan 'burkoltan 'kellene tennie, hogy abban elveszne a lényeg. Ez a vázlata az installációs közgyűlésen tartandó beszédemnek. Mindenekelőtt különösnek tartjuk azt a felfogást, a hogy Jászlai Géza városi érdekeinket nem képviselheti, tisztára azért, mert munkapártit. Mi úgy tudjuk, hogy a püspök úr, de a munkapárt minden tagja eddig is bizonyságát szolgáltatta annak, hogy kellő eréllyel és eredménnyel tud a város szolgálatában működni. Egyébként legokosabb, ha az történik, amit a nyilatkozó úr mond: működjenek a pártok továbbra is egymással ‘békességben a város érdekében. Chatricis főispán ennek a munkának eddigi intenzivitását és eredményeit minden bizonnyal csak fokozni fogja. Ez ellen pedig még pártérdekből se lehet senkinek kifogása. Az, hogy Szeged ülj főispánja Csongrádi megye vezető pozíciójában nagy agilitással és föltétlen — Istenem, — ’gondoltam magamban, — igaz, hogy nagy szamárság, amit cselekszem, végképpen elveszítem egyetlen szerelmemet, az aranyművesnél De hát nem lehet rossznak lenni és kegyetlenkedni egy szerelmes asszonnyal. Florentin a nászutasok tündöklő kedvével álldogált mellettem és végtelen boldog volt, mikor egy shal kidugta a fejét a viziből. — Ezer forintot hoztam magammal az útra, —mondta később. — Vajjon elég lesz? Felbiggyesztettem az ajkamat. — Korábban is ideadhatta volna a pénzt, — mormogtam. S arra gondoltam, hogy elküldtem volna az aranymüvesnőnak. Tán kibékült válla. Amannak olyan sűrű fekete haja volt, mint a négereké és Olyan illat áramlott a testéből, mint a széna között a nyári délután, —ez szőke volt, mint egy moszkvai szentkép és ttiszta és hűvös, mint télen a hegyi folytok a vízmeritő féknél. "És én. Olyan szomorú lettem, amilyen szomorú talán még sohasem voltam életemben. Elveszítem, gondoltam magamban, mint a cirkuszi művész, midőn szédülni kezd a trapézon. A nők kezébe kerültem. — Olyan a hangja, mint a gordonkáé. S ezt nagyon szeretem, — mondta és szemét lesütötte. Ah, végre eltűnt alakja a sarkon, mint ha egy kedves állam lassan elszáll a reggeli madarak lármájára. Kétségbeesetten futottam az aranyművesnéhez, mert már két napja nem láttam. Sírva szaladtam fel a lépcsőEl akart menni. A ruhájába kapaszkodtam. — Az a nő azt ígérte, hogy megöli magát, ha elhagyóim . . . Akkor minden jó lesz? — Talán, — felelt szerelmem élt, a szomszéd szobába Imént. . Egy hét múlt el. Florentin minden nap irt és én nem válaszoltam. Reggeli a Pesti Naplóban öngyilkosságok között böngésztem. Végül virágokat küldött, amelyeket nem fogadtam el De egy napon mégis találkoztunk, megsajnáltam, megesett a szívem végtelen szerelmém. Elhatároztuk, hogy Bécsbe szökünk a gőzhajóval, s hogy egymásnak élhessünk az ismeretlen városban. Azéjt az arany misés né ablaka alatt töltöttem. Nagyon boldogtalan voltam. Magamban erősen sírtam. És reggel, midőn Florentininál a bécsi hajóra szállottunk, ahhoz lett volna kedvem, hogy a szőke folyóba ugorjak, míg távol és közel, a hajó fedélzetén és Florentin szemében a tavasz ragyogott. , • i í Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN Fűszerkereskedésben m MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN ! SZT. ISTVÁN.mummi.HU Csemegeüzletben dupla ma Sála sört. az utánzatoktól n ÓVAKODJÉK ♦