Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-01 / 186. szám

2. dási községükben málló közl­irré tétele után legklsésőb­b 24 óra­­ alatt elindulni és a legrövi­debb ration tartózkodási i helyük hadkiegészítő kerületi parancsnokságához i bevonulni tartoz­nak. Azok, akik tudják, hogy a honvédséghez tartoznak, iá honvéd kiegészítő parancsnok­sághoz vonulnak be. A többiek a beh­ivást. bevártai tartoznak. III. Valamennyi behívott szálmára. 1. A külföldön tartózkodók b felhivásukról közvetítő személyeik által azonnal értesiten­­dők. 2. A bevoraulók a vasutakat és­­ gőzhajókat i igazolványi okmányaik (katonai- vagy hon­véd igazolványa könyv s­tb.) előmutatása mel­lett -szabadon, hasznáitblal­iják. Azon i bevonulók, kiknek ezen okmányuk nincs­­ meg -és b­evonulásaik­­ alkalmával a vaiss­­utat vagy gőzhajót kell, hogy­­ igénybe ve­gyék, -el­vi,dvajláiszak előtt­i a községi elöljáró­ságnál jelentkezni tartoznak, amelynél sza­bad utazásra jogosító igazoló-jegygyel lát­tatnak el. 1 IV. A vállalkozóknál levő közös hadse­regbeli és­ honvéd -szolgálati lovaik I beállitásra. A válilatiikóvóknál levő közös hadseregbeli é­s honvéd lovak e hirdetmény közhírré tétele után 24­­ óra­­ alatt minden további figy­elm­ez­­te­tés bevárása nélkül azon­ állomásra indi­­tandók útba, ahol a mam­­­ a­ lovak kiadattak. A lóav­ait­ó -bizottság elé el­őveze­ten­dők mindazon lovak (teherhordó állatok, ame­lyek: i 1. az ut­ollsó lóosztály­ozásnál alkalmasak­­na­k találh­attittak; 2. eddig­­ még nem osztályoztattak, ha­­ a f­ol­yó év január hó 1-ével a négy év­es kort túlhaladták,­­betegség m­iatt vagy egyéb okok­nál fogva az utolsó l­óosz­t­ályoz­ás­nál nem ve­zettettek elő, vagy­­ az utolsó ló-osztályozás óta kerültek a községbe. Az álllitási helyre való elővezetés­ alól menteseik: a törvényesen­ fölmentett lovak, továbbá a nem-­tényleges hav­i di­jasok bi­r­t­o­kaiból annyi lló, amennyit ezek igáját szolgála­tuk elvégzésére ajánlati lapjaik értelméiben tartanni jogosítva vannak. (Már­­ elad­ott, d­e m­ég át­­ nem adott lovak az­­ eddigi tulajdonos általi vez­etendők elő, ki­­v­évén azt az esetet,­­amidőn igazolható, hogy a lovak oly katonai havidíjasoknak adattak el, kik mozgósításkor önmaguk kötelesek lovat beszerezni.­­Ezen parancsok iránt tan­u­síto­tt engedet­lenség a fennálló törvl­nyek értelmében salgo­san bü­nterttetik. l Kelt Szeged, 1914. július hó 31. Bokor Pál,­­pol­gárm­es­tetr-üi. DÉLMAG­Y­AR­ORSZÁG részét és mindkét honvédség általá­nos mozgósítását, valamint a népföl­kelés felhívását és­­ behívását legke­gyelmesebben elrendelte. A közelebbi tudnivalók a nyilvánosan kifüggesz­tett hirdetményekből vehetők ki. Daempf altábornagy. Szeged, 1914. augusztus 1. A hadállapotra való tekintettel, törvény­ben biztosított jogomnál fogva a folyó évi augusztus hó 2-ra és 9-ére eső vasárnapokra s az ezen vasárnapokat követő hétfői napok reggeli óráira a munkaszünetet az 1891. 13. t.-c. határozata alá tartozó mindennemű mun­kára, üzemre, eláruszásra nézve felfüggesz­teni. li: Hivatalos publikálás. A Budapesti Közöny­­ holnapi szá­ma nem hivatalos részében a következő­ket publikálja: Folyó évi július 31-én kelt hivatalos értesülés szerint ő császári és apostoli királyi felsége a hadsereg, a ha­ditengerészet és a két honvédség általános mozgósítását, valamint a népfölkelés föl­hívását és mozgósítását legkegyelmeseb­ben elrendelni méltóztatott. Ezen intézke­désre az Oroszország­ részéről elrendelt mozgósítás szolgáltatott okot. Az ő csá­szári és apostoli királyi felsége által meg­parancsolt rendelkezése semmiféle néven nevezendő támadó célzatot nem foglal magában, hanem kizárólag óvatosságból foganatosított intézkedésről van szó, a monarchia elengedhetetlen védelme céljá­ból. AZ ÁLTALÁNOS MOZGÓSÍTÁS. A szegedi állomásparancsnokság köz­Szeged, 1914. július 31. Ö cs. és apostoli királyi Fel­sége a közös hadsereg, a haditenge­­ r jótékonysági akció. Megírtuk,­­hogy Somogyi Szilveszter dr. főkapitány az összes szegedi jótékony egye­sületeik és a szegedi sajtó­­ bevonásával nagy­arányú jótékonyságit akciót indított a bevo­nult tartalékosok családjainak felsegélyezésé­­re. A­­ hu­m­ánus mozgalom­ széles visszhang­ra talált az egész városban. A társadalomnak minden rétege kiveszi részét a f­ontos ak­cióból és tehetségéhez miérten szívesen ada­kozik, csakhogy hazafias kötelességét le­­rólja. A Délmagyar­ország szintén gyűjtést in­dított a bevonultak családjainak felsegélyezé­sére és örömmel jeleníthetjük, hogy mai gyűj­tésünk is már szép eredménnyel járt. A­­ mai napon a következő adományok érkeztek hoz­zánk : Szegedi ,Hitelba­nk 100 K Kézművesb­ank 100 K Takarék és Hitel Bank 100 K Kobra Mór és Glückst­hal Lajos 100 K Várnay Dezső 100 K Az adományokat köszönettel vettük és Somogyi Szilveszter dr. főkapitány kezeihez juttatjuk. A főkapitányhoz mia délelőtt egyéb­ként még a következő adományok is érkez­tek: Winkler Testvérek 3000 K Wagner Gusztáv­­ és Endre 1000 K Brecher Albert 200 K Holtzer Gyula dr. 100 K Holltzer Kálmán 100 K Nárnay Lili ké iperselygyüjtés­e 130 K Vajda Imre 50 K Ma már sok család jelentkezett a rend­őrségen pénzsegélyért. A rendőrség megál­lapítja, hogy ki milyen mértékben szorul a segélyre és ennek megfelelő összeget utal ki. Egyelőre­­ hat-tizenkét koronás segély­eget osz­tottak ki. Itt említjük még meg, hogy a szegedi üzletvezetőség is kiveszi a részét a jótékony­ságból. Gray Zoltán indítványára elhatároz­ták, hogy addig, amíig a mozgósítás tart és a hadviselés tartama alatt, minden hó else­jén illetményeiknek egy százalékát a katona­sághoz bevonult családtagjainak segélyezé­sére fogják fordítani.­­Kívánatos, hogy ez a nemes példa miinél szélesebb körben talál­jon követőkre. NEM LESZ ZAVAR A LÉGSZESZGYÁR ÜZEMÉBEN. Két nappal ez­előtt közöltük a lég­­szeszgyárnak a városhoz intézett bead­ványát, amelyben az volt, hogy tekintettel a bekövetkezett rendkívüli eseményekre, az üzem folytonosságáért nem vállal felelős­séget. A légszeszgyár most a közönség megnyugtatása céljából közli, hogy emberi számítás szerint minden eshetőségre­ fel­készült s üzemét zavaratalanul tudja foly­tatni. A vasárnapi munkaszünetet fel­függesztették. Harkányi János báró kereskedelemügyi miniszter felfüggesztette a vasárnapi mun­­k­a­szünetet. A miniszter Szeged városát er­ről az alábbi táviratban értesítette: A szegényekhez. A harctérre és az ország déli megyéibe eltávozott szegénysorsú katonák családtag­jai az állam és a társadalom minden szere­tetteljes gondolkodása mellett is, reményte­len napoknak néznek elébe. A nyomoron és a nélkülözéseken minden bizonnyal enyhí­teni fognak azok a segélyakciók, amelyek máris megindultak s amelyekből méltó ré­szét veszi ki a DÉLMAGYARORSZÁG is. Ezen a helyen azzal a felhívással fordu­lunk a családfentartó nélkül maradt sze­génysorsú hitvesekhez, anyákhoz, hogy ha­ladéktalanul jelentkezzenek a „Délmagyar­­ország“ kiadóhivatalában, ahol rendőrileg igazoltatjuk és állandó lapelárusítóként al­­kalmazzuk őket. A mostoha viszonyok kö­zött — merjük mondani — állandó és szép keresetforrást nyújt ez, amivel az illetők megszabadulnak a közeljövő anyagi kilátás­­talanságától. 1.; Két kaszt a hőstette. Budapestre­ jelentik hivatalosan: Schousek Jóno­s és Schill János maec­risc­h-­schönbr­­gi határőrvadászok a középső Ormánál ti­­ iszták a megáradt fo­lyót és el­pusztítót fttz az ellenséges parton levő szerb telefonvezetéket. Ez a hőstett megérdemli, hogy »éderőnk annalesetben föl­jegyezzük. A nagyhatalmak mozgósítása Londonból jelentik: Az­­ alsóház mai ülésén Edvard Grey külügyi államtitkár­hoz kérdést intézett Boner Law, vajjon mi igaz abból a hírből, hogy az európai nagyhatalmak mozgósítottak? Grey azon­nal válaszolt és Angliára nézve megnyug­tató választ adott. Kijelentette, hogy Oroszország részletes mozgósítást rendelt el. Tudomása szerint hasonló lépés a töb­bi nagyhatalmak részéről nem történt. Az élelmiszerek nem drá­gulnak túlságosan. A közélelmezési bizottság ma délután négy óraikor Somogyi Szilveszter dr. el­­nöklé­sével ülést tartott. Az üllés megnyitá­sa után az elnök bejelentette, hogy mivel több panasz merült föl az élelmiszerek gyors drágulása miatt, amit a háborús kö­rülmények idéztek elő, összehívta a bizott­ságot. Az ülés további folyamán a bizottsá­gi tagok indítványára összehasonlították a július harmadiki piaci árjegyzéket a mos­tanival, továbbá a liszt áráról szóló múlt hónapi jelentéseket, a maival. Az összeha­sonlítás során kiderült, hogy a liszt ára csak néhány fillérrel emelkedett, a hús alig lett drágább, a burgonya és a fehér­cukor azonban­ sokkal drágult. A bizott­ság megállapította, hogy általában véve a drágulás nem olyan méretű, mely direkt élelmiszer uzsorának volna minősíthető, hanem a mostani viszonyoknak megfelel. Ha azonban indokolatlan drágulás állana be, akkor fölterjesztést intéznek a belügy­miniszterhez, hogy engedélyezze a város hatóságának az élelmiszerek árának egy­öntetű megállapítását.

Next