Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)
1914-09-01 / 218. szám
2 DÉLMAGYARORSZÁG Az északi nagy csata, Bécs, augusztus 31. A Sonn- und Montagszeitung a hadisajtószálláson levő tudósítójától vasárnap a következő három táviratot kapta: Délelőtt 9 óra 50 perckor: Az északkeleti harctéren dúló döntő csata tervszerűen folyik. A hangulat optimisztikus, mert a várható események üdvösen elő vannak készítve. Hadseregünk reményei és számításai teljesen kielégítőknek tűnnek föl. A balszárny sikerei sokat használnak az általános tervnek és biztosítják annak keresztülvitelét. Délelőtt 10 óra 2 perckor: Az óriási csata Galicia északkeleti vidékén tovább folyik. Az általános helyzet változatlan. Este 9 órakor: A monumentális csata tovább folyik. A balszárny állandóan előnyomulásban van Cholm fontos csomópont felé. (A miniszterelnökség sajtóosztálya.) Bécsből a Budapesti Tudósító jelenti, délután 2 óra 30 perckor. Az orosz harctéren a csata még több napig tarthat. Csapatainknak hosszadalmas kerülő mozdulatokat kell tenni. Hoefer vezérőrnagy győzelmet hirdető jelentése Bécsben nagy lelkesedést keltett; késő éjszakai órákig tüntető tömegek járták be a várost. Bécs, augusztus 31. A Reichspost haditudósítója jelenti: A kielcei kormányzóság teljesen hatalmunkban van. A nagy csatában hatalmas tömegek állanak egymással szemben. Balszárnyunk állandó előnyomulásban van. Bécs, augusztus 31. Délután 3 órakor táviratozzák. Az oroszok ellenállása kezd megtörni. Kjeld (Kielce) orosz kormányzóság, Galicia, Pietrkov és Radom közt 800,000 lakossal. Az ugyanily nevű város a kormányzóságnak, a járásnak és egy katholikus püspöknek székhelye. OBMfeBBBSSBaflBBflaBBBaaBBBflBBBBBBBBaBBaBBBBBaBBBBaiQaatXaflBBBBaa CnaBBBBEiaSBBBBBBBBB3aBOBannilBBgi3BBQB@HUnBBB<SBI Az oroszverő németek. Berlin, augusztus 31. A Lokalanzeiger haditudósítója a keleti hadiszállásról jelenti tegnapi kelettel, hogy a német haderő, amely a porosz—orosz határon az oroszokat bekerítette, öt hadtest ellen harcolt. Tekintettel az erdős, tavas, roppantul változó vidékre, összefüggő csatasorról szó sem lehetett. Előfordult, hogy az orosz csapat egyes részei derékszögben állva harcoltak a németekkel. Jobb szárnyunk Soldann és Tilgenburg között, centrumunk, amely főleg honvédcsapatokból állott, Hohensteinnél, balszárnyunk Allenstein, Wartenburg és Bischofburg között állott. Centrumunk az oroszok kétségbeesett áttörési kísérleteit nehéz tüzérséggel győzelmesen visszaverte, jobbszárnyunk azután Wenndenburgon, balszárnyunk Passenheimon át előnyomult. Ezek a hadműveletek az orosz ellenfél tökéletes bekerítéséhez vezettek. Az oroszok öt hadtestükkel, három hadosztályukkal jelentékeny túlsúlyban voltak a német erőkkel szemben. A Hohensteintól nyugatra elterülő magaslaton 3000 orosz foglyot láttam elvonulni. A fickók egy része bambának, levertnek látszott. Voltak azonban közöttük fegyházi alakok is, akikről a borzasztó barbárságokat, amelyekről a menekültek beszélnek, bátran föl lehet tételezni. Harmincezer orosz hadifogoly, Berlin, agusztus 31. A Wolff -ügynökség jelenti: A nagy vezérkar a követlkezőklet közli: A nagy győzelmiekben, amelyekben az orosz hadsereg Kelet-Poroszországban Tannenbergnél, tlehensteinnél sortelsburgnál visszavettetett, hozzávetőleges számítás szerint, harmincezernél több orosz, köztük több magasrangú tiszt esett hadifogságba. (A miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlinből jelenti tudósítónk: Az Ortelsburg melletti csatában 30,000 orosz katona és sok főtiszt került fogságba. A németek három oldalról szorítva az oroszokat, benyomták az egész sereget a mazuri ingoványokra. JÓZSEF FŐHERCEG A HÁBORÚRÓL. Hétfői számunkban megírtuk, hogy József főherceg a déli harctérről visszautazik Budapestre és utazása közben Szegeden is időzött. Vasárnap este megérkezett Budapestre és ott — mint tudósítónk táviratozza — az alábbi érdekes nyilatkozatot tette: — Ágyúink brilliánsok! A tüzérségünk és a monitorok kitűnőek. Boldogság olyan emberekkel együtt harcolni, mint aminek a mi katonáink. A főherceg köpenyegét Sábáénál egy srappnell-golyó csaknem széttépte. Szerencsére József főherceg sértetlen maradt. Béke Albániában. Rómából jelenti a Stefani-ügynökség. A muzulmán felkelők feltételeit Valona polgársága elfogadta. Csupán még a zászló kérdésben folynak tárgyalások. Orosz csapatok fenyegetik Romániát, Budapestről táviratozzálk.A román határon orosz haderő vonul föl,hogy Románia semlegességének megsértésével Bukovináiba betörjön. Ideig-óráig akármilyen előnyös is volna ennek a tervnek a végrehajtása Oroszországra, miránk sokkal előnyösebb volna mégis, minthogy az oroszok megsértették ezzel a román semlegességet. Erre Románia teljes hadierejével az orosz ellen fordulna és ezt követné Bulgária és Törökország támadása. Valószínű azonban, hogy az oroszok meggondolják a dolgot és — sajnos — nem sértik meg a román semlegességet, mint ahogy Törökországnak sem üzentek hadat a Boszporusz elzárása miatt. Szeged, 1914. szeptember 1. Az üldözött muzulmánok megmentése, Budapest augusztus 31. A Magyar Távirati Iroda jellenzi: Szerjén’óban tegnap a következő hivatalos kommünikét tették közzé: Miután a volt török szandzsákban a szerb és montenegrói bandák a muzulmán törökök házait összehívóldözik és valóságos irtó akciót indítottak az irántuk barátságos muzulmán lakosság ellen. NÉMET LÉGHAJÓ PARIS FELETT. Páris, augusztus 31. (Rómán keresztül érkezett.) Délután egy óra 20 perckor mintegy 2000 méter magasságból, egy német katonai léghajó szállt el Páris felett és a st.mórki katonai kórház közelében egy bombát dobott le. Két asszony súlyosan megsebesült. A léghajóból egy német lobogót is ledobtak, egy hadnagy levelével együtt, amelyben ez állott: «A német hadsereg Paris kapui előtt van. Nem marad más hátra, mint adjátok meg magatokat.“ A SZERBEK HAZAFIAS NYILATKOZATA, Újvidék, augusztus 31. A szerb néppárt, a szerb radikális párt és a szerb liberális párt vezérei együttesen levelet intéztek Ratkovics Béla főispánhoz, amelyben kijelentvén, hogy e pártok főleg az egyházi autonómia kérdésében különböző elvek közül tömörültek, most egyetértve kinyilatkoztatják, hogy ezen pártok nem bírnak nemzetiségi politikai jelleggel és hogy a politikai pártoskodásnak még halvány látszatát is elkerüljék, ünnepélyesen kijelentik, hogy a nevezett pártokat ezennel feloszlatják és eddigi működésüket megszüntetik azért, mert most, midőn minden hazafiasait érző, lojális polgárnak egyesülnie kell mindnyájunkkal szembeálló ellenség legyőzésére, ők az elsők között akarnak lenni, akik a politizálás teljes félreértésével polgártársaikkal vállvetve szívük egész melegével szolgálni kívánják magyar hazájukat. A levelet aláírták többek között a szerb néppárt részéről: Obradovics György, a radikális párt részéről: 1omics Jasa, a liberális párt részéről: Roliz Mihály. (A miniszterelnökség sajtóosztálya.) A TÖRÖK BELÜGYMINISZTER BRASSÓBAN. Brassóból jelentik: Talaat bej török belügyminiszter tegnap Brassóban volt, csapataink Plevjébe benyomultak és a szandzsákba és ezzel megakadállyozták az ottani muzulmánok kiirtását, miután azonban a szandzsák állandó megszállása katonai szempontból ez idő szerint még nem vehető tervbe és az e területen lakó muzulmánok csapataink elvonulása után minden esetben újabb rablótámadásnak lennének kitéve, a szerencsétlen mohamedánok a mi határainknál jelentek meg és kérték a határ átlépésének megengedését. Hagyományainknak megfelelően, e súlyos időkben is megkönyörültünk az otthonuktól és vagyonuktól megfosztott muzulmánokon és amennyire lehetséges, a háború idejére közös menedéket nyújtunk, hogy megmentsük zsarnokaik fosztogatásaitól. (A miniszterelnökség sajtóosztálya.) ÚJABB KIRÁLYI KEGYELEM. Hivatalos közlés abból az alkalomból, hogy ő császári és apostoli királyi felsége folyó év augusztus 24-én kelt legfelsőbb elhatározásából azoknak a hat hónapot meg nem haladó szabadságvesztés büntetésére ítélt egyéneknek, akiknek büntetésük végrehajtása a mozgósítási hirdetmény folytán a közös haderőnél, a honvédeknél vagy a népfelkelőknél teljesítendő tényleges szolgálatuk miatt elhalasztatott, vagy félbeszakíttatott büntetését, illetve a büntetés hátralevő részét kegyelemből elengedni szándékszik, ha ezek katonai kötelezettségüket híven teljesítették. A m. kir. igazságügyminisztérium f. évi augusztus 30-án 49361/1914. 1., VII. sz. alatt rendeletet intézett az ország valamennyi főügyészéhez s a rendelet felhatalmazza a királyi ügyészségek vezetőit, hogy katonai szolgálatra kötelezett és 6 hónapot meg nem haladó szabadságvesztés büntetésére ítélt egyének tárgyában saját hatáskörükben intézkedjenek és részletes utasításokat ad a királyi ügyészségek vezetőinek a szükséges ellenőrző kimutatások készítésére nézve. (Miniszterelnöki sajtóosztály.)