Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-01 / 218. szám

2 DÉLM­AGYARORSZÁG Az északi nagy csata, Bécs, augusztus 31. A Sonn- und Mon­tagszeitung a hadisajtószálláson levő tudósí­tójától vasárnap a következő három távira­tot kapta: Délelőtt 9 óra 50 perckor: Az észak­keleti harctéren dúló döntő csata tervsze­rűen folyik. A hangulat optimisztikus, mert a várható események üdvösen elő vannak készítve. Hadseregünk reményei és számí­tásai teljesen kielégítőknek tűnnek föl. A balszárny sikerei sokat használnak az álta­lános tervnek és biztosítják annak keresz­tülvitelét. Délelőtt 10 óra 2 perckor: Az óriási csa­ta Galicia északkeleti vidékén tovább fo­lyik. Az általános helyzet változatlan. Este 9 órakor: A monumentális csata tovább folyik. A balszárny állandóan elő­nyomulásban van Cholm fontos csomópont felé. (A miniszterelnökség sajtóosztálya.) Bécsből a Budapesti Tudósító jelenti, délután 2 óra 30 perckor. Az orosz harcté­ren a csata még több napig tarthat. Csapa­tainknak hosszadalmas kerülő mozdulatokat kell tenni. Hoefer vezérőrnagy győzelmet hirdető jelentése Bécsben nagy lelkesedést keltett; késő éjszakai órákig tüntető töme­gek járták be a várost. Bécs, augusztus 31. A Reichspost hadi­­tudósítója jelenti: A kielcei kormányzóság teljesen hatalmunkban van. A nagy csatában hatalmas tömegek állanak egymással szem­ben. Balszárnyunk állandó előnyomulásban van. Bécs, augusztus 31. Délután 3 órakor táviratozzák. Az oroszok ellenállása kezd megtörni. Kjeld (Kielce) orosz kormányzóság, Galicia, Pietrkov és Radom közt 800,000 lakossal. Az ugyanily nevű város a kor­mányzóságnak, a járásnak és egy katholikus püspöknek székhelye. OBMfeBBBSSBaflBBflaBBBaaBBBflBBBBBBBBaBBaBBBBBaBBBBaiQaatXaflBBBBaa CnaBBBBEiaSBBBBBBBBB3aBOBannilBBgi3BBQB@HUnBBB<SBI Az oroszverő németek. Berlin, augusztus 31. A Lokalanzeiger haditudósítója a keleti hadiszállásról jelenti tegnapi kelettel, hogy a német haderő, a­mely a porosz—orosz határon az oroszokat bekerítette, öt hadtest ellen harcolt. Tekin­tettel az erdős, tavas, roppantul változó vi­dékre, összefüggő csatasorról szó sem lehe­tett. Előfordult, hogy az orosz csapat egyes részei derékszögben állva harcoltak a né­metekkel. Jobb szárnyunk Soldann és Til­­genburg között, centrumunk, amely főleg honvédcsapatokból állott, Hohensteinnél, balszárnyunk Allenstein, Wartenburg és Bischofburg között állott. Centrumunk az oroszok kétségbeesett áttörési kísérleteit nehéz tüzérséggel győzelmesen visszaverte, jobbszárnyunk azután Wenndenburgon, bal­szárnyunk Passenheimon át előnyomult. Ezek a hadműveletek az orosz ellenfél tö­kéletes bekerítéséhez vezettek. Az oroszok öt hadtestükkel, három hadosztályukkal je­lentékeny túlsúlyban voltak a német erőkkel szemben. A Hohensteintól nyugatra elterülő magaslaton 3000 orosz foglyot láttam elvo­nulni. A fickók egy része bambának, levert­­nek látszott. Voltak azonban közöttük feg­y­­házi alakok is, akikről a borzasztó barbár­ságokat, amelyekről a menekültek beszél­nek, bátran föl lehet tételezni. Harmincezer orosz hadifogoly, Berlin, a­gusztus 31. A Wolff -ügynök­ség jelenti: A nagy vezérkar a követlkező­­kl­et közli: A nagy győzelmiekben, ame­lyekben az orosz hadsereg Ke­let-Porosz­­országban Tannenbergnél, tlehensteinnél s­ortelsburgnál visszavettetett, hozzávetőle­ges számítás szerint, harmincezerné­l több orosz, köztük több magasrangú tiszt esett hadifogságba. (A miniszterelnökség sajtó­osztálya.) Berlinből jelenti tudósítónk: Az Or­­telsburg melletti csatában 30,000 orosz katona és sok főtiszt került fogságba. A németek három oldalról szorítva az oro­szokat, benyomták az egész sereget a ma­­zuri ingoványokra. JÓZSEF FŐHERCEG A HÁBORÚRÓL. Hétfői számunkban megírtuk, hogy Jó­zsef főherceg a déli harctérről visszautazik Budapestre és utazása közben Szegeden is időzött. Vasárnap este megérkezett Buda­pestre és ott — mint tudósítónk táviratoz­­za — az alábbi érdekes nyilatkozatot tette: — Ágyúink brilliánsok! A tüzér­ségünk és a monitorok kitűnőek. Bol­dogság olyan emberekkel együtt har­colni, mint aminek a mi katonáink. A főherceg köpenyegét Sábáénál egy srappnell-golyó csaknem széttépte. Szeren­csére József főherceg sértetlen maradt. Béke Albániában. Rómából jelenti a Stefani-ügynökség. A muzulmán felkelők feltételeit Valona pol­gársága elfogadta. Csupán még a zászló kér­désben folynak tárgyalások. Orosz csapatok fenyegetik Romániát, Budapestről távira­tozzálk.­­A ro­mán határon orosz haderő vonul föl,­­hogy Ro­mánia semlegességének megsértésével­ Bu­kovináiba betörjön. Ideig-óráig akármilyen előnyös is vol­na ennek a tervnek a végrehajtása Orosz­országra, miránk sokkal előnyösebb volna mégis, minthogy az oroszok megsértették ezzel a román semlegességet. Erre Romá­nia teljes hadierejével az orosz ellen fordul­na és ezt követné Bulgária és Törökország támadása. Valószínű­ azonban, hogy az oro­szok meggondolják a dolgot és — sajnos — nem sértik meg a román semlegességet, mint ahogy Törökországnak sem üzentek hadat a Boszporusz elzárása miatt. Szeged, 1914. szeptember 1. Az üldözött muzulmánok meg­mentése, Budapest augusztus 31. A Magyar Távirati Iroda jellenzi: Szer­jén’óban teg­nap a következő hivatalos kommünikét tet­ték közzé: Miután a volt török szandzsák­ban a­­ szerb és montenegrói bandák a mu­zulmán törökök házait összehívóldözi­k és valóságos irtó akciót indítottak az irán­tuk barátságos muzul­mán lakosság ellen. NÉMET LÉGHAJÓ PARIS FELETT. Páris, augusztus 31. (Rómán keresztül érkezett.) Délután egy óra 20 perckor mint­egy 2000 méter magasságból, egy német ka­tonai léghajó szállt el Páris felett és a st.­­mórk­i katonai kórház közelében egy bom­bát dobott le. Két asszony súlyosan megse­besült. A léghajóból egy német lobogót is ledobtak, egy hadnagy levelével együtt, a­melyben ez állott: «A német hadsereg Pa­ris kapui előtt van. Nem marad más hátra, mint adjátok meg magatokat.“ A SZERBEK HAZAFIAS NYILAT­KOZATA, Újvidék, augusztus 31. A szerb nép­párt, a szerb radikális párt és a szerb libe­rális párt vezérei együttesen levelet intéz­tek Ratkovics Béla főispánhoz, amelyben kijelentvén, hogy e pártok főleg az egyházi­­ autonómia kérdésében különböző elvek kö­zül tömörültek, most egyetértve kinyilatkoz­­tatják, hogy ezen pártok nem bírnak nem­zetiségi politikai jelleggel és hogy a politi­kai pártoskodásnak még halvány látszatát is elkerüljék, ünnepélyesen kijelentik, hogy a nevezett pártokat ezennel feloszlatják és eddigi működésüket megszüntetik azért, mert most, midőn minden hazafiasait érző, lojális polgárnak egyesülnie kell mindnyá­junkkal szembeálló ellenség legyőzésére, ők az elsők között akarnak lenni, akik a politi­zálás teljes félreértésével polgártársaikkal vállvetve szívük egész melegével szolgálni kívánják magyar hazájukat. A levelet alá­írták többek között a szerb néppárt részé­­ről: Obradovics György, a radikális párt ré­széről: 1­omics Jasa, a liberális párt részé­ről: Roliz Mihály. (A miniszterelnökség saj­tóosztálya.) A TÖRÖK BELÜGYMINISZTER BRASSÓBAN. Brassóból jelentik: Talaat bej török belügyminiszter tegnap Brassóban volt, csapataink Plevjébe benyomultak és a szandzsákba és ezzel mega­kadálly­ozták az ottani muzulmánok kiirtását, miután azon­ban a szandzsák állandó megszállása ka­tonai szempontból ez idő szerint még nem vehető tervbe és az e területen lakó mu­zulmánok csapataink­­ elvonulása után min­den esetben újabb rablótámadásnak lenné­nek kitéve, a szerencsétlen mohamedánok a mi határainknál jelentek meg és kérték a határ átlépésének megengedését. Ha­gyományainknak megfelelően, e súlyos időkben is meg­könyörültünk az otthonuk­tól és vagyonuktól megfosztott muzulmá­nokon és amennyire lehetséges, a háború idejére közös menedéket nyújtunk, hogy megmentsük zsarnokaik fosztogatásaitól. (A miniszterelnökség sajtóosztálya.) ÚJABB KIRÁLYI KEGYELEM. Hivatalos közlés abból az alkalomból, hogy ő császári és apostoli királyi felsége folyó év augusztus 24-én kelt legfelsőbb el­határozásából azoknak a hat hónapot meg nem haladó szabadság­vesztés büntetésére ítélt egyéneknek, akiknek büntetésük végre­hajtása a mozgósítási hirdetmény folytán a közös haderőnél, a honvédeknél vagy a nép­felkelőknél teljesítendő tényleges szolgála­tuk miatt elhalasztatott, vagy félbeszakítta­­tott büntetését, illetve a büntetés hátralevő részét kegyelemből elengedni szándékszik, ha ezek katonai kötelezettségüket híven tel­jesítették. A m. ki­r. igazságügyminisztérium f. évi augusztus 30-án 49361/1914. 1., VII. sz. alatt rendeletet intézett az ország valamen­­­nyi főügyészéhez s a rendelet felhatalmazza a királyi ügyészségek vezetőit, hogy kato­nai szolgálatra kötelezett és 6 hónapot meg nem haladó szabadságvesztés büntetésére ítélt egyének tárgyában saját hatáskörükben intézkedjenek és részletes utasításokat ad a királyi ügyészségek vezetőinek a szükséges ellenőrző kimutatások készítésére nézve. (Miniszterelnöki sajtóosztály.)

Next