Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)
1914-09-01 / 218. szám
4 Fegyházra ítélik a nazarénusokat. Akik még most sem fognak hazájukért fegyvrt. (Saját tudósítónktól.) A mozgósítás első napjaiban ismételten elterjedt az a hír, hogy nazarénus katonákat, akik a bevonulás után vonakodtak fegyvert fogni, egyszerűen agyonlőttek. Hogy ezek a hírek túlzottak, azt a most Temesvárról érkező jelentés mutatja. A temesvári hadosztály-bíróság előtt tegnap frrendusa Sebestyén hadibíró-őrnagy elnöklete alatt néhány nazarémisnak ügyét tárgyalták, akik vonakodtak fegyvert fogni. A vádat Sebők Kolos dr. százados-hadbíró képviselte. Valamennyi vádlott magyar és német volt, ami annál feltűnőbb, mert tudvalevőleg a szekta délvidéken különösen a szerbek között hódított. A bíróság előtt először egy alacsony, törékeny termetű rezervista jelenik meg, sötétbarna arcán ott a nazarénusok lemondása. Lesütött szemekkel áll meg a bíróság előtt. Petke József a neve, 34 éves földmunkás, ■ nagyszénás illetőségű, nős és öt gyermek atyja, nazarénus. — Milyen valláshoz tartozott ezelőtt? - kérdi tőle az elnök. — Evangélikus voltam. A vádiratot olvassák föl előtte: Reserveinfanterist Josef Pethő augusztus másodikén ■ vonult be Békéscsabáma. Feledbvalójával szemben megtagadta az engedelmességet, amennyiben vonakodott fegyverhez nyúlni. — Megértette a vádat és beismeri? — Iven. — Mióta nazarenus? — Egy év óta ! — Felhozhat valamit védelmére? — Semmit! Ezután Sebők dr vádló vádbeszédében kifejtette, hogy milyen nagy veszélyben van most a monarchia s a vádlott — akire nézve súlyosító körülmény, hogy nem is szerb, hanem magyar — vonakodik fegyvert fogni, amikor látja, hogy testvérei mind fegyvert ragadnak. Kéri, hogy a katonai büntetőtörvénykönyv 145., 146. és 149. paragrafusa értelmében őt bűnösnek mondva ki 5—10 évi fegyházra ítéljék. A védő enyhítő körülménynek kéri betudni, hogy a vádlottunk vallása tiltsa meg fegyvert fogni, továbbá büntetlen előéletét és a körülményt, hogy öt gyermek atyja. A bíróság ezután rövid tanácskozás után kihirdette az ítéletet: négy évi fegyházra ítélte a nazarénust. —Megértette az ítéletet? Megnyugszik? Megnyugszom! — feleli az, de azután halálsápadtan még egyszer megkérdi: Mennyi? Négy év? — Igen! — hangzik a felelet s a nazaremis a szuronyos bakák közt lehorgasztott fejjel távozik a tárgyalóteremből. Ugyanilyen formában folyik le a többi tárgyalás is. Nagy Károly huszonnégy éves sárhelyudvari-i legényt négy évre ítéltek s megfosztották káplári rangjától. Jenney Imre sárhelyudvari-i tartalékos őrmestert szintén degradálták s ugyancsak négy évi fegyházra Lélték. Azzal kezdi a szerző, hogy egész életét annak szentelte, hogy gyűlöletet keltsen az osztrákmagyar monarchia és főként a magyarok ellen. Részt vett minden akcióiban, amely arra irányult, hogy fellázítsa Erdély románjait a magyarok ellen. Amikor azonban Tisza István gróf paktum-akcióját kezdte, egy kissé megtántorodott. Ha a magyarok, mint Tisza nyíltan akarja, komolyan megadják a románoknak faji, nyelvi és kulturális jogait, ha nem akarják őket fajuktól elszakítani, nincs ok a magyargyűlölet szítására. Annál kevésbé, mert ha a monarchia respektálja a románok faji jogait és a Tisza fellépése garancia is erre, ekkor nyilvánvaló, hogy nekik a szláv tengerben csak egy ellenségük van: a szláv és csak egy barátjuk lehet: a germán és a magyar. Ezek nem akarják őket elnyomni, de a szláv igen. Nyilvánvaló, hogy Oroszország nem engedi őket megerősödni, gyöngének akarja látni a románt, hogy mint protektora, ha alkotmányos függetlenségét meg is tartja, tényleg orosz fenhatóság alá hajtja őket. Hogy mennyire lehet bízni az oroszban, arra nézve elmondja a hetvenhatodiki török-orosz háború tanulságát. Akkor is fölhasználták az oroszok a román hadsereget, de önállóan működni nem engedték. Csak július 19-én, amikor kikaptak az oroszok Rlevnánl, sürsönyzött Károly királynak a cár, hogy öljön segítségünkre, olyan feltételek mellett, amit akar. Lépi-e át a Dunát, minden kérését teljesítem. A kereszténység ügye veszedelemben.“ És a derék románok átlépték a Dunát, győzelmet arattak győzelem után, ők foglalták el a Gravica redutot, amikor az oroszt már megverték. Plevnánál, Smaradnál és Videlinnél hullott a román vér és a cár hálából — elvette Romániától Besszarábiát, amit a párisi béke nekik adott. És hiába hivatkoztak e vérre, nem kapták ezt vissza. — Megint sürgönyöz hozzátok a hazug cár,megint mindent ígér át nők ajka, de ne higyjetek neki, mert becsap, meglop, mint 1876-ban. Bízzatok azokban, akiknek szentség a kimondott szó és akik nem kívánják ingyen a román vért. Nézzetek Besszarábia felé, jusson eszetekbe a hazug sürgöny, Plevna, Rakova, Smardan és Viddin. És ti többi balkáni államok, Bulgária, Görögország is gondoljatok erre. Román röpirat az oroszok ellen. Az a rövid lélegzetű fellángolás, amelyet az orosz diplomácia egy darabig életben tudott tartani, ma már Romániában egészen kialudt. Saját érdekeik józan felismerése és a monarchia becsületes harca egy táborba hozta a románságot, még azokat is, akik a russzofil politika első exponensei voltak. Különösen figyelemreméltó egy kiválóbb russzofil publicista megtérése, akinek most megjelent röpirata általános feltűnést keltett a Balkánon. Boilla Gergely tanár adta ki e pár nap alatt hihetetlen népszerűséget szerzett könyvet, melynek címe: Románia és Oroszország. DÉLMAGYARORSZÁG OLVASSA EZEN LCSÓ ÁRAKAT ,m és akkor bizton nálam vásárol: 14 kar. arany nyakláncok . 15.— K-tól félj. 14 kar. arany férfiláncok . 26.— „ „ 14 kar. aranygyűrű . . . 6.— „ „ 14 kar. arany férfiórák . . 80.— „ „ 14 kar. arany női órák . . 30 — „ „ 14 kar. arany jegygyűrűk minden súlyban Arany grammja 2 K, munkadij 3. K-tól félj. Finom tulaórák .... 6.80 „ „ Ezüst karórák...................10. — „ .. 14 kar. arany karórák . . 40.— » Fontosan szabályozott ébresztő órák................... 3.60 „ „ Ingaórák mindennemű tok van állandóan raktáron Bármily ■ CHHI ^ia CPIiJaunáS Hl 1 ÖV törött is Egyéb ékszerjavítások és átalakítások, gyűrűs kövek betétele IGEN OLCSÓN. FISCHER K. 1 ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ 1 Szeged, Kárász íj. 14. (Ungár-Mayer-palota.) Korzó a kávéház mellett- Szeged, 1914. szeptember 1. Emberbaráti munka. (Saját tudósítóinktól.) Ha egy fél tucat varrógénre rá lehetne fogni, hogy zajtalanul működik, akkor joggal lehetne mondani, hogy a szegedi feministák foglalkoztató műhelyében (Kálvária utca 1.) zajtalan, de annál eredményesebb mimika folyik. A viaszkos vászonnal borított ebédlőasztalok csaknem megrokkannak a részben már kijavított, részben még javításra váró fehérneműek terűje alatt. Lázas sietséggel zakatolnak a varrógépek, hogy sebesült katonáink minél előbb tiszta fehérneműhöz juthassanak. Feminista nők intézkednek, rendezkednek, tesznek-vesznek, kenyérkereső nélkül maradt asszonyok a feministák jóvoltából és gondosságából megkeresik a maguk és gyermekeik számára a mindennapi betevő falatot. S így ez a munka kettős célt szolgál: kenyeret ad sok itthonmaradt családnak ugyanakkor, amikor sebesültjeinknek emberbaráti, hazafias szolgálatot tesz. Dicséret ezért az életrevaló ötletért a feministák intézőinek, kiknek a neve itt a tollan’, begyén, ámde leírnom nem szabad, mert ezt tiltja az ő női, bocsánat: az ő feminista büszkeségük és öntudatuk. Nem a hiú szereplésű viszi betegség állította őket annak a sokszerű emberbaráti munkának a szolgálatába, melyet önként vállaltak, hanem megteszik, -mert úgy érzik, hogy a mai nehéz időben ez a kötelességük Mikor ránk szakadtak a megpróbáltatás napjai, ők nem üléseztek,nem tanakodtak és ami a fő, nem tétováztak egy percig sem, hanem mindjárt a tettek mezejére léptek. A fent említett munkássággal azonban távolról sem merült ki az ő tevékenységük. Asszonyi leleményességgel férfiasan cselekedtek. Munkaközvetítőjüket átvette ugyan a társadalmi úton megalakult ad hoc munkaközvetítő bizottság, de az adminisztráció most is az ő kezükben maradt. Addig is, míg ők közvetítették a munkaalkalmakat, 841 munkát kereső közül 405-öt juttattak kenyérhez. Gyakorlati tanácsadóink naponta 5—7-ig működik, ahol a segélykérési és gyermekvédelem ügyekben adnak az érdeklődőknek útmutatást. A női lélek finomságának bájos megnyilatkozása, hogy a hadba vonultak írni-olvasni nem tudó itthon maradottjainak a levelezését intézik, megírják a leveleiket, az érkező leveleket pedig elolvassák nekik. Mennyire szükség van erre, annak bizonysága, hogy még a közeli falvakból is jönnek asszonyok, akik igénybe veszik szolgálataikat. Vállalták két nagyon tarhonyának a készíttetését, mely a katonaságnak lesz szállítandó. Nem üzleti nyerészkedés ez, hisz önköltségi áron kapja ezt majd a katonaság, hanem egy kiváló munkaalkalomnak a megragadása ez ebben az amúgy is munkaalkalomban szegény időben, tekintettel azokra, akik a szóbeli kérést röstellik, lehetővé tették, hogy az ilyenek írásbeli úton terjeszthessék elő kérelmeiket akként, hogy az egyesületi helyiségek kapubejárata dalt levélszekrényt helyeztek el. "Azoknak, akik kasztos diákok elvállalása által akarnak keresethez jutni, diákokat közvetítenek. Ezek a feministáik alkalmi programjának csak a legfőbb pontjai.Sajnáljuk, hogy lapunk szűkre szabott kereteiben nincs elég helyünk, hogy gazdag programjuknak minden egyes részletére kiterjeszkedhessünk. Nem is a dicsérés a célunk e sorokkal, inkább azt óhajtjuk elérni, hogy a nagyközönség figyelmét felhívjuk a feministák igazán érdemes, önzetlen és minden hivalkodástól ment munkásságára azzal a kérésünkkel, hogy a közönség is oly szívesen támogassa a feministákat az ő közhasznú működésükben, amilyen szívesem lelkesedéssel és körültekintéssel végzik az ön munkájukat. Meg vagyunk róla győződve, hogy mindazok, akik akár közvetlenül, akár közvetve ez után szereztek és szereznek tudomást a szegedi feministák eléggé meg nem becsül