Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1915-03-02 / 53. szám

2 DÉLMA­GYAR­ORSZÁG. Visszavert orosz támadások, Berlin, március 1. A nagy főhadiszállás jelenti: Az oroszoknak Lomzától északra és Osztrotet­kától északnyugatra ellenünk in­tézett támadásait visszavertük. Lényeges jelenteni való nincs. A legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Budapest, március 1. A kárpáti arcvonal nyugati szakaszán sikeres harcok folytán több orosz előretolt állás jutott birtokunkba. Tizenkilenc tisztet és kétezer főből álló le­génységet fogtunk el ezúttal és sok hadi­anyagot zsákmányoltunk. A Dnyesztertől délre fekvő területen, miután az oroszok erősítéseket kaptak, el­keseredett harcok folynak. Az állásaink el­len megkísérelt összes ellenséges támadások az ellenség legsúlyosabb veszteségeivel, meghiúsultak, L­engyelországban és Nyugat-Galiciába­n tegnap is csak ágyú­harcok voltak. K­öfer altábornagy, a vezérkari főnök helyet­ese. A háború legnagyobb csatája. Genf, március 1. A francia lapok azt je­lentik Pétervárról, hogy az a harc, mely most a ‘Nyómén, Bohr,­­Nanew és a Visztula előtt 'ki­fejlődött, a mostani háború legnagyobb csa­tája. Az orosz repülők megállapították, hogy a németek szakadatlanul jelentős erősítéseket hoznak a­z arcvonalba. Tilos a ma­zűri csatáról írni. Kopenhága, március 1. Az oroszok kelet­­poroszországi nagy veresége ideérkezett hírek szerint nagyon lehangoló hatást tett Oroszor­szágban. A pétervári és moszkvai nagy lapok, melyek ezt a vereségeket kommentálni akar­ták, üres hasábokkal jelentek meg, mert a cenzúra nagyon szigorúan működik, így a Birsewija Wjedomosti katonai munkatársá­nak cikkét egészen törölték. A Petrogradski Kurier vezércikke helyén csak a cím maradt meg: Több bizalmat! Csak a hasáb végén van néhány sor, amelyben a katonai szakértő megjegyzi, hogy megnyugtathatná az olvasó­kat, de nem beszélhet nyíltan. te­két mesélt el az oroszok délbuko­vinai vis­­­szavonulásáról és sok fotográfiát is muta­tott. Ez a visszavonulás a háborúk történeté­nek egyik legérdekesebb fejezete.­­ Az osztrák-magyar-német csapatok nagy erővel üldözték a h­egyiutakon az oro­szokat, olyan ösvényeken is, melyeket nyáron csak tarifák használnak. Menekülők és üldö­zők nem egyszer négy láb magas vilában jár­tak órák­i hosszat. A tiroli csapatok a hegyge­rinceken kergették az oroszokat és ha olyan helyekre értek, ahol lehetséges volt, sziklákat gördítettek a menekülőkre. Az oroszok sok­szor egész körül voltak zárva. útjukat lefűré­­sz­elt fák állották el és csak rettenetes fáradal­mak árán tudtak megmenekülni. Az oroszok rémuralma Kism­po­­lungbars. Galac, március 1. A kimpolungii eresz r­ál Muralom érdekei okolnák­ova az a hirdetést, amelyet a kimp­lungii kerületben ki­ragasztottak és szavai s kihirdettek. Szól a következökié­pen: FIG­Y­ELAJ EZTIETÉS. lA ki­mpollu­ng­ i kerületet ellf­oglaló <­ro­z csapatok vezérkara a következőket rendeli el: Varsó előtt felrobbantott híd, Bécs, március 1. A Wiedenski Kurier Polski olyan személyektől, akik Varsót legutóbb hagyták el, megtudta, hogy a lengyel függet­lenségi párt tagjai felrobbantották a tluszci vasúti hidat. Tluszc helység a Jasionska-folyó partján fekszik, 32 versz­tnyi távolságra Var­sótól. Az északkeletre fekvő helység vasúti állomása a varsó—szentpétervári vasúti vo­nalon van. Jasi­onka-folyó fölött vezető vas­úti hidra éjjel-nappal orosz őrjárat ügyel fel. Az oroszok bukovinai menekü­lése. Bukarest, március 1 Néhány nap óta Marmoys­cában időzik a Daily Mail harctéri tudósítója, Basil Clarke. Az angol hirlapíró szépíteni­, akarta az oro­szok bukovinai futását és február 20-án a kö­vetkező táviratot küldte lapjának: — Tegnap Cs­ernovi­c­ban volta­m, ahol az orosz vezérkar egyik főtisztje érdekes részle­ Szeged, 1915. március 2. 1. H-re öt órakor egy ember se­­ mutat­kozzék az utcán. A házakban c­ak este h­at óra után lehet világosságot gyújtani, jól k­­ifüggiönyzött ablak mögött. 2. További­­ intézkedésig negyvennyolc órán belül senki sem mehet kocsival, n­ovem, gyalog Saidowia, mgy Pozisor­ vta Irányába. 3. A Kimpclung városa felel­ős az orosz katonáik élet­éért. Ennek biztosi­tékául alul­írott parancsunk kezeihez 5000 koronát kell lefizetnie. Ha valamelyik katonának polgári személy neszéről bántódása esik, u­gy az 5000 korona­­ elvész, a várost pedig megsemmisítik. Ha egy órán belül az 5000 korona nem lesz a parancsnok kezében, a várost rögtön fel­gyújtjuk. Kim,Bolling, 1915. január 22. Sneur, kormányzó. Amerika nagyon aggódik. Newyorkból táviratoztak a Frankfurter Zeitung-nak. Az amerikai Egyesült­ Államok kormánya nagyon aggódik az európai kivitel teljes megbénulása miatt. Wilson elnök azt kí­vánja, hogy a törvény­hozás hatalmazza fel őt törvény útján az általános kiviteli tilalom ki­bocsátására; ezen az úton az Unió abba a helyzetbe­ jutna, hogy a hadviselő államok egyikét vagy másikát a szükséghez képest kényszerülhetné az amerikai kereskedelmi ha­józás érdekeinek tiszteletben tartására. Újabb német sikerek, Berlin, március 1. A nagy főhadiszállás jelenti: Verwiknél, Lillétől északra, egy an­gol légi járművet tüzelésünk leszállásra kényszerített. Az arcvonalaik egy részén franciák is­mét — mint már néhány hónappal ezelőtt tették, — oly lövedékeket használtak, ame­lyek robbanáskor bűzös és fojtó gázo­kat fej­lesztenek. Kárt ezzel nem okoztak. Champagne­ hadállásaink ellen tegnap legalább két hadtest több támadást intézett, de előretörésüket heves harcok után, mind visszavertük. Az Argonneokban két aknavetőt zsák­mányoltunk. Az Argonneok keleti széle és Vauquois közt a franciák tegnap ötször kísé­reltek meg áttörést.. A támadások az ellen­ség súlyos veszteségei mellett meghiúsultak; azokat a hadállásokat, amelyeket Vadonvil­­lertől keletre elfoglaltunk, az ellenség vis­­­szafoglalási kísérletei ellenében tegnapig megtartották. A legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Megtört a francia támadás. Rotterdam, március 1. A Courant hadi ­tudósítója jelenti a nyugati harctérről, hogy a francia hadsereg újabb offenzívája megtö­rött. ÉSZAKFRANCIAORSZÁGB­A. Genf, március 1. A franciák óriási ütkö­zet kifejlődését várják Észak-Franciao­rszág­­ban; az ott berendezett katonai kórházakat azért kiürítették és a sebesülteket­­ Dél-Fran­­ciaországba szállították. A flandriai küzdelem. Amsterdam, március 1. A Telegraf-nak jelentik. Szombaton délben dörögni­­ kezdtek ,a flandriai tengerparton az ágyu­k s az ágyú­zás estig egyfolytában tarolt, de­­ ezúttal nem az angol hadihajók ágyúi bömböltek, hanem a német nehéz ágyuk szólaltak meg. A néme­tek Lombardzy­ de környékén nagy elszánt­­ságggal támadnak és rohamra menő csapat­­testeik a Nieuport felé vezető úton nyomulnak előre. Az időjárás kedvező, száraz, napos,­­es­­ténkint gyengén fagy. Német gazdálkodás, Berlin, február 28. Németországban nem­csak a polgári lakosságot kényszerítik a leg­szigorúbb takarékosságra, hanem a katona­ság élelmezésében is a takarékosság az ural­kodó elv. A megszálló csapatok katonáinak napi kenyéradagját leszállították. A kaszár­nyákban is más lesz a kenyér­osztásnál az el­járás. Tudniillik nem kap minden egyes em­ber egy egész kenyeret, hanem egy-egy szo­bának a legénysége a tényleges szükséghez képest­­ kap egy vagy több kenyeret és csak annak­­ elfogyasztása után kapnak megint ú­ja­bb kenyeret. Ezzel­­ elérik azt, a ho­gy nem lesz kenyérmaradék. Remélhető, hogy­­ ez a módszer, amelyet a kórházakban is bevezet­tek, tekintélyes kenyér megtakarítást­­ eredmé­nyez. Azok a ‘katonák, akik polgároknál van­nak elszállásolva, be kell h­ogy érjék­­ házigaz­dáik élelmével s igy ezek s­em kapnak nagyobb adag­­ kenyeret, mint mekkora a polgári lakos­ságnak van megszabva. A hadifoglyoknak sem jár természetszerűen több kenyér, mint a polgári lakosságnak. Kantinokban kenyeret árulni tilos. Spanyolország mint békeközvetítő. Barcelona, március 1. A spanyol minisz­terelnök a lapok képviselői előtt kijelentette, hogy Spanyolországot történelmi múltjánál fogva különösen alkalmasnak tartja a hábo­rúskodó országok közötti békeközvetítésre, félő azonban, hogy a spanyol sajtó párt­os­­kodó magatartása ártalmára lesz a közvetí­­tésn­ek, ha ennek ideje elérkezik. A minisz­terelnök ezért ajánlja a sajtónak, hogy a kor­mány példáját követve, a legszigorúbb sem­leges magatartást­­ tanúsítsa. " : * ,0*5

Next