Délmagyarország, 1915. március (4. évfolyam, 53-77. szám)
1915-03-02 / 53. szám
i Szeged, 1915. március 2. délmagyarosszác. Sikerült Angliát elzárni. Londonból táviratozzák a Berlingske Tidendének. A nagy hajósvállalatok és kiviteli cégek megszüntették az árak behajózását, sőt nem vámolják kivitelre szánt cikkeiket, mert nem akad hajó, amely útra akarna kelni és a szállítási tételek megfizethetetlenül magasak. A kikötőkben nincs, kirakodó munkás, idegen kereskedelmi gőzösök nem merik megközelíteni az angol kikötőket, részint az angol vizeken a német blokád miatt beállott veszedelem, részben pedig annait, mert az angol kormány le akarja foglalni az idegen hajókat. Az amerikai kikötőkben berakott totjók sem indulnak angol és francia kikötőkbe a túl magas szállítási tételek miatt. Aldeburghból jelentik: Anglia keleti partvidékén egy aknakutató hajó jelt adott a kikötőkbe, hogy a világító torony környékén két német tengealattjáró leselkedik. A mentőállomásokról gőzcsolnakokat küldtek ki, majd torpedóromboló naszádok indultak az ellenséges hadihajók üldözésére, de a hajszának nem volt semmi eredménye. A párisi Newyork Herald szerint a német tengeralattjárók blokádja következtében a nyugati harctéren levő angol csapatok számára hadiszerekkel megrakott tizenöt angol szállító gőzös nem indulhat útjára. Amsterdam, március 1. A hollandi kormány csatlakozott a skandináv államok javaslatához, amely arra irányul, hogy a semleges államok lépjenek fel együttesen az angol hajóknak visszaélése ellen, amennyiben azok csakugyan kitűzik a semleges lobogókat. Az Enar-Reederau részvénytársaság, amely Svédország és Hull között rendszeres hajóösszekötettést tartott fenn, beszüntette járatait. Svédország összeköttetése Hullal az intézkedés következtében megszakadt. A német tengeralattjárók ugyanis abból a célból, hogy a Humbar-folyó torkolatánál fekvő kikötők közelében maradjanak, ott központosítják tevékenységüket, ahol a hajóközlekedés a legélénkebb. Az Enar-Reedderen elhatározta, hogy a beszüntetett hajójáratok helyett északabbra fekvő kikötő. Middlesborrough, Tyne és Warkworth felé fog hajójáratokat indítani. bázását az itteni politikai körökben a legnagyobb érdeklődéssel kísérik. Az angol lapok tudvalévően azt jelentették, hogy a szövetségesek, mielőtt a Dardanellák bombázásához kezdtek volna, megnyugtató kijelentéseket tettek Rómában az akciójuk célja felöl. Mértékadó helyen ezt a hírt nem erősítették meg, de nem is cáfolják. Az esti lapok azt mondják, hogy az olasz kormány a Dardanellák kérdésében érdekelt hatalmakkal a legszorosabb érintkezésben van és nem lehetetlen, hogy Anglia, tekintettel arra, hogy a Dardanellák forszírozása a semleges államokra is a legnagyobb fontossággal bír, közölte szándékait Rómában is. Bizonyos, hogy az egész akció és Görögország csöndes együttműködése már régebb idő óta elő volt készítve és hogy az olasz kormány abban a helyzetben volt, hogy e fontos kérdésben a Imaga álláspontját is tudassa az érdekeltekkel. Athén, március 1. Nagy felháborodást keltett az a pétervári hír, hogy Oroszország el akarja foglalni Konstantinápolyt. A félhivatalos Patris erről cikkezve, azt fejtegeti, hogy a közös veszedelem következtében Görögországnak Törkországgal jó szomszédi viszonyban kell lennie, miután az utolsó időkben támadt félreértéseket sikerült békésen eloszlatni. Egész Európára nézve nagy veszedelmet jelentene, ha Konstantinápoly orosz kézre kerülne. Megfoghatatlan, hogy az oroszok, mikor olyan háborúba keveredtek, amely az egész cári birodalomra nézve könnyen végzetessé válhatik, Konstantinápoly meghódítására gondolnak, holott inkább azért kellene aggódniuk, hogy jelenlegi birtokállományukat megtartsák. Kétségtelen, hogy Oroszország nincs megelégedve Görögországgal, mert a német diplomácia közvetítésével békésen simította el Törökországgal támadt konfliktusát. A Dardanellák és a semleges államok. Konstantinápoly, március 1. A Dardanellák erődeit ma nem bombázzák. Konstantinápoly, március 1. A Tanin jelenti február 28-iki kelettel. Az anatóliai Orohanie és Kumbale, valamint a Dardanellák ruméliai partjain fekvő Ertogrul erőd február 25-iki bombázásánál a törökök vesztesége mindössze tizenkét halott volt. Az Agamemnon páncélos cirkáló és más ellenséges hajók megsérültek, egy hajón pedig tűz ütött ki. Róma, március 1. A Dardanellák bom- 3 A Szuez-csatorna mellett. Turin, március 1. A Stampa jelenti Kairóból: Egyre több jel szól amellett, hogy a törökök a Szuezi-csatorna irányában új előnyomulásra készülődnek. A törökök naponta támadásokat intéznek az angol járőrökre. Ezek a támadások egyre terjeszkednek és lassankint az egész front területére ki fognak terjedni. Azt beszélik, hogy Maxwell tábornoknak, az angol főparancsoknak visszahívása küszöbön áll. A tábornok működését nagyon súlyosan bírálják. Küzdelem a Dardanellákért. Rotterdam, március 1. A Times katonai munkatársa foglalkozik azzal a két tervvel, amely most az entente-körökben felmerült. Az egyik a német tengerpart megtámadását, a másik pedig a Dardanellák partjaira való csapatszállítást tervezi. A cikkíró az utóbbit tartja könnyebben keresztülvihetőnek. fia az angolok, — írja, — a német tengerpartot akarják megtámadni, akkor a támadó seregnek jóval nagyobbnak kell lenni, mint a német védekező seregnek, tehát ez a harc nem volna előnyös az angolokra. Viszont a másik terv keresztülvitele a törököknek jóval nagyobb haderejét kötné le, mint az angoloknak. Szakértő angol hajóskörökben man várnak eredményt a Dardanellák bombázásától. Ha sikerülne is a külső parti erődöket halomra bombázni,ez még távolról sem jelentené azt, hogy a hadihajók bemehetnek a szorosba, mert előbb a Gallipoli földnyelv valamennyi erődjét el kellene pusztítani. Tapasztalat bizonyítja, hogy a szárazföldi erődök bombázása hadihajókról sikerre nem vezethet. Sebesült hadifoglyok Oroszországban. A Stockholmban megjelenő Aftonbladet kivonatosan közöl egy levelet, amelyet egy Oroszországban élő német hölgy irt és akinek alkalma van német sebesült hadifoglyok ápolásában segédkezni. „Fogalmat sem tud magának alkotni arról“ — írja levelében, — „mi mindenre van szükségünk a német foglyok részére.“ Megható szavakkal kéri ismerőseit, hogy ezek számára küldjenek harisnyát, kendőt, trikót stb., de pénzre is sürgős szükségük van, főleg a már felgyógyult betegek részére, akiket Szibériába küldenek. „Mindent, ami a német tiszteknél és katonáknál pénz vagy egyéb érték volt, elloptak, gyűrűiket és egyéb értéktárgyaikat elvették tőlük. Az orosz kormány által nekik kiutalt zsoldból egy képeket sem kaptak kézihez. A viszonyok egyenesen leírhatatlanok. A foglyok között azt a különbséget csinálják, hogy a németeket Szibériába a szlávokat pedig Asztrahánba és Kostromába küldik. A németeket azonfelül persze a legnyomorúságosabb kórházakban helyezik el. A levélíró hölgy csodálattal viseltetik a német foglyok magatartása iránt. „Strammok, tartózkodóak és előkelőek. Ha szeretetadományokat osztunk ki, a németek erős kézszorítással és csillogó szemmel azt mondják: Köszönöm! Az osztrák foglyok mindig gavallérosan ezt mondják: Küss die Hand! és az osztrák szlávok: Csákó töim a ruhája ujját!... Az embernek az a benyomása, hogy lelkileg mindannyian szenvednek, de azért a német tisztek sohasem levertek. Mindnyájan telve vannak bizalommal, sőt néha humorosan fogják fel sorsukat. Csak amikor arra kerül a szó hogy többet nem vehetnek részt a 'harcban, dühösekké válnak“. Egy másik levelében ez a hölgy uj foglyok érkezését írja le: „Az egyik kocsiban egy német tiszt feküdt, akinek át volt lőve a tüdeje. 15 fok hideg mellett egy hálókabát volt az egyetlen takarója. Egy másik kocsiban is valósággal hihetetlen állapotok uralkodtak. Kizárólag súlyosan sebesültek voltak abban és a legtöbbnek a köpönyegén kívül más takarója nem volt; reszkettek a hidegtől. A legborzasztóbb azonban az volt, hogy mire ehhez a kocsihoz értünk, már elosztogattuk a szeretetadományainkat. Mind mezítláb voltak. Az egyiknek egy mellényt adtunk, hogy abba csavarja a lábait, másoknak különböző gyapjún elnüt ... Azután elmentünk a kórházba, amelyben az újonnan érkezett sebesült foglyok számára helyet csináltak. Ostobaság volt-e, vagy kegyetlenség, de tény, hogy súlyosan sebesülteket elküldték, ellenben olyanokat, akik már teljesen felépültek, ott hagytak“. .i«s9aBssBac*s3BBBa9BBBQ!ieaBnanBS5SfiBMa«t5sasa3f3i9P>Hasip Adakozzunk az ingyentejre! Vendéglőben kÁvéházban Fűszerkereskedésben MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN ff SZT. ISTVÁN: Csemegefizletben Q Npi Gsienznysh!!! ÓVAKODJÉK ♦ a malátasört. az UTÁNZATOKTÓL!!