Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-01 / 103. szám

2 DÉLMAG­Y­AR­ORSZÁG. Szeged, 1915. május 1. A Kárpátokban újra Budapest, április 30. (Közli a miniszter­­elnökségi sajtóosztály.) Az­­ általános­­ helyzet változatlan. A nap folyamán ágyú­harcok és csatározások voltak. Az Orava és Opor völgyében az oroszok újabb heves éjjeli tá­madásait ép úgy, mint az előbbieket, az el­lenség súlyos vesztesgei mellett visszauta­sították. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. A visszahódított Orava-völgye. Berlin,­­április 30. A Berliner Tageblatt haditudósítója jelenti az osztrák-magyar saj­­tóhadiszállásról: A szövetségesek Orava-völ­­gyi sikerei a háború legnagyszerűbb fegyver­tényei közé tartoznak. A Zum­in­­ és az Ostry elfoglalása nemcsak két hegycsúcs meghódí­tását jelenti, hanem a hegyek egész láncola­táért, amelyet az ellenség rendkívül megerő­sített. Az Orava-folyó nyugati baloldalán a német Südarmee kezébe a keleti következő magaslatok kerültek: Zvinin (992), Miatka (940 m.), Po­har (943 m.), Kicera I. (994 m.), Kokonovska (824 m.), Rapinka (940 tm.) és nyugati Zvinin (1109 m.). A németeket az orosz állásoktól egy patak­ völgye választja el, amelyben Oravyck falu fekszik. Ott, ahol a patak az Oravába ömlik, van Toziova falu. A németek ziinini állásától fedezve, a Hoff­­mann-féle hadseregrész az Orava völgyében egészen Koziováig nyomult előre és ellepte a folyó jobboldalát a 936 méter magas Osztrog nyugati lejtőjéig, amely az Ostry-hegységhez tartozik. A H­o­ff­man­n-csopo­r­t rohammal el­foglalta az Ostry-­hegységhez tartozó követ­kező magaslatokat: Kicera II. (843 m.), Ostry vrh (887 m.), a keletre levő 910-es és a 927- es csúcsokat, amelyek az Ukiernik és Smor­­zanska patakok által kiképzett szögben emel­kednek,­­továbbá a 992-es magaslatot, amely Ostrogból Ostryhoz vezet és magát az 1026 m. magas Ostryt. Az Ostryhoz északról csat­lakozó ezer méteres Kicera III-nál elkesere­dett ellentállást fejtettek ki az oroszok, akik innen megkísérelték Ostry visszahódítását. Minden erre való támadásuk meghiúsult s az ellenség kénytelen volt föladni ezt az utolsó támasztó pontját is. Ezzel a szövetséges csa­patok végképen urai lettek az Orava-völgy­­nek és egész frontjukat előretolhatták nyugat felé. támad az ellenség. K­s véleménye­­ közelíti meg a valót, aki­­ azt állítja, hogy az oroszoknak nem volt szándé­ka előrenyomulni a magyar alföldre, csak véglegesen meg akarták szerezni a Kárpátok birtokát, hogy ott elásva magukat, minden délről jövő támadás ellen biztosítsák Orosz­országot. Ezért a nagy célért áldoztak fel öt hónap alatt félmillió embert. ANGOL HADITUDÓSÍTÓ A KÁRPÁTI HARCOKRÓL. Berlin, április 30. A­­ National Zeitung je­lenti Kopenhágából. Crozier angol haditudó­sító, aki a kárpáti orosz hadseregnél tartóz­kodott, a következőket írja levelében: • — Dimitrijev Raákó a vezére a harmadik orosz hadseregnek, de sem neki, sem a többi hadseregparancsnokoknak nincs tulajdonké­­peni önálló szerepük, miután saját csapat­­mozdulataikon kívül nincsenek tájékozva a hadseregfőparancsnokság terveiről. Dimitrij­jev vezérkara ismételten dicsérte a magyar és osztrák csapatok felszerelését.­­Az­­ orosz jobbszárn­nyal szemben egy német hadosz­tály állott, az oroszok azonban közülök egy foglyot sem tudtak ejteni, miután különösen a tüzérségük működött kitünően. Az oroszok és az osztrák-magyar csapatok hadállásai körülbelül egyforma erősek és az­­ oroszok csak számban múlják felül az ellenséget. Az osztrák-magyar csapatok sikereiként java­részt szerencsés smowelltürükkét érték el, a­­melyet egyszerre zúdítottak a mozgásban és tartalékban levő orosz csapattestek ellen. A fronttámadások itt is, mint Varsó előtt, meg­hiúsulnak a kifejlett lövész­árok- rendszere­n. Az egész hadszíntéren talán a Bzura-szakasz kivételével, ahol 60 méternyire közelítik meg egymást az ellenfelek, sehol sem látják egy­mást, sőt a szuronyroham­u­knál sem tudnak tájékozoódni, miután előzőleg már a­­ gépfegy­­verek és srapnell megtette a maga hatását. Crozier leírja a galíciai orosz hadsereg trón­­szolgálatát,­­amelyet jónak tart és kiemelei, hogy az offenzíva eredménytelensége nem annak tudható be, mintha az orosz hadsereg rossz volna, hanem­ elsősorban a vasúthiány­­nak, mely megakadályozza, hogy nagy és gyors átcsoportosításokat végezhessenek. Rámutat arra, hogy­­ a németek háromszor használták fel gazdag vasúti hálózatukat ily nagyszerű taktikai fordulatra, ennek dacára azonban nem tartja valószínűnek a német­­ In­váziót, amíg a kelet-poroszországi és a kár­páti szárny helyzetében változás nem áll be. Mit akartak az oroszok a Kárpátokban. München, április 30. Medicus bajor­­ ezre­des a Münchner Neueste­iNachric­htenben ezt írja a kárpáti csata jelentőségéről: A nagy kárpáti küzdelem javunkra dőlt el, az orosz offenzióta példátlan veszteséggel teljesen megtört. Ezzel a szerencsés ered­ménnyel a harcoknak olyan sorozata ért vé­get,­­amelyeknek kiterjedése túlszárnyalja a világtörténelem összes csatáit. Hasonlóképen áll ez a részt vett harcosok számára és az el­lenfél veszteségére vonatkozó­an is. A muk­­deni csatában például, amely 95 kilométeres fronton ment végbe, 300.000 orosz állt 250.000 japánnal, míg Dukla és Viszkov közt 200 ki­lométeres fronton egymilliónál több katona harcolt. Hogy az oroszok valóban arra töre­kedtek, hogy áttöréssel utat találjanak a ma­gyar alföldre, erre nézve eltérők a vélemé­nyek. Nézetem szerint von der Böck generá­ „Anglia távol ” Hágából jelentik. A Times irja: Lizer­­vetől keletre a németek Poperinghe­­ köze­lében 14 kilométerre vivő nehéz ütegeikkel a front mögül dolgozhatnak. Ypern teljesen elpusztult. Az angol sebesülteket a pincék­ben helyezik el. A Vanderland azt írja, hogy a nyugati harctéren a döntés Saint Julientől várható. Rotterdamból jelentik: A frontról haza­tért londoni püspök elmondta, hogy még eredménytelen napon is elesik 350 angol, a­minek fő oka a munícióhiány. A háború ko­rántsem járja a végét, Anglia távol áll a győ­zelemtől. A németek ereje Flandriában. Berlin, április 30. A Deutsche Tageszei­tung jelenti Genfből: A Petit Fjartsienben azt írja Rousset, hogy­­ a német főtámadás az an­gol és­­ belga vonal gyenge összekötő pontja ellen irányult. Időközben a támadások nem­csak Flandriában,­­hanem a Voevéeisikon is oly hevességgel folynak, amilyenekre novem­­­ber óta nem volt eset. úgy látszik, a németek be akarják bizonyítani, hogy dacolni képesek minden viharral, amely a világ négy sarkán tombol. FRANCIA REPÜLŐK TÁMADÁSI KÍSÉR­LETE ELSZÁSZBAN. Genf, április 30. i Kelmár, Gehweiler és Schlopstadt felett három­ francia aeroplán je­lent meg. Átrepültek a­ városok felett, de oly heves tüzelés fogadta őket, hogy bom­bákat nem dobhattak le. Mühlhausen felett ugyenezek a gépek jelentek meg, de ott sem dobtak bombákat. Nagy támadás Ypern ellen. Hága, április 30. A Daily Telegraph flandriai harctéri tudósítója jelenti: Ypern körül a szövetségesek frontján több mint öt­ven aviatikus végzi a­­ felderítő szolgálatot. — Mind a két részen nagy segédcsapatokat vit­tek a harcvonalba. >, Genf, április 30. A párisi Journal közli, hogy Dixmuiden környékén hatalmas küzde­lem fejlődött ki és a csata még tart. .A néme­ győzelemtől.e­ zek igen nagy erősítéseket vittek a frontra. Minden jel arra vall, hogy át akarják karolni az angol balszárnyat ,s így fognak Ypern el­len nyomulni. Franciaországban az utolsó katonára is szükség van. Paris, április 30. A RepiMicain jelenti: Megállapították, hogy egyes sorozóbiziottsá­­gok a legutóbbi sorozásoknál számos legény­ségi állományihoz tartozó katonát, akiket elő­zőleg bizonytalan időre szabadságoltak, a katonai szolgálat alól felmentetteknek nyil­vánítottak. Ez az intézkedés ellentétben áll­­ a hadügyminiszter rendeleteivel, amelyek sze­rint a bizonytalan időre szabadságoltakat, az újabb felülvizsgálatnál ismét bizonytalan idő­re szabadságolni, vagy pedig alkalmasságuk szerint a hadseregbe vagy segédszolgálatra kell beosztani, de a katonai szolgálat alól fel­­mentettnek nyilvánítani nem­ lehet. Ezért a sorozóbizottságok ilyen értelmű határozatait érvényteleneknek nyilvánították és az ily módon szabadságoltakat újabb felülvizsgá­latra hívták be. NÉMET REPÜLŐ LELŐTT EGY FRANCIA AVIATIKUST. Basel, április 30. Egy német aviatikus szerdán nagy magasságban észrevett egy francia repülőgépet, amely Belfort felől jött. A német repülő­­ megtámadta a francia gépet és a pilótát egy jól célzott golyóval fejbeta­lálta. A francia aeroplán kormányzás nélkül maradván, 2000 méter magasságból nyíl­egyenesen lezuhant. A rajta volt megfigyelő is szörnyet halt. A FRANCIA KAMARA ÜLÉSE, Paris, április 30. (Hivatalos.) A kamara tegnap ismét megkezdte tanácskozásait. A Ház elé terjesztett törvényjavaslatok közül az egyik az 1915. második felére szóló költ­ségvetési provizóriumról szól. Az ülést De­­sehanel elnök nyitotta meg, aki mindenek­előtt a harctéren elesett Chaigne képviselőről emlékezett meg, ,s bejelentette, hogy Pasqual képviselő német fogságból visszaérkezett. Az

Next