Délmagyarország, 1915. július (4. évfolyam, 156-182. szám)
1915-07-01 / 156. szám
2 DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1915. július 1. Az Isonzónál új harcok kezdődtek. Budapest, június 30. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Az Isonzó-arcvonalon több napi szünet után ismét élénk tevékenységet fejtenek ki az olaszok. Tegnapelőtt este csapataink Plava mellett visszautasítottak egy támadást. A sagrado—monfalconei szakaszban az ellenség több kisebb előretörését az elmúlt éjjel általános támadás követte. Ezt is mindenütt visszavertük. Ép oly sikertelenek maradtak az ellenségnek Görz és Monfalconie mellett ma reggel megkísérelt újabb támadásai. Az ágyúharc az egész délnyugati íiarcvonalon tovább folyik és különösen az Isonzó mellett nagyon heves. Hofer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Csöndesek az olasz városok. Zürich, júrnius 30. Olaszországban a hangulat az utóbbi napokban, nagyon lecsendeseket. A hadüzenet lázas izgalmaiból csupán annyi maradt, hogy éretlen tanulók itt-ott bejárják a római utcákat és a már megtörtént intervenció mellett tüntetnek. Még nyomottabb a hangulat a vidéken, ahol a sajtó nem izgathatja annyira, a kedélyeket. A vidéki tömeg hangulatában meglehetős adag apátia is vegyül. Az a reménység, hogy gyorsan nagy események fognak következni, eltűnt. A tömeg egykedvűen olvassa a híreket, melyek egyes alpiniek és bersagnerik kétes hitelű hőstetteiről és a király látogatásairól szólanak. Általában elmondhatni, hogy a közönség elvesztette ítélőképességét és a háború végét beláthatatlannnak tekintik. Az olasz vezérkari jelentések csak megerősítik ezt a hangulatot. Időről időre mégis csak kénytelenek beismerni, hogy lassan folyik a háború, sokkal lassabban, mint ahogy gondolták. A vezérkari jelentések összeségéből az általános helyzetről nehéz képet alkotni. Sokszor látni elkeseredett embereket, akik a fejüket csóválják, amikor a Corriere della Sera térképeit nézik, pedig ezeket a térképeket az olasz eredmények iránt túlságos jóindulattal rajzolják és mégis a befeketített részek, amelyek a hódított területet jelzik, messze vannak az osztrák határerődítésektől.És ehhez kellett egy hónapi küzdelem és vérontás! Néha azután a nép meg tud olyasmit is, ami nincsen hivatalos jelentésekben. Egyik-másik angol utas magával hoz egy Times-t, amely többé kevésbbé tárgyilagosan ítéli meg az olasz helyzetet. A nép azután a külföldi lapokból veronai és genovai jelentések alapján azt olvashatja, hogy az előnyomulást egészen megakadályozták az osztrák határ erődítései. A hegyeket ágyukkal spékelték meg az osztrákok és magyarok, akik vitéziül állainak ellen. És ezeket a hegyeket kell rohamozni! Ha pedig itt vagy amott egy-egy pontot sikerül mégis elfoglalni, még nagyobb akadályokkal kerülnek szembe. Kiderült, hogy a megerősítetten Cortina d‘Ampezzó bevétele után nem haladtak előre az olaszok. A sajtó minden elpasszolási kisérletével szemben egyre erősödik Olaszországban annak a felismerése, hogy milyen kétes és nehéz vállalkozásba kergette be Bolondra az országot. Tüzérségi harcok az Isonzónál. A Kölnische Zeitung haditudósitója jelenti a sajtószállásról. Az Isonzó mentén kifejtett sikeres védekezés legnagyobb részben az osztrák-magyar tüzérség pompás szolgálatainak és működésének köszönhető. Az Isonzó-szakaszon Körner Richard alezredes a parancsnoka a tüzérségnek. Körner rendkívül kitűnő tiszt, akinek céltudatos, vezetése alatt a tüzérség az ellenséges túlerőt állandóan vissza tudja szorítani. A legszebb tüzérségi teljesítmények egyikét a görzi hídfőnél lejátszódott harcoknál vezényelte az alezredes. Egy harminc és feles mozsár üteggel egy gyalogszázad fedezete alatt előrenyomult, átkelvén, a Lueinichidon és jóval gyalogsági frontunk előtt megkezdte Carbons bombázását, ahol az állomáson ép ellenséges megerősítéseket raktak ki. Egyetlenegy lövéssel harminc, olaszt tettek ártalmatlanná, más lövések pedig, a Monte Quarin hegyen levő ellenséges állásokat találták és az olaszok sorait teljesen megzavarták. Az ágyak találati biztosságát nem lehet eléggé dicsérni. Az olaszok is jól céloznak, de nem ismerik fel állásainkat, rendkivül sok muníciót pazarolnak és mégis kevés a találat. Kiszámították, hogy minden egyes megsebesült magyar vagy osztrák katona hatezer lírájába kerül az olaszoknak, annyi muníciót pazarolnak. Az olaszok a plavai hídra kétszáz ágyút irányítottak és mégis Voina főhadnagy, a Mollinary-ezred tisztje egy páncélvonaton a legborzalmasabb tüzelés közben, nyugodtan mozgott ide-oda. A vasútvonal itt a völgyben húzódik s a folyó nyugati partjára vezet, így tehát mindkét oldaról lőhető. Woina főhadnagy ennek dacára páncélvonatával nemi egyszer jelent meg az ellenségtől megszállott Gradiska előtt, majd pedig Piacáig nyomult előre és gépfegyvereivel éjjelnappal nagy pusztítást vitt végbe a meglepett ellenség soraiban. Ezek után, mikor már megelégelte a vasutazást, nyugodtan beült egy görzi kávéházba felketézni. Görzben csaknem olyan az élet, mint volt a békében, dacára annak, hogy néha egy-egy gránát, vagy repülőgépről ledobott bomba robban fel. A boltok és vendéglők nyitva vannak és az ellátás kitűnő. Mióta az ellenség rendkívülii erővel megindított támadásait sikerült visszaverni, általános bizakodás lett úrrá, annak dacára,hogy mindenki tudja, hogy túlerővel állunk szemben. Az Isonzó ellen az L, 2., 4., 6., 7. számú olasz hadtestek és lovashadtestek operálnak. Az olasz lövegek száma is igen nagy: Sagradónál 200, Podgornál 300, Plavánál 250 darabot számoltak meg. , , . Az olasz minisztertanács, Milánó, június 30. Á Corriere della Sera jelenti: Carcano pénzügyi miniszter jelentést tett a minisztertanácsnak a nemzeti kölcsön kibocsátásához létesített konzorciumról, továbbá az élelmezés biztosításáról. Intézkedések történtek a spekuláció megakadályozására és a közlekedési viszonyok javítására. Az élelmiszer kivitel tilalmát illetőleg nem történt döntés. Semleges lap az olasz háborúról Basel, június 30. A Baseler Nachrichten katonai munkatársa ezt írja az olasz hardién helyzetről: Olaszország abban a szerencsés helyzetben volt, hogy nemcsak zavartalanul készülhetett a háborúra, hanem ennek időpontját is maga választhatta meg. Ezek olyan előnyök, amelyeket nem lehet eléggé nagyra becsülni. Ausztria,Magyarország ezzel szemben nem volt ilyen kedvező helyzetben. Meg kellett várnia a hadüzenetet és előzetesen csak a védelem előkészítésén dolgozhatott. Itáliát e szerint teljesen felkészültnek kell tekintenünk a háborúra. Amidőn tehát május 24-én átlépték a határt, ez senkit sem lepett meg. Azonban azóta több mint egy hónap telt anélkül, hogy az olasz hadsereg sokkal messzebb jutott volna, mint ahol május 25-én este állott. Bár naponkint hosszú hivatalos jelentések számolnak be a folytonos olasz sikerekről, mégsem tapasztalható lényeges előnyomulás. Még csak nagyobb támadás sem történt. Csak bevezető harcok folynak, ami annál csodálatosabb, mert erős csapattömegek vonultak fel, míg ellenben Ausztria-Magyarország csak kisebb erőket küldött a frontra. Az olasz hadvezetőségnek, az előjelekből ítélve, az a szándéka, hogy a főtámadást a Tagliamento és az Isonzó közt kelet felé fogja intézni. A tiroli határon csak mellékoperációk folynak. A front egyes, szakaszain még éppen teljes nyugalom állott be. Az olasz szocialisták ellen. Milánó, junius 30. A Popolo d‘Italia jelenti Navarrából, hogy az ottani rendőrség feloszlatta a szocialisták helyi csoportját és a gépházat, melyben a szocialisták vittek főszerepet, bezáratták. A rendszabályokat azért léptették életbe, mert a szocialisták, köztük számos katonakötelessel a háború ellen nyilatkoztak és antimiliarista propagandát fejtettek ki. Az olasz cenzúra és a Szentszék. Bécs, június 30. A Reichspost jelenti Luganóból . Megbízható jelentés szerint az olasz katonai cenzúra eddig a szentszék összesen 82 levelét bontotta fel, állítólag tévedésből.. A levelek nagy része a középeurópai episzkopátusokhoz volt intézve. Az olasz kárvallottak anyagi kárpótlása. Róma, junius. 30. (Stefáni ügynökség.) A király helyettese dekrétumot írt alá, amely szerint a kormány mindazt a kárt, amit az ellenség a nyílt kikötők, városok, falvak és egyes épületek bombázása folytán,okoz, továbbá azt a kárt, amelyet a fel nem fegyverzett kereskedelmi hajók szenvednek, — meg fogja téríteni abból az alapból, amelyet a lefoglalt ellenséges kereskedelmi hajók és áruk eladásából teremtenek. Honvédeink Tirolban. • Bécs, junius 30. A Neue Freie Presse haditudósítója, aki nyolcnapos utazásában az osztrák-magyar csapatok arcvonalán a Garda-tótól a Fo 1garia-magaslatokig végighaladt, dicsőíti legénységünk pompás szellemét, rugalmas friss, harci kedvét és megjegyzi azután, hogy a tiroli arcvonalon harcoló magyarok nagyon örülnek, hogy oda helyezték őket. A háború igen közel hozta egymáshoz a tiroli császárvadászokat, lövészeket és magyar bakákat, iA látszólag -amnyika idegen nemzetek a sok közös harcban felismerték jellemük, egyéniségük rokonságát és amikor