Délmagyarország, 1915. augusztus (4. évfolyam, 183-211. szám)

1915-08-01 / 183. szám

Baegied, 1915. augus­tus 1. DÉLMAGYARORSZÁG. A franciák hadijog-ellenes tetteit megtorolják a németek. Berlin jut. 31. A nagy főhadiszállás je­lenti: nyugati hadszíntér Yperntől keletre fekvő Hooge ellen június 3-án intézett táma­dásunk alkalmával a helység nyugati szélén még Angol kézen maradt házakat valamint egy támaszpontot az Yperui országúttól délre tegnap reggel rohammal elfoglaltuk. Délu­tán és éjszaka visszavertük az ellenség ellen­támadásait; 4 géppuskát 5 aknavetőt zsák­mányoltunk és néhány angolt elfogtunk; az ellenség árkaiban talált halottak száma, nagy véres veszteségeit bizonyítja. Souchoznál a franciák kézi gránátokkal ismét eredménytelenül támadtak. A Vogezekben Singenkopfon a franciák állásunk egy részét még megszállva tartják Schwatzmerle és Barenkopf, amelyeket át­menetileg elvesztettünk ismét birtokunkban vannak. A franciák Channy Jergnier és más hely­ségekre az Aisne arcvonalak mögött több ízben bombákat dobtak. Mi megtorlásul a Bompilgnei pályaudvart ágyúztuk. Francia repülőgép rajok tegnap Pfals­­burgra, Zabaria Hagenontól északra és Frei­­burgra bombkat dobtak, a­mit a német repü­lőrajok délután Lum­b­ille repülőgép állo­másnak és gyárainak Adie vasúti állomásnak és Nanci repülőgép állomásnak bombázásával toroltak meg. Az ellenséges repülők jelenték­telen kárt okoztak. Freiburg mellett védő ágyúink lelőtek egy francia repülőgépet. Legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Calais légi bombázása. Paris, július 31. A Temps jelenti Calais­­ból: A csütörtökre virradó éjjel egy német léghajó átrepülte Calaist és bombákat dobott, melyek csak anyagi kárt idéztek elő. Egy másik német repülő a Gravelines területet és több bombát dobott le, anélkül, hogy kárt okozott volna. Francia repülőgép Lüttich felett. Páris, július 31. A­­ Havas-ügynökség je­lenti Havrebról, hogy egy francia aviatikus Lüttichre bombát dobott, amely azonban köz­vetlenül a parancsnoksági épület előtt rob­bant fel, anélkül, hogy valami kárt okozott volna. A német ágyuk és gépfegyverek azon­nal elűzték. Az angol védkötelezettség sürgetése. London, julius 31. A Morning Post írja egyik legutóbbi számának vezércikkében a következőket: Németország félelmes erejével Keleten összetörte az oroszokat s űzi őket vissza és veszélyeztetik az orosz hads­ereget.­­Mind­amellett a nyugati harctéren sem történt sem­mi változás. A brit sereg tétlen volt. Heteken át nem kaptunk jelentős­­ hírt. Semmi sem történt, hogy Flandriában való előnyomulás­sal legyünk segítségére orosz szövetsége­sünknek. Németország szilárdam tartja nyu­gaton a sok száz kilométeres frontot. Orosz­ország és Franciaország tudják,­­hogy mi nem tesszük meg azt, amit tehetnénk, hogy mi a háborút nyújtsuk csak, mert alig félerővel harcolunk. A cikk végül­ az általános védköte­lezettség behozatalát sürgetik. Az angolok a belgákat küldik segítségért könyörögni. Berlin, julius­ 31. A Norddeutsche Allge­meine Zeitung írja: Semleges államok belga követeinek ismert felhívása kapcsán, mely­ben az ínséges belgák támogatását kérik, a bukaresti Seara cikket közöl, melyben sok­­ figyelemreméltó megjegyzés van­. A cikk sze­rint Anglia és Franciaország igen súlyos kö­telezettséget vállaltak, mikor Belgiumot arra bírták, hogy­­ Né­me­tor­szágnak minden áron ellentá­lljon. Tiz hónapja van Belgium idegen uralom alatt s a belga menekülteknek­­ siral­mas a sorsuk. Ahogyan Anglia és Franciaor­szág nem voltak abban a helyzetben, hogy a belga területet megvédjék, úgy a menekültek nyomorán sem bírtak segíteni. Belgium rom­lása katonailag s pénzügyileg is teljes. Ezért a Franciaországban és Angliában bolyongó belgákat arra kényszerítik, hogy a semleges államok­­ segítségéért könyörögjenek­­, m­ivel azok az államok, amelyek tönkretették, meg­tagadják a segítséget. Szívettépő felhívást bocsátanak ki minden néphez, pedig a segítés azoknak lenne az elemi kötelessége, akik lángba borították az országot. Az angol ön­zés­ csodálatos módon tükröződik ebben a felhívásban­­ vissza. A montenegrói hadügyminiszter lemondott. Páris, július 31. Cettinjéből jelentik: Vu­­kotics tábornok, miniszterelnök, aki egyúttal a hadügyminiszteri tárcát is viselte, ez utóbbi hivataláról lemondott. Bojovics tábornokot fogják kinevezni a hadügyminiszterré. Mivel Vukoticsnak hosszabb időre el kell utaznia, távollétében ideiglenesen Popovics pénzügy­­miniszter fogja a miniszterelnököt helyettesí­teni. Három nap óta bombázzák a török állásokat. Athén, július 31. A tengerszoros belse­jében­ már három nap óta szakad­atlanul fo­lyik a török állások bombázása, mert a szö­vetségesek minden áron szét akarják rom­bolni az ázsiai parton levő ellenséges ütege­ket. 3 LEGÚJABB. Kopenhága, július 31. A Ruszkij Invald, az orosz vezérkar lapja írja a következőket: Oroszország a háború kitörésekor azt várta, hogy Németország és Ausztria-Ma­­gyarország, amelyek gyorsabban tudtak mozgósítani és jobban voltak felszerelve, mindenekelőtt Oroszországra fogják rávetni magukat. Hogy ezt a tervet meghiúsítják, az oroszok már 1910-ben elhatározták, hogy Breszt-Litovszktól nyugatra a német határ­ba beékelődő területek várait nem szállják meg, az orosz koncentrációnak keleten je­lölték ki a vonalát, és pedig a középső Nye­­men mentén, Kovro, Grodno és Breszt-Li­­tovszk között. Alapvonalként a Bug szere­pelt abban az esetben, ha a németek tovább akarnának nyomulni. Most bekövetkezett ez a helyzet. Oroszországra nézve feltétlenül veszélyes ehhez a pozícióhoz ragaszkodni és túlságos nagy fontosságot tulajdonítani a Visztulának és a Narevnek, úgyszintén ezek várainak és városainak. Sokkal előnyösebb­nek látszik az orosz hadszíntér belseje és az, hogy a németeket eltávolítsák saját bázisuk­ról és ezáltal előidézzék teljes kimerülésüket. E cél elérésére sokkal előnyösebb, ha a nyu­gati területet azonnal feláldozzuk. A folyto­nos harcok vagy meneteléseknek és nélkülö­zéseknek ki kell fárasztaniuk az ellenséget. Az oroszok ezt a taktikát már három hónapja űzik és már látható, hogy a németek erkölcsi ereje a további előtörésre kifogyóban van. A foglyok vallomása szerint a németek fizi­kailag is elgyengültek. Az orosz visszavonu­lás a győzelmet hozza meg Oroszországnak. Az oroszok frontja csak most bontakozik ki és bőséges hadiszerek már útba vannak. Je­lenleg ebben a tekintetben az ellenség még előnyben van. Ha visszapillantunk a múl­takra, azt látjuk, hogy az első időszak az oroszoknak kedvezett, amennyiben a néme­tek Franciaországra vetették magukat. Most megfordult a kártya, mert az oroszokkal az egész német lovasság, a német haderőnek több, mint a fele és csaknem az egész osztrák és magyar hadsereg áll szemben. Az ellensé­ges tüzérség számban és kaliberben nagyon erős. Az orosz frontot most ki kell egyesíteni, hogy az ellenséget magához csalja, még ha Varsó, Ivangorod és Novogeorgievszk kiürí­tése árán is. Athén julius 31 .Az angol kormány meg­kérte Görögországot, hogy engedjen Szalo­­nikiban 150.000 katonát partra szállítani. Az angolok ki akarják forszírozni a Dardanel­láknál a döntőt. Csernovicz julius 31. A beszarábiai ha­táron az alvó ellenséget megleptük és óriási veszteséget okoztunk neki. Kopenhága julius 31. Az oroszok a grodnói vilnai varsói kormányzóságból 1.300,000 zsidót kiutasítottak. A fertőző betegségek megrövidítése céljából Csakis Pasteurizált sört igyunk Kapható s Tenner EH. Lászlónál Szeged, Il­aros­ u. 13. szám. Telefon: 784

Next