Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)

1915-09-01 / 212. szám

3 Újabb orosz ajánlat Romániának, Bukarest, augusztus 31. Nelidorf orosz kö­vet Ferdinánd királynak Kon­stancáiból való megérkezésle után kihallgatáson jelenik meg a királynál. A bukaresti Independence közlése szerint Nelidoff az orosz ajánlatot átadta a román miniszterelnöknek, akinek arra a kér­désére, hogy mivel tudja ajánlatait biztosíta­ni, kijelentette,­­hogy szigorít parancsa van, hogy kerüljön minden különálló kérdésre való választ. A miniszterelnök kijelentette, hogy a kalmara elé nem léphet az ajánlattal, ha még a biztosítékokat sem ismeri. Az olasz hadüzenet hatástalan maradt Bulgáriában. Bécs, mi­gusztus 31. íA Sikislavisehe íRor­­respondenznek jelentik Szófiáiból, hogy az Echo de Bulgarie híradása szerint Garroni eddigi konstantinápolyi olasz nagykövet De­­deaguesiban Winckels Gilbert szófiai olasz ka­tonai attaséval és Armando szófiai olasz kö­vetségi tanácsossal értekezett. Mint továbbá más oldalról Dedeagaiesból jelentik, Garroni köz­vetlenül Konstantinápolyiból való eluta­zása előtt táviratilag rendelte oda az olasz attasét és a követségi tanácsost. Garroninak módjaiban volt a Bulgáriáiban uralkodó han­gulatról tájék­oz­ódni és megtudni, hogy az olasz hadüzenet Szófiában semmi hatást sem tett s ahogy nem hiszik, hogy az olasz be­avatkozás lényeges változással lesz a török harctereken való helyzetre. A szkupstina összehivását követelik. Bukarest, augusztus 31. A szerb ellenzék Pasicsihoz azzal a követeléssel fordul, hogy a szkyipstinát, amelyet október 4-ig azzal a fenntartással napoltak el, hogy korábban is egybeihív­ható, azonnal hívják össze, mielőtt a végleges választ az entente képviselőinek megadná. A szebb ellenzék azt­­ akarja, hogy a kormány ne engedjen sokat az antant köve­teléseinek. Újabb érdekellentét Szerbia és Olaszország között. Zürich,­­augusztus 31. A Neue Zürcher Zeitung idézi az olasz lapok állásfoglalását a szkupstina határozatai felett. A lap végül a következő megjegyzéseiket fűzi az olasz saj­­tóh­an­gokihoz: A négyesszövetség ismét oly területeket osztogat, amelyek fölött nemcsak­ hogy nem rendelkezik, de amelyek ellenségei legbizto­sabb birtokában vannak. Egyáltalában kérdés, hogy akarja-e adni az antant mindazt, amit ígért. Ha ez így van, akkor egész sereg ös­­­szeütközés támad a szövetségesek érdekei kö­zött. Szerbia példának okáért a Macedóniá­ért való lemondásért a nagyszerb propagan­disták kívánalmainak maximális teljesítését követelik. Már­pedig ebben a program­ban nemcsak Szlavónia, Horvátország, Bosznia és Hercegovina, hanem egész Dalmácia bir­toka is bennfoglaltatik. Ha tehát Szerbia hű marad követeléseihez, akkor elkerülhetetlen a konfliktus Itáliával. Az olasz sajtó nem tesz említést azokról a követelésekről és az olasz féltékenység nem nyilvánul meg valószínűleg azért, hogy a nehezen megőrizhető összhan­got ne sértsék. Egészen bizonyos azonban, hogy­ Olaszország dalmáciai követeléseiről so­hasem fog lemondani. Az olasz sajtó állás­pontja végeredményben ez: Egyelőre vára­kozó álláspontra helyezkedünk, véleményün­ DÉ­LMAGYARORSZÁG. Szeded, 1915. szeptember 1. kéiz fen­tar­tjuk, mert a balkáni­ népeknek a né­gyesszövetség érdekében való jóindulatát nagyon fontosnak tartjuk. De azért résen le­szünk, Görögország kiéheztetésére törekszik az antant. Szófia, augusztus 31. Az antant hajóhada által következetesen végrehajtott blokád foly­tán Szalonikit és környékét éhínség fenyegeti. A lisztkészlet teljesen elfogyott. 1600 tonna amerikai gabonát, amely a Jonia-gőzösön ér­kezett, az angol hadvezetőség lefoglalt s Mid­­rászban őrizet alá vett. Cukor, olaj, zsiradék is alig van s a nagy nyomorúságot még sú­lyosbítja, hogy a jégeső tönkreverte a gyü­mölcs- és szőlőtermést. A görög kormány részéről sem várhatnak segítséget, mert ez még a Szaloniki védelmére odarendelt tizenöt ezred katonaságot is csak ngy nehezen tudja ellátni. Megkísérelték azt is, hogy Romániá­ból importáljanak gabonát, ezt azonban az antant mindenképen meg akarja hiúsítani. — Nyilvánvaló, hogy Görögország kiéhezteté­sére törekednek s ezzel akarják rákénysze­ríteni a hadműveletek megkezdésére. Az an­tantnak ez az alattomos cselszövése egyre forrongóbbá teszi a görög közhangulatot, a­mely ma már őszinte lelkesedéssel fordul a központi hatalmak felé. A gorlicei áttörés óta 1.400.000 ember az oroszok vesztesége. Berlin, augusztus 31. A Wolff-ügynök­­sé­g jelenti: A gorlicei áttörés óta offenzí­­vániaik eredménye a következő:­­Az oroszok száma, melyre nyomásunk nehezedett, egy­­millió egy százezerre tehető. A harcokban kereken 1.íöö.ööö ember esett fogságunkba, legalább 300.000 ember elesett és megsebe­sült. Azt lehet mondani, hogy azon hadsere­geik, amelyekkel megütköztünk, teljesen megsemmisülte­k. Hogy az ellenségnek még vannak csapatai a harctéren, annak az a ma­gyarázata, hogy a törökországi offenzivára Déloroszországban készenálló hadosztályo­kat odavonta és sok félig kiképzett legény­séget vetett harcba. A kevésbbé nyomott arcvonalakról is elvont csapatokat. Mind­ezek nem tartóztathatták fel az oroszok vég­zetét. Lengyelországból, Litvániából, Kur­­landból elűztük az ellenséget, amelynek had­serege most két teljesen elválasztott cso­portban ömlik vissza. Vilnát kiürítik. Krisztiánia, augusztus 31. Londonból táv­iratozzék az Aftenposten-nek. A Daily Chro­­niicle szentpétervári levelezőjének jelentése szerint Viln­a város kormányzója, Tumanov generális, kiadta a rendeletet, hogy a még a városban található magántulajdonnak minden értékes darabja, valamint minden érc, l ó és háziállat azonnal az ország­­ belsejébe vitessék. Ugyancsak el­viteti a kormányzó az összes harangokat is. A nagy katona- és áruszállítá­­sa­k következtében a vasutak a menekülőknek egyelőre nem állanak rendelkezésre. Az orosz visszavonulást a szövetségesek diktálják. A sajtóhadiszállásról jelentik az Esti Uj- Silg-nak, Puhalló táborszernagy csapatainak sikeres operációi folytán az orosz déli hadse­regnek a centrumtól való elszakítása, ami kővel fényes elfoglalásával kezdődött meg, egyre teljesebbé válik. Tegnap óta a szövet­séges csapatok kezében van a bresztlito­vszk­­minaki vasútvonal, amely a Polézián keresz­tülvezet s így az orosz csapatok visszavonu­lása teljesen excentrikussá vált: az orosz csapatok javarésze nemcsak hogy kényszer­­visszavonulásban van, hanem a visszavonulás irányát is a szövetséges csapatok diktálják. Az oroszok kénytelenek a bresztlito­visz­k-min­­ski, valamint a kobrin-bobruiski és a prus­­nany—sloninrninsi országúton folytatni me­nekülésüket, mialatt a dé­li szárny a kievi útra törekszik. A centrum tehát északkelet­­ felé hátrál a Düna, Berezina ás Nyeper mögé, a déli­­ szárny pedig több száz kilométer távol­­ságban, a centrumtól teljesen elszakítva, egé­szen más irány felé­­ menekül. Oroszország őszre várja a japán segítséget. Zürich, augusztus 31. A Ruskoje Slovo jelenti, hogy tokiói tudósí­tás­a előtt a hadügy­miniszter kijelentette, hogy nincs akadálya annak, hogy Japán felesleges lőszerkészletét Oroszország átvegye. Az új kormány meg­­engedte, hogy Oroszország részére japán ön­kénteseket toborozhassanak ,s a tisztek tet­szés szerinti számban jelentkezhetnek az orosz hadseregbe. A lap értesülése szerint az orosz diplomáciának a japán diplomáciával folyta­tott tárgyalásai már eddig is nagy ered­mén­­­nyel jártak és Szaszano­v remélheti, hogy ősz elején az orosz-japán­i közeledésnek pozitív bizonyítékai lesznek. Az oroszok lövészárkaikat foglyokkal készíttetik. Bécs. augusztus 31. iA „Reichspost“ hadi­tudósítója a­­ Himdenb­u­rg­ hadseregnél Ti­csii­ből a következőiket táviratozza: A Lomza elfoglalását követő utóvéd­b­ar­­cok­ban egy német felderítő járőr két kato­nára bukkant, aki­k osztrák-magyar egyen­ruhában voltak. Kitűnt, hogy orosz fogság­ból sikerült megszökniö­k. i Lomzáiban kihall­gatták őket, amir­e az egyik, Baranovics Nán­dor gyalogos, a következőket vallotta: Múlt­­ év augusztus elsején vonultam ide, egy hó­nappal később Jaroslaunál fogságba kerü­l­­tem. Ez­­ év április elsején imás osztrák -ma­­gyar foglyokkal Grodnába, onnan pedeiig Sm­adovo vidékiére vittek, ah­ol lövészárkokat ásattak velünk. E hó 11-re virradó éjjjel si­került két bajtársammmal az orosz fogságból elmenekülni és egy erdőiben megvárni az orosz­­ csapatok elvonulását ,és a nemzetek meg­­­érkezését, amikor egy promét járőrt észrevet­tünk, jelentettük, hogy osztrákok vagyunk. A másik szökevény megerősíti ezt a vallo­mást. A két megfelelő vallomás utab­­b bizo­nyítéka annak, hogy­­ az oroszok a foglyokat a nemzetközi jog­­ félreismerhetetlen rendel­kezése ellenére, lövészárokok készítésére, vagy

Next