Délmagyarország, 1915. szeptember (4. évfolyam, 212-236. szám)
1915-09-01 / 212. szám
Szeged, 1915, szeptember 1, DÉLMAGYARORSZÁG. Olcsóbb lesz minden a szegedi piacokon. — A tanyai gazdák kérik a hatóságtól a piaci rendszabályok beszüntetését. — Az alsótanyai gazdák nagygyűlése. — (Saját tudósítónktól.) Augusztus 29-én délelőtt 11 órakor az alsótanyai gazdák közgyűlést tartottak Alsóközi ponton. A közgyűlést az alsótanyai hadsegélyző bizottság és a feketeszén, domaszélki, mórahalmi, királyhalmi, röszkei stb. gazdakörök és gazdasági alosztályok nevében dr. Gerle Imre Ihivta egybe. A gyűlés rendkívül népes volt s megjelent azon Alsótanya számottevő polgársága majdnem teljes számiban. A röszkei gazdasági egyesület Bezdán János, a feketeszén gazdakör Ördög Vince, a mórabhalomi Magyar Péter, a zákányi Ördög Illés, a királyibalmai Dobó István elnökök vezetése alatt teljes tisztikarukkal jelen voltak. A Hadsegélyző Bizottság ülésén az összes kerületekből jelenvolt gazdák megállapították, hogy egész Alsótanyán ez idő szerint segélyre szoruló család nincs, ellenkezőleg, igen sokan kapnak jelentős államsegélyeket olyanok, akik arm nem szorultak. Ezek azután most mindenféle dologtól tartózkodnak, s ez egyik oka a nagy munkáshiánynak. Elhatározta a gyűlés, hogy felír a kormányhatósághoz az államsegélyek csökkentése végett. A hadsegélyző bizottság elnöke megható szavaikkal ecsetelte az elpusztult felsőmagyarországi falvak lakosainak nyomorát. A Szegedi Gazdasági Egyesület nagyarányú mozgalmat indított, hogy a háborútól megkímélt szegedi gazdák tőlük telhetőleg nagy arányban vegyenek részt e falvak újjáépítésében. Felhívta Alsótanya lakosságát, hogy csatlakozzak e mozgalomhoz. Az alosztályok és gazdakörök jelen volt vezetősége nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy csatlakozik a Szegedi Gazdasági Egyesület ezen i mozgalmához s már e gyűlésből kifolyólag úgy a gazdakörök, mint az egyes gazdák az elpusztult háznak felépítését vállalták magukra összesen 5000 korona értékben. A hadsegélyző bizottság ülése után a gazdakörök együttes ülése a szegedi vonatkozású gazdasági ügyeket tárgyalta le s elsősorban a piac ügyet. Számtalan, de egybehangzó felszólalás után a jelenvolt gazdák egyértelműleg megállapították, hogy a termelőknek nem az ármaximálások ellen van kifogásuk, hanem azon eljárás ellen, melyben a szegedi termelőket a piacokon részesítik, mely miatt a termelők már nem mernek a szegedi piacra bejönni. Ma az az állapot, hogy Horgos és a közeli községek piacai telve vannak szegedi termelő árusokkal, akik ott jelentékenyen olcsóbban adják el portékájukat, csakhogy ne kelljen a szegedi piacra bejönni. A szegedi piacon pedig nincs elegendő élelmiszer. A minit héten Szegeden tojás alig volt kapható s a kofák a vevőknek 16 fillérért adták el a tojás darabját, melyet 8 fillérért vásároltak a termelőktől,kik nem akartak a szegedi piacra bejönni. A gazdák a fabajt abban is látják, hogy a piacügyeket szabályozó bizottságokba a termelők nincsenek képviselve, az ő gyakorlati tanácsuk pedig egyszerre megszüntetné az eladók és vevők között fennálló ellentéteket, sőt az árakat olcsóbbá is tennék. A gazdáik gyűlése ez irányban két javaslattal fog járulni Szeged hatósága elé Először is kéri, hogy a piacügyeiket és ármegállapításokat tárgyaló bizottságba hivassanak meg a gazdakörök kiküldöttei és pedig: Bezdán János, Dobó István, Magyar Péter, Ördög Vince és Ördög Illés. Másodsorban pedig a gazdák azt kérelmezik Szeged város hatóságától, hogy egy hónapi próbaadőre szüntessen be mindenféle a háború óta létesített korlátozó rendszabályokat; állítsa vissza egy próbahónapra a szegedi piacon a szabad forgalmat. A gazdák meg vannak győződve, hogy e hónap alatt a szegedi piacnak a béke alatti képe lesz, minden lesz kapható, mégpedig a mostani maximális árnál lényegesen olcsóbban. Ha ez egy hónapi próbaidő nem válna be, a hatóságnak módjában lesz a legszigorúbb rendszabályokat életbe léptetni. De erre nem fog kerülni sor. Tárgyalták továbbá az orosz fogoly munkások ügyét. Szeged-alsótanyán, hogy az őszi munkálatokat el tudják végezni, legalább még 2000 fogoly munkás kell benne, különben a földek szárítatlanul és vetetlenül fognak maradni. Jelenleg pár száz orosz fogoly van Szegeden s azt is a hatóság és ipari vállalatok, jó résziben lefoglalják maguknak. A gazdák kérni fogják a földmivelésügyi kormányt, hogy a szegedi tanyákra még legalább 2000 orosz fogolyt engedélyezzen. Az orosz foglyok munkájával a gazdák meg vannak elégedve. Az alsótanyai műut amiatt, hogy a hatóság idejében elmulasztotta a javítást, a mai napon már járhatatlan. Sok hhelyt már az alapkövek játszanak ki. A javításhoz szükséges kőanyag két év óta ott van a helyszínen, de az utat nem javítják ki. Pedig most az orosz foglyokkal számba sem vethető költséggel lehetne az utat kijavíttatni. Az alsótanyai állatvásárt a miniszter rég engedélyezte, de az mág a mai napig sincs felállítva. Egypár fuvar fával s pár napszámossal a piactér rendezhető volna. Mindezeknek keresztülvitelét a hatóságnál küldöttségileg fogják kérni. Több apróbb gazdasági kérdés után a gazdák gazdaebédet tartottak, melyen jelentékeny adományozások történtek a háború áldozatai részére. <se 9 ßgass » nb « * « « ».»»»a«*»» «»»a •jommimo a< o BluejBab ■aasaa Perzsia az antant ellen. Stockholm, augusztus 31. -Pétervárról táviratoztak a Stockholms Dagbladnak. A Novoj e Vremjának Tiflisz-en átjelentik, hogy Teheránban a németek befolyása napról-napra gyarapodik. Perzsiában, egy demokratapárt van alakulatban, amely a haza védelmének jelszva alatt az angol és oroszi befolyástól való szabadulást tűzte ki legfőbb programpontjiím]. A demokraták szabad csapatokat szerveznek és aeheráni német, osztrák - magyar és török konzulátusoknál történik a jelentkezés. A párt kiáltványt tett közzé, amelyet az egész országban terjesztenek és amelyben kifejtik, hogy az entente-hatalmak Perzsia ellenségei. A Novoje Vremja hozzáfűzi, hogy az új mozgalom következtében egész Perzsiában anarchia uralkodik. Kína elnökét császárrá proklamálják. Kopenhága, augusztus 30. Olaszországban híre jár, hogy Jüansikkájt kínai császárrá fogják proletáriálni. Pekingi táviratok szerint Jüansikkáj palotájában szakadatlanul folynak a titkos tanácskozások.Forradalomtól nem tartanak, mert az ellenzéki elemek elenyésző kisebbségben vannak. A „Rjecs“ szerint Japánban örömmel vennék Jüansikkáj akcióijának sikerét, mert azt hiszik, hogy a két ország közt ennek folytán barátságosabb viszony fejlődnék ki. 5 HÍREK ooop A török Vörös Félhold képes levelezőlapjait 20 fillérért árusítja az Országos Bizottság. (Budapest, képviselőház.) Szegeden maradnak a zászlók. — A hadvezetőség uj rendelete. — (Saját tudósitónktól.) A menetszázadok és zászlóaljak indulását megelőzőleg mindig enyhítően kedves epizódok voltak azok, amik az induló hősöknek adott diszes zászlók körül játszódtak le. Napokkal az indulás előtt büszke lépésű katonák hordozgatták a fölhekrétázott, fölszalagozott lobogókat, szinte szeretettel dédelgetve,simogatva a fáját, a szövetét. Magukkal vitték a harctérre a hazulról drága emléket, a buzdító ereklyét és tartották erősen a tett ígéretet, hogy dicsőséggel hozzák vissza. Mostantól kezdve vége a zászlók idejének, új rendelet szerint a harctérre induló katonák ezután nem vihetnek magukkal zászlókat. A hírről értesülvén, a közönség esetleges félreértésének megelőzése végett, megfelelő helyre fordultunk felvilágosításért, ahol a következőtd mondták. — Az új rendelkezésnek természetesen semmiféle tr,n ionem-ja nincs, sőt kifejezetten a zászlóhoz fűződő tisztelet respektálásából és a nemzeti színeik megbecsüléséből ered. Ezrekre ment a frontra vitt nemzeti színű zászlóik száma. Gondozták, féltették a katonák, el nem váltak tőle, amíg lehetett. De ugye elképzelhetetlen, hogy például egy rókámnál vagy egy gyors előremenetelésnél a zászlókat magukkal cipeljék, hát bizony sokszor elhullatták a sárba, porba tipródott a szent ereklye. Ezt meg kellett akadályozni. De katonai érdek is ezt kívánja. A zászlók ugyanis fölkerültek a vonatokra és épen nem kívánatos, hogy az esetleg ólálkodó kémeknek útmutatásul szolgáljon a fölvonulásról és csapatszállításról. A közönség tehát — így fejezték be az indokolást — okos és kedves dolgot művel, ha ezután a zászlóra szánt összegeket egy másik szép célra — például a rokkant katonák segítésére — fordítja. — Szeged hódoló küldöttsége. Szeged hódoló küldöttségének tagjai kedden délután utaztak fel a fővárosba. Tagjai a küldöttségnek: dr. Somogyi Szilveszter polgármester, dr. Rósa Izsó országgyűlési képviselő, dr. Gaótl Endre kmltúr, Balogh Károly pénzügyi tanácsnok és dr. Szalay József rendőrfőkapitány. Budapesten fölkeresik dr. Chatricis Lajos főispánt, aki Csongrád vármegye küldöttségét vezeti. A küldöttséggel szerdán délután 2 óra 30 perckor indul el a különvonat a nyugati pályaudvarról és este 6 óra 30 perckor érkezik meg Biéicsbe. Csütörtökön délelőtt 9 órakor a Schwarzensberg térről indul el kocsikon a magyar városok és törvényalatóságok hódoló küldöttsége a király elé. Kállay Albert v. b. t. t. és dr. Kekemen Béla országgyűlési képviselő gátolva vannak az elutazás- A fei*t © s ® betegségek megelőzése céljából Csakis Pasteurizált sört igyunk Kapható ! Tenner ML Lászlónál Szeged, maros u. 13. sz. Telefon: 784.