Délmagyarország, 1915. december (4. évfolyam, 287-311. szám)

1915-12-01 / 287. szám

Szeged, 1916. december 1. DÉLMAGYARORSZÁG S HÍREK oooo A török Vörös Félhold képes levelező­­lapjait 20 fillérért árusítja az Országos Bi­zottság. (Budapest, képviselőház.) A selyemcipó. (Saját tudósítónktól.) "A selyemcipó, a hires szegedi kenyér a háborúban tudvalevő­leg közigazgatási­­ osztályozást nyert, lévén a selyemcipó kilójának maximális ára illet­vén fillér. IA selyemcipó kihágásilag is neve­zetességre tett szert. lA kih­ágási­­ bíróság előtt ugyanis egyre gyakrabban szerepelnek a híres szegedi kenyeret sütő asszonyok, a­kiknek stílusa csöpög a jóságtól és becsüle­tességtől, miközben gondolkodásuk módja körmönfont és ravasz.­­Az a vád ellenük, hogy a kenyeret, ezt a le­geslegelsőrendűbb élelmicikket a maximális árnál jóval drá­gábban árusítják. Kedden Krizsán Mártonná állt a kilh­á­­g­ási­­ bíróság előtt azzal a váddal terhelten, hogy a selyemcipó kilóját egy koronáért, sőt ha alkalom kínálkozott rá, annál is drágáb­ban árusította. Tíz-tizenkét éves leányka a feljelentő, aki — úgy látszik — ügyes és eré­lyes vásárló. Rendőrrel állítanak be a kihágási bíró­ság helyiségébe: a fel­jel öntő és a vádlott. Dr. Temesváry­­ Géza, aki sok buzgalommal és minden elismerésre méltóan végzi ezeket a dolgokat, nyomban a­ tárgyalásihoz kezd. — Mennyiért vette a kenyeret­? —­ kérdi a feljelentőtől. —­­Egy korona 36 fillérért és 120 deka. —­­Maga mit szól hozzá? — fordul a vád­lotthoz,­­— hiszen így több mint egy­­ korona esik egy kilóra. — 'Nem súly szerint ráérjük azt — repli­­káz Krizsánné. — '.Azt is tessék keresni, hogy miért adják a nullás liszt kilóját 88 fil­lérért. A tárgyalás folytatódik, a vádlott­­ tör­hetetl­enül nyel­ves. Tudja, hogy a selyemcipó árát maximálták,­­hogy a maximális árnál drágábban nem lehet adni. Ő mégis drágáb­ban adta, csak úgy „látszatra“, mert amint mondta: — Egyedül vágy­ik már úgyis, de ha nem adhatom úgy, ahogy akarom, én se már ki. —­­Vagyona van-e? — Nincs. — Hát háza? — Van egy házacskám. Később kiderül, hogy Krizsánné nagyon jól tudta, hogy mennyit nyom­­ egy-egy cipó, amit ő látszatra, de mindig a maximális áron fölül adott el.­­A bíróság azért, mert el­sőrendű élelmi cikket adott el a maximális áron fölül, tizenöt napi elzárásra és tíz napi elzárásra átváltoztatható 200 korona pénz­­büntetésre ítélte. .­­.Megértette az ítéletet? Kétszáz koro­nát kell fizetni. — Tizenöt napot kell ülni és 200 koro­nát fizetni. Ha a 200 koronát nem fizeti meg, azért tíz napot ül. Joga van felebbezni. —­­Szóval huszonöt nap. — Annyi. — Megnyugszom.­­Az ítélet tehát jogerős. De Krizsáimét, aki a huszonöt napi elzárásban megnyugo­dott, ez az ár­drágít­á­s m­ég­­ kínos megl­e­petés­ben fogja­­ részesíteni. Nem tudja a szeren­csétlen, hogy a 200 korona pénzbüntetés csak behajthatatlanság esetén változtatható át tíz napi elzárásra. Keservesebb lesz tehát neki a szabadulás, mintha még 250 napot kellene ülnie. — A főrendiház ülése. Budapestről távira­­ tozza tudósítónk: Délután négy órakor nyi­totta­­ meg a főrendiház első, formális ülését báró Jósika Samu elnök. Megnyitó beszédé­ben a főrendiház elnöke hódolattal emlékezett meg a királyról, elismeréssel és szeretettel a hadseregről és­­ a szövetségesekről. Bulgáriát mint új szomszédot is üdvözölte. Majd a ki­rályi kézirat felolvasása és az elnöki előter­jesztésiek után az ülést­­ berekesztették. A fő­rendiház legközelebb december 6-án tartja ülését. — A szegedi villamosvasút igazgatójá­nak kitüntetése. A hivatalos lap keddi száma közli, hogy Ferenc Szalvátor főherceg,­­a Vö­röskereszt védnökh­elyettese Rosenfeld Nán­dornak, a szegedi közúti vasút igazgatójának a háború­­ alatt a katonai egészségügy körül szerzett kiváló érdemei elismeréséül a Vörös­kereszt hadiékitményes II. osztályú­ díszjel­vényét díjmentesen adományozta. Még a háború kitörése előtt, mikor azon­ban csalhatatlan jelek mutatkoztak már, hogy a háború elkerülhetetlen lesz, a szegedi vil­lamos vasút azt a hazafias ajánlatot tette a saját iniciativáláiból ,a­­ hadvezetőségnek és a Vöröskereszt Egyesületnek, hogy a vasuta­kon­ ide szállított, az itteni kórházakban gyó­gyulást kereső beteg és sebesült hőseinket a kórházakba és onnan az vasúthoz díjmente­sen szállít­ja. Ezen szívélyes és humánus aján­lást az illetékes körök annál is inkább elfo­gadták, mert ez nemcsak temetes költségek­től mentesítette az államot és a Vöröskeresz­tet, hanem az ajánlott szállítási módszer ál­tal a szegény sebesültek és betegek a leggyor­sabb és legkíméletesebb módon gyógyhelyük­re juthattak. A villamos vasút saját költségén, járműveinek tetemes részét a vöröskereszt áldásos szolgálatába állította, ezeket­­ saját költségért a sebesült szállításra a legtökélete­sebb rendszerre átalakította,­­személyzetének egy részét, a nehéz személyzeti viszonyok dacára a humánus célnak szentelte és az it­teni betegek és sebesülteik szállítása mintául szolgált a többi országos hasonló vállalatok­nak. 1914. év augusztus óta, m­ikor a sabáci csaták után az első sebesültek jöttek­­ Szeged­re, fáradhatatlanul szolgál­ ezen­­ vállalat haza­fias feladatának. A villamos vasút­­ vöröske­­­resztes vonaljai Szeged város charitatív mű­ködésének egy nélkülözhetetlen alkatrészét képezik és a háború kitörése óta a vágány mentén fekvő 15 katonai kórház és az itteni indóháza­k között eddig 2140 kocsiban körül­belül 45.000 beteget és sebesültet szállítottak éjjel-nappal odvadóan és hűségesen. A vörös­­kereszt legfelsőbb védnöke Ferenc Salvátor kir. herceg őfensége, a villamos vasút ezen hazafias és humánus tevékenysége, valamint ezen­­ intézmény célszerű berendezése­i és szál­lítási rendszere fölött, ittléte alkalmából a­­ sze­mélyesen a legnagyobb elismerését s megelé­gedését fejezte ki. A szegedi villamos sebe­sült szál.Utasának kitűnő képességét mi sem illusztrálja jobban, mint az a tény, hogy Przemysl első­­ felszabadulása után egy éjsza­kán 2500, a harctérről érkezett beteg és sebe­sült 4 órával az érkezésük után már a külön­böző kórházakban volta­k elhelyezve.­­A katonai körök valamint a vöröskereszt, de a város hazafias közönsége is­­ hálás érdek­lődéssel kísérik a villamos vasút hazafias mű­ködését, mely most vezérigazgatójának ki­tüntetése által megérdemelt elismerést talált. — Pancsova köszönete Szegedhez. Pan­csova törvényhatósága az alábbi átiratban köszöni meg azt a szeretetteljes bánásmódot, amelyben Szegeden is Pancsováról ideiglene­sen ide internáltakat­­ részesítették: Nagyságos dr. Somogyi Szilveszter pol­­gármester urnak, Szeged. Városunk törvényhatósági bizottsága folyó évi november hó 12-én­­ tartott közgyű­lésében Nagyságodnak és a bölcs vezetése alatt álló város tisztikarának,az oda inter­nált lakosságnak elhelyezése és ellátása kö­rül kifejtett j jóakaratú gondozásáért legben­­sőbb háláját s köszönetét juttatja kifejezésre. Közgyűlésünk megbízásából van szerencsém ezt­­ Nagyságodnak hasonló érzelmeink kifeje­zése mellett, tisztelettel tudomására hozni. Pancsova, t­ h. város tanácsa, 1915. évi november hó 23-án. A polgármester. — Kitüntetés: Pava Ferenc negyvenhatodik gyalogezredbeli tartalékos hadnagynak az ellenséggel szemben tanúsított vitéz maga­­­tartása elismeréséül a hadiékitményes har­madik osztályú katonai érdemkeresztet ado­mányozta a király. — Készül a korcsolyapálya. Néhány nap óta erős fagy köszöntött be, a selymes hó­­pih­ék is hullanak és az utcákra leborult a szép, fehér szőnyeg. A téli sportolók már bi­zonnyal türelmetlenül várják, hogy mikor lehet korcsolyázni. A Halifax híveinek nem volt szerencséjük tavaly és tavalyelőtt, mert mire rendbehozták­ a korcsolyapályát, ad­digra már a tavasz közeledett és a­­ fényes, tükörsima jég helyett olvadozó pocsolyát ta­láltak. Az idén azonban szebb reményekre van kilátás. Hosszú jégszezon ígérkezik és a korcsolyapályán máris megkezdődtek a munkálatok. Orosz foglyok egyengetik szor­galmasan a gödrös talajt, felszerelik az i­­­­áhipákat, kitatarozzák a helyiséget és nem­­sokára a vizet is felengedik a rend­beszedett­ pályára. Néhány nap múlva a Korcsolyázó­ Egyesület táblái már a város minden részé­ben nagy betűkkel újságolják az örömhírt: Megnyílt a korcsolyázó pálya. — Áthelyezett táblabíró, A hivatalos lap mai száma közli, hogy az igazságügyminisz­­ter Csizinszky Ágost szegedi Ítélőtáblái bí­rót saját kérelmére a budapesti ítélőtáblához helyezte át. — Jótékonycélú kézimunkakiállítás. A Szegedi Szabadoktatási Egyesület helybeli erre hivatott kiváló szaktekintélyek támoga­tásával -december 12-étől tíz napra terjedő­iig a Szegedi Jótékony Nőegylet földszinti tágas helyiségében­­(belvárosi óvoda) jóté­­konyeélű kézi munka kiáll­itá­s­t rendez. A ké­zimunkák, melyek a varrás, szövés és flöjd remekeiből ffognak állam, helybeli­­ szak­erők művei. Részben jótékony célra adják a mun­kákat, amennyiben felerészben a­ szegedi erre szorult szegény gyermekek, felerészben pe­dig­­ a harcban elesett tanítók özvegyei és ár­vái kapják.­­A kiállított tárgyakat részben karácsonyi vásár címen olcsón ás szintén jó­­tékoztat­élra el is adják. A kiállítás zömét Visontay Kálmán, helybeli művész-tanárunk gyönyörű gyűjteménye képezi, melynek min­den darabja saját tervezése és felügyelete alatt készült, s melyek kiválóan hivatottak arra, hogy az igazi magyar kézimunka stí­lust­ szalonképessé tegyék. A belépődíjat, hogy mindenkinek­­ hozzáférhetővé tegye, csekély 30 fillérben állapította meg az egye­sület. Ugyancsak ez után kéri az egyesület társadalmunk nemes szivü hölgyeit, hogy akinek nélkülözhető s jótékony célra eladható bármilyen kézimunkája van, azt december 12-ig özv. Székely Gáborné úrnőhöz, a kiállí­tás helyére beszolgáltatni szíveskedjék. — A disznózsír, szalonna és sertéshús maximális ára A hivatalos lap keddi számá­ban rendelet jelent meg a disznózsír,­­sza­lonna és sertéshús legmagasabb árainak A legjobb detektív dráma A múmia titka

Next