Délmagyarország, 1916. május (5. évfolyam, 102-128. szám)

1916-05-02 / 102. szám

Szeged, 1916. alfa» 2, I ; Szeged kárpáti ünnepe. (Saját tudósítónktól.) Az ála­mi és vá­rosi hivatalok épületei zászlódíszt öltöttek, a diadalmas gorlicei áttörés és a dicsőséges kárpáti harcok első évfordulóját kellene ün­nepelni. A háború után bizonyára intenzívebb lesz a nagy napokról való megemlékezés, lelkesebb és általánosabb az ünneplés. Ma még teljes erejével harcban áll a nemzet, az ünnepség egyes­­­ hatósági aktusokra és az­­ összes iskoláik megemlékezéseire szorítko­zott. A városi tanács­­ hétfői ülés­én Balogh Károly pénzügyi tanácsos felkérte a polgár­mestert, tegyen előterjesztést a közgyűlés­nek, hogy a­ költségvetési­ alapból évenkint ezer korona támogatásban részesüljenek a hadiözvegyek és hadiárvák, a múlt évi május másod­­iki gorlicei áttörés emlékére. Ez az alapítvány természetesen teljesen független lenne attól a nagy akciótól, amelyet a hadi­özvegyek és árvák érdekében fognak indí­tani. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester indítványozza, ne mondja ki a tanács, hogy évenkint ezer koronát ad ebből az alkalom­­ból az özvegyeknek és árváknak, hanem ad­jon a város a gorlicei áttörés el­­­tékére ebben az évben ötezer koronát. A tanács úgy hatá­rozott, hogy az ötezer koronát a közgyűlés utólagos jóváhagyása reményében kiutalja. Az összeg kiosztásáról a polgármester ké­sőbb fog intézkedni. A tanács a határozat el­készítésével Balogh Károly tanácsost bízta meg. A közoktatásügyi miniszter tudvalevőleg elrendelte, hogy május elsején a kárpáti győ­zelmek emlékére az összes iskolákban ünne­pélyeket tartsanak. A­­ rendelet értelmében a szegedi iskolákban május elsején ünnepé­lyek volta­k, amelyeknek program­ját a mi­niszter állapította meg. Minden iskolában egy-egy tanár ünnepi beszédben méltatta a májusi kárpáti győzelmeik jelentőségét és a hősök iránt való hálás megemlékezést kel­tette föl a tanulók lelkében. A beszédeket a tanulók nagy figyelemmel hallgatták. Mind­egyik ünnepélyen elénekelték a Himnuszt és a Szózatot. . . * t - 'r Az uj zsinagógában hétfőn délután ün­nepi istentisztelet volt, amelyen dr. Löw Im­mánuel mondott magasszáró vatasu­­ beszédet. Május 6-án az összes szegedi római ka­tolikus tanulók a kegyesrendi főgimnázium­ba gyűlnek össze, ahol­­ meggyóntatják őket. A leányok az alsóvárosi templomban gyón­nak. Május 7-én, vasárnap a római katolikus templomokban­­ hála­a­dó istentiszteleteket tartanak és áldozás lesz. Az áldozás a bel­városi templom előtti téren tábori mise ke­reteiben megy végbe. Itt dr. Zadmvecz Ist­ván beszédet mond. A gyónást más áldozást a májusi kárpáti­­ győzelmek emlékére rendelte el a katolikus egyház. IMLSCIGTABÖRSZXS ------^ J A szegedi feministák közgyűlése. — Glü­cklich Vilma előadása.­­ (Saját tudósítónktól.) A Feministák Szegedi Egyesülete vasárnap rendes évi­ közgyűlésit tartott, amelyre előadónak Glücklich Vilmát hívta­­ meg. A közgyűlésit dr. Turcsányi Imremé ü­gyve­z­ető lendületes keséddel­­ nyitotta meg. A jegyzőkönyv vezetésére felkérte Bernie­’ Vil­mát, s a választmány évi jelentésének­­ felolvasá­sára dr. Erdélyi Jenőmét. • A jelentés felöleli mind azo­kat­­ a szociális akciókat, amelyeket az egyesület a­­ háboru­­okozta károk enyhítésére és a modern ko­r kul­túrájának 'tov­áb­bfejlesz­zztése érdekében tett. A háborús mun­kásk i közül különösen 'a v­arrómü­­hely és iá 'munkaközvetítő teljesítettek nagy szolgálatot a munkanéllküliség 'Veszedelm­iémek enyhítésével. A gyakorlati tanácsadó sok tájé­kozatlan asszonynak nyújtott segélyt, tanác­­­csal és ügyeinek elintézésével, harctéri levele­­zéssel, betegek áthelyezése érdekében irt kér­vényekkel­­ és hadifoglyok után való tudakozó­dásokkal. Az ingyen tej-mozgalom a mintt télen éhező szegény iskolás gyermekeknek juttatott tejet és Zsemlyét. Az anya- és csecse­mővédő­­bizot­tság­­ programja mellett elvállalta la Toknai terület felügyeletiét. Az áldott állapotban és szülés után lévő anyáiknak tanáccsal és anyagi segítséggel szolgált. Szép előad­ásokat rendezett a­ Iszákosztály, kiváló szak­kekinté­lyek­kel, mint d­r. Bosnyák Zoltán, és Szír­may Oszlkárné. A drágaság fokozódásának elllenisúlyozására tö­rekvő hatóság közélelmezési bi­zo­tts­ágában az egyesület beadványa folytán ma már műtagok is­­ vannak. A poli­tuikai bizottság békee­lőladá­so­­kat rendezett és a kiváló szónokok, névszerinti Mellerne~rMiskolcz» Eugénia és Groáliné Halasi Piroska meggyőző érveinek hatása a­llaitt­i sokan beléptek­­­ az állandó béke magyar feminista bi­zottságába, Aiz íirni-d­Lvaisnni nem­ tudó­­ asszonyoknak tanifoly­amo­kat rendezett az egyesültet. A leány­gimnázium felállításának sürgetésére ismétel­ten, ezúttal­ a hatóság vezetése alatt álló kül­döttség járt el a kultuszminiszternél,­­aki­ szep­temberre kilátásba­ helyezte rá leánygimnázium megnyitását. A nőtisztviselő szakosztály 3 havi tanfolyam­o­t­­ rendezett a nő­tisztviselőik tovább­képzés­ére. A jövő év nagyarányú programja a záróra és m­unkaszü­net revíziója, zugtanfolya­­mok kiküszöbölése, munkaidő szabályozása és szakszem­inár,kunok létesítésie lesz. A választmányi jelentés bbemuta­tása után Berger Vilma fel­olvasta a­ pénztári jelentésit és a jövő évii költségvetési előirányz­atot, ame­lyet egyhangúlag jóváhagyott a közgyűlés. Dr. Turcsányi Imr­éné ügyv­ezető­ eln­ök be­jelenti a­­ tisztikar és válás akm­án­y mandátumá­nak lejárását. Holczer Dánieliné ellenőr ezután felkéri a közgyűlést dr. Turcsányi­né egyhangú ismételt meg­vál­aszt­ás­ára. Az egybegyűlteik ez­után Zajos ovációiban adtak elismerésüknek ki­fejezésit, Turc­sálny­iné meleg szavakban mon­dott köszönetet. A választások utáin Glücklich Vilma emel­kedett szólásra. Elsősorban elismerését, fejezte ki az egyesület nagy kiterjedtségül és eredmé­nyes munkássága fölött. Felhívta az ifjúságot akcióra, hogy azért,, amit a. ma­ asszonyának n­em­­ sikerült elérni — az állandó békét és a' nők politikai jogait — harcoljanak tovább. Ha a nőknek beleszólása, lett­­ volna az­­ ál­lamháztartásiba, nem érhette volna ez az óriási ember- és energia-veszt­eség az emberiséget. Ha azonban már nem tudták megakadályozni e szörnyű harcot, mindent meg fognak tenni ■ a béke előmozdítására. Jelenleg Hágából küldött­ség ielent Wilson elnökhöz és kérte, hogy­­ a Németország és­ az Egyesült­ Államok közt fenn­forgó konfliktus megoldását­­ a hágai béke­­konferenciára bízza. A harctér iszonyatai nem kulturemberhez méltóak, mert a középkor maradványa és a férfi hiúság ősi ösztöne, melyet ne­m szabad elő­mozdítani, sőt meg kel­l­l akadályozni épen a nőiknek, akik lányailiag éreznek; nemcsak gyer­mekükért, hanem az egész emberiség sorsáért. De a­ jogtalan nőnek összeszámít iszi­vrv­el­ s kell nézni az ádáz harcot. Norvégia bölcs előrte­­látásra megadta­ a nőnek a politikai jogokat A há­ború dokumentálja az egyoldalú­­ férfi­­uralom és kormányzati Ha­lhatatlanságát. A természet együttműködésre ide nem tette az em­beri nemeke­t­­ és az egyoldalúság degenerá­ló­­dásh­oz vezet. Békéért kell küzdeni, de csak olyan békéért, amely ne vesse el újabb háború magvait, ha­nem a, kultittura­ vívmányaival­ az ész és értelem fegyvereivel őrködjön v­ilágbéke fennmara­d­ásán. A tartalmas előadás után az elnök az ülést berekesztette. 36.000 emberébe került Kut-el-Amara Angliának. Konstantinápoly, május 1. Kinti-el-Amara 'vára, ah­­ol' Townsend angol tábornok mint­egy tizenhatezer­­ brit katonájával csak­­­ öt hónapig állta az ostromot, megadta ma­gát az ostromló török serregnek. Towa­­rd tábornok a múlt nyárom indult el Indiából azzal a céllal, hogy a Shambung—Ibagdad vas­út legexponál­abb állomását, Bagdadét lel­foglalja. Az ötödik török hadsereg fővezér­­letét ekkor von den Goltz pasa vette át, aki a múlt hetekben tragikus körülmények­ kö­zött meghalt. A zseniális hadvezér és kitűnő serege Ktesiphonnál az angolokat döntően megverte. Az angol ser'­'­ 'futva menekült, miután öt monitort, több repülőgépet, sok ágyat, gépfegyvert és tv ’felszerelést az el­lenfél kezében hagyott. Csaknem kétszáz t­i­lométerrel hátráltak az angolok Ihtesiphon­­alól. Townsend tábornok, hogy a hátráló csapatokat megállítsa, Kut-el-Amara ró’ zárkózott, több mint tízezer harcosával és több ezer főnyi munkáscsapatával. Azt hitte, hogy ezzel a török előnyomulást fölzár­kóz­tathatja. Kut-el-Amarát az angolok a le­­mo­dernebb felszereléssel, elsőrendű erőddé ala­­kították át és felkészülten várták az ostro­­­m­ot. A törökök azonban nem akarták áldo­zatok árán megszerezni a várat, amely talán gyorsabb sikert hozott volna nekik, inkább a kiéheztetés lassú, de biztos módszerét al­kalmazták. A vártól mintegy harminc kilo­méternyire erős ostromgyű­rű­t létesítettek. Hogy ez a kordon mily erős volt, bizonyítják az angolok folytonos erőfeszítései, amelyek mind vérbe túladtak. Hiába indult Ay­mler brit tábornok újabb és újabb erősítésekkel a Jegyezzen hadikölcsönt a főispáni hivatalban. (Városháza, I. emelet ajtó 18. sz.)

Next