Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)
1916-09-01 / 204. szám
Pánté, 1916. szeptember 1. t>ÉLIMI A ft Y A BORSZ A 0 N MMítfln a román támadásokat. CsaoatainH a Gsbrtil mugalra fall aiislalon u! ü wli. BUDAPEST, augusztus 31. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Keleti harctér: A Herkulesfürdőtöl keletre fekvő magaslatokon román támadásokat visszavertünk. A csíki hegyekben küzdő cs. és kir. csapatok a Csíkszeredától nyugatra fekvő magaslatokon lévő uj állásokba vonultak. Egyebekben a magyar harcvonalon a helyzetben lényeges változás nem állt be. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. BERLIN, augusztus 31. A nagy főhadiszállás jeleníti: A Balkán-harctéren jelentős esemény nem történt. LUDENDORFF, első főszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) BUDAPEST, augusztus 31. (Közli a minisziterelnöki sajtóosztály.) A délkeleti harctéren nincs nevezetesebb esemény. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. __W_Élénk tüzérségi harcok az orosz fronton BUDAPEST,augusztus 31. (Közli a iminiszterelnökii sajtóosztály.) Az orosz harcvonalon az ellenség tüzérsége számos helyen fokozott tevékenységet fejtett ki. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. BERLIN, augusztus 31. A nagy főhadiszállás jelenti: Rigától nyugatra a dünaburgi hídfőnél, a Stochodivben, Kövestől délkeletre, Lucktól délnyugatra és Bothmer gróf tábornok hadseregének egyes szakaszán élénk tüzérségi harcok folytak. A Kárpátokban a Kukul-hegy elfoglalásánál egy tiszt és egy százkilencvenkilenc főnyi legénység jutott fogságunkba. Az ellenség ellentámadásait itt visszavertük. A lucki és torczini katonai telepek ellen légi támadásokat intéztünk, amelyek alkalmával repülőink három ellenséges repülőgépet lelőttek. Egy negyediket augusztus 29-ikén Listopodynál (a Berezina mellett) tettünk harcképtelenné. LUDENDORFF, első főszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály./ Meghiúsult ellenséges vállalkozások nyugaton. BERLIN, augusztus 31. A nagy főhadiszállás jeleníti. Az Armentieres felett és alatt húzódó arcvonal-szakaszon az ellenség élénk tevékenységet fejtett ki. Heves tüzeléssel megkísérelt rajtaütések kapcsán előremenő felderítő osztagait visszautasították. Roclincourtnál (Arrastól északra) egy német járőr az angolok árkában több foglyot ejtett. A Somme mindkét oldalán a tűzharc továbbra is nagy hevességgel folyik. Utólagos jelentés szerint tegnap reggel Martinpuichtól délre elveszett az ellenséges állások felé előugró egyik árkunk. A Maas területén, Fleury mellett vívott kisebb kézigránátharcoktól eltekintve, nyugalom uralkodott. LUDENDORFF, első főszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.! Bulgária és Románia között megszakadt a diplomáciai viszony. — A román ügyvivő elhagyta Konstantinápolyt. — A bécsi román követ hazautazott. — BERLIN, augusztus 31. : A Wolff-ügynökség jeleníti: Az itteni bolgár követség Szófiából azt a hírt kapta, hogy a román követ tegnap este elkérte útlevelét, úgy, hogy ilyenképen román részről a diplomáciai összeköttetés Bulgária és Románia között tegnap este 6 és fél órától kezdve megszakadt. BECS, augusztus 31. A konstantinápolyi román ügyvivő már elutazott. BFXS, augusztus 31. Mavrocordato herceg, román követnek a Svájcon keresztül való elutazását engedélyezték. wnuai menekülők Orsova kiüríléséről. Budapest, augusztus 31. Egy orsovai menekülő beszéli, hogy az orsovai lakosság vasárnap hajnalban 4 órakor harangzúgásra ébredt fel. Nemsokára ágyúdörgést halottak. Csendőrök és katonák házról-házra jártak és felszólították a lakosságot, hogy meneküljön. Legtöbben, a Duna partjára mentek, ahol uszályhajókra szálltak fel és Zimonyba hajóztak. Egy másik menekült elbeszélte, hogy amikor a tojókkal megindultak Zimony felé, a román tüzérség az Alton hegységen keresztül tűz alá vette a várost. Orsován ekkor már nem tartózkodott polgári lakosság, mert aki csak tehette, idejében Zimonyba ment, ahonnan az ország belső részébe menekültek. 3 Bulgárda a végsőkig teljesíti kötelességét. — Nedkov főkonzul nyilatkozata. — Budapest, augusztus 31. Nedkov Tivadar, Bulgária budapesti főkonzula, a következőkben nyilatkozott Bulgária magatartására vonatkozólag: — Az új eseményekkel és eshetőségekkel szemben a szövetségesek ügye, általános érdeke szempontjából nem ajánlhatok jobbat, mint a kölcsönös bizalmat, nyugalmat és türelmet. Bízunk a szövetségesek és Bulgária erejében és kölcsönös, rendíthetlen hűségében. Tudatában feladatunk súlyának, szövetségeseinkkel egyetemben kötelességeinket a végsőkig teljesítjük életre és halálra, közös ,szövetséges érdekeinkért, a végső győzelemig. Bulgária várja a román hadüzenetet. Bécs, augusztus 31. A bolgár követségen a következő nyilatkozatot tették: — Annak a hírnek a megerősítésére, hogy a román kormány visszarendeli Szófiából követét, még nem érkezett ide, de a hír valószínűnek látszik és minden órában várható a diplomáciai viszony megszakítása Románia és Bulgária között. Ami most Románia és Bulgária közt végbemegy, az csupán formai kérdés. Bulgária nem akar hadat üzenni Romániának, várja, hogy Románia üzenjen hadat, mert különben fönnállna a casus foederis egy másik állammal, amellyel Románia megegyezést kötött. Bulgária nem kételkedik, hogy Románia osztozkodni fog Szerbia sorsában. A románok meg akarták támadni Bulgáriát. Bécs, augusztus 31. Ruszcsuknál a mi monitorjaink bombázták Giurgiut. A román ütegek oly ügyetlenül viszonozták a tüzelést, hogy több lövedék bolgár területre esett, úgy, hogy sokan meghaltak és megsebesültek. Kladovónál a románok ki akarták kényszeríteni a Dunán való átkelést, a bolgárok azonban visszakergették őket. Még mindig nem lehet tudni, hogy lesz-e hadüzenet Bulgária és Románia részéről. Illetékes helyen valószínűnek tartják, hogy hadüzenet nem lesz, de anélkül is beáll a hadiállapot Románia és Bulgária között. Bolgár félhivatalos a román hadüzenetről. Szófia, augusztus 31. Hétfőn reggel tudták meg itt, hogy Románia hadat üzent a monarchiának. Soha olyan nyugalommal nem fogadott még hadüzenetet a bolgár nép, mint ezt. A bolgár lapok csak a hivatalos jelentést közlik a román hadüzenetről, kivéve a félhivatalos Echo de Bulgariet, amely így ír: : Románia magatartása a háború kezdete óta kétszínű volt. Valahányszor a monarchia helyzete a harctéren kedvezőtlenre fordult, Romániában ennek mindig érezhető volt a hatása. A román játék jogosan háborította föl a monarchiában a közvéleményt, kiváltképen magyar részről. Csak az a meglepő, hogy a monarchia kormányzata annyi hideg-