Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-01 / 204. szám

Pánté­, 1916. szeptember 1. t>ÉLIMI A ft Y A BORSZ A 0 N MMítfln a román támadásokat. CsaoatainH a Gsbrtil mugalra fall aiislalon u! ü wli. BUDAPEST, augusztus 31. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Keleti harctér: A Herkulesfürdőtöl keletre fekvő magasla­tokon román támadásokat visszavertünk. A csíki hegyekben küzdő cs. és kir. csapatok a Csíkszeredától nyugatra fekvő magaslatokon lévő uj állásokba vonultak. Egyebekben a magyar harcvonalon a hely­zetben lényeges változás nem állt be. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. BERLIN, augusztus 31. A nagy főhadi­szállás jeleníti: A Balkán-harctéren jelentős esemény nem történt. LUDENDORFF, első főszállásm­ester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) BUDAPEST, augusztus 31. (Közli a minisziterelnöki sajtóosztály.) A délkeleti harctéren nincs nevezetesebb esemény. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. __W_Élénk tüzérségi harcok az orosz fronton BUDAPEST,­­augusztus 31. (Közli a iminisz­tereln­ökii sajtóosztály.) Az orosz harc­vonalon az ellenség tüzérsége számos he­lyen fokozott tevékenységet fejtett ki. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. BERLIN, augusztus 31. A nagy főhadi­szállás jelenti: Rigától nyugatra a dünaburgi hídfőnél, a Stochod­ivben, Kövestől délke­letre, Lucktól délnyugatra és Bothmer gróf tábornok hadseregének egyes szakaszán élénk tüzérségi harcok folytak. A Kárpátokban a Kukul-hegy elfoglalá­sánál egy tiszt és egy százkilencvenkilenc főnyi legénység jutott fogságunkba. Az el­lenség ellentámadásait itt visszavertük. A lucki és torczini katonai telepek ellen légi támadásokat intéztünk, amelyek alkalmával repülőink három ellenséges repülőgépet le­lőttek. Egy negyediket augusztus 29-ikén Listopodynál (a Berezina mellett) tettünk harcképtelenné. LUDENDORFF, első főszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály./ Meghiúsult ellenséges vállalkozások nyugaton. BERLIN, augusztus 31. A nagy főhadi­szállás jeleníti. Az Armentieres felett és alatt húzódó arcvonal-szakaszon az ellenség élénk tevékenységet fejtett ki. Heves tüzeléssel megkísérelt rajtaütések kapcsán előremenő felderítő osztagait visszautasították. Roclin­­courtnál (Arrastól északra) egy német járőr az angolok árkában több foglyot ejtett. A Somme mindkét oldalán a tűzharc továbbra is nagy hevességgel folyik. Utó­lagos jelentés szerint tegnap reggel Martin­­puichtól délre elveszett az ellenséges állá­sok felé előugró egyik árkunk. A Maas területén, Fleury mellett vívott kisebb kézigránátharcoktól eltekintve, nyu­galom uralkodott. LUDENDORFF, első főszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.! Bulgária és Románia között megszakadt a diplomáciai viszony. — A román ügyvivő elhagyta Konstantinápolyt. — A bécsi román követ haza­utazott. — BERLIN, augusztus 31. : A Wolff-ügy­nökség jeleníti: Az itteni bolgár követség Szófiából azt a hírt kapta, hogy a román követ tegnap este elkérte útlevelét, úgy, hogy ilyenképen román részről a diplomá­ciai összeköttetés Bulgária és Románia kö­zött tegnap este 6 és fél órától kezdve meg­szakadt. BECS, augusztus 31. A konstantinápolyi román ügyvivő már elutazott. BFXS, augusztus 31. Mavrocordato herceg, román követnek a Svájcon keresz­tül való elutazását engedélyezték. ­wnuai menekülők­­ Orsova kiüríléséről. Budapest, augusztus 31. Egy orsovai menekülő beszéli, hogy az orsovai lakosság vasárnap hajnalban 4 órakor harangzúgásra ébredt fel. Nemsokára ágyúdörgést halottak. Csendőrök és katonák házról-házra jártak és fel­szólították­­ a lakosságot, hogy menekül­jön. Legtöbben, a Duna partjára mentek, ahol uszályhaj­ókra szálltak fel és Zimonyba ha­józtak.­­­­ Egy másik menekült elbeszélte, hogy amikor a tojókkal megindultak Zimony felé, a román tüzérség az Alton hegységen ke­resztül tűz alá­ vette a várost. Orsován ekkor már nem tartózkodott polgári lakosság, mert aki csak­­ tehette, idejében Zimonyba ment, ahonnan az ország belső részébe me­nekültek. 3 Bulgárda a végsőkig teljesíti kötelességét. — Nedkov főkonzul nyilatkozata. — Budapest, augusztus 31. Nedkov Tiva­dar, Bulgária budapesti főkonzula, a követ­kezőkben nyilatkozott Bulgária magatartá­sára vonatkozólag: — Az új eseményekkel és eshetőségek­kel szemben a szövetségesek ügye, általá­nos érdeke szempontjából nem ajánlhatok jobbat, mint a kölcsönös bizalmat, nyugal­mat és türelmet. Bízunk a szövetségesek és Bulgária erejében és kölcsönös, rendíthetlen hűségében. Tudatában feladatunk súlyának, szövetségeseinkkel egyetemben kötelessé­geinket a végsőkig teljesítjü­k életre és halál­ra, közös ,szövetséges­ érdekeinkért, a végső győzelemig. Bulgária várja a román hadüzenetet. Bécs, augusztus 31. A bolgár követsé­gen a következő nyilatkozatot tették: — Annak­­ a hírnek a megerősítésére, hogy a román kormány visszarendeli Szófiá­ból követét, még nem érkezett ide, de a hír valószínűnek látszik és minden órában vár­ható a diplomáciai viszony megszakítása Románia és Bulgária között. Ami most Ro­mánia és Bulgária közt végbemegy, az csu­pán formai kérdés. Bulgária nem akar hadat üzenni Romániának, várja, hogy Románia üzenjen hadat, mert különben fönnállna a casus foederis egy másik állammal, amel­­lyel Románia megegyezést kötött. Bulgária nem kételkedik, hogy Románia osztozkodni fog Szerbia sorsában. A románok meg akarták támadni Bulgáriát. Bécs, augusztus 31. Ruszcsuknál a mi monitorjaink bombázták Giurgiut. A román ütegek oly ügyetlenül viszonozták a tüzelést, hogy több lövedék bolgár területre esett, úgy, hogy sokan meghaltak és megsebesül­tek. Kladovónál a románok ki akarták­­ kény­szeríteni a Dunán való átkelést, a bolgárok azonban visszakergették őket. Még mindig nem lehet tudni, hogy lesz-e hadüzenet Bul­gária és Románia részéről. Illetékes helyen valószínűnek tartják, hogy hadüzenet nem lesz, de anélkül is beáll a hadiállapot Romá­nia és Bulgária között. Bolgár félhivatalos a román hadüzenetről. Szófia, augusztus 31. Hétfőn reggel tud­ták meg itt, hogy Románia hadat üzent a monarchiának. Soha olyan nyugalommal nem fogadott még hadüzenetet a bolgár nép, mint ezt. A bolgár­ lapok­­ csak a hivatalos je­lentést közlik a román hadüzenetről, kivéve a félhivatalos Echo de Bulgariet, amely így ír: : Románia magatartása a háború kezdete óta kétszínű volt. Valahányszor a monarchia helyzete a harctéren kedvezőtlenre fordult, Romániában ennek mindig érezhető volt a hatása. A román játék jogosan háborította föl a monarchiában a közvéleményt, kivált­képen magyar részről. Csak az a meglepő, hogy a monarchia kormányzata annyi hideg-

Next