Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)
1917-02-01 / 25. szám
3 MLMáö?A&ö&82)(J 1 Szeged, 1917. február 1. Séta a rakparton. A Lloyd kereskedelmi bizottságának legutóbb tartott üléséről részletes tudósítást talált az olvasó ezeken a hasábokon. A tanácskozás során tudvalevőleg sok életrevaló idea merült fel és sok panasz hangzott el. Ezek a panaszok hatalmas sugárkévével világítanak rá azokra az okokra, amelyek csenevész-növésyre kárhoztatják Szegeden a kereskedelmet és mindennél nagyobb értékű adatokat szolgáltatnak a Lloyd vezetőinek arra, hogy milyen irányban vezessék Szegednek ezt a legnagyobb és legelőkelőbb kereskedelmi testületét. A sok közül ez alkalommal csak az egyik, talán a legjellemzőbb esetre hívjuk fel a figyelmet. A Tiszán érkező árukat a hajókból a szabad ég alá kell kifuvarozni. Emiatt nagyon gyakran éri érzékeny károsodás a kereskedőket. Ha napokon át esik az eső, akkor a kirakodást nem lehet megkezdeni. Ha pedig reggeli szép időben megkezdték a kirakodást és estére esni kezd, akkor esetleg — ha az időjárás szeszélyének úgy tetszik — napokon át ázhatnak a kiffuvarozott áruk. Érthető, ha a kereskedők a Dunagőzhajózási Társaságnál valamivel figyelmesebb, különösen kereskedelmibb eljárást sürgettek és követelték tőle, hogy az áruk számára tetőzetet építsen. A társaságban meg is volt erre a hajlandóság, beadta az építési engedélyért a kérelmet a városhoz, amely — a jelek szerint a mérnökség közismert bölcsessége alapján — nem engedte meg a kérdéses építkezést a rakparton, ahol a kereskedők árui még mindig ázhatnak. A legjogosultabb elfogultságra sem kívánunk példával szolgálni. Megengedjük, hogy a hatóságnak a kérelem elutasítására alapos oka volt. De állítjuk, hogy az a közigazgatás, amelynek állandó érintkezése van az élettel, semmiféle ok alapján sem teszi levéltárba az ilyen ügy aktáit, hanem addig tárgyal, addig keresgél a megoldás módozatai között, amíg kiküszöbölnie sikerül minden olyan alapos okot, amely az elutasító határozat megszövegezésére késztetné. Sajnos, nem így történt. Hogy a jövőben így történjen, arról tenni kell. Ezen fordul meg a város jövője. "Ha a városháza továbbra is aktagyártó nagyüzem marad és munkásságánnak eredményességét ezután is az ügydarabok száma szerint ítélheti meg, akkor le kell mondanunk arról, hogy belátható időn belül megszerezzük Szegednek mindazt, aminek alapján naggyá fejlődhetik. Nem az akták száma, hanem elintézésüknek a módja a fontos. És a nagy alkotások közismert hosszú sora mellett — amint az itt elmondott példa is bizonyítja — a kisebb munkák egész tömegével vagyunk adósai az életnek. Ezeknek a tartozásoknak lerovása után teremtettünk csak annyira rendezett viszonyokat, hogy eredményt várhatunk azoktól a nagy alkotásoktól, amelynek célja Szegednek kereskedelmi és ipari centrummá való kiépítése. Véletlen játéka a sorsnak, hogy a Lloyd kereskedelmi bizottságának ugyanazon ülésén került szóba: a téli kikötő és a tiszaparti kirakodó ügye. Ne álmodozzék nagy és fejlődő kereskedelemről az a város, amely a legkezdetlegesebb feltételeit sem teremtette meg annak, hogy a kereskedelem is otthon és fejlődésképesen érezhesse magát. A Lloyd kereskedelmi bizottságára nagy feladatok várnak, ha a munkásságban annyira kitartó, akadályt nem ismerő és tevékeny lesz, mint amilyen komolynak, alaposnak és hozzáértőnek mutatkozott iránya megválasztásában. Majd rámutatnak ebben a bizottságban a kereskedők arra, hogy hol fáj. Majd megjelölik a nagy-nagy réseket, amelyek kereskedelmi életünk talapzatán tátonganak. A bizottság pedig élén kitűnő és tevékeny elnökével, majd módot talál arra, hogy a kereskedelem sérelmei és megerősödésének útjáról az akadályok eltávolíttassanak. Abból, ami ebben a testületben eddig történt, vérmes remények keltése nélkül szőrjük ezeket a nekünk kedves következtetéseket. Nem gondoljuk, hogy csalódni fogunk. Ez a kezdeményezés és ez a munkakereskedők kezében van a legjobb helyen. Gyönge tétovázás, gyáva visszariadás vagy bűnös visszaesés nélkül a megkezdett munkának erősödnie, nemesednie, finomulnia és teremtenie kell. Épüljön Szegeden téli kikötő, szabályoztassék a Maros, de épüljön tiszai parti kirakodó és olyan kövezet is, amelyen egy mázsa fuvarral nem rázódik tönkre a legerősebb szekér. * aensidsss.Baa. aeae.......................................* Német csapatok győzelme az Aa keleti partján. Rohammal elfoglaltak egy orosz erdőállást. Kilencszáznál több foglyot ejtettek és 15 géppuskát zsákmányoltak. — Átmeneti orosz siker Valeputnánál. BUDAPEST, január 31. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Mackensen vezértábornagy hadcsoportja: A Szererh torkolata közelében török csapatok visszavertek erős orosz felderítő osztagokat. József főherceg vezérezredes harc vol"a: A Mesfci Canesci-szakaszon az oroszok újra megkezdték támadásaikat. Két rohamukat teljesen visszavertük, a harmadiknál a vaieputnai országúttól délre elvesztettünk egy támaszpontot. Lipót bajor herceg vezértábornagy arcvonala: A Pripjától délre nincs különös esemény. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. tábornagy arcvonala: Az Aa keleti partján csapataitok rohammal elfoglaltak egy orosz srdőállást és abban több ellentámadást visszavertek; 14 tisztet és több mint 900 főnyi legénységet elfogtunk, 15 géppuskát zsákmányoltunk. József főherceg vezérezredes harcvonala: Az oroszok heves tüzelés után a vailieputnai országuttól délre fekvő ácsainkat többször megtámadták. Két erős támadás meghiúsult, a harmadik rohamnál sikerült egy orosz osztagnak egyik támaszpontunkba benyomulnia. Mackensen vezértábornagy hadcsoportja: A Duna közelében erős ellenséges osztagok előrenyomultak, török előőrsök visszaverték őket. LUDENDORFF, első főszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) BERLIN, szállás jelenti: január 31. A nagy főhadi- Lipót bajor herceg vezér Visszavert francia támadás. BERLIN, január 31. A nagy főhadiszállás jelenti: Erős fagy és havazások kor Sáílották a harci tevékenységet. * A fothangiai határ mentén, Leintreynnél déltől kezdve erős volt a tüzérségi harc. Este a franciák megtámadták állásaink egy részét, visszavertük őket. LUDENDORFF, első főszállás mester,, (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Az olasz fronton nincs esemény. BUDAPEST, január 31. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Az olasz harctéren a helyzet változatlan. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Olasz foglyokat ejtettünk a macedón harcvonalon. BERLIN, január 31. A nagy főhadiszállás jelenti: Macedón arcvonal. A Cserna hajlásban felderítölnek egy portyázásról több olasz fogollyal tértek vissza. LUDENDORFF, első főszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) BUDAPEST, január 31. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Délkeleti harctér: A helyzet változatlan. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Czernin nyilatkozata békefeltételeinkről. Bécs, január 31. Gróf Czernin Ottokár külügyminiszter fogadta az Associated Press tudósítóját, akinek kijelentette, érthetetlen az amerikai lapoknak az az állítása, hogy ellenségeink ismertették békefeltételeiket, mi pedig nem, holott általánosságban mi épen úgy közöltük békefeltételeinket, mint ellenségeink. Az antant Németországot területileg amputálni, a monarchiát szétdarabolni, Bulgáriát megcsonkítani, Törökországot pedig megsemmisíteni akarja. Mi azzal a kijelentéssel, hogy nem hódító, hanem védelmi háborút folytatunk, oly pontosan megszabtuk békefeltételeinket, akárcsak az antant a magáét. A jövő meg fogja mutatni,hogy minket megsemmisíteni nem lehet. Ha ellenségeink is tudatára ébrednek majd ennek a ténynek, a béke eszméje akkor fog reális alapot ölteni.