Délmagyarország, 1917. február (6. évfolyam, 25-49. szám)
1917-02-01 / 25. szám
*d, 1&17. fabrüér 2. r^píSfW!? LEGÚJABB. GENF: A francia tengerészeti miniszter közli, hogy az Admagon 5560 tonnás francia csapatszállító hajót, amelyet az Arc nevű torpedózuzó kisért, január 25-én egy ellenséges búvárhajó megtorpedózta. A hajó 10 perc alatt elsülyedt, 809 embert megmentettek, s ROTTERDAM: A londoni admiralitás közli. Megállapítást nyert, hogy a Laurentia segédcirkáló aknán pusztult el. BERLIN: A Wolff-ügynökség jelenti: A német kormány az amerikai spanyol nagykövetek utján jegyzéket intézett az angol és francia kormányokhoz a kórházhajókkal való visszaélések ügyében. A jegyzék kifejti, hogy Franciaország és Anglia hosszú idő óta a kórházhajókat a genfi egyezmény megszegésével csapat- és muri icószállításra használja fel és hogy Anglia aránytalanul nagyszámú hajót jelentett be kórházhajónak és azonkívül folyton megváltoztatta a bejelentéseket. Megállapítottuk, — folytatja a jegyzék — hogy Marseilles-ben a Le France kórházhajót egy éjszaka munícióval rakták meg. A La Manche-csatornában a kórházhajókon való csapatszállítások valóságos szokássá váltak. A német kormány nem" tűrheti, hogy a főharctérre tovább is a Vöröskereszt jelvénye alatt szállítsanak csapatokat és muníciót és kijelenti, hogy ezentúl nem fog ellenséges kórházhajót tűrni a Flamborough —‘Terseikig—Quesam és Lahdsend vonalak közti tengerrészen. Az ellenséges kórházhajók számára Franciaország nyugati és déli részéről nyugat felé az irt szabadon áll. Minden következménnyel számolunk. BÉCS, január 31. A bécsi és külföldi sajtó képviselői ma este — meghívásra — megjelentek a külügyminisztériumban. A sajtó képviselői előtt ismertették a központi hatalmak jegyzékét és magyarázattal kísérték azt. E szerint a központi hatalmak a háborúnak most már erélyesen végét akarják vetni. Ez a szándék békésebb formák között nem sikerült, most tehát erélyes eszközökkel igyekeznek odahatni, hogy a becsületes szándék megvalósulhasson. Bár tudjuk azt, hogy a szigorított blokád a semlegesekre nézve is károsodást jelent, kénytelenek ezt a lépést megtenni, miután nincs más út. Felajánlták a békét, nem fogadták el, most tehát célravezető erélyesebb intézkedésekre kerül a sor. Minden ebből származható következményt meggondoltunk és azzal számoltunk. * m !BBBBHSSaaaEiBíSSfflHÍSBeiS0B0SBPiiafflaa0^S |-izzótestek és üveghengerek Invert és Auerégőkig legjobb minőségben FONYO SOMA, világítási vállalatnál, Kölesei utca 4. Telefon 165 mLMAGYARORaGÁÖ Szegeden sem referálják a kereskedők üzleteit és raktárait (Saját tudósítónktól.) A közélelmezési tanács, amely kinevezése után hétfőn tartotta első ülését, a tárgyalások során azt az eszmét vetette tudvalevőleg felszínire, hogy a közélleleimezés érdekében tanácsos volna, ha a kereskedők raktárait és üzleteit a város rekvirálná és így átvéve az árukat, az üzleti könyvek szerint való beszerzési áron és tíz százaléknál nem magasabb Iliászom mellett bizza meg a tulajdonosokat a kiárusítással.A terv érthető érdeklődést keltett a közönség és megdöbbenést a kereskedők körében, mert ebből a szándékból azt láthatták, hogy Szegeden megszűnne minden kereskedelmi tevékenység ugyanakkor, amikor az ország minden más városában továbbra is fennáll ama, amiből a kereskedők érdekeinek indokolatlan sérelme mellett a közönségnek is nagy kára származnék. Ez pedig nem lehet cél, mert ily körülmények között egzisztenciák mennének tönkre, sőt előállna a hiány a közélelmezéshez szükséges árucikkekben is, amelyek beszerzését nehéz munka és fáradságos utánjárás mellett tudvalevőleg kisebb-nagyobb arányokban a kereskedők végezték és eddig még eredményesen. Noha nyilvánvaló, hogy az akarat még nem annyi, mint a tett, hogy a tárgyalások során fölvetődött eszmék nem mind kerülnek megvalósításra, a közönség megnyugtatása érdekében szükségesnek tartottuk megkérdezni a szegedi közélelmezés vezetőjét, Balogh Károly városi tanácsnokot, hogy mint is gondolja ő a közélelmezési tanács első ülésén elhangzott vélemény keresztülvitelét, van-e arra lehetőség és mód, hogy a közélelmezési hivatal részére a kereskedők raktárait és üzleteit rekvirálni lehessen?A tanácsnok úr a következőkben volt szíves nyilatkozni a kérdésben: “ A 42007/915. m. e. rendelet értelmében az eladásnak módját és feltételeit a hatóság állapíthatja meg. Az Országos Közélelmezési Hivatal 10/917. számú rendelete a polgármesterinek megadja a jogot arra, hogy egyes élelmi cikkeket rekvirálhat és a közellátás céljaira fordíthat. Természetesen csal [UNK] ha£!ti»saí9K £ 3tt £ g23KeadaK^gflsi3sBaEBas;9a £;a[g £ a33&afir;s3fiB;gBiE £ £ 3 motort, vagyis fölösleges árukat. Addig, míg országosan el nem rendelik kereskedők riklámmaik és üzleteinek a közélelmezés céljára való rekvirálását, nem lehet szó arról, hogy speciálisan itt ilynemű rekvirálás megtörténhessék. Államot mi nem csinálhatunk az államban és a mi hatáskörűiHTTi-in terjedhet túl azon, ami más városok hatóságainak a hatásköre. Én szigorúan tartom magam a rendeletekhez és csak a rendeletek alapján biztosított jogokkal élek. — Nem akarhatja azt senki komolyan, hogy a kereskedők vazallussá legyenek a közélelmezésnek. Amíg a kereskedők úgy dolgoznak, hogy működésüikkel a közönség érdekit szolgálják, nincs és nem is lehet ok különleges intézkedésekre. Ismétlem, hogy csak halmozott, más szóval fölösleges árat rekviválunk a közélelmezés céljaira, mert az a törekvésünk, hogy gátat vessünk minden olyankísérletnek, ami az egyes élelmi cikkeknek a közfogyasztásból való elvonását célozza, pusztán spekulatív alapon. Ami fölösleg van, az a közélelmezés javára kell, hogy szolgáljon és ezt tartva szem előtt, minden esetben, ha tudomásomra jut, hogy bárki is halmozott áruval rendelkezik, a rendelet értelmében a rekvirálást felrendelem. Mert nem a magánérdek a fontos, hanem a köz érdeke és ennek az érdeknek a megóvása céljából minden tőlem telhetőt elkövetek a különböző rendeletek és utasítások alapján. * Azt hisszük, hogy a közélelmezési hi vívta! vezetőjének nyilatkozata teljesen alkalmas arra, hogy a közönséget és a város kereskedői köreit megnyugtassa, mert a nyilatkozatiból világosan kitűnik, hogy nincs arra sem lehetőség, sem mód, hogy a kereskedők raktárait és üzleteit, ha azok halmozott cikkekkel nem rendelkeznek, a közélelmezés céljaira — speciálisan Szegeden — rekvirálni lehhessen. Az ellen pedig, hogy a visszaéléseket üldözzék, még a korrekt kereskedőnek sem lehet kifogása, a közönségnek pedig érdeke és a hatóságnak kötelessége. Elkészült az antant „nagyszabásu“ haditerve Berűn, január 31. A Nationalzeitungnak jelentik: Bugnov tábornok, a belga hadsereg főparancsnoka fogadta a Novoje Vreimja haditudósítóját a nyugati harctéren és a következőket mondotta neki: — A belga hadseregnek jelentékeny része lesz az idei offenzívában. A nagyszabású haditerv már teljesen elkészült és legkisebb részleteiben is megbeszélés tárgya volt. Az idei összeütközés a nyugati harctéren olyan harcokat fog provokálni, aminőket még egyetlen háború sem látott. A belga hadsereg teljesen felkészült a nagy döntésre. Az újjászervezés véget ért, újoncokkal kitöltöttük a nagyobb réseket, újraképeztük a tisztikart és a belga hadsereg ágyúkkal, lőszerrel bőven el van látva. A tábornok hangsúlyozta, hogy az antant minden rendelkezésre álló tartalékát harcba fogja vetni. Ilyesformán félő, — folytatta — hogy Belgium ismét nagyarányú hadszíntérré lesz, de a belgáknak ezt nyugodtan, el kell viselniük. A tengeren is döntésre kerül az idén a sor. „Előjátékok“ a francia fronton Genf, január 31. A Havas-ügynökség jelenti: A német hivatalos jelentések a német hadállások ellen legutóbb intézett támadásokat úgy tüntetik fel, mintha fontos offenzíva lett volna, amely kudarcot vallott. Ez túlzás, mert ezeknek a támadásoknak csupán felderítő céljuk volt. Ki akartuk puhatolni az ellenség erejét, csoportosítását, parancsnokságának székhelyét és egyúttal nyugtalanítani akartuk a csapatokat. Támadásaink tehát csupán előjátékai a jövendő hadműveleteknek.