Délmagyarország, 1917. március (6. évfolyam, 50-78. szám)

1917-03-01 / 50. szám

Szeged, 1917. március 1. Heves jelenetek az amerikai szenátusban, Bern, február 28. A Petit Parisian wa­shingtoni tudósítója jelenti kábeltávirattal, hogy a szenátus vitája eddig ismeretlen hő­fokra emelkedett. A demokraták a szombati ülésen kétségbe vonták azoknak az indító okoknak az őszinteségét, amely a­­ köztár­saságiakat obstrukcióra késztette. Kitetszik ebből, milyen nagy­­ fokra emelkedett a két kamarában a szenvedelem. Lodge szenátor azzal a nyilatkozatával, amelyben kimondta, hogy az elnök az egész kongresszust maga mögött találja, ha cse­­­lekedni fog, de elveszti a bizalmát, h­a nem cselekszik: világosan kifejtette a republiká­nus párt álláspontját, de egyszersmind föl­szabadította a szenvedelmeket is. Az izga­tottság a paroxizmusig fokozódott, amikor Lodge szenátornak Wilson ellen mondott támadó beszéde után Fall republikánus sze­nátor fölolvasta azt a javaslatot, amely az elnököt meghatalmazza az Unió hadierejé­nek az amerikai élet és amerikai vagyon védelmére való felhasználására. Genf, február 28. A Newyork Herald párisi kiadása szerint a szenátus legutolsó ülésén Washingtonban nagyon heves és vi­haros jelenetek folytak le, míg Lodge szená­tor kijelentette, hogy a köztársaságiak nem támogatják tovább Wilsont, ha az elnök nem szánja el magát­­ az erélyes cselekvésre, a demokraták olyan indítványokat nyújtottak be, amelyek minden, Európába való élelmi­szerkivitelnek az eltiltását követelték. Eze­ket az indítványokat heves vita után elve­tették. Agitáció Oroszországban a háború befejezéséért, Berlin, február 28. A Russkoje Znamije, a legszélsőbb reakció lapja megállapítja, hogy Oroszországban tulajdonképpen már csak a hadseregszállítókat és a bürokráciát érdekli a további háború, ellenben a liberá­lisok és a mérsékeltebb pártok is élénk agi­­tációt fejtenek ki a­­ háborúnak lehető leg­gyorsabb befejezése iránt, mert folytatása csak nyomorúságot okoz. Az orosz munkások nem dolgoznak. Stockholm, február 28. Az orosz lapok szerint a munkások hadiipari bizottság mun­kás-képviselőinek letartóztatása miatt való tiltakozásul passzív rezisztenciát határoztak el és pedig olyanformán, hogy a gyárakban mindennap egy sereg munkás nem jelenik meg.­ ­ Pétervárott kihirdették az ostromállapotot. Stockholm, február 28. A Stockholms ridningen értesülése szerint ma, a duma megnyitása napján Pétervárott kihirdették az ostromállapotot. Chabalov tábornok, Pé­ten ár katonai parancsnoka, felhívást bocsá­tott ki, melyben közölte, hogy a tüntetések megakadályozása végett kihirdeti az ostrom­állapotot és értesíti a lakosságot, hogy min­den zavargást, vagy a hatóságokkal való szembehelyezkedést azonnal fegyveres erő­vel fognak megtorolni. i DÉL MAGYARORSZÁG 3 Viharos ülés a gázban. — Gróf Tisza István nagy beszéde. — Vita a nemzetiségi kérdésről. — (Budai E­sti tudósítónk t&efonjelesttése.) A képviselőház szerdai ülését délután ne­gyed négykor nyitotta meg Szász Károly ül­ésnak. Az elnöki előterjesztések után foly­tatták a miniszterelnöki jelentés tárgyalását. Sigiescu József volt az első felszólaló, aki a nemzetiségi kérdéssel foglalkozik. A na­pokban szó volt egy mérsékelt nemzetiségi párt alakításáról. Az ilyen gondolat politi­kai abszurdum. Se célja, sem értelme nin­csen. A románság helyezkedjék el a meg­levő pártok keretein belül. Most egy új vér­szerződés jött létre egyenjogosítás és köl­csönös megértés alapján. A háború igazolta a magyar pártok között elhelyezkedett ro­mánok politikáját, amely igyekezett az állam nemzeti jellegének megóvása mellett, az itt lakó románság jogos érdekeit a magyar nemzet céljaival összhangzásba hozni. Foglalkozik Schmiedt Károly legutóbbi beszédével. A visszatérő románok ügyét meg kell vizsgálni és a bűnösöket halállal kell büntetni. Rátér ezután arra, hogy 20.000 dezentorról van szó. Sajnálja, ha ez igaz. De dezentorok a háború alatt mindig voltak. Helyteleníti, hogy hazafiassági rendfokoza­tokat létesítenek nemzetiségek között. A ro­mánok minden esetre jobb fokozatba jutnak, mint a szászok. A kormány sújtson le a­­ hazaárulókra, de védje meg a tisztességes románságot. (Helyeslés.) (A miniszterelnök beszéde.) Gróf Tisza István miniszterelnök azt hiszi, hogy pártkülönbség nélkül örömmel tölt el mindenkit az a hazafias nyilatkozat, amely itt elhangzott. A nyilatkozat precizi­tása kelthet különös örömet és azt hiszi, hogy a románok a magyar hazában nem­csak jogi, hanem testvéri érzületet is keres­nek. Akkor minden pártalakítási szándékot félretéve egyszerűen fogadják el a magyar tételes törvényt, a magyar alkotmányt és helyezkedjenek el a meglevő pártok keretei között. Sajnálja, hogy Sigiescu a románságot és szászságot szembeállította. A mai időben fontos, hogy teljes harmóniában, első­sor­ban a győzelemért küzdjünk. Foglalkozik Sc­hmiedt minapi beszédének ama részével, hogy vájjon kellő előkészületek után fel le­hetett volna-e tartóztatni az oláhokat. A be­tört hadseregnek 4—5 hét kellett ahhoz, hogy 70—80 kilométerre benyomuljon. Vi­szont ennyi idő kellett nekünk a kellő had­erő összegyűjtésére. Augusztus végén kezd­tük ezt meg és szeptemberben jutottunk abba a helyzetbe, hogy megkezdjük a románok kiverését. Nemcsak a székelyeik, hanem a hazai románajkú nemzetiségűek is kérték, hogy vigyék őket az oláhok ellen. Sajnos megtörtént, hogy egyesek érintkezést keres­tek az ellenséggel. Ezek névsorát igyekez­tünk összeállítani és minden esetben lelki­ismeretesen megállapítani a tényállást. Sú­lyos hiba lenne a büntetleneket sújtani, de hasonló hiba lenne a bűnösöket büntetlenül hagyni. Sajnos le kell vonni a konzekvenciát az erdélyi román intelligenciáról; nem ta­láltuk ezt az elemet olyan megbízhatónak, mint ahogyan várható volt. A megtorlás módjával nem kell élni, mint ezt a túloldalon kívánják, hanem a hazai románság érzelmi világát közelebb kell hozni a mienkhez és biztosítani kell az­ állam hatékony befolyását. Véleménykülönbség lehet közte és a baloldal között, de a fő szempontra nézve magyar és magyar ember között nincs különbség. Tiltakozik Andrássy minapi beszédében kifejezésre juttatott azon feltevés ellen, mintha a kormány a nemzet nagy kérdései­nek bármelyikénél pártpolitikai szempontok­tól vezettetné magát. A horvát kérdésben a legrosszabb szolgálatot az az irány tette, a­mely a horvát-szerb koalíciót hatalomra en­gedte jutni. A Romániába való betörés ügyében Pal­­lavicini uraságoktól levetett valótlanságok­kal állott elő. Gróf Majláth püspök is könnyű hittel beszélt 8000 gyermek pusztulásáról, a­mikor csak pár gyermek halt el. Az össze­férhetetlenségi kérdésben az álláspontja a legszigorúbb mindenkivel szemben. A központokat a háború után nem tart­ja fent, a kényszer-rendszabályokból csak annyit, amennyi okvetlen szükséges. Kije­lenti, hogy sem a Haditermény, sem más társaság jövedelméből pártcélokra egy fillér se jut. A jövő aratásig el vagyunk látva, készleteink elegendők,­ bizonyos azonban, hogy addig önmegtartóztatás és a közönség fegyelmezettsége szükséges. Az ipari trnnk­­szimálásnál vigyázni kell, mert egyes cik­kek termelése s behozatala egyszerűen meg­szűnik,, Szterényi beszéde arra alkalmas, hogy Ausztriában és Németországban úgynevezett magyar bőséget higyjenek, holott nálunk bőség nincs, mégis Ausztria és Németország­gal szemben megtesszük kötelességünket. A belpolitikai kérdésekben nem ért egyet An­drássy­val. Ha Andrássy parlamenti békét akar, miért tört ellene. A­­ koncentrációs po­litikának nem híve. Tiltakozik az ellen, hogy az osztrák kormányalakulást úgy hirdették, mint a magyarellenes erők egyesítését. Híve a demokratikus politikának. Földet és eg­zisztenciát, boldogulást kell adni a népnek. Jogokat is, de amíg a jogok előfeltételei nincsenek meg, könnyelműség lenne jogokat adni. (Helyeslés a jobboldalon.) (Kitör a vihar.) Örgről Pallavicinú­ György személyes kérdésben szólal fel. Kijelenti, hogy amióta a fronton van, lemondott minden tantiémjé­­ről a hadbavonult tisztviselők családjainak a javára. Hajlandó minden ilyen jövedelmét ezrede rokkantjainak felajánlani, ha a mun­kapártban követik példáját. Második prepo­zícióként hajlandó lemondani minden olyan viszonyról, amely közte és a Hitelbank közt van, ha a miniszterelnök szintén lemond minden olyan viszonyról, amely közte és a Hitelbank között van. Gróf Tisza István Palavicini célzását illetőleg kijelenti, hogy birtokának nagy ré­szét egy kender- és lenipari társaság vette át, amely összeköttetésben áll a Hitelbank­kal. Ha erre akart Palavicini utalni, az oly ízléstelenség, amellyel nem kíván foglalkozni Erre a kijelentésre a baloldalon óriási

Next