Délmagyarország, 1917. június (6. évfolyam, 128-151. szám)

1917-06-01 / 128. szám

LEGÚJABB. PÉTERVÁR (Hivatalos jelentés): A frontról kiküldött tisztek általános kong­resszusa egy határozatot fogadott el, amely az ideiglenes kormánynak a tartós békére és a népek testvériesülésére irányuló törek­véseit üdvözli és kijelenti, hogy ennek el­érésére az egyedüli eszköz a hadsereg har­ci kedvének erőteljes helyreállításában és az offenzíva azonnali megkezdésében rejlik. STOCKHOLM: A Novaja Vremja írja: Az orosz kormány a szerb kormánynak egy hozzá intézett kérdésére a következő­ket válaszolta: Egy Nagyszerbia alakítását a saját szempontjából sem tartaná kívána­tosnak és ilyen hadicélokat semmi esetre sem fog támogatni. BERN: Az angol élelmezési államtitkár egy legutóbbi beszédében kijelentette, hogy Anglia az utóbbi időben valamivel kevesebb hajót veszített. A helyzet nyugtalanító, de talán mégsem kétségbeejtő. BERLIN: A Wolff-ügynökség jelenti 31 -üikén este. Nagyobb harci esemény nem történt. PÉTERVÁR: Az ideiglenes kormány Finnország által támasztott követelésekről folytat tárgyalásokat. E követelések egyik legfőbb pontja, hogy Finnország önkor­mányzatát nemzetközi úton garantálják. STOCKHOLM: A Rjecs jelenti, hogy a tisztek kongresszusán Miljukov kijelen­tette, hogy a szövetségesek most lépésről­­lépésre üldözik az ellenséget. A forradalom­nak be­ kell igazolni, hogy az orosz nép nem gyengült meg. Ami pedig a szövetségi szerződések revíziójának kérdés­ét illeti, ennek is eljön talán az ideje, de a mostani pillanat erre nem alkalmas. BERLIN: A skagerraki tengeri csata évfordulója alkalmából Vilmos császár az egész tengeri haderő azóta is eredményes teljesítményeinek elismerésével egy ennek­­ megfelelő parancsot intézett Scheer tenger­nagyhoz és a flottaállomány tagjainak nagy számú kitüntetést adományozott. PÉTERVÁR (Hivatalos): A munká­s­­­tanács közti: A munkástanács nagybizott­­ságia által nemzetközi értekezlet összehívá­sára kiküldött bizottság, amely első ízben május 28-ikán ült össze, a tanácskozás szín­helyéül Stockholmot választotttá az esetben, ha ez ellen ellenvetés nem történik. A bi­zottság a tanácskozások időpontjául június 15-ikétől 30-ikáig terjedő időt javasolja, fentartva ha ehhez a hollandi és berni bi­zottság is hozzájárul. s­z­e­r­k­es­ztőség. ELŐFIZETÉSI­ ÁRA. K­i­a­d­ó­h­i­v­a­t­a­l: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. félévre*?? l­- K. egyhónpr­a 7­.40 K. SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. Egyes az&m Ara­to mier. A kiadóhivatal telefonja : 81. Szeged, 1917,________________VI. évfolyam, 128. szám._______________Péntek, junius 1. i­m­ma­ssim a stockholmi békekonferencián. — Henderson bejelentette az angol szocialisták részvételét is. — A stockholmi nemzetközi konferencia sikerébe vetett bizalom napról-napra nö­vekszik. Amikor a konferencia eszméjét fölvetették, még nem lehetett számítani ar­ra, hogy az angol és francia szocialisták kiküldöttei részt vesznek a konferencián, a­melynek tudvalevőleg az a célja, hogy az összes hadviselő államokat az annekszió­­ és hadikárpótlás nélkül való békének meg­nyerje. Azóta a helyzet javult, aminek több oka van. A demokratikus Oroszország ál­lásfoglalása elől nem zárkózhattak el a ré­gebbi ridegséggel szövetségesei sem. E­mellett a bulvárhajó-harc sikere, a nyugati offenzíva kudarca is megérlelték az angol és francia szocialistákban a jobb belátást. A nemzetközi szervezet ereje is hatékonyan közreműködött abban, hogy a stockholmi konferencián minden hadviselő államm szo­cialista pártja képviseltesse magát. A stockholmi konferencián részt vesz­nek a magyarországi szociáldemokrata párt kiküldöttei is. Az előzetes tanácskozások során a kiküldöttek kifejtik álláspontjukat, aminek az a célja, hogy, a konferencia meg­nyitásáig egységes program­ban állapodja­nak meg a békekötést érintő kérdésekben. A magyar szocialisták szintén az annekszió és a hadikárpótlás nélkül való békét jelöl­ték meg a békekötés alapjául és kifejtették, Bécs, május 31. A magyar szocialistáik stockholmi tárgyalásairól a következőket jelenti az Arbeiterzeitung: Garami az azonnali, annexió és kár­pótlás nélküli békéért szállt síkra, követel­te Belgium, Szerbia, Montenegró és Romá­nia helyreállítását. A feldúlt területek gaz­dasági visszaállítása az illető államok fel­adata kell hogy legyen, azonban Belgium Bethmann-Hollweg 1914 augusztus 4-iki ki­jelentése értelmében kell hogy kárpótlást kapjon. De ha az ilyen követelés késleltet­né a békét, ak­kor meg kell állapodni abban, hogy Belgium valamennyi hadviselő állam­tól kapjon kárpótlást. Szerbia helyreállítására valamennyi nagyhatalom adjon segítséget, ezenkívül Szerbia kijáratot kapjon a tengerhez, elő­zőleg azonban gazdasági szerződést kös­sön Magyarországgal és Ausztriával. El­­zász-Lot­haringiára nézve a magyar szocia­listák azt kívánják, hogy a kérdésben meg­hogy kívánják Belgium, Románia, Szerbia s Montenegró helyreállítását. A magyar szocialisták szerint Szerbiának kijáratot kell kapnia a tengerhez, de előzőleg gazda­sági szerződést kell kötnie a monarchiával. Macedónia ügyét Bulgária és Szerbia kö­zös megegyezésére kívánják bízni a ma­gyar szocialisták, továbbá szükségesnek tartják, hogy Elzász-Lotharingiára nézve a német és francia szocialisták megállapodja­nak. A gyarmatpolitikában a magyar szo­­ciali­sta párt a szabad verseny elvét hirdeti. A magyar szocialisták, mint látnivaló, a hadicélok megjelölésében elmentek a szélső határig. Ha a francia és angol kikül­döttek a belátásnak hasonló mértékét ta­núsítják, a konferenciától eredményt lehet várni. Az orosz szocialisták mindenesetre rajta lesznek, hogy szövetségeseiket hódító programjuktól eltérítsék. Az orosz ideigle­nes kormány épen most jelentette ki, hogy a demokratikus Oroszországnak nincsen ér­dekében Nagyszerbia megvalósítása és ilyen hadicélokat nem hajlandó támogatni. Ha Anglia és Franciaország lemondanak őrült megsemmisítő terveikről és a háborús célok megjelölésében a jog és igazság alap­jára helyezkednek, a központi hatalmak ré­széről a békének — mint annyiszor kije­lentették — mi sem áll útjában, egyezés jöjjön létre a német és a francia szocialistáik között, de ha ilyen megegye­zés lehetetlen lett volna, még ez se igazol­ná a háború folytatását és azt, hogy az Internacionale távolmaradjon a béke munká­jától. Macedóniára nézve kívánatosnak tart­ja, hogy Szerbia és Bulgária között meg­egyezés jöjjön létre a nemzeti egys­ég és a balkáni államok föderációja alapján. Oly balkáni államok, amelyekben kisebbségi nemzetiségeik vannak, e kisebbségeknek autonómiát adjanak. Gazdasági kérdések­ben a gyarmatokra nézve a nyitott ajtó el­vének megvalósítását követeli. Kunfi Zsigmond beszélt a magyaror­szági békemozgalo­mról, kifejtette, hogy a magyar szociáldemokraták valamennyi szo­cialista párt feltétlen részvételét követelik a konferencián. Megállapította, hogy a ma­gyar­­ szociáldemokrácia megőrizte függet­lenségét a háború alatt és folytatta a har-

Next