Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-01 / 178. szám

özaged, 1917. augusztus 1. DÉLMAGYAR.ORSZAKi Új államszervezetet akarnak Oroszországban. — A kadettpárt belépése a kormányba. — LUGANO, július 31. A Corriere della Sera jelenti Pétervárról: Tegnap hosszabb minisztertanács volt, amelyen megvitatták az általános helyzetet. A miniszterek Kerenszki rendelkezésére bocsáttatták tárcájukat, hogy a kadettpárt belépjen a kormányba. A kadettpárt elhatározta, hogy most már hivatalosan részt vesz a kormányzásban. A kormány határozatot hozott arról, hogy Péterváron, Moszkvában, Kievben és Odesszában ismét helyreállítja a polgári milíciát. STOCKHOLM, július 31. A munkástanács határozatot fogadott el, amely szerint miután a zavargások még tartanak, ami miatt a front helyzete veszedelemben van és hogy a kormány kebelében még most is egyenetlenség dúl, a munkástanács a parasztok képviselőjével együttes értekezletet fog tartani, amelyen új államszervezetről fognak határozni, hogy az országot a romlástól megóvják. STOCKHOLM, július 31. A kadettpárt a következő feltételek mellett hajlandó belépni a kabinetbe: 1. Háború mindvégig a szövetségesekkel való egyértelműséggel. 2. Megerősítését mindazoknak a megegyezéseknek és megállapodásoknak, amelyeket Oroszország a központi hatalmak ellen háborút viselő hatalmakkal kötött. 3. Világos és szabados körvonalazása a belső politikának. 4. Az összes szociális problémák megoldásának a kormányzógyűlés elé való utalása. 5. A végletekig való harc az anarchia ellen. 6. A pénzügyi kérdések racionális megoldása. Utcai harcok Pétervárott, Stockholm, július 31. Pétervárott két napja ismét nagy utcai harcok vannak a bolsevikiek és a kormányhű csapatok között. A bolsevikjeik oldalán katonák és munkások harcolnak. Eddig több száz sebesült és halott van. A forradalmárok csatakiáltása : — Le a kapitalista kormánnyal, amely angol és francia tőke érdekében tömegesen gyilkoltatja az oroszokat! Kronstadt és a Balti-flotta egy része a bolsevikiek mellett áll. Kronstadtban húszezer fölfegyverzett bolsevik van- Kerenszki Ukrajnában és Finnországban elvesztette a hatalmat. A kormányt polgári elemek bevonásával akarja megerősíteni, az októbristákkal és a kadetitekkel azonban a hatalom ismét a háborús párt kezébe kerülne. Az orosz kormány újjáalakításának nehézségei. Bem, julius 31. A Petit Párisien-nek jelentik Pétervárról, hogy Kerenszki és Ceretelli tanácskozást folytattak több párt vezérével a kormányba való belépésük felől. Nem hiszik, hogy a kormányt már most teljesen átalakították volna. A kadetpárt olyan követelésekkel lép fel, amelyek megnehezítik a kormányba való belépését. Elsősorban Csernov miniszter visszavonulását és agrárius terveinek mellőzését követeli. A szocialista miniszterek nem akarják párthívüket feláldozni. Követeli továbbá a kadetpárt az Ukrajnára és Finnországra vonatkozó egyezmény felülvizsgálását és főképen azt, hogy az alkotmányt hozó országgyűlés összeillése előtt semmiféle alaptörvényt ne hozzanak. Pánik a visszavonuló orosz katonák közt. Stockholm, julius 31. A Ruszkoje Volja a front mögött menekülő oroszok rettenetes állapotáról ir. Az országútok feketéiknek a gyorsan hátrafelé menekülő szekerek és kocsik táborától, amely fölött állandóan keringenek a német repülők. Nagy pánik van a katonák soraiban, akik a falvak szegény lakosait mindenükből kifosztják. Az utak tele vannak szekerek romjaival. Ezeken az országutakon lehetetlen még a legszükségesebb élelmiszert és muníciót is a csapatokhoz eljuttatni. A munkáspárt és az ideiglenes kormány. Berlin, julius 31. A Berliner Tageblatt tegnapi számában Hans Vorst így ír: „Kerenszki viselkedése az utóbbi időben meglehetősen bizonytalanná vált. Először július 31-re hívta össze Moszkvába a zemsztvókból, a városi szövetségből, az ipari és kereskedelmi körökből álló nemzetgyűlést. Ennek a kongresszusnak kellett volna az üresedésben lévő miniszteri állásokat betölteni. Kerenszkinek akkor el kellett halasztania ezt a kongresszust, mert a munkás- és katonatanács értekezletét még korábbi időpontra hívta össze Moszkvába és az üresedésben levő miniszteri állások betöltésére maga akar befolyást gyakorolni, úgy látszik, hogy a munkáspárt ismét győzött a kormánynál- Mert nehezen is gondolható el, hogy e pillanatban polgári politikusok és miniszterek valamit elérhetnek, hiszen a kormány egyelőre még erősen a szocialisták befolyása alatt áll, ha a polgárság segítsége nélkül tartósan nem is maradhat uralimon.“ A francia kritikusok Besszarábiát féltik. Genf, július 31. Berthaut tábornok írja a Petit .Journal-ban: „Az orosz hadsereg helyzete ugyanaz, mint amilyen volt két évvel ezelőtt, csakhogy ezúttal nincs meg ugyanaz a mentsége, mint volt akkoriban. A visszavonulás most még nagyobb, — így követeli ezt az egész hadsereg érdeke. A legnagyobb aggodalommal kell kísérni a román hadsereg helyzetét, amely most győzelmesen harcol. Ha a románokat elvágják észak felöl, akkor nem lehet őket megmenteni és minden sikerük ellenére is kénytelenek megkezdeni a visszavonulást.“ A Progres így ír: „A mi megítélésünk szerint a centrum és a jobbszárny visszavonulása nem volt elhamarkodott és megengedi a balszárnynak, hogy kevesebb veszedelemmel induljon Csernovic felé. A német vezérkarnak valószínűleg, az a célja, hogy a besszarábiai gazdag vidéket meghódítsa. Még a románok fényes offenzívája is csak mellékes esemény volt, hiszen nekik maguknak is tartaniok kell Mackensen 3 támadásától, amely bizonyára nem sokáig fog váratni magára.“ A bukovinai tisztviselők útrakészen. Prága, július 31. A tartományi kormány és a bukovinai tartományi választmány hivatalnokai, akik az orosz betörés óta Prágában látták el hivatalos teendőiket, utasítást kaptak, hogy készüljenek a hazautazásra. A Prager Tagblatt közlése szerint a bukovinai hivatalnokok legnagyobb része Bécsbe utazott s ott fogja bevárni az értesítést, hogy mikor szabad az út Bukovináiba. í-3SHHae&asfiBHa9saoBaiflüBB*;aisaBaaHaHBaB«8aB»33%3a&e!* Nagy gabonatüz Szegeden. — Kétezer kereszt rozs pusztulása. — (Saját tudósitónktól.) A Lichteneggerféle gyulai úti majorban az éjjel tűz ütött ki, amely csak késő délutánra ért véget. A tűz oltására kivezényelt katonaság minden erőfeszítése hiábavaló volt; a kétezer kereszt rozs teljesen elpusztult s csak a tűz továbbterjedését tudták megakadályozni. Hogy a tűzvészt mi okozta, eddig még nincs megállapítva, de alapos az a gyanú, hogy gyújtogatásról van szó. Állítólag a gazdaságban foglalkozó orosz foglyok egyike dugott volna csóvát a gabonába az Oroszországból jövő biztatásokra. A nagyszabású tűzeset előzményeiről és részleteiről a következő tudósításunk számol be: Néhány nappal ezelőtt végződött be a Lichtenegger-féle gyulai gazdaságban az aratás. A learatott rozstermés egy részét, mintegy kétezer keresztet, behordattak a Fehérparton levő majorba, csépléshez, amelynek szerdán kellett volna elkezdődnie. A rozs a major gazdasági udvara mellett levő learatott szántóföldön állott csépléshez előkészítve. Épület csak nagy távolságban van tőle, úgy, hogy kizárt az az eshetőség, hogy a tüzet valami kéményből kipattanó szikra okozta volna. Az egyik béres reggel fél három óra körül azzal a hírrel verte föl a major intézőjét, hogy a rozs kigyuladt. Nyomban föllármázták az egész gazdaságot és hozzáfogtak az oltáshoz, azonban a tűzzel nem tudtak megbirkózni. Értesítették az esetről a tűzoltóságot, ez azonban — külterületről lévén szó — nem mehetett ki, így az utászokat és honvédeket értesítették, ahonnan ki is vonult a tűzoltószázad. Az oltás munkája reggel fél 5 órától délután 3 óráig tartott. Az eredmény az, hogy a kétezer kereszt rozs teljesen elégett s csak a tűz további terjedését tudták megakadályozni. Érdeklődtünk a tűzvész iránt a gazdaságban, ahonnan közölték velünk, hogy a kár több, mint 30.000 korona, amely azonban biztosítás útján megtérül. Mondják azt is, hogy erős gyanúokok merültek föl arra nézve, hogy gyújtogatásról van szó, erre nézve azonban még semmi adat nincsen. A gyálai csendőrség, amelynek hatáskörébe tartozik ez a terület, erélyesen nyomoz. A tűz okát egyébként a tűzvizsgálat fogja végérvényesen megállapítani.