Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-02 / 228. szám

nem használta föl, az benn maradt a pénztár­ . A tárgyalást kedden reggel nyolc órakor ban­ s folytatják. Apponyi és Batthyány a belpolitikai kérdésekről. — A választójogi blokk gyűlése Kolozsvárott és Pozsonyban. — Junkt­m a választójog kiterjesztése és a házszabályok szigorítása között. — v­asárnap a választójogi blokk két he­lyen tartott gyűlést. A kolozsvári gyűlésen, amelyen a választójogi blokk megalakult, gróf Apponyi Albert közoktatásügyi­­ minisz­ter nagy beszédet mondott az általános vá­lasztójogról. Kijelentette, hogy mint magyar nemzeti politikus sem lát veszélyt az általá­nos választójogban. Fejtegetéseit a hallgató­ság viharos tapssal fogadta. Pozsonyban gróf Batthyány Tivadar népjóléti miniszter szólott a legaktuálisabb politikai kérdésekről. Annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az általános választójogot a házszabá­lyok­­ szigorításával kell kapcsolatba hozni. Kolozsvárról jelentik: A választójogi gyűlést vasárnap délelőtt féltizenegykor nyitotta meg Apáthy István elnök a nyári színkörben. A gyűlésen gróf Apponyi Albert és Földes Béla miniszterek, több képviselő és az erdélyi vármegyék küldöttségei is részt­ve­ttek. Az első beszédet Vértan Endre, az er­délyi viszonyoknak egyik legalaposabb isme­rője mondotta. Wertán Endre kijelentette, hogy Vázsonyi Vilmos m­­niszter nevében és megbízásából szólal fel a gyűlésen. Bejelen­tette hogy a nőknek is megadják a szavazati jogot, de csak azoknak, akik magasabb kép­zettséggel bírnak és érdemes nemzeti mun­­k­át végeznek. Ezután statisztikai adatokkal igazolja, hogy az általános választójog nem veszélyezteti a nemzeti szimremációt, mert Erdélyben alig van néhány kerület, ahol a románok vannak többségben. Erdély sorsát­­— mondotta — a magyar országgyűlés és nem pár román képviselő intézi. Földes Béla rövid beszéde után Bokányi Dezső felszólalása következett, aki megcá­folta azt a vádat, hogy a szocialisták Stock­holmban a magyarságot kiszolgáltatták vol­na a nemzetiségeknek. A magyarság erköl­csi fölénye a legnagyobb biztosíték a nem­zeti szupremáciának. Nagy érdeklődés előzte meg gróf Appo­nyi Albert beszédét. A világháborúban kiön­tött vér — mondta — égre kiáltana azok ellen, akik a mindent feláldozni­­ kész hősök­től megtagadják a polgári jogokat. A töme­geknek biztosítékot kell állni arra, hogy az új terhek igazságosan lesznek elosztva. A nemzetek testvériségének eszméjét össze tud­ja egyeztetni a patriotizmus legizzóbb lángo­lásával is, bár a múltban — elismeri — más véleményen volt. Felelőssége tudatában — a statisztika tanulmányozása alapján is — kijelenti, hogy legjobb tudomása szerint az általános szavazati jog létesítése nem jár veszéllyel, ellenkezőleg: csak ezen az úton tudjuk egyesíteni az ország összes erőit a ránk váró nagy célok kivívására. A választójogot —­ folytatja —■ ki kell terjeszteni az összes társadalmi osztályok női tagjaira is. A kultúrfejlődés lehetőségeit a nemzet minden rétegére meg kell nyitni. Nem tesz kivételt a nemzetiségekkel sem, a­kikkel szemben a legmesszebbmenő enged­ményekre hajlandó, am­íg nem jutnak ellen­tétbe a magyar nemzeti állam érdekeivel. Végül kijelentette, hogy mint nemzeti politikus hirdeti az általános választójog be­hozatalának szükségességét, amellyel ő és pártja áll vagy bukik. Apponyi beszédére a gyűlés egyhangú­lag kimondotta, hogy megalakít­ja a választó­i­jogi blokk helyi szervezetét. Pozsonyból jelentik: Pozsonyban vasár­nap délután tartott nép­gyű­lést a választójogi blokk vezetősége, amelyen gróf Batthyány Tivadar népjóléti miniszter is hoss­őbb be­szédet mondott. Mindenekelőtt tiltakozott azon híresztelések ellen, mintha a kormány körében bizonyos nézeteltérések volnának. Tisza István idejében — úgymond — a kor­mányban tényleg csak egy akarat és egy nézet érvényesült, a Tisza Istváné. A válasz­tójogi kormányban azonban minden egyes miniszter kötelességének ismeri, hogy el­mondja a saját nézetét, hogy részt vegyen az előkészítő munkában és hogy­ egyesült erő­vel alkothassák meg a legjobbat, a legszeb­bet, a népre legü­dvösebbet. Önérzetes embe­reknek önérzetes és egyöntetű munkája ez, am­it csak rosszindulattal lehet differenciának nevezni. Foglalkozik azzal a két váddal, mintha az általános választójog veszélyez­tetné a középosztály vezető szerepét és a nemzeti szupremáciát. Hangsúlyozza, hogy a titkosság biztosítja a választások­ tisztasá­gát és megkönnyíti az igazi népakarat kife­jezésre jutását. Batthyány Tivadar ezután felszínre hoz­ta a házszabályok szigorításának kérdését. Megállapította, hogy az általános választó­jog és a házszabályok szigorítása között funk­ti­mát kell létesíteni. Minél általánosabb a választójog, annál szigorúbbak lehetnek a házszabályok — mondta. A népjóléti minisztérium felállítását sür­geti. Fogadalmat tesz, hogy a népjóléti mi­nisztérium működését nem pártpolitika és protekció fogja irányítani. Néhány kisebb felszólalás után a gyűlés határozati javaslatot fogadott el, amely kö­veteli a népjóléti minisztérium felállítását. ««■ [UNK] [UNK]«■•««•■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]•■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]•■ [UNK]«■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]««■ [UNK]«■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]•■ [UNK] [UNK] [UNK]a» '....imiBIMIHHpiiHINIHINIBINIHHINIHIIUIIII Az orosz frontbizottság tanácskozásai, Stockholm, október 1. A demokrata kon­gresszus pénteki üléséről még a következő­ket jelentik: Axentyev volt belügyminiszter, a parasztok tanácsának elnöke, szükséges­nek tart egy kormányellenőrző szervezetet, amely a demokrácia képviselőiből állana. — Ceretelli is helyesnek tartja az ellenőrzi szervezet létesítését és azt, hogy a konferen­cia állapítsa meg az új kormány alapelveit. A frontbizottságok kiküldötte, Kucskin a kö­vetkezőket mondotta: —­­Az országot csak úgy lehet megmen­teni, ha a hadsereg harcképességét helyre­állítják és a katonák visszanyerik bizalmu­kat a tisztek iránt. Ez a feladat könnyebb lesz, ha a hadsereg megtudja, hogy az új kormány a demokrácián épül fel. Vojtinszki katonai kiküldött szóvátette a hadsereg kí­nos helyzetét és praktikus intézkedéseket követel elsősorban az élelmezés javítására, mert az éhező csapatok nem győzhetnek. Intézkedést követel továbbá a hadseregben levő káros elemek ellen, nehogy a szökés még nagyobb mértékű legyen. (M, T, /.) Szegfü, 1917. oiítófew i A kelet-tengeri orosz flotta a békekötés mellett. Stockholm, október 1. A kelet-tengeri flotta matrózai határozati javaslatot fogad­tak el, amelyben követelik, hogy az egész hatalom menjen át a demokrácia kezébe. A matrózok valamennyi hajóra s erődítmény­re kitűzték a vörös zászlót. A kormánytól követelik ezenfelül az összes frontokon való fegyverszünet azonnali kihirdetését, valamint a béketárgyalások megindítását. A hivatalos orosz katonai lap a hírrel kapcsolatosan azt mondja, hogy a tisztek és a katonák közötti viszony a fekete-tengeri flottánál épp úgy, mint a keleti-tengeri flottánál rendkívül ki­élesedett. A kozákok támogatják a kormányt Stockholm, október 1. A demokrata kon­ferencia mai ülésén Verkovszk hadügymi­niszter megállapította, hogy az idei termés ugyan jobb min­t a múlt évi, de a hadsereg­nek még sincs elegendő kenyere és egyéb élelmiszere. A baj oka a közlekedési eszkö­zök hiányossága. A kozákok képviselői kije­lentették, hogy a kozákok védik az orosz köztársaságot s támogatni fogják a kormányt Pétervárra nem mehet idegen. Stockholm, október 1. A pétervári kato­nai kormányzó elrendelte, hogy minden utas, aki a helyi hatóságok külön felhatalmazása nélkül érkezik a fővárosba, 3000 rubel pénz­büntetéssel, vagy három havi fogházzal bün­tetendő. A rendeletet a főváros élelmezési nehézségei miatt adták ki. (M. T. I.) Az oroszok a béketárgyalások megkezdését követelik. Stockholm, október I, A bolsevikiek folytatják tréves agitációjukat az egész or­szágban. Pártjuk egyre növekszik. Az or­szágban levő idegenek eluaznak, mert a han­gulat egyre ellenségesebb velük szemben. A bolsevikiek azzal agitálnak Anglia s Fran­ciaország ellen, hogy különbékét akartak kötni Oroszország rovására. Buchanan an­­gol nagykövet kénytelen volt ezt a hírt eré­lyesen­ megcáfolni Terescsenko külügyminisz­ter előtt. A kormány kénytelen folyton en­gedményeket tenni a maximalistáknak, akik tiszta szocialista kormányt és a béketárgya­lások megkezdését követelik. Züllik az orosz hadsereg, Stockholm, október 1. Alexejev tábornok szerint Kornilov cselekedeteinek­­ ideális okai volak és sok híve volt a széles néprétegek­ben. Alexe­je­v kifogásolta, h­ogy a törvény­széket, amely Kornilov ügyében dönteni fog, nem pártatlanul állították össze. Alexejev le­mondásának további oka az, hogy a hadse­reg borzasztóan bomladozó állapotban van, amit lehetetlen megszüntetni. Sajnálatramél­­tó a tisztek helyzete, akik vagy az ellenség golyóinak vannak kitéve, vagy saját kato­náik gyilkolják meg. : Hivatalos jelentés a bolgár frontról Szófia, október 1. A főhadiszállás közli i Macedóniai arcvonal: Az arcvonal több pont­ján meglehetősen heves zavaró tüzelés, mely a Vardartól nyugatra erőteljesebb volt. A Moglenica környékén szerb felderítő egysé­geket tüzeléssel szétkergettünk. Egy ellen­séges hadihajó eredménytelenül lőtte az or­­fanói öbölből a Struma alsó folyásánál levő állásainkat. Román arcvonal, Tulceánál és Isgcceánál gyenge tüzérségi tüzelés,

Next