Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)
1917-10-02 / 228. szám
nem használta föl, az benn maradt a pénztár . A tárgyalást kedden reggel nyolc órakor ban s folytatják. Apponyi és Batthyány a belpolitikai kérdésekről. — A választójogi blokk gyűlése Kolozsvárott és Pozsonyban. — Junktm a választójog kiterjesztése és a házszabályok szigorítása között. — vasárnap a választójogi blokk két helyen tartott gyűlést. A kolozsvári gyűlésen, amelyen a választójogi blokk megalakult, gróf Apponyi Albert közoktatásügyi miniszter nagy beszédet mondott az általános választójogról. Kijelentette, hogy mint magyar nemzeti politikus sem lát veszélyt az általános választójogban. Fejtegetéseit a hallgatóság viharos tapssal fogadta. Pozsonyban gróf Batthyány Tivadar népjóléti miniszter szólott a legaktuálisabb politikai kérdésekről. Annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az általános választójogot a házszabályok szigorításával kell kapcsolatba hozni. Kolozsvárról jelentik: A választójogi gyűlést vasárnap délelőtt féltizenegykor nyitotta meg Apáthy István elnök a nyári színkörben. A gyűlésen gróf Apponyi Albert és Földes Béla miniszterek, több képviselő és az erdélyi vármegyék küldöttségei is résztvettek. Az első beszédet Vértan Endre, az erdélyi viszonyoknak egyik legalaposabb ismerője mondotta. Wertán Endre kijelentette, hogy Vázsonyi Vilmos mniszter nevében és megbízásából szólal fel a gyűlésen. Bejelentette hogy a nőknek is megadják a szavazati jogot, de csak azoknak, akik magasabb képzettséggel bírnak és érdemes nemzeti munkát végeznek. Ezután statisztikai adatokkal igazolja, hogy az általános választójog nem veszélyezteti a nemzeti szimremációt, mert Erdélyben alig van néhány kerület, ahol a románok vannak többségben. Erdély sorsát— mondotta — a magyar országgyűlés és nem pár román képviselő intézi. Földes Béla rövid beszéde után Bokányi Dezső felszólalása következett, aki megcáfolta azt a vádat, hogy a szocialisták Stockholmban a magyarságot kiszolgáltatták volna a nemzetiségeknek. A magyarság erkölcsi fölénye a legnagyobb biztosíték a nemzeti szupremáciának. Nagy érdeklődés előzte meg gróf Apponyi Albert beszédét. A világháborúban kiöntött vér — mondta — égre kiáltana azok ellen, akik a mindent feláldozni kész hősöktől megtagadják a polgári jogokat. A tömegeknek biztosítékot kell állni arra, hogy az új terhek igazságosan lesznek elosztva. A nemzetek testvériségének eszméjét össze tudja egyeztetni a patriotizmus legizzóbb lángolásával is, bár a múltban — elismeri — más véleményen volt. Felelőssége tudatában — a statisztika tanulmányozása alapján is — kijelenti, hogy legjobb tudomása szerint az általános szavazati jog létesítése nem jár veszéllyel, ellenkezőleg: csak ezen az úton tudjuk egyesíteni az ország összes erőit a ránk váró nagy célok kivívására. A választójogot — folytatja —■ ki kell terjeszteni az összes társadalmi osztályok női tagjaira is. A kultúrfejlődés lehetőségeit a nemzet minden rétegére meg kell nyitni. Nem tesz kivételt a nemzetiségekkel sem, akikkel szemben a legmesszebbmenő engedményekre hajlandó, amíg nem jutnak ellentétbe a magyar nemzeti állam érdekeivel. Végül kijelentette, hogy mint nemzeti politikus hirdeti az általános választójog behozatalának szükségességét, amellyel ő és pártja áll vagy bukik. Apponyi beszédére a gyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy megalakítja a választóijogi blokk helyi szervezetét. Pozsonyból jelentik: Pozsonyban vasárnap délután tartott népgyűlést a választójogi blokk vezetősége, amelyen gróf Batthyány Tivadar népjóléti miniszter is hossőbb beszédet mondott. Mindenekelőtt tiltakozott azon híresztelések ellen, mintha a kormány körében bizonyos nézeteltérések volnának. Tisza István idejében — úgymond — a kormányban tényleg csak egy akarat és egy nézet érvényesült, a Tisza Istváné. A választójogi kormányban azonban minden egyes miniszter kötelességének ismeri, hogy elmondja a saját nézetét, hogy részt vegyen az előkészítő munkában és hogy egyesült erővel alkothassák meg a legjobbat, a legszebbet, a népre legüdvösebbet. Önérzetes embereknek önérzetes és egyöntetű munkája ez, amit csak rosszindulattal lehet differenciának nevezni. Foglalkozik azzal a két váddal, mintha az általános választójog veszélyeztetné a középosztály vezető szerepét és a nemzeti szupremáciát. Hangsúlyozza, hogy a titkosság biztosítja a választások tisztaságát és megkönnyíti az igazi népakarat kifejezésre jutását. Batthyány Tivadar ezután felszínre hozta a házszabályok szigorításának kérdését. Megállapította, hogy az általános választójog és a házszabályok szigorítása között funktimát kell létesíteni. Minél általánosabb a választójog, annál szigorúbbak lehetnek a házszabályok — mondta. A népjóléti minisztérium felállítását sürgeti. Fogadalmat tesz, hogy a népjóléti minisztérium működését nem pártpolitika és protekció fogja irányítani. Néhány kisebb felszólalás után a gyűlés határozati javaslatot fogadott el, amely követeli a népjóléti minisztérium felállítását. ««■ [UNK] [UNK]«■•««•■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]•■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]•■ [UNK]«■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]««■ [UNK]«■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]•■ [UNK] [UNK] [UNK]a» '....imiBIMIHHpiiHINIHINIBINIHHINIHIIUIIII Az orosz frontbizottság tanácskozásai, Stockholm, október 1. A demokrata kongresszus pénteki üléséről még a következőket jelentik: Axentyev volt belügyminiszter, a parasztok tanácsának elnöke, szükségesnek tart egy kormányellenőrző szervezetet, amely a demokrácia képviselőiből állana. — Ceretelli is helyesnek tartja az ellenőrzi szervezet létesítését és azt, hogy a konferencia állapítsa meg az új kormány alapelveit. A frontbizottságok kiküldötte, Kucskin a következőket mondotta: —Az országot csak úgy lehet megmenteni, ha a hadsereg harcképességét helyreállítják és a katonák visszanyerik bizalmukat a tisztek iránt. Ez a feladat könnyebb lesz, ha a hadsereg megtudja, hogy az új kormány a demokrácián épül fel. Vojtinszki katonai kiküldött szóvátette a hadsereg kínos helyzetét és praktikus intézkedéseket követel elsősorban az élelmezés javítására, mert az éhező csapatok nem győzhetnek. Intézkedést követel továbbá a hadseregben levő káros elemek ellen, nehogy a szökés még nagyobb mértékű legyen. (M, T, /.) Szegfü, 1917. oiítófew i A kelet-tengeri orosz flotta a békekötés mellett. Stockholm, október 1. A kelet-tengeri flotta matrózai határozati javaslatot fogadtak el, amelyben követelik, hogy az egész hatalom menjen át a demokrácia kezébe. A matrózok valamennyi hajóra s erődítményre kitűzték a vörös zászlót. A kormánytól követelik ezenfelül az összes frontokon való fegyverszünet azonnali kihirdetését, valamint a béketárgyalások megindítását. A hivatalos orosz katonai lap a hírrel kapcsolatosan azt mondja, hogy a tisztek és a katonák közötti viszony a fekete-tengeri flottánál épp úgy, mint a keleti-tengeri flottánál rendkívül kiélesedett. A kozákok támogatják a kormányt Stockholm, október 1. A demokrata konferencia mai ülésén Verkovszk hadügyminiszter megállapította, hogy az idei termés ugyan jobb mint a múlt évi, de a hadseregnek még sincs elegendő kenyere és egyéb élelmiszere. A baj oka a közlekedési eszközök hiányossága. A kozákok képviselői kijelentették, hogy a kozákok védik az orosz köztársaságot s támogatni fogják a kormányt Pétervárra nem mehet idegen. Stockholm, október 1. A pétervári katonai kormányzó elrendelte, hogy minden utas, aki a helyi hatóságok külön felhatalmazása nélkül érkezik a fővárosba, 3000 rubel pénzbüntetéssel, vagy három havi fogházzal büntetendő. A rendeletet a főváros élelmezési nehézségei miatt adták ki. (M. T. I.) Az oroszok a béketárgyalások megkezdését követelik. Stockholm, október I, A bolsevikiek folytatják tréves agitációjukat az egész országban. Pártjuk egyre növekszik. Az országban levő idegenek eluaznak, mert a hangulat egyre ellenségesebb velük szemben. A bolsevikiek azzal agitálnak Anglia s Franciaország ellen, hogy különbékét akartak kötni Oroszország rovására. Buchanan angol nagykövet kénytelen volt ezt a hírt erélyesen megcáfolni Terescsenko külügyminiszter előtt. A kormány kénytelen folyton engedményeket tenni a maximalistáknak, akik tiszta szocialista kormányt és a béketárgyalások megkezdését követelik. Züllik az orosz hadsereg, Stockholm, október 1. Alexejev tábornok szerint Kornilov cselekedeteinek ideális okai volak és sok híve volt a széles néprétegekben. Alexejev kifogásolta, hogy a törvényszéket, amely Kornilov ügyében dönteni fog, nem pártatlanul állították össze. Alexejev lemondásának további oka az, hogy a hadsereg borzasztóan bomladozó állapotban van, amit lehetetlen megszüntetni. Sajnálatraméltó a tisztek helyzete, akik vagy az ellenség golyóinak vannak kitéve, vagy saját katonáik gyilkolják meg. : Hivatalos jelentés a bolgár frontról Szófia, október 1. A főhadiszállás közli i Macedóniai arcvonal: Az arcvonal több pontján meglehetősen heves zavaró tüzelés, mely a Vardartól nyugatra erőteljesebb volt. A Moglenica környékén szerb felderítő egységeket tüzeléssel szétkergettünk. Egy ellenséges hadihajó eredménytelenül lőtte az orfanói öbölből a Struma alsó folyásánál levő állásainkat. Román arcvonal, Tulceánál és Isgcceánál gyenge tüzérségi tüzelés,