Délmagyarország, 1917. december (6. évfolyam, 280-302. szám)
1917-12-01 / 280. szám
«u»fc8Bsa*«8UftßaBSäBaBaBÄaasB8ä*asi5®*SHB8Sfca«Käsa»«ßaBß8aäHBBHK8#aßBB*K»*«BsssfiBSBa#f'ä!S!iiB;sSä'i5Ai-Wg<e$ä,>‘T''' Az antant nem veszi tudomásul. A képviselőház folyosóján ma elterjedt hírek szerint vasárnap, december 2-án Dünaburgban megkezdődnek a béketárgyalások. Ettől a naptól fogva a központi hatalmak országaiban az orosz hadifoglyok vendégek, akiket nem szabad hadimunkára álkatalazni. Csakhogy vendégeink lehetnek az oroszok, ezek a gyerektől, szülőktől, testvértől, hitvestől messzire szakadt testvéreink, akik emberszerető hajlékaink között /de érdemetlenül já irják téli hidegben és nyári forróságban a szenvedések és fájdalmak méltatlan kálváriáját. Egy proklamáció szerint, amelyet Uljanov Lenin és Trackij Péter várott napokkal ezelőtt közzétettek, a német főparancsnok már akkor késznek nyilatkozott a tárgyalások megindítására. De Leninéknek szükségük volt ötnapos fegyverszünetre, hogy az alatt Miklós és Kerenszki cár szövetségeseivel tisztázhassák a dolgukat. Ez a tisztázás — a jelek szerint — nem sikerült, Angliáék tovább akarnak háborúskodni, az ötnapos fegyverszünet — ha jól számítjuk — pénteken, november 30-án letelt és szombaton, december 1 -én a központi hatalmak megbízottai Oroszország képviselőivel már tárgyalnak a békéről. Egy nappal előbb vagy később tehát a tárgyalások megindulnak. Ilyen körülmények között valósággal megdöbbentő erővel lilát az a stockholmi jelentés, hogy az antant-államok kormányai válasz nélkül hagyják a bolseviki kormány iratait, a fegyverszünetet nem veszik tudomásul az egész változást semminek tekintik. Ennek aztán a fele se tréfa és ennél okosabb, reálisabb, a most gyorsan perdülő, nagyszerű eseményekhez jobban illő dolgot még az a diplomácia sem eszelhetett volna ki, amely ezt kieszelte. Hogy a bolsevikjük iratait választ nélkül hagyják, az még hagyján. Végre is az, hogy válaszolok-e Valakinek a levelére, udvariassági tény is. És Lenin úr vagy barátja, a Trockij nem szolgáltattak nyomatékos okot ''antantoknak arra, hogy velük szemben túlságosan udvariasak legyenek. Sokkal komolyabb már, hogy a fegyverszünetet nem veszik tudomásul, amiből természetszerűleg következik, hogy az egész változást semmisnek tekintik. Kétségtelen, hogy a változást, amelyet a kitűnő államférfiak semmisnek takarnak tekinteni, eléggé alapos. Nagyon kétséges tehát, hogy ez ,a tekinteni akarás sikerülni is fog nekik. Tessék elképzelni: megkezdődnek a tárgyalások, befejeződnek a tárgyalások, hazaküldik a katonákat, hazaengedik a foglyokat. De az antant-államférfiakat különbékét ép úgy nem veszik majd tudomásul, mint ahogy nem vették tudomásul a fegyverszünetet és a különbéke nyomán beálló változásokat ,ép úgy tekintik majd semmiseknek, mint a mai változásokat. Mit méltóztatnak gondolni, minek lesz nagyobb hatása az esetleges további háború sorsára: ahnak-e, hogy az antant mindazt az örvendeteset, ami történt és történni fog, nem veszi tudomásul,vagy annak, hogy mindaz tényleg megtörtént? A világtörténelem legboldogabb, legreményteljesebb óráit éli át az emberiség. Kezdünk rátalálni az utra, amelyen levetkőzhetjük a vérengzés hébérmaszkját, hogy visszaadjuk egymásnak a béke áldásait. Reményeink, melyeket hosszú meddőségre kárkoztattak gonosz viarászlatok, ujjongva éledeznek, de Angliáék mindezt nem veszik tudomásul, semmisnek tekintik Mint részeg ember, akin sokmázsás sulival gázolt keresztül a szekér. Ahelyett, hogy az után közeledő még sok szekér elől odébb állna, tovább a sárban fetreng és szitkozódik. Megáilíthatja-e ez a humoros póz a béke gőzhengerét? December elsején kezdjük meg az oroszokkal a béketárgyalásokat. Egyelőre öt napos fegyverszünetet kötöttünk. — Az antant nem vesz tudomást az orosz békeajánlatról. — STOCKHOLM, november 30. Trockij és Lenin egyik proklamációjában, amelyet a hadviselőkhöz intéztek, feltünően ki van emelve az a felfogás, hogy a békét a katonáknak, proletároknak, munkásoknak és parasztoknak kell megcsinálniok a kapitalisztikus diplomáciával szemben. A megegyezésen alapuló tisztességes békét csak akkor lehet megkötni, ha a forradalmi tömegek férfiasan, elszántan megvívják harcukat minden imperialisztikus terv és minden hódító törekvés ellen. A felhívás ezután az eddigi tárgyalások ismertetését tartalmazza. Eszerint a német hadsereg főparancsnoka arra a felhívásra, hogy minden fronton legyen fegyverszünet és kezdődjenek meg a tárgyalások egy demokratikus béke érdekében, azt válaszolta, hogy kész a tárgyalásokat megindítani. A német hadsereg főparancsnokának válasza után az orosz főparancsnok Krlienko zászlós a fegyverszüneti tárgyalásoknak december elsejére való elhalasztását javasolta, hogy az antant kormányait a béketárgyalások tekintetében elfoglalt álláspontjáról tájékoztassa. Addig az orosz fronton kölcsönös megegyezés alapján öt napos fegyverszünet lép életbe. A felhívás végül azt mondja, hogy az orosz hadsereg nem tud és nem akar tovább várni és december elsején megkezdődnek a béketárgyalások, ha kell az antant többi tagjainak részvétele nélkül is. Oroszország általános békét kíván, de a szövetséges államok különbékére kényszerítik, ezért kizárólag az antant államok proletárjaira hárul a felelősség. STOCKHOLM, november 30. Az antant államok kormányai elhatározták, hogy a bolseviki kormány összes jegyzékét és hozzájuk intézett táviratait válasz nélkül hagyják. Elhatározták, hogy Oroszország esetleges fegyverszünetét nem veszik tudomásul, szóval, hogy az egész nagy változást ignorálják és semmisnek ítélik. Ami az orosz jegyzék szövegéből kimaradt, BÉCS, november 30. Zenker képviselő és társai a miniszterelnökhöz interpellációt intéztek, amelyben azt állítják, hogy az orosz jegyzéket nem tették közzé teljes szövegében, ami nemcsak technikai okokból származott. Azt kérdik a kormánytól, hogy hajlandó-e a jegyzék hiteles szövegét csonkítatlanul ismertetni. A bevezetésből hiányzik ez a rész: „A német főparancsnok arra a javaslatunkra, hogy valamennyi fronton a népek önrendelkezési jogán alapuló demokratikus béke érdekében fegyverszünet jöjjön létre, azt felelte, hogy kész a béketárgyalásokat megkezdeni. Krlienko generalisszimusz erre azt ajánlotta, hogy a fegyverszünetet öt napra, december 1-éig halasszák el.‘‘ Ha Leninek aláírják ... Genf, november 30. Az antantpárti Journal de Génévé az orosz békeajánlattal kapcsolatban a következőket írja: A válasz a kérdésre abban csúcsosodik ki, hogy Lenínék alá fogják-e írni azt az okmányt, amely által a központi hatalmaknak több, mint egy millió katonája lesz ismét, hogy nyugati ellenségük ellen vezethessék és így a demokráciát megfojtsák. Bármilyen undorító is, ez a gondolat mégsem lehetetlen. Ha Lenin elég erős lesz akaratát az egész hadseregre erőszakolni, ha Duchonin tábornok ellenállását megtöri és ha egyetlen parancsnok akad, akárcsak egy hadnagy