Délmagyarország, 1917. december (6. évfolyam, 280-302. szám)

1917-12-01 / 280. szám

2 DÉLMAG­Y­A&GHSXÁG is, aki a német egyezményt aláírja, akkor Lenin a belső politika forgatagában eltűn­het, de nem lesz többet olyan ember, ha­BÉCS, november 30. A képviselőház pénteki ülésén a megnyitás után Sckn­er miniszterelnök szólásra emelkedett és a következő beszédet mondotta: — Miként a t. Ház a cs. és Mr. táv­irati ügynökség hivatalos jelentéséből tud­ja, a kormány az orosz kormánynak a fegyverszünetre és az általános békére vo­natkozó azonnali tárgyalások megindítására irányuló meghívását már elfogadta. (Hos­­­szan tartó taps és éljenzés.) A cs. és kir. kormány ismételten hangoztatott álláspont­jának megfelelően el van határozva a meg­indítandó tárgyalásokat a békülékenység szellemében lefolytatni, mert szándékai ár­talom, amely a történteket meg nem tör­téntté tegye és a szétszórt katonákat ismét visszavigye a frontra. ra irányulnak, hogy minél előbb elérkez­zék a béke, amely a népek bizalomteljes­­ együ­tt munkálkodását a jövőben lehetővé teszi. (Általános helyeslés és taps.) ■ — Miként a tegnapi táviratokból kitű­nik, Ausztria-Magyarország kormánya haj­landónak mutatkozott az állandó békéről tárgya­lá­saikba bocsájtkozni­. Ezenkívül a monarchia igyekezni fog azokkal az álla­mokkal, amelyek az Oroszország általt most történt meghívás alapján hajlandók békét kötni, olyan békéhez jutni, amely „a szerződést kötő csoportokra becsület­­teljes és amelyet a területi és gazdasági erőszakosság nélküli elve fog vezényelni. A monarchia más államokkal is hajlandó a békéről tárgyalni. Offenzivánk politikai hatásai Olaszországban. — A német külügyi államtitkár beszéde. — BERLIN, november 30. A birodalmi gyűlés főbizottságában Kühlmann külügyi államtitkár beszédet mondott a külpolitikai helyzetről. — Tekintetünk — mondotta — Orosz­ország felé irányul, ahol a bürokraták és élősdik korrupt hatalma egy gyenge auto­kratától kierőszakolta annak idején a moz­gósítási parancsot, ami a népek hatalmas katasztrófájának tulajdoni képeni és közvetlen oka volt. Most Oroszország a békére törek­­­szik. A kancellár erről már kifejtette állás­pontját, amelyhez a magam részéről semmi hozzátenni valóm sincs. Mi e kérdésben sem fogunk eltávolodni a szilárd és mérsé­kelt, a tények talaján álló államművészeti alapelvitől. A katonai helyzetről beszélve a kül­ügyi államtitkár Olaszországra vonatkozó­lag kijelenti, hogy olaszországi offenzívánk még teljes mértékben folyamatban van, a­minek politikai hatásai, noha még teljesen át nem tekinthetők, néhány pontban máris világosan felismerhetők. Európa egyik or­szágával sem volt Németország szellemi világa olyan szoros viszonyban, mint épen Olaszországgal, amely a hatalmas hár­mas szövetség árnyékában tekintélyt, hatalmat és gazdagságot szerzett. Ha nálunk keserű­séget is éreznek Olaszország eljárása felett, mégis közülünk egy ember sem vonhatja meg részvétét az olasz néptől a teljes ös­­­szeomlás ez órájában. — A­oktonai sikereink hatása — mon­dotta KüMmann — Angliában és Francia­­országban is észrevehetők. Mialatt Német­országban a nép és korona kö­zötti viszony a kölcsönös bizalom alapján egyre szilár­dabbá válik, Angliában és Franciaország­ban, amely államok a szabadság bástyájá­nak és előharcosának szeretik magukat fel­tüntetni, a fejlődés fordított irányt vesz. A gondolat- és szólásszabadságot erőszakos eszközökkel elnyomják és e két nyugati ál­lam­ban most minden tényező a feltétlen diktatúrára törekszik. Angliában a helyze­tet úgy tüntetik fel, mintha Németország­nak titokban hallatlan hódító szándékai volnának, de abból a célból, hogy az antant képviselőit a tárgyaló­asztalhoz hívja, el­­hiteti békehajlandóságát.­­ Ezzel szemben kétségtelen tény az, hogy a nyugati hatalmak a pápa békejegy­zékére nem adnak választ és megmaradnak amellett, hogy az erőszakra apellálnak. Szeded, 191t. december í. Angol tárcanélküli miniszter* a gyors békéért. A Pester Lloyd tudósítója jelenti Hágá­ból: Lord Landsdowne, aki tudvalevőleg az angol­ kormány tárcanélküli minisztere,­­ a Daily Telegraph vezető helyén fontos kije­lentéseket tesz. Azt írja ugyanis, hogy a szövetségeseknek Parisban nemcsak az egy­séges sztratégiáról,­­hanem az egységes hadi célokról is határozni­uk kell. Ami a szövetségesek területi igényeit illeti, úgy valószínű, hogy az eddigi kíván­ságok egy része elérhetetlenné vált, másik része pedig kevésbé fontos helyet foglal el. Ezzel szembet Belgium megtartja első helyét követeléseink között. Véleményeim szerint nyomban meg kell kötni a békét, amint csak lehetséges, hogy elkerüljük az általános vi­­­lágkatasztróffát,­­minthogy valamennyi­­ had­viselő ország népei kölcsönösen belátják, hogy a háború már túl sokáig tartott. A német békepártot nagyon felbátoríta­ná, ha a következőket közölnék vele: 1. Mi nem törekszünk Németországnak, mint nagyhatalomnak a megsemmisítésére. 2. Mi nem akarunk olyan kormányfor­­mát a német népre erőszakolni, amelyet ők maguk nem kívánnak. 3. Azt sem követeljük,­­hogy Németor­szág elveszítse helyét a világ nagy keres­kedő nemzetei között. 4. Készek vagyunk a háború után, a többi nagyhatalmakkal együtt a nemzetközi kérdéseknek ama csoportját megvizsgálni, a­melyek közül néhányat a legutóbbi időben vettek fel és amelyek a tengerek szabadsá­gának az ügyével függnek össze. 5. «Készek vagyunk egy nemzetközi meg­állapodás­t aláírni, amelynek alapján kötelez­zük magunkat, hogy a nemzetközi ügyeket békés úton oldjuk­­ meg. Landsdowne ezeket a kijelentéseket a tegnapi események megtörténte előtt tette. A párisi konferencia és az antant fecks fellé felei. Berlin, november 30. A Journal des De­­bos és a Matin egybehangzóan jelenti, hogy Franciaország az antant párisi konferenciá­ján meg fogja állapítani háborús céljait és azokat a feltételeket, amelyek mellett haj­landó a békét megkötni, majd szövetségesei­vel való teljes konferencia előzetes megbe­szélései során foglalkoztak az Oroszország­ban beállott, új helyezettel és részletesen megtárgyalták az Oroszországga­­l való dip­lomáciai viszony megszakításának kérdését is, ettől az utóbbi gondolattól azonban­ Hói­­lot-ah, mert nem akarják Romániát cserben­­hagyni. Az frontba beszüntessék a tüzelést, Bernből távbkíroz­zák. A Reuter-ügyinök­­ség jelenti Picter­ várból. Az 'teész oWbfcz fon­tán beszéntették a tüzelést, miután a 'német főjM'MnésnY^sdg készítek nyildikd&tt tufa, hogy megkezdje diz or­cészokkal “ a fegyveer­­­szünetről szóló tárgy­ táásokat. Az angol t­ha­­iscifi ü­gynökségn­ek ezen jelentése * Bénnben hrhatatlaan­n lelkesedést keltett. Lenin kényszeríteni akarja az antantot a békére. Berlin, november 30. A Daily Chronicle Péter­vári munkatársa az alábbi táviratot küldte lapjának: Lenin fogadta az 59. had­­test küldöttségét, amelyhez beszédet intézett. Ebben többek között ezeket a kijelentése­ket tette: l — Ha szövetségeseink nem jeleszik kí­vánságainkat, vannak eszközeink, amelyek­kel rákényszerítheti­k őket erre. Egyszerűen bejelenthetjük az állam pénzügyi csődjét és akkor érvényüket vesztik mindazok a pénz­ügyi kötelezettségeink, a­melyeket az antant államaival­ szemben vállaltunk. Megkezdődött az orosz fronton a hivatalos tárgyalás. Rotterdam, november 30. Pétervárról táviratozzák: Krilenko főparancsnok meg­bízottai az ötö­dik orosz hadsereg frontjá­val szemben levő német vonalakba érkeztek. — Krilenko táviratban jelenti, hogy a német főparancsnok az északi hadsereg­­ parancs­nokát jelölte ki mint meghatalmazottat és­ hogy a német válasz hivatalos kormány irat­ban van megfogalmazva. (Az Est.) Az antant nagyköveteinek Péter­­várott kell maradni. Bem, november 30. A Morning Post­­nak jelentik Pétervárról: Az orosz kormány megtiltotta az antant nagyköveteinek, hogy elutazzanak az orosz főhadiszállásra. Le­nin és Trockij köriratot küldött az összes főparancsnokságokhoz, amelyben, kö­zölték, hogy tábornokok és politikusok, akik a burzsoáziát képviselik, új kormányt akar­nak alakítani és ezért elrendeli a maxima­lista kormány, hogy ezeket az árulókat, a­mennyiben a főhadiszálláson tartózkodnak, tartóztassák le. Berlin, november 30.­­ Matin jelenti Amsterdamból, hogy Buchanan pétervári angol nagykövetet, aki elh­agyta az orosz fővárost, Trockij hívei Finnországban letar­tóztatták.

Next