Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-01 / 1. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁm. A szerkesztőség telefonja: 305, ízesed 1918 ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 36.— K. negyedévre 9.— K. félévre . . 18.— K. egy hónapra 3.— K. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM­. Egyes szám ára 14 fillér. A kiadóhivatal telefonja: 81. —11. évfolyam, I. szám, Ke­dd január 1. Feledékenység. ^ H 1 ^ Sokáig marad emlékezetes az e­lmúlt nőnap örömhírei között is az a nagyon ne­vezetes, amely arról szólt, hogy az áru­csere a frontokon át az oroszokkal megin­dult. Sajnos, egy miniszteri feledékenység következtében más miatt is nevezetessé lett számunkra a nagy orosz birodalommal való gazdasági összeköttetés újrafelvételé­­ne­k ez a prológusa. A hadügyminisztérium ugyanis csak későn értesítette a m­agyar kormányt arról, hogy az árucsere megin­dult, Németország s Ausztria a front minden részén érintkezhetik az oroszokkal, Ma­gyarország csak két ponton: Kolomea és Brassó körül. Szándékosan írtuk így: egy miniszteri feledékenység. Ha az ennyit három és fél év nem háborúban telt volna el, akkor azt mon­danék, hogy az egyik dologról elfelejtett a minnszter bennünket értesíteni, a másikban p pedig osztrák szűkkeblűséggel mért Ma­­gyarors­zágnak. De a világháborúnak még vége sincs. A keleti fronton ugyan egyre mélyülnek azok a kapuk, amelyeket a békü­­­lékeny szellem­ legelőször ak áruk kicseré­lésének nyílott meg, de Nyugatról Kelet kiderült évének még horizontját sem akar­ják látni. Úgy látszik, olasz, francia és angol ellen még tartani fog a háború és ha tartani fog, Nsz még bőséges omlása a drága ma­­gy­ar vérnek. Hogy lehet tehát, hogy a kö­zös hadügyminiszter megfeledkezett már­is áldozatun­k nagyságáról? Hiszen ő tudja lerobban, hogy több katonát adtunk, mint amennyire kötelezve voltunk. Az is tuda, hogy a magyar katona mindig helytállt, éhe­­kpfr. tűri, szenvedett, védekezett, támadott, fogságba esett, de árulón, megadásra föl nem emelte a két kezét. Ha fegyvernek van ré­sze abban, hogy az orosz b%j az érlelés utolsó napjait éli, magyar fiuk fegyverei a legelsők köztük. Hogy lehet az, hogy a hadügyminisz­ter minderről megfeledkezett? Pont a had­ügyminiszter. Mert ha minderről meg nem feledkezik, bizonyára nem felejt el arról tudatni bennünket, hogy az oroszokkal az árucsere megkezdődött és azt a csúfságot sem teszi velünk, hogy számunkra az oro­szokkal való érintkezés céljából csak két pontot jelöl meg, m­íg Németország és Ausz­tria számára a front egész hossza Szabad. Lehet, hogy írd túlzásig vitt nemzeti érzé­­­kenységből a kelleténél nagyobb jelentősé­get tulajdonlunk ennek a dolognak. Az is lehet, hogy ezt a beteges érzékenységet táplálja az a tudat, hogy véráldozataink közis mértén nagyok, hogy ebben az ország­ban három és fél év óta IS—5,5 évig minden ember katona, hogy a mi szén földünkön csak legendás hősöknek termett babér, az árulóknak bitó és megvetés jutott Egy azon­ban bizonyos: ha akkor nem­ mellőztek ben­n­ünket, amikor a véráldozatok megbozj­sá­­ról volt szó, ne legyen mellőzés a részünk ♦ akkor sem, amikor nem is az aratás, hanem csak a megélhetés eszközei osztatnak ki. A háború után a nemzeti életnek is ni csapá­sokba kell jutnia. A magyar nemzet erejét má­g izmosította, önérzetét megacélozta a háború. Ne feledkezzenek meg róla. A há­ború előtti sérelmek és mellőzések vissza nem térhetnek. Azok az idők régen voltak. A nemzet jobban ismeri erejét, mint valaha és rátartóbb, kényesebb önérzetére, mint bármikor. A hadügyminiszterrel, aki megfe­ledkzett rólunk, számoljon le a kormányt melynek nem szabad engednie, hogy Auszt­ria ismét a nyakunkra nőjjön. Legalább is egyenlő erejűek voltunk az ellenséggel szem­­ben, egyenlő jogunk akarunk lenni bará­tainkkal. Az antant nem vonhatja ki m­agát a béketárgyalások alól - Trockij beszédes Oroszország álláspontjáról. — Angliának fel kell szabadítani Írországot, Egyiptomot Indiát és Perzsiát. - STOCKHOLM, december 31. Trockij nagyszabású beszédet mondott a munkás- és katonatanács végrehajtó bizottságának ülésén. Ismertette a bresztlitovs­zki béketár­­gyal­ások eddigi eredményét és nagy fontos­­ságtcnn­­k jelezte, hogy sikerült elismertetni­­ a népe­k önrsusMkezési jogát. Most Orosz­ország azon lesz, hogy ezt­ a jogot érvénye­síthesse. A népszavazástól nem fél Orosz­ország, még ha e részben némi jelentékte­len emgedményeket is kellene tenni a köz­ponti hatalmak javára. A szövtségesek, amelyek Anglia körül csoportosulnak, nem fogják magukat kivon­hatni­­ a bék­et­ár­gyalásokból, feltéve, hogy programjuk tényleg demokratikusabb, mint Németországé. Belgium, Szerbia és Románia most már veronilás nélkül visszaszerezhetik szabadsá­gukat és az tongói koalíció többé nem áltat­hatja őket azzal, hogy az ő felszabadításáért harcol tovább. Angliának is le kell mondani azonban az anneks­zióról és fel kell szabadí­tani Írországot, Indiát Egyiptomot, Perzsiát, Mezopotámiát, mihelyst Németország nem kívánja Elzászt erőszakkal megtartani. Ha mindazoná­s! továbbra is vonakodnak a bé­­ketárgya­lásaikhoz csatlakozni, akkor ezek­nek a­­z országoknak népei tisztán fogják lát­ni, hogy a visszautasítás rablási s­zápítékből történik, mialatt az orosz katonák a harc­tereken a forradalom vívmány­aiért ontották vérüket. Az orosz kormány képviselői folytatni fogják a béketárgyalásokat, nem törődve azzal, hogy a szövetségesek tizepjelöntnek-e ottan. A béke, amelyet Bresztu­­ovszkban meg fognak kötni nem lesz kapitulációs bé­ke, de nem lesz általános vagy részleges dekoratív b­éke sem. Hiszen az oros­z prole­­társág el van tökélve arra, hogy utolsó csöpp vérét is szívesen áldozza a lövészárkokban a forradalom vívmányaiért. A franciák erős támadása az olasz fronton. — Benyomultak az BUDAPEST, december 31. (Közli a­­ miniszterelnöki sajtóosztály.) Keleti harctér:­­ Fegyverszünet. Olasz harctér: Tegnap délután francia gyalogság heves tüzérségi és aknavetőtű­z előkészítése után megtámadta a Monte Tom-­­bán levő állásainkat. Nehéz küzdelem után sikerült az ellenségnek egyes helyeken ár­kainkba benyomulni. Ellenintézkedéseink fo­lyamatban vannak. első állásokba. — A többi harcvonalszakaszokon sok he­lyütt élénk a tüzérségi tvékenység, a vezérkar főnöke BERLIN, december 31. A nagy főhadi­szállás jelenti: A Tomba-hegyháton a heves tüzérségi és aknaharcok egész napon át tar­tottak. Délután a francia gyalogság táma­dott és benyomult a Tomba-állás egyes ré­szeibe. IUDENDORFF eM főszállásmester. ­ németek sikeres rohama az első angol vonal elen. BERLIN, december 31. A nagy főhadi­szállás jelenti: Rupprecht trónörökös had­csoportja: Angol osztagok a böshinge-staa­­deni vasúttól északra erős tűz veszedelme alatt előretörtek. Tölcsérvédő lp.,*égységeh­k visszavetették őket és néhány foglyok ejtet­tek. Becelateenél az é­rség a nap folyamán fokozta a tüzérségi tüzet. Hulli­chnál és

Next