Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)
1918-03-01 / 50. szám
A főzőlisztért’ 62 filiért füstnek,hetvenért adják, a kenyérliszt kilójáért 42 és fél fillért fizetnek is 4,$ fillérért adták, mis a rozsliszt kilóját ők 67 fillérért kapták és 74 fillérért adják a közönségnek. Az eredmény az, hogy a mai hasznot a békeévek hasznához viszonyítva a kereskedők nyolcszorosát keresik annak a lisztem amit békében kerestek. Az új termés előtt egyébként sem helyes ezzel a kérdéssel foglalkozni. Kéri, a kereskedőknek ezt a kérelmét utasítsa el a bizottság. A bizottság ezt a javaslatot el is fogadta,Balogh Károly ezután közölte, hogy a 60 koronás lisztet a kereskedők és pékek 63 koronáért kapják, de 72 fillérért adhatják kilónkifit a közönségnek. A bizottság ehhez is hozzájárult. Ezután sor került a kenyér árának megállapítására. Balogh Károly javasolja, hogy a 25 százalékkal kevert kukoricaliszt ára maradjon 50 fillér. Schweiger Sándor: 2000 koronás faár mellen és 63 koronás lisztár mellett ez az ár tarthatatlan. Jolimami Ignác kiszámítja, hogy a pékek bruttó haszna 30 filléres kenyérárak mellett is 15 százalék. Nem mdhametoni lehet a pékek rezsije. bakmii Károh : Hatvan százalékos rezsi mellett is kilenc százalékos haszna van a péknek kiperamonként. Kohinann Ignác: Nemcsak a kereskedőkre kell tekintettel lenni, hanem van közönség is, akinek minden oldalról való kiuzsorázását elősegíteni nem lehet. Balogh Károly: Milyen árat kivánnak megállapítani a pékek kilónkint? Schweiger Sándor: Legkevesebb kilónkult 64 fillér. . Ihre a kijelentésre óriási zab tör ki, ellentmondások hailszanak és fölzúdulás. Balogh Károly: Látott már lázadást, Schweiger úr? Ez után igazán nem következhetne más. A bizottság hosszas, szaggatott vita után javasolja, hogy a kenyér árát 36 fillérben álla Misanun a polgármester kilónkint. Végül Balogh Károly javaslatára elhatározta a bizottság, hogy a gyufa árának mkszintálását javasolja a polgármesternek. A svéd gyufa maksziomális árát dobozonkint 8 fillérben, a kénes gyufa makszimális árát dobozonkint 11 fillérben kívánja megállapítani a bizottság, amelynek ülése háromnegyed két órakor véget ért. “ URÁNIA j •£ 3 föagy. Tudományos Színház › -------------VT---------------S7 Péntektől vasárnapig március 1-től 3-ig, Albert Bassermann a kiváló német színész idei második fellépte. Rejtelmes történet 4 részben. A kettős főszerepben, ALBERT BASSERMANN. Előadások d. u. 5. 7, és 9 órakor. Vasárnap d. u 2 órától kezdve. Gyermekjegyek csak az első előadásokra érvényesek. Számozott jegyek előre válthatók d. u. 3 órától, vasárnap d. u. fél 2-től. ß „Bokorhoz“ kSSSSiÄÄ Kitűlnö Mzikoszt, frissen csapolt sör, legjobb lajborok és friss vacsora kapható. Számos pártfogásért esedez a tulajdonos. ífeigyd, idífi. mumus 1, Eltemették Kelemen Kálmánt (■Sftjái hidótiánhiól.) ik szegedi árvaszék elhunyt, érdemes ülnökét, Kelemen Kálmánt Csütörtökön délután 3 órakor temették el a Szentháromság utca 22. szám alatti gyászházból a város közönségének óriási részvéte mellett. A temetésen a város hatósága testületileg jelent meg, ha megjelent a temetéser Szeged előkelő társadalmának számos tagja. Az, árva” szék tisztikara dr. Pálfy József árvaszéki elnök vezetésével jelent meg. Pálfy a ravatalnál a következő búcsúztatót intézte a földi élettől eltávozott kollégához: — Búcsúzom Tőled, kedves halott. Búcsúzom Tőled, az élet robotosai, tisztviselőtársaid nevében, kik tovább küzdünk, tovább dolgozunk mások ügyének-bajának ezernyi gondjaiban a közért! Búcsúzom Tőled azon ismeretlen árvák ezreinek nevében, kiknek ügyét a szorgos családapa gondosságával intézted egy hosszú emberöltőn át. Áfások roskadoznak egy-egy család sorsa intézésének gondjai alatt. A Te energiádnak, törékeny testednek a munka csak erőt adott. Erős és biztos kezekkel, friss szellemmel, tiszta fejjel irányítottad mindig a leghelyesebb után ezreknek sorsát, számtalan ügyét-baját. Melletted elhaladt az élet. Fejedet rég beborította a tisztesség hava. Tested szenvedő lett. Szemed sugara elhalványodott, de te mindezt nem vetted észre.EU volt és merülve a munkába. És amíg mások maguknak dolgoztak, önző célokért, a Te életed minden perce a másokért végzett munkában tellett. Amíg mások — szabad pályákon — a tiednél sokkal kevesebb és értéktelenebb munkával vagyont, rangot, hirt, nevet és dicsőséget szereztek. Te megszerezted a tisztviselő kincsét, a becsületes szegénységet. És megmaradtál életedégéig nagy tisztességben — szerény tekintetes úr. És most, amikor elvesztésed felett érzett mélységes fájdalommal körülálljuk koporsód, elhoztuk lelkünkben mindannyian az önzetlen munkát megillető legszebb babért: a becsülést. Igaz, egy emberélet négy ember helyett végzett munkájáért szerény jutalom, de Te tisztviselő voltál, nem vártál, nem vágytál más jutalmat. És amikor a városháza öreg harangjának méla bús hangját elhozza hozzánk a szellő szárnya, lelkünk mélyében mélységes megilletődéssel gondolunk arra a félszázadra, amikor ez a harangszó Téged a mindennapi lázas munkához szólított s most a békés, csemdes, örök pihenőre hívogat, öreg barátunk, jó kollégánk, árvák atyja, Kelemen Kálmán Isten veled. A közös sorsban találkozunk. A tanács csütörtöki ülésén a halottat a következő határozattal tisztelte meg: Kelemen Kálmán tb, árvaszéki elnök úr elhalálozásáról sajnálattal értesülve, részvétünk és gyászunk kifejezéséül a városháza tornyára a temetésig a gyászlobogót fölhuzatjuk, a ravatalra a város közönsége nevében koszorút helyezünk a következő fölirattal:„Érdemes tb.árvaszéki elnökének — Szeged sz. kir. város közönsége'. A ravatalt a város kertészetéből élő növényzettel földiszitjük, a temetésen testületileg részt veszünk, a megboldogult hátrahagyott es a Lídiához részvétiratot intézünk, végül a temetéshez két városi fogatot kirendelünk. Kelemen Kálmán özvegyéhez a tanács az alábbi részvétiratot intézte: Nagyságos özv. Kelemen Kálmánná úrnőnek. Szeged. Szeged sz. kir. város közönsége és hatósága nevében legmélyebb részvétünket tolmácsoljuk a veszteség fölött, amely Kelemen Kálmán tb. árvaszéki elnök és nyug. árvaszéki b. elnök urnak váratlan elhalálozásával érte Nagyságodat és gyászba borult családját.. A megboldogult, mint városunk egyik legérdemesebb, kiváló tisztviselője félszázadon át dolgozott ernyedetlen munkássággal közügyeink előbbre vitelén és munkakörében maradandó emléket hagyva maga után, működésével a hatóságok és a nagyközönség osztatlan elismerését érdemelte ki. Elhunytával sajnálatos veszteség éri közéletünkét és városunk egész társadalmának őszült, részvéte kiséri utolsó útjára, .......- ■ A második szegedi színház, A Debrépg Mipemki csütörtöki számában megjelent cikkünkre a következő leveleket kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő úr! Engedje meg, hogy igaz örömmel üdvözöljem abból az alkalomból, hogy a második színház ügyét oda vitte,' ahová rég kívánkozik' már: a nyilvánosság elé. Igaz, a cikkben egy vád is van ellenem, hogy én is oka vagyok annak, hogy Szegeden nincs második színház, mert nem ambicionálom. Hogy ez a vád mennyire nem helytálló, azt igazolja az, hogy hol mily örömmel ragadom meg az első alkalmat, •hogy beszéljek, sőt tegyek is a második színház érdekében valamit, fia Aradon megvalósul a második színház, abban is lesz egy kicsike részem, mert hetekkel ezelőtt valósággal rábeszéltem Szendrey kollégámat, hogy a pár év előtt abbahagyott tervét, az aradi kultúrpalota nagytermének kibérlésével, a mostani sokkal megfelelőbb körülmények miatt okvetlenül most kell nyélbe ütnie. Így aztán igaz, hogy Debrecen és Arad megelőzött bennünket, de könnyű volt nekik, mert náluk rendelkezésre állott, ami ennél a kérdésnél a legfontosabb: a helyiség. Debrecenben már évek óta kész volt — és üresen állott — az új Bika-szállodának hatalmas épülettömegeiben az új színházi helyiség és az idén végre meg is nyílt. Aradon még régebben áll és hever parlagon a kultúrpalota hatalmas —a színháznak is alkalmas — hangversenyterme, Szegeden azonban ez a helyiség még csak terv a jövő zenéje. Az új zeneiskola nagytermére gondolok, melyet szerintem okvetlenül úgy kell megépíteni, hogy a második, egy úgynevezett kamara-előadásokra alkalmas színház kérdése is megoldassák általa. És én ezt a tervet nemcsak magamban ápolgatom, hanem dr. Gaál Endre kulturtanácsnok urnái és König Péter igazgató urnái ismételten is ranszíráltam. Az igazat megvallva, Gaál tanácsnok urnál melegebb megértésre találtam, König Péter igazgató úr azt vetette ellen, hogy a tervek csak hangverseny-pódiumot tűrnek meg a készülendő teremben. Ezzel szemben nekem az a véleményem, hogy a tervek nagyon kis fáradsággal átalakíthatók úgy, hogy az új terem hangverseny- és intim színházi előadásokra egyaránt alkalmas legyen, így a terem a városnak új jövedelmi forrása lenne, aminek felhasználásával könnyen meg lehetne valósítani a zeneiskolára és színházra egyaránt fontos, a város zenei életében pedig korszakos dolgot is; a film zen elemni. Ezzel nemcsak biztos megélhetést juttatnának a zeneiskola végzett növendékeinek ,de meg lenne oldva a fogadalmi templom zenéjének, az állandó filharmóniai zenekarnak és a színházi zenének megoldatlan kérdése. Egyúttal olyan perspektívája nyílna meg egy u.i. friss, a magyar zene jövőjére messze kiható nemzeti zenekar urának, melynek áldásos eredményei ma még szinte beláthatatlanok, , Kedves Szerkesztő úr! Igaz, hogy a háború lehetetlenné teszi egyelőre e tervek megvalósítását, de azt hiszem, itt van a végső ideje annak, hogy a dolog alaposan előkészíttessék és mihelyt lehetséges, valóra is váljon. Ezért üdvözlöm én igaz örömmel Szerkesztő uramnak a mai lépését s kérem, hogy nemcsak k< lapjában, hanem a törvényhatósági bizottságban is ejtse módját annak, hogy a dolog szőnyegre kerülvén, onnan többé, a megvalósulásig le sem kerüljön. Ha összefogunk és komolyan akarjuk, a siker nem maradhat el és szerkesztő uramnak is meglesz az a kellemes csalódása, hogy sem a hatóság, sem a szinügyi bizottság, sőt még a színigazgató sem lesz gátja, de segítő munkája lesz a szép. a Város érd«