Délmagyarország, 1918. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1918-03-01 / 50. szám

A főzőlisztért’ 62 filiért füstnek,­­hetvenért adják, a kenyérliszt kilójáért 42 és fél fillért fizetnek is 4,$ fillérért adták, mis a rozsliszt kilóját ők 67 fillérért kapták és 74 fillérért adják­­ a közönségnek. Az eredmény az, hogy a mai hasznot a békeévek hasznához viszonyítva a kereskedők nyolcszorosát ke­resik­ annak a lisztem amit békében kerestek. Az új termés előtt egyébként sem helyes ez­zel a kérdéssel foglalkozni. Kéri, a kereske­dőknek ezt a kérelmét utasítsa el a bizott­ság. A bizottság ezt a javaslatot el is fogad­ta,­­Balogh Károly ezután közölte, hogy a 60 koronás lisztet a kereskedők és pékek 63 koronáért kapják, de 72 fillérért adhatják kilónk­ifit a közönségnek. A bizottság ehhez is hozzájárult. Ezután sor került a kenyér árának meg­állapítására. Balogh Károly javasolja, hogy a 25­­­ százalékkal kevert kukoricaliszt ára ma­radjon 50 fillér. Schweiger Sándor: 2000 koronás faár mellen és 63 koronás lisztár mellett ez az ár tarthatatlan.­­ Jolim­ami Ignác kiszámítja, hogy a pé­kek bruttó haszna 30 filléres kenyérárak mel­lett is 15 százalék. Nem mdha­­metoni lehet a pékek rezsije. bakmii Kár­oh : Hatvan százalékos rezsi mellett is kilenc­­ százalékos haszna van a pék­nek ki­peramonként. K­ohin­ann Ignác: Nemcsak a kereske­dőkre kell tekintettel lenni, hanem van közön­ség is, akinek minden oldalról való kiuzsorá­­zását elősegíteni nem lehet. Balogh Károly: Milyen árat kivánnak megállapítani a pékek kilónkint? Schweiger Sándor: Legkevesebb kilón­kul­t 64 fillér. . Ihre a kijelentésre óriási zab tör ki, el­lentmondások hailszanak és fölzúdulás. Balogh Károly: Látott már lázadást, Schweiger úr? Ez után igazán nem követ­kezhetne más. A bizottság hosszas, szaggatott vita után javasolja, hogy a kenyér árát 36 fillérben ál­la Misa­nu­n a polgármester kilónkint. Végül Balogh Károly javaslatára elha­tározta a bizottság, hogy a gyufa árának mkszintálását javasolja a polgármesternek. A svéd gyufa m­aksziomális árát dobozonkint 8 fillérben, a kénes gyufa makszimális árát dobozonkint 11 fillérben kívánja megállapíta­ni a bizottság, amelynek ülése háromnegyed két órakor véget ért. “ URÁNIA j •£ 3 föagy. Tudományos Színház › -------------VT---------------S7 Péntektől vasárnapig március 1-től 3-ig, Albert Bassermann a kiváló német színész idei második fellépte. Rejtelmes történet 4 részben. A kettős főszerepben, ALBERT BASSERMANN. Előadások d. u. 5. 7, és 9 órakor. Vasárnap d. u 2 órától kezdve. Gyermekjegyek csak az első előadásokra érvényesek. Számozott jegyek előre válthatók d. u. 3 órától, vasárnap d. u. fél 2-től. ß „Bokorhoz“ kSSSSiÄÄ Kitűlnö Mzikoszt, frissen csapolt sör, legjobb laj­borok és friss vacsora kapható. Számos pártfogásért esedez a tulajdonos. ífeigyd, idífi. mumus 1, Eltemették Kelemen Kálmánt (■Sftjái hidóti­án­hiól.) ik szegedi árvaszék elhunyt, érdemes ülnökét, Kelemen Kálmánt Csütörtökön délután­ 3 órakor temették el a Szentháromság­ utca 22. szám alatti gyászház­­ból a város közönségének óriási részvéte mel­lett. A temetésen a város hatósága testületileg jelent meg, ha megjelent a­ t­emetéser­ Szeged előkelő társadalmának számos tagja. Az, árva” szék tisztikara dr. Pálfy József árvaszéki el­nök vezetésével jelent meg. Pálfy a ravatalnál a következő búcsúztatót intézte a földi élettől eltávozott kollégához: — Búcsúzom Tőled, kedves halott. Búcsú­zom Tőled, az élet robotosai, tisztviselőtársaid nevében, kik tovább küzdünk, tovább dolgo­zunk mások ügyének-bajának ezernyi gond­jaiban a közért! Búcsúzom Tőled azon is­meretlen árvák ezreinek nevében, kiknek ügyét a szorgos családapa gondosságával intézted egy hosszú emberöltőn át. Áfások roskadoznak egy-egy család sorsa intézésének gondjai alatt. A Te energiádnak, törékeny testednek a mun­ka csak erőt adott. Erős és biztos kezekkel, friss szellemmel, tiszta fejjel irányítottad min­dig a leghelyesebb után ezreknek sorsát, szám­talan ü­gyét-baját. Melletted elhaladt az élet. Fejedet rég beborította a tisztesség hava. Tes­ted szenvedő lett. Szemed sugara elhal­ványo­­dott, de te mindezt nem vetted észre.­­EU volt és merülve a munkába. És amíg mások maguk­nak dolgoztak, önző célokért, a Te életed min­den perce a másokért végzett munkában tel­lett. Amíg mások — szabad pályákon — a tied­nél sokkal kevesebb és értéktelenebb munká­val vagyont, rangot, hirt, nevet és dicsőséget szereztek. Te megszerezted a tisztviselő kin­csét, a becsületes szegénységet. És megmarad­tál életed­­égéig nagy tisztességben — szerény tekintetes úr. És most, am­ikor elvesztésed fe­lett érzett mélységes fájdalommal körülálljuk koporsód, elhoztuk lelkünkben mindannyian az önzetlen munkát megillető legszebb babért: a becsülést. Igaz, egy emberélet négy ember helyett végzett munkájáért szerény jutalom, de Te tisztviselő voltál, nem vártál, nem vágy­tál más jutalmat. És amikor a városháza öreg harangjának mél­a bús hangját elhozza hoz­zánk a szellő szárnya, lelkünk mélyében mély­séges megillet­ődéssel gondolunk arra a félszá­zadra, amikor ez a harangszó Téged a min­dennapi lázas munkához szólított s most a bé­kés, csem­des, örök pihenőre hívogat, öreg ba­rátunk, jó kollégánk, árvák atyja, Kelemen Kálmán Isten veled. A közös sorsban találko­zunk. A tanács csütörtöki ülésén a halottat a kö­vetkező határozattal tisztelte meg: Kelemen Kálmán tb, árvaszéki elnök úr elhalálozásáról sajnálattal értesülve, részvétünk és gyászunk kifejezéséül a városháza tornyára a temetésig a gyászlobogót fölhuzatjuk, a ravatalra a vá­ros közönsége nevében koszorút helyezünk a következő fölirattal:„Érdemes tb.­árvaszéki el­nökének — Szeged sz. kir. város közönsége'. A ravatalt a város kertészetéből élő növény­zettel földiszitjük, a temetésen testületileg részt veszünk, a megboldogult hátrahagyott es a Lídiához részvétiratot intézünk, végül a­ teme­téshez két városi fogatot kirendelünk. Kelemen Kálmán özvegyéhez a tanács az alábbi részvétiratot intézte: Nagyságos özv. Kelemen Kálmánná úrnőnek. Szeged. Szeged sz. kir. város közönsége és hatósága nevében legmélyebb részvétünket tolmácsoljuk a vesz­teség fölött, amely Kelemen Kálmán tb. árva­­széki elnök és nyug. árvaszéki b. elnök urnak váratlan elhalálozásával érte Nagyságodat és gyászba borult családját.. A megboldogult, mint városunk egyik legérdemesebb, kiváló­­ tisztvi­selője félszázadon át dolgozott ernyedetlen mun­kássággal közügyeink előbbre vitelén és mun­­­kakörében maradandó emléket hagyva maga után, működésével a hatóságok és a nagykö­zönség osztatlan elismerését érdemelte ki. El­hunytával sajnálatos veszteség éri közéletü­n­két és városunk egész társadalm­­ának­ őszült­, részvéte kiséri utolsó útjára, .......- ■ A második szegedi színház, A Debrépg Mipemki csütörtöki számában megjelent cikkünkre a következő leveleket kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő úr! Engedje meg, hogy igaz örömmel üdvözöl­jem abból az alkalomból, hogy a második szín­ház ügyét oda vitte,' ahová rég kívánkozik' már: a nyilvánosság elé. Igaz, a cikkben egy vád is van ellenem, hogy én is oka vagyok an­nak, hogy Szegeden nincs második színház, mert nem ambicionálom. Hogy ez a vád men­­nyire nem­ helytálló, azt igazolja az, hogy h­ol mily örömmel ragadom meg az első alkalmat, •hogy beszéljek, sőt tegyek is a második szín­ház érdekében valamit, fia Aradon megvaló­sul a második színház, abban is lesz egy kicsi­ke részem, mert hetekkel ezelőtt valósággal rá­beszéltem­­ Szendrey kollégámat, hogy a pár év előtt abbahagyott tervét, az aradi kultúrpalota nagytermének kibérlésével, a mostani sokkal megfelelőbb körülmények miatt okvetlenül most kell nyélbe ütnie. Így aztán igaz, hogy Debrecen és Arad megelőzött bennünket, de könnyű volt nekik, mert náluk rendelkezésre állott, ami ennél a kérdésnél a legfontosabb: a helyiség. Debrecen­ben már évek óta kész volt — és üresen állott —­ az új Bika-szállodának hatalmas épülettö­­megeiben az új színházi helyiség és az idén végre meg is nyílt. Aradon még régebben áll és hever parlagon a kultúrpalota hatalmas —a színháznak is alkalmas — hang­versenyte­rme, Szegeden azonban ez a helyiség még csak terv a jövő zenéje. Az új zeneiskola nagytermére gondolok, melyet szerintem okvetlenül úgy kell megépíteni, hogy a második, egy úgyne­vezett kamara-előadásokra alkalmas színház kérdése is megoldassák általa. És én ezt a ter­vet nemcsak magamban ápolgatom, hanem dr. Gaál Endre kulturtanácsnok urnái és König Péter igazgató urnái ismételten is r­anszírál­tam­. Az­ igazat megvallva, Gaál tanácsnok ur­nál melegebb megértésre találtam, König Pé­ter igazgató úr azt vetette ellen, hogy a tervek csak hangverseny-pódiumot tűrnek meg a ké­szülendő teremben. Ezzel szemben nekem az a véleményem, hogy a tervek nagyon kis fárad­sággal átalakí­thatók úgy, hogy az új terem hangverseny- és intim színházi előadásokra egyaránt alkalmas legyen, így a terem a vá­rosnak új jövedelmi forrása lenne, aminek felhasználásával könnyen meg lehetne valósí­tani a zeneiskolára és színházra egyaránt fon­tos, a város zenei életében pedig korszakos dol­got is; a film zen elemni. Ezzel nemcsak biztos megélhetést juttatnának a zeneiskola végzett növendékeinek ,de meg lenne oldva a fogadal­mi templom zenéjének, az állandó filharmó­niai zenekarnak és a színházi zenének megol­datlan kérdése. Egyúttal olyan perspektívája nyílna meg egy u.i. friss, a magyar zene jövő­jére messze kiható nemzeti zenekar­ urának, melynek áldásos eredményei ma még szinte be­láthatatlanok, , Kedves Szerkesztő úr! Igaz, hogy a há­ború lehetetlenné teszi egyelőre e tervek meg­valósítását, de azt hiszem, itt van a végső ideje annak, hogy a dolog alaposan előkészíttessék és mihelyt lehetséges, valóra is váljon. Ezért üdvözlöm én igaz örömmel Szerkesztő uram­nak a mai lépését s kérem, hogy nemcsak k< lapjában, hanem a törvényhatósági bizottság­ban is ejtse módját annak, hogy a dolog sző­nyegre kerülvén, onnan többé, a megvalósulá­sig le sem kerüljön. Ha összefogunk és komo­­lyan akarjuk, a siker nem maradhat el és szer­kesztő uramnak is meglesz az a kellemes csa­lódása, hogy sem a hatóság, sem a szinügyi bizottság, sőt még a színigazgató sem lesz gát­ja, de segítő munkája lesz a szép. a Város érd«­

Next