Délmagyarország, 1918. június (7. évfolyam, 126-147. szám)

1918-06-01 / 126. szám

2 Visszavert olasz támadás BUDAPEST, május 31. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóoiszály.) A Tonale-vidéken a harci tevékenység tegnap csak időnként megújuló tüzérségi tüzelésre szorítkozott. Capo Siiétől keletre visszavertünk egy tá­madást. A VEZÉRKAR FŐNÖKE: A franciák borzalmas veszteségei. — Egy egész hadtest fogságba került — Berlin, május 31. A Wolff-ügynökség jelenti: Az Aisne-vonalon levő hadosztályok­nak, mint utóbb megállapítottuk, megígér­ték, hogy nyugalmuk lesz. A­z egyik ilyen harcba vetett hadosztály két napig volt min­den ellátás nélkül. A 11. francia hadtest majdnem egészében német fogságba jutott. Az 1. számú hadosztályt, mely ehhez a had­testhez tartozott, minden tüzérségi támoga­tás nélkül vetették harcba, még elegendő muníciót sem adtak nekik. A 39. hadosztály a nagy veszteségek és a sok fogoly miatt felmorzsolódoa. A franciák sok helyen igen szívós ellentállást fejtenek ki. A Barbarossa­­barlangnál például egy francia őrnagy szün­telenül dobálta a kézigránátokat rohamcsa­patainkra és csak nagynehezen sikerült ezt a vitéz tisztet legyűrni. A sok barlang és üreg vesztére volt a bennük elrejtőzött fran­cia legénységnek. Jól irányzott tüzérségi tüzelésünk ugyanis nem engedte, hogy el­hagyják rejtekhelyüket és mire a tüzérség elhallgatott, gyalogságunk gépfegyverekkel már a barlangok bejáratai előtt állott. Egyet­len üregben 250 embert fogtunk el. Vaudes­­sinél egy ezredtörzs jutott kezünkre. A francia vezérkar jelentése: Genf, május 31. A francia vezérkar j je­lenti május 30-án: A csata tovább tart, anélkül, hogy éjszaka szünet állana be. Csa­pataink erősen tartották Soissons nyugati szélét, amelyből az ellenség ismételt kísér­letek ellenére sem tudott előretörni. Tovább délre a soissons—nar­onnesi után elkeseredett harcok voltak, éppúgy, mint a Fére en Tar­­denios—Vesilly vonalon, ahol csapataink , tartalékokkal támogatva fáradhatatlan szit­vósággal fejtenek ki ellentállást ,a német elő­nyomulással szemben. A jobbszárnyon fran­cia és angol csapatok a Bruilles—Thillois fronton és Reimstől északra megtörté­k a gárda összes rohamait. . Focfo tábornok új tartalékot vet a reimsi frontra. Berlin, május 31. A Berliner Tageblatt illetékes katonai helyről a következőkről ér­tesül: A Reimsra nehezedő nyomás olyan erős, hogy a város nem tarthatja magát sokáig. Foch tábornok még további tartalékokat fog erre a frontra dobni, Reims azonban ment­hetetlen. Csapataink eddig harminc kilomé­ter mélységben nyomultak előre. Ez napi tíz kilométer előhaladásnak felel meg, ami ebben a háborúban eddig még el nem ért sikert jelent. A harmadik nap eredménye sokkal nagyobb volt, mint az elsőé. A Marne előtt a németek már alig akadnak ellent­­állásra. Clemenceau kíváncsiságára, vájjon főtámadásról van-e szó, már megadtuk a választ, mert nem hisszük, hogy ötven kilo­méter széles fronton véghezvitt támadás, a­­­m­ely már eddig harminc kilométernyi mély­ségben jutott előre, mellékesemény volna a francia miniszterelnöknek. Szeged, 1918. junius 1. ^JELMA«XAM>AS3äA^ A Választójogi bizottság a póH szavazati joga ellen. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház választójogi bizottsága pén­teken délelőtt tíz órakor folytatta tanácsko­zását Beöthy László elnöklésével. A kormány részéről Wekerle Sándor miniszterelnök je­lent meg. A javaslat 11. szakaszát, amely a választók­­ kizárásáról intézkedik, tárgyalta a bizottság. Balogh Jenő: Stiláris módosításo­kat ajánl, majd a tulajdon elleni izgatásra vonatkozólag megjegyzi, hogy igazoltnak tartja a törvény meghozatala előtt elítéltekre nézve a megfelelő intézkedés felvételét, tekin­tettel egyes szociáldemokrata vezetőkre. A szakasz 14. pontjába, amely felsorolja a köz­hivatalnokokat, a „tanár“ szót is be akarja iktatni. A szakasz 15. pontjában azt is pre­­cizírozni kívánja, aki az izgatást „tettel“ kö­veti el. Csizmazia Endre előadó javasolja, hogy­­ a hitfelekezet, tulajdon és házasság elleni vét­séget ne vegyék fel mint kizáró okot, hanem maradjanak erre nézve az eredeti javaslat­nál. Nem tartja megokoltnak, hogy a válasz­tójogtól megfosztassanak egyes társadalmi osztályok, amelyek iránya ezek ellen az in­tézmények ellen néha hangosabban nyilat­kozik meg. Gróf Tisza István: Hozzájárul Balogh Jenő javaslatához, szemben az előadóval. ■Ne mentsék azokat a nemzetiségi izgatókat, akik a magyar nemzet ellen vétenek. A haza­fias erdélyi elemeknek meg kell adni azt a garanciát, hogy a hazafiatlanok ne élvezzék a választói jogot. Ez csak úgy történhetik meg, hogyha nemcsak bírói ítélet, hanem közhatóság határozata is megállapíthatja a hűtlenséget. Bakonyi Samu: Az előadó javaslatát pár­tolja, mert a békés propaganda útját nem akarja elvágni. A javaslat eredeti szövege megvédi azokat a fontos érdekeket, amelye­ket Balogh Jenő biztosítani kíván. Wekerle Sándor miniszterelnök: A sti­láris módosításokhoz hozzájárul. Ami a re­habilitációt illeti, készséggel hozzájárul Ba­logh indítványához. A közhatóság fogalmát megfelelően nehéz körülírni, néha tanfelügye­­­­leti, néha egyházi, a legtöbb esetben katonai hatóságok állapították meg az áruló cselek­­­­ményeket, amelyek a román és egyéb betö­­­­réseknél tapasztalhatók voltak. Hozzájárul Balogh Jenő szigorító módosításához, ame­­­­lyet az általános vita során is felhozott és a­melyhez a kormánynak semmi ellenkező megjegyzése nem volt. Balogh Jenő: Az izgatás nem békés pro­paganda. A tudományos fejtegetés sohasem izgatás és az izgatás fogalmát a judikatura már pontosan megállapította. Az elméleti szocialista sohasem fog e szakasz alá esni. Bizony Ákos: A szakasz 15-ik pontjában a közhatóság szó után beiktatni kívánja ezt a kifejezést: „hivatalos hatáskörében“. A szakaszt Bizony Ákos módosításával elfogadták. Az őstermelésnél alkalmazottak válasz­tójogára vonatkozólag a munkapárt új sza­kaszt ajánlott, amely szerint az őstermelés körében állandó alkalmazottnak kell azt te­kinteni, aki „legfeljebb két munkaadónál az utolsó négy évi időtartamon belül — bár megszakításokkal — legalább három éven át állott alkalmazásban.“ Csizmazia előadó azt javasolja, hogy ebből a szakaszból a „két munkaadó“ töröl­tessék. Gróf Tisza István szerint a mezőgazdák körében igen nagy elkeseredést keltene és igen rontaná a javaslatot, ha a „két munka­adó“-t elejtenék. Azt megérti a falusi közön­ség, hogy ha valaki hosszabb ideig marad szolgálatban, értékesebb elem és az választó­jogot kap. Ezzel szemben felmerült az az aggály, hogy a cseléd választójoga a munka­adó szeszélyétől függ. Ez nem alapos és le­het ezt a kifogást honorálni azzal, hogyha két munkaadót állapítunk meg. Ha ezt is tö­röljü­k, akkor nagy hibát követünk el, mert a cselédség legselejtesebb eleme előtt is meg­nyitjuk a választójogot. Ebben az álláspontjában őt konzervatív szempont nem vezeti, mert hiszen a cseléd­ség amúgy is a nagybirtokos után indul, de az a baj, hogy­­ha kimarad a választójogból a kisbirtokos, akinek nincs nyolc holdja, vagy nem fizet 10 korona adót, viszont bejut a leg­selejtesebb cseléd, akkor ez a megoldás a falusi közvéleményt föl fogja háborítani. Sza­vazatát a miniszterelnök álláspontjától teszi függővé, nehogy a megegyezést veszélyez­tesse. Ezután áttértek a nők választójogának tárgyalására. Elsőnek gróf Tisza István szó­lalt fel, aki azt javasolta, hogy a bizottság első sorban a felett döntsön, hogy váljon a nők választójogát fel akarja-e venni a javas­latba, vagy se. Az elnök azt a kérdést teszi fel, hogy váljon a bizottság a nők választó­jogával ezen szakasznál akar-e foglalkozni. Ezután szavaztak a kérdés felett. Miután a kérdéshez hozzászólott Bakonyi és Polónyi, 11-en amellett szavaztak, hogy nem, tizen a mellett szavaztak, hogy ennél a szakasznál tárgyalják a kérdést. Az elnök ezután kihir­deti a határozatot, hogy a bizottság ennél a szakasznál nem akar határozni a nők válasz­tójogáról. Bakonyi Samu kijelenti, hogy ez az el­járás ellenkezik az eddig követett gyakorlat­tal. Wekerle miniszterelnök kijelenti, hogy a nők választójogának kérdése amellett tisz­tázódott, hogy egy általános vita aligha lehet célunk. A kormány tartja magát eddigi fel­fogásához és a plénum előtt igyekezni fog felfogásának érvényt szerezni. Csizmazia előadó külön véleményt jelent be. A javaslat további tárgyalásának folyamán Pál Alfréd azt indítvnyozza, hogy a főpolgármesterek, főispánok, polgármesterek és alispánok ne legyenek kizárva a képviselőkké választható­ság közül. Teleszky János azt indítványozza, hogy a rendezett tanácsú városok polgár­­mesterei ne lehessenek a saját városukban megválaszthatók. Gróf Tisza István hozzájárul Pál - Te­leszky indítványához. Polónyi ezzel szemben az eredeti javaslat mellett foglalt állást. Ez­után a bizottság a tárgyalás folytatását dél­után 5 órára halasztotta. Budapestről telefonált a tudósítónk: A Nőtisztviselők Országos Egyesületének mint­egy 70 tagja a déli órákban a képviselőház elé vonult, hgy tüntessen a nők választójoga mellett. A bizottság tárgyalásáról az a hír érkezett a nőtisztviselőkhöz, hogy leszavaz­ták a nők választójogát. A jelenlevők izga­tottan tárgyalták a sérelmet. Délután 2 óra­kor méltatlankodva elvonultak a képviselő­ház elől. A választójogi bizottság délutáni ülésén folytatta a javaslat tárgyalását. Tisza maja minden szakasznál felszólalt és módosító ja­vaslatot tett, amelyet részben elfogadtak, részben pedig elhatározták, hogy kinyomat­ják, szétosztják és részletesen foglalkoznak vele. A legközelebbi ülés hétfőn lesz. Nincs többé fogfájása annak, ki a m­m mt g­m­m­M használja. Flora szaiviz­et ápoló készítmény. Egy üveg ára 2 K 50 fillér. HiptuM BflRESny N1R9&V gi|ági|37BPláPália» 3tarti 8m|l-ltt

Next