Délmagyarország, 1918. június (7. évfolyam, 126-147. szám)
1918-06-01 / 126. szám
2 Visszavert olasz támadás BUDAPEST, május 31. (Közli a miniszterelnöki sajtóoiszály.) A Tonale-vidéken a harci tevékenység tegnap csak időnként megújuló tüzérségi tüzelésre szorítkozott. Capo Siiétől keletre visszavertünk egy támadást. A VEZÉRKAR FŐNÖKE: A franciák borzalmas veszteségei. — Egy egész hadtest fogságba került — Berlin, május 31. A Wolff-ügynökség jelenti: Az Aisne-vonalon levő hadosztályoknak, mint utóbb megállapítottuk, megígérték, hogy nyugalmuk lesz. Az egyik ilyen harcba vetett hadosztály két napig volt minden ellátás nélkül. A 11. francia hadtest majdnem egészében német fogságba jutott. Az 1. számú hadosztályt, mely ehhez a hadtesthez tartozott, minden tüzérségi támogatás nélkül vetették harcba, még elegendő muníciót sem adtak nekik. A 39. hadosztály a nagy veszteségek és a sok fogoly miatt felmorzsolódoa. A franciák sok helyen igen szívós ellentállást fejtenek ki. A Barbarossabarlangnál például egy francia őrnagy szüntelenül dobálta a kézigránátokat rohamcsapatainkra és csak nagynehezen sikerült ezt a vitéz tisztet legyűrni. A sok barlang és üreg vesztére volt a bennük elrejtőzött francia legénységnek. Jól irányzott tüzérségi tüzelésünk ugyanis nem engedte, hogy elhagyják rejtekhelyüket és mire a tüzérség elhallgatott, gyalogságunk gépfegyverekkel már a barlangok bejáratai előtt állott. Egyetlen üregben 250 embert fogtunk el. Vaudessinél egy ezredtörzs jutott kezünkre. A francia vezérkar jelentése: Genf, május 31. A francia vezérkar j jelenti május 30-án: A csata tovább tart, anélkül, hogy éjszaka szünet állana be. Csapataink erősen tartották Soissons nyugati szélét, amelyből az ellenség ismételt kísérletek ellenére sem tudott előretörni. Tovább délre a soissons—naronnesi után elkeseredett harcok voltak, éppúgy, mint a Fére en Tardenios—Vesilly vonalon, ahol csapataink , tartalékokkal támogatva fáradhatatlan szitvósággal fejtenek ki ellentállást ,a német előnyomulással szemben. A jobbszárnyon francia és angol csapatok a Bruilles—Thillois fronton és Reimstől északra megtörték a gárda összes rohamait. . Focfo tábornok új tartalékot vet a reimsi frontra. Berlin, május 31. A Berliner Tageblatt illetékes katonai helyről a következőkről értesül: A Reimsra nehezedő nyomás olyan erős, hogy a város nem tarthatja magát sokáig. Foch tábornok még további tartalékokat fog erre a frontra dobni, Reims azonban menthetetlen. Csapataink eddig harminc kilométer mélységben nyomultak előre. Ez napi tíz kilométer előhaladásnak felel meg, ami ebben a háborúban eddig még el nem ért sikert jelent. A harmadik nap eredménye sokkal nagyobb volt, mint az elsőé. A Marne előtt a németek már alig akadnak ellentállásra. Clemenceau kíváncsiságára, vájjon főtámadásról van-e szó, már megadtuk a választ, mert nem hisszük, hogy ötven kilométer széles fronton véghezvitt támadás, amely már eddig harminc kilométernyi mélységben jutott előre, mellékesemény volna a francia miniszterelnöknek. Szeged, 1918. junius 1. ^JELMA«XAM>AS3äA^ A Választójogi bizottság a póH szavazati joga ellen. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház választójogi bizottsága pénteken délelőtt tíz órakor folytatta tanácskozását Beöthy László elnöklésével. A kormány részéről Wekerle Sándor miniszterelnök jelent meg. A javaslat 11. szakaszát, amely a választók kizárásáról intézkedik, tárgyalta a bizottság. Balogh Jenő: Stiláris módosításokat ajánl, majd a tulajdon elleni izgatásra vonatkozólag megjegyzi, hogy igazoltnak tartja a törvény meghozatala előtt elítéltekre nézve a megfelelő intézkedés felvételét, tekintettel egyes szociáldemokrata vezetőkre. A szakasz 14. pontjába, amely felsorolja a közhivatalnokokat, a „tanár“ szót is be akarja iktatni. A szakasz 15. pontjában azt is precizírozni kívánja, aki az izgatást „tettel“ követi el. Csizmazia Endre előadó javasolja, hogy a hitfelekezet, tulajdon és házasság elleni vétséget ne vegyék fel mint kizáró okot, hanem maradjanak erre nézve az eredeti javaslatnál. Nem tartja megokoltnak, hogy a választójogtól megfosztassanak egyes társadalmi osztályok, amelyek iránya ezek ellen az intézmények ellen néha hangosabban nyilatkozik meg. Gróf Tisza István: Hozzájárul Balogh Jenő javaslatához, szemben az előadóval. ■Ne mentsék azokat a nemzetiségi izgatókat, akik a magyar nemzet ellen vétenek. A hazafias erdélyi elemeknek meg kell adni azt a garanciát, hogy a hazafiatlanok ne élvezzék a választói jogot. Ez csak úgy történhetik meg, hogyha nemcsak bírói ítélet, hanem közhatóság határozata is megállapíthatja a hűtlenséget. Bakonyi Samu: Az előadó javaslatát pártolja, mert a békés propaganda útját nem akarja elvágni. A javaslat eredeti szövege megvédi azokat a fontos érdekeket, amelyeket Balogh Jenő biztosítani kíván. Wekerle Sándor miniszterelnök: A stiláris módosításokhoz hozzájárul. Ami a rehabilitációt illeti, készséggel hozzájárul Balogh indítványához. A közhatóság fogalmát megfelelően nehéz körülírni, néha tanfelügyeleti, néha egyházi, a legtöbb esetben katonai hatóságok állapították meg az áruló cselekményeket, amelyek a román és egyéb betöréseknél tapasztalhatók voltak. Hozzájárul Balogh Jenő szigorító módosításához, amelyet az általános vita során is felhozott és amelyhez a kormánynak semmi ellenkező megjegyzése nem volt. Balogh Jenő: Az izgatás nem békés propaganda. A tudományos fejtegetés sohasem izgatás és az izgatás fogalmát a judikatura már pontosan megállapította. Az elméleti szocialista sohasem fog e szakasz alá esni. Bizony Ákos: A szakasz 15-ik pontjában a közhatóság szó után beiktatni kívánja ezt a kifejezést: „hivatalos hatáskörében“. A szakaszt Bizony Ákos módosításával elfogadták. Az őstermelésnél alkalmazottak választójogára vonatkozólag a munkapárt új szakaszt ajánlott, amely szerint az őstermelés körében állandó alkalmazottnak kell azt tekinteni, aki „legfeljebb két munkaadónál az utolsó négy évi időtartamon belül — bár megszakításokkal — legalább három éven át állott alkalmazásban.“ Csizmazia előadó azt javasolja, hogy ebből a szakaszból a „két munkaadó“ töröltessék. Gróf Tisza István szerint a mezőgazdák körében igen nagy elkeseredést keltene és igen rontaná a javaslatot, ha a „két munkaadó“-t elejtenék. Azt megérti a falusi közönség, hogy ha valaki hosszabb ideig marad szolgálatban, értékesebb elem és az választójogot kap. Ezzel szemben felmerült az az aggály, hogy a cseléd választójoga a munkaadó szeszélyétől függ. Ez nem alapos és lehet ezt a kifogást honorálni azzal, hogyha két munkaadót állapítunk meg. Ha ezt is töröljük, akkor nagy hibát követünk el, mert a cselédség legselejtesebb eleme előtt is megnyitjuk a választójogot. Ebben az álláspontjában őt konzervatív szempont nem vezeti, mert hiszen a cselédség amúgy is a nagybirtokos után indul, de az a baj, hogyha kimarad a választójogból a kisbirtokos, akinek nincs nyolc holdja, vagy nem fizet 10 korona adót, viszont bejut a legselejtesebb cseléd, akkor ez a megoldás a falusi közvéleményt föl fogja háborítani. Szavazatát a miniszterelnök álláspontjától teszi függővé, nehogy a megegyezést veszélyeztesse. Ezután áttértek a nők választójogának tárgyalására. Elsőnek gróf Tisza István szólalt fel, aki azt javasolta, hogy a bizottság első sorban a felett döntsön, hogy váljon a nők választójogát fel akarja-e venni a javaslatba, vagy se. Az elnök azt a kérdést teszi fel, hogy váljon a bizottság a nők választójogával ezen szakasznál akar-e foglalkozni. Ezután szavaztak a kérdés felett. Miután a kérdéshez hozzászólott Bakonyi és Polónyi, 11-en amellett szavaztak, hogy nem, tizen a mellett szavaztak, hogy ennél a szakasznál tárgyalják a kérdést. Az elnök ezután kihirdeti a határozatot, hogy a bizottság ennél a szakasznál nem akar határozni a nők választójogáról. Bakonyi Samu kijelenti, hogy ez az eljárás ellenkezik az eddig követett gyakorlattal. Wekerle miniszterelnök kijelenti, hogy a nők választójogának kérdése amellett tisztázódott, hogy egy általános vita aligha lehet célunk. A kormány tartja magát eddigi felfogásához és a plénum előtt igyekezni fog felfogásának érvényt szerezni. Csizmazia előadó külön véleményt jelent be. A javaslat további tárgyalásának folyamán Pál Alfréd azt indítvnyozza, hogy a főpolgármesterek, főispánok, polgármesterek és alispánok ne legyenek kizárva a képviselőkké választhatóság közül. Teleszky János azt indítványozza, hogy a rendezett tanácsú városok polgármesterei ne lehessenek a saját városukban megválaszthatók. Gróf Tisza István hozzájárul Pál - Teleszky indítványához. Polónyi ezzel szemben az eredeti javaslat mellett foglalt állást. Ezután a bizottság a tárgyalás folytatását délután 5 órára halasztotta. Budapestről telefonált a tudósítónk: A Nőtisztviselők Országos Egyesületének mintegy 70 tagja a déli órákban a képviselőház elé vonult, hgy tüntessen a nők választójoga mellett. A bizottság tárgyalásáról az a hír érkezett a nőtisztviselőkhöz, hogy leszavazták a nők választójogát. A jelenlevők izgatottan tárgyalták a sérelmet. Délután 2 órakor méltatlankodva elvonultak a képviselőház elől. A választójogi bizottság délutáni ülésén folytatta a javaslat tárgyalását. Tisza maja minden szakasznál felszólalt és módosító javaslatot tett, amelyet részben elfogadtak, részben pedig elhatározták, hogy kinyomatják, szétosztják és részletesen foglalkoznak vele. A legközelebbi ülés hétfőn lesz. Nincs többé fogfájása annak, ki a mm mt gmmM használja. Flora szaivizet ápoló készítmény. Egy üveg ára 2 K 50 fillér. HiptuM BflRESny N1R9&V gi|ági|37BPláPália» 3tarti 8m|l-ltt