Délmagyarország, 1918. november (7. évfolyam, 261-289. szám)

1918-11-01 / 261. szám

2 DÉLM AIST AfäOISß­AO Szeged, 1918. no vembe v 1. fi Nemzeti Tanács kezében az egész hatalom. Budapest, október 31. Budapest polgár­ságának legnagyobb része csak reggelt vett tudomást az éjszakán történtekről. Az utcán a szociáldem­okrata párt fölhívását osztogatták szét, amelyben közük a munkásokkal az éj­szakai eseményeket és arra­­ hivatkoznak, hogy az ellenforradalom valószínűleg vissza akarja szerezni a hatalmat. Fölhívja a mun­kásokat, menjenek az utcára és szüntessék be a munkát. Minden katonai autó a katonák és a Nemzeti Tanács kezébe került. Ezek az autók fölvirágozva járták be a várost. A tisz­tek levágták kardbojtjaikat, rozettáikat, a nők kendőket lobogtatva tömörültek a katonai autók köré, éljenezték a magyar katonákat és a forradalmat. Az Astoria előtt, ahol a Nem­zeti Tanács ülésezett, ezrekre menő tömeg gyűlt össze. Többen beszédet mondtak a tün­tetőkhöz. F­ényes László autón érkezett meg egy tengerészkülönítmény kíséretében, beszé­det mondott, mate tovarobogott a tengerész­­tisztek őrizetében. A Dunán horgonyzó mo­nitorokon a magyar zászló lengett. Minden katonai éi­letnél elvágták a tele­­fonhuzalokat, hogy ellenintézkedést ne te­hessenek. A telefonközplet magánforgalmat nem bonyo­lított le. Tegnap éjjel és ma reggel megkezdték a politikai foglyok kiszabadítását. Többek közt kiszabadították a Galilei-kar két tagját, Ducsinszka Ilonát és Sugár Tivadar mérnököt. A mai nap folyamán folytatták a politikai fogly­ok kiszabadítását a katonai és polgári fogházakból. Hajnali három órakor a főkapitányság épületét dr. Környei Zoltán rendőrimazó, Kormos Károly detektív, egy tiszt és néhány katona kíséretében el­foglalta. Sándor László főkapitány, akivel kö­zölték, hogy a posta, a hadtest parancsnoksá­g és a teljes hatalom a Nemzeti Tanács kezébe került, a Nemzeti Tanács rendelkezésére bo­­csájtotta magát. A főkapitányság épületében levő tisztviselők a legnagyobb lelkesedéssel csatlakoztak a Nemzeti Tanácshoz. Reggel­­ Ábrahám Dezső jelent meg a főkapitánysá­gon Sándor László főkapitánynál és közölte a Nemzeti Tanács nevében, hogy a Nemzeti Tanács átvette a tényleges hatalmat és beje­lentette a főkapitánynak, hogy az ő, vala­mint Krecsányi Kálmán és Markovics Vince helyettes-főkapitány szolgálataira nem reflek­tál. Károlyi Mihály miniszterelnök kinevezte főkapitánnyá Diez Károly rendőrkapitányt,­­­helyettes főkapitányokká Szentkirályi rend­őrtanácsost és dr. Pál György fogalmazót. Budapest, október 31. Ma reggel a kato­nák megáhlították minden tisztet az utcán. Fölszólították őket arra, h­ogy esküdjenek föl a Nemzeti Tanácsnak. Aki ellenkezett, azt le­tartóztatták. A késő éjszakai órákban nagyobb katonai őrség jelent meg a keleti pályaudvaron és a Nemzeti Tanács megbízásából átvette ott a felügyeletet. Hasonlóképpen történt a nyugati pályaudvaron is. A vonatok a katonai őrség védle­ me alatt indulnak és érkeznek. A csendőri kiküldöttek Almássy Zsig­­m­ond csendőrezredes vezetésével megjelentek a Nemzeti Tanácsnál és bejelentették, hogy a Budapesten tartózkodó csendőrség teljes állománya és vezetősége csatlakozik a Nem­zeti Tanácshoz. A Nemzeti Tan­ács fölhívta a csendőrséget, hogy ne lőjjenek a népre. Föl­hívást bocsájtottak ki a földmivelőkhöz is, a­melyben hangsúlyozzák, hogy a Nemzeti Ta­nács földhöz akarja juttatni a magyar föld­­mivelő népet. A Nemzeti Tanács azt a sza­bad, bo­dog Magyarországot akarja, amely­ért 48-ban a szabadságharc hősei küzdöttek. Budapest, október 31. A délelőtt folya­mán Harrer Ferenc alpolgármester, Vita Emil tanácsnok bejelentették az egész város nevében a Nemzeti Tanácshoz való csatlako­zásukat. A Nemzeti Tanács megbízta Harrert a főváros adminisztrációjának vezetésével és felkérte, hogy különösen a lakosság zavarta­lan élelmezésére ügyeljen. Budapest, október 31. Az államvasutak igazgatóságának Andrássy­ úti palotájából é­s egész tisztikar testületileg, zászlók alatt vo­nult a Nemzeti­­ Tanácshoz és bejelentették csatlakozásukat. A főpostán működő cenzo­rok is a Nemzeti Tanács rendelkezéseinek bo­­csájtották alá magukat. Budapest, október 31. A Nemzeti Tanács ma délben ezt a kiáltványt bocsájtotta ki: Katonák! A Magyar Nemzeti Tanács fényes dia­dalt aratott. Népkormány alakult gróf Káro­lyi Mihály vezetése alatt, amely megvalósítja néhány napon belül a békét, az önálló Ma­­gyarszágot, a népuralmat és meg fogja torol­ni mindazokat a gaztetteket, amelyeket az előbbi kormányok és megbízottai a polgárság és katonaság ellen elkövettek. Katonák! A Magyar Nemzeti Tanács, a­mely továbbra is számít támogatástokra, föl­szólít benneteket arra, hogy tartsatok fegyel­met. A Nemzeti Tanács gondoskodik arról, hogy egyetlen katonának se essék bántódása. A Nemzeti Tanács gondoskodik arról, hogy a katonaság élelemhez jusson, ezért a Nemzeti Tanács, megparancsolja a szökött katonák­nak, hogy térjenek vissza azokba a kaszár­nyákba, ahol október 29-re és 30-ára virradó éjszaka voltak, mert ott van számukra éle­lem. A Nemzeti Tanács egész hatalmával gomb­­skodni fog arról. Hogy egyetlen katoná­nak se essék bántódása. Katonáik! A Nemzeti Tanács elvárja tő­letek, hogy parancsainak engedelmeskedjetek és tartsátok föl győzelmes szervezeteteket. A Magyar Nemzeti Tanács ellensége az Budapest, október 31. A Nemzeti Tan­ács helyiségei előtt, a folyosóin fiatal tiszták tart­ják fenn a rendet. A tanácsteremiben egy eg*­­imó lelkes hírlapíró dolgozik, ugyancsak fiat­al újságírók dolgoznak a kórházak ellátásán, a vágóhidak és a soroksári uton levő gyárak védelmén. Budapest, október­ 31. A Nemzeti Tanács a fronton levő [katonákhoz parancsot intézett,­­hogy a tegnap a frontra utazott műink­a párti képviselőket haladéktalanul szállítsák vissza. a katona, aki rabol, fosztogat, a közren­det zavarja és a múlhatatlnul szükséges fegyelmet megszegi. Katonák! Csatát nyertünk, de a népura­lomért való harc még nem ért véget. Testvéri üdvözlettel A Magyar Nemzeti Tanács, Budapest, október 31. A katonákhoz má­sodszor a következő proklamációt bocsájtot­ták ki: Ti, kik a legnagyobb hősöknek bizonyul­tatok az elmúlt 24 órában, ne mocskoljátok be kivívott becsületeteket azzal, ahogy a véd­telen polgárokat személyükében és vagyonuk­ban bántsátok. Bizonyuljatok olyan katonák­nak, amilyeneknek titeket az egész világ eb­ben a rettenetes háborúban megismert. Tar­tózkodjatok a szeszes italok élvezetétől és vo­nuljatok laktanyáitokba, annál is inkább, mert a paranccsal ellenkezőket a Nemzeti Tanács a legszigorúbban fogja büntetni. Legyetek be­csületes, jó magyarok, fogadjatok szót baj­tár­sai­toknak, akik a rend feltartására vállal­koztak. Budapest, október 31. Ma­ délutántól kezdve állandóan katonai őrjáratok cirkálnak a főváros utcáin és a katonákat visszakül­dik kaszárnyáikba. Úgy a katonák, mint 3. Civilek beszolgáltatják fegyvereiket. A Nemzeti Tanács a katonákhoz. Károlyi elfogadta a királytól a megbízatást — Az a­ Stabilét. — Budapest, október 31. Gróf Károlyi Mi­hály a ma reggel József főherceget annak ké­relmére fölkereste a budai várban­, ahol­­a fő­­■rőierceg közölte vele, hogy a király kinevezte miniszterelnökké és m­egtolata a kabintetala­­ikitással. Károlyi elfogadta a megbízatást és gyalog indult vissza a­­ központi városházához, ahol­­ a Nemzeti Ta­nács ülésezett. Óriási tö­meg kísérte Károlyi Mihályt végig az uton. Mindenütt éljenezték és virágot szórtak elé­je. Károlyi Mihály iái Déri­­ Ferenc polgár­­mester fogadószobájában ülésező Nemzeti Ta­nácsn­a­k bejelentette, hogy a király kinevezdte miniszterelnök,ndk ás íi m­egbizta a,­­kabinet, meg alajkátársávait. A Nemzeti Tanács ezt tudomá­sul vette és nyomban megkezdte a tzanácsko­­zást a­­ kabinet ,megalakításáról. A kabinet névsora a következő: Minisztereln­ök gróf Károlyi Mihály. Vallás- és közoktatásügy dr. Lovásza Mártom. Kereskedelmi miiii­szter Garami [UNK] 'Ernő. Földmű­velésügyi Búza Barna. Közélelmezési Nagy Ferenc. Népjóléti Kom­fi, [Zsigmondi ' Tárcanélküli Jászi Oszkár. Honvédelmi Lindtner Béla. Igazságügyi Lalloschevics János. A pénzügyminiszteri és a király szefm­én­ye körüli miniszteri tárcáról még nem történt döntés. A vallás- és közoktatásügyi tárcát először Hock Jánosnak ajánlotta fel Károlyi, aki azonban azzal hárította­ el a megbízatást, hogy ő csak közkatonája akar lenni a függet­len Magyarországna­k. Budapest, október 31. Az Erzsébet-i kör­­u­tom a szociáldemokrata párt vezetőit vivő autóról délelőtt féltizeneg­y órakor hirdették ki, hogy Károlyi grófot miniszterelnökké ne­vezte ki rá. király. Az autót rögtön népgyű­rű vette körül. A szociális viták részéről Popper Sándor a következő­beszédet intézte a­­z egyhegyi­­ t tö­meghez­: — A vér és könny özönéből ezen a borongás napon kinyílt a szabad­ság vérvörös virága. A nép uralma, s a nép dikitátori hatalma való­ra vált. Tegtnt apöltőtítt még nem akartaik szóbáll­­n­i a Nemzeti Tanáccsal, mia könyörögnek, hogy a Nemzeti Tanács álljon velük szób­a. Ezen a nagy és iszenit napóta vigyázzunk a ki­vívott g­yőzelm­ün­k­re, gyar­apí­tsunk és s­ilár­­ditsuk. Kub­urfor­­mjaimat kell csin­áluunk. Nem­ a csőcselék, nem­ az őrjöngő hordák, ha­nem az eszményi t­épező harcák­. Vigyáz­­a­taik bolgárok, hogy több vér ne folyjon. Itt állunk készen valamennyien, vérünket ontani,­­meg­halni, de nem a Tisza István hazájáért. Üget­ve rő alteng­i kiíáltáisaikl) nem Károly király ko­ronájáért, hanem a népért, a független, sza­bad Magyarországért! Fölszólította aztán a munkásokat, hogy mielőbb álljanak m­­unkába. Budapest, október 31. A formaliy a kö­vetkező félhivatalos jelentést adta ki Károlyi megbizatásáról: Biró­­ Pál­­ miniszterelnöki osztálytanácsos ma megjelent a Nemzeti Tanács előtt és kö­zölte József főherceg megbízásából a király­nak azt az üzenetét, hogy gróf Károlyi Mi­hályt Magyarország minisztereln­ö­kévé ne­vezte ki. Az első m­iiniszterlan­cs Budapest, október 31. A Károlyi-kor­mány­­ ma délután 4 órakor a központi város­házán megtartotta az első m­inisztertaná­­­­sot. j

Next