Délmagyarország, 1919. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1919-01-01 / 1. szám

DALM­AG­YARO­RSZÁG egy francia csaixit f<g jr Aradna énke­.iü. Ezek a Krajina csapatok mindössze egy hétig ma­rad­nak Ar­adon, ami­­tán romám csapatok vált­­ják fel őket A francia katonaság átmegy a Bánátba, ahonnan a szerbek elvonulnak. Mióta a romára, gárdát, lefejryverezte­k. Aradon kizárólag magyar fegyvere is erő v­dlt. Ezt a fegyveres erőt moßtanig nem fegy­verezték le. Előbb az aradi rendőrség fogja megkísérelni a csapatok lefegyverzteé­t és csak ha ez nem sikerülne, lép köz­b­e a fran­cia megszálló csapat. Miólendva, december 31. Tegnap szerb irreguláris csapatok megszállták a várost, az ott állomásozó csendőröket lefegyverezték és megkötözték. A csendőrség lefegyverzése után fosztogatni kezdtek a szerbek. Menekülő lendvaiak beszélik, hogy a szerb parancsnok tizenöt csendőrt kivégeztetett. Nagyszeben, december ö1. Mint a ma­gyarországi román kormán­y félhivatalos táv­irati irodája jelenti, az ideiglenes kormány néhány nap múlva kinevezi Erdély és Ma­gyarország román részei számára a kerületi prefektusokat. Bécs, december 31. Lembergből körük: A lengyel külügyminiszter megerősítette a szepesi cseh-szlovák katonaság parancsnoka és a lengyelek megbízottai közötti megkötött fegyverszüneti szerződést. A demarkációs vo­nalat úgy állapították meg, hogy Szepes me­­gye háromnegyed része a cseheké marad, a lengyeleknek csak néhány falu jut. A csehek megszállották az egész Poprád-völgyet va­lamennyi városával együtt. Lengyel mozgositás Posen miatt. — Harmincezer lengyel vonul Berlin ellen. — Horn, december 31. A Morningpost tudó­sítója úgy értesül, hogy egész Lengyelország­ban elrendelték a mozgósítást a posteni zavar­gások miatt. Berlin, december 31. Arra a hírre, hogy 30.000 főnyi lengyel katonaság vonul egye­nesen Berlin irányában, a népbiztosok taná­csának végrehajtó bizottsága az 5. hadosz­tályt a lengyelek ellen küldte. A lengyel csa­patok megszállották Beuthent. Bécs, december 31. Berlinből­­ táviratoz­tak a Zeit-nak. Egész Pozenben­ nagy anar­chia és mindjobban fejlődő terror uralkodik. Majdnem az összes városokban harcra került a sor a németek és a lengyelek között. A ha­lottak és sulyosabv sebesültek száma napról­­napra növekszik. Berlin, december 31.. A Berliner Tage­blatt a poseni eseményekről a következő tu­dósí­tást közli: A lengyelek által szított és vezetett za­vargások, amelyek ürügyén most Lengyelor­szág a németek ellen mozgósít, így foly­tak le. Szombat délelőtt négy teherkocsi tartott Posenben a Wilhelmstrasse felé. A teherko­csikon fegyverek voltak, amelyekkel csakha­mar 15—1« éves iskolás fiukat és inasokat fegyvereztek föl. Ezek a fiuk végigvonultak az utcákon és minden németet megtámadtak, de leginkább a nőket. Ezután több ezer fegyveres lengyel ember megtámadta a tüzérség rak­tárát és kézigránátokat s fegyvereket rabolt, amelyeket az egész nép között szétosztott. Most ultimátumot küldtek a német helyőrség­nek, hogy kitűzött határidőre a német katonák hagyják el a várost. Mivel ez nem történt meg, körülzárták a vadászkaszárnyát és ar­ra lövöldöztek. Ágyúval is lőttek. Eddig a harc kimeneteléről semmi biztosat sem lehe­tett tudni. Estig 200 volt a halottak száma. Bécs, december 31. Berlini távirat sze­rint a lengyel csapatok Shalmierzk­é­nél át­lépték a német határt. A német katonaság kénytelen volt a túlerő elöl meghátrálni. Berlin, december 31. A poseni helyzetből arra lehet következtetni, hogy Posen városá­ban kétségtelenül a lengyelek az urak. A né­met polgári hatóságok, bár hivatalosan funk­cionálnak, rendeleteket csak a lengyel ható­ságokkal közösen adhatnak ki. Posen a táviró és telefonforgalomtól el van zárva. Két német ezred elhagyta a várost. A franciák őrizet alá vették Mackensen tábornagyot. Budapest, december 31. A ma reggel S órakor Budapestre érkezett francia csapatok­­ közül mintegy S00 főből álló különítmény ki­vonult Fóthra, körülvette gróf Károlyi László kastélyát, amelyben a magyar kormány ren­­d­elkezése alapján jelenleg Mackensen tábor­nagy és kísérete tartózkodik és a táborna­gyot őrizet alá helyezte. Amikor Mackensen a francia katonák megjelenéséről és a kastély körülj­árásáról értesült, azonnal tiltakozott és tudatta környezetével, hogy szobájába francia tisztet ne bocsátssanak be, mert ő a magyar kormány re mied­kezesei alá helyezte magát. A környezet tudatta a tábornagy határozatait a csapatokat vezénylő francia tiszttel, ez azon­ban kijelentette, hogy a tábornagy óvását nem veszi figyelembe és bement Mackensen szálkájába, ahol személyesen tudatta, hogy fel­sőbb parancsra zárta körül a kastélyt és inter­nálta a tábornagyot. Mackensen újból óvást emelt, azonban a francia tiszt az óvást ismé­telten visszautasította és nyomban kiadta a rendeleteket az őrség számára. Mackensen a francia kör­ül­zárásról értesítette azonnal Ká­rolyi Mihály miniszterelnököt, akitől oltal­mat és elégtételt kért.­­Károlyi Mihály Ma­ckensen értesítésének kézhezvétele után azon­nal felkereste gróf Festetlek Sándor hadügy­minisztert és tanácskozott vele, hogy a kor­mány milyen magatartást tanúsítson. Budai H’St, december 31. A hadügymi­nisztériumban ma Károlyi miniszterelnök, l­estetich hadügyminiszter, Nagy Vince bel­ügyminiszter és Böhm Vilmos államtitkár megbeszélésre ü­­t össze. A megbeszélés tár­gya volt a Mackensen-ügy is, amely ma is­mét újabb stádiumba lépett azért, mert a fran­cia parancsnokság újabb intézkedéseket kért Mackensennek és társainak internáltatása dol­gában. Az a hír, hogy Fóth­ot, ahol Macken­­sent internálták, megszállották volna a francia­­ katonák, tévedésen alapul. Az éjjel érkezett 4—500 francia spáhit Rákospalotán szállásol­ták el. Rákospalota Fóth vasúti állomása és a községtől nyolc kilométernyire van. Fóth köz­ségben nincs francia katonaság. A német bolsevizmus ellen. — Az első munkás szovjet Angliában. — Berlin, december 31. Rotterdamból jelen­tik: A Daily Telegraph párisi jelentése sze­rint a versaillesi haditanács múlt heti tanács­kozásán arról volt szó, milyen intézkedéseket tegyenek a megszállt területek határain a »né­met bolsevizmus átcsapása ellen. Elhatároz­ták, hogy az okupáló hadsereg létszámát négy hadosztállyal emelik. Bern, december 31. A Daily Telegraph­­nek jelentik Manchesterből, hogy az ottani munkásszövetség orosz mintára szovjetet, munkástanácsot alakított. A­ lap ehhez a kö­vetkező megjegyzést fűzi. Ma a németországi bo­sevizmussal gyorsan nem végeznek, annak terjedését lehetetlen lesz megakadályozni. fSzeged, 1919. január 1 I Rabok szökési kísérlete. Nagy küzdelem a szökevények és katonák között Budapest, de­cember 81. Ma este fél 7 óra­kor Budapesten a helyőrségi fogházban föl­­kkzadtak a rabok és ki akartak törni az épü­letből. A vasajtót ki­feszítették, az őrség azonban, amelyet a Lar­mir óztak fegyveresen támadt elleniük és közéjük lőtt. Majd segítsé­gül hívta­ az őrség a közeli laktanyából a va­dászezred egy századát. A katonák körül­vették az épületet és a rabokat visszaszorítot­ták. A küzdelem a katonák és a rab­ok kö­zött eltartott este 10 óráig. Ekkor az épület­ig ismételten visszaszorított rabok közül né­hányat­ a tetőre másztak s onnan a szomszé­dos házakra igyekeztek átjutni, de ebben az erős katonai kordon megakadályozta őket. Tíz órakor a cellákba zárták vissza a szöke­vényeket. A küzdelemnek két halottja és egy sebesült­je van. Újévi üdvözlés a miniszterelnöknél Budapest, december 31. A miniszterel­nökségen ma délután Károlyi Mihály gróf el­nöklésével minisztertanács voit, amely dél­­után két órától esti fél kilenc óráig tartott. A minisztertanács után a kabinet tagjai meg­jelentek a miniszterelnök dolgozószobájában,­­ahol Berzenczey Dénes igazságügyminiszter kifejezte a kabinet jókívánságait a miniszter­­elnöknek az újév alkalmából. Károlyi Mihály megköszönte a jókivánatokat, de mint mon­­dozta, a mostani időkben csak az ország ré­szére kívántunk mindnyájan valóban boldo­gabb újévet s mindannyiunk törekvése az le­gyen, hogy pártokon felü­lemelkedve a jobb jövőt ki is vívjuk országunknak. Az antant bevonul Pétervárra. Kopenluiga, december 31. A Daily Mail jelenti, hogy az utolsó diplomaták is eltávoz­tak Pétervárról. A pétervári szovjet Kron­­stadt-erődbe menekült, ahová négyszáz pé­tervári tekintélyes polgárt mint tús­­t magá­val vitt. A túszokat agyonlövetik, ha a szövet­ségesek bevonulnak Pétervárra. Berlin, december 31. Az angolok Rigán kívül Libauban és Mindenben partra szállí­tottak csapatokat. A román szocialisták eladták magukat. Budapest, december 31. A román szocia­­lista kongresszus délután két órakor folytatta tanácskozásait. Auerbas volt az elsö_ felszó­laló, aki élesen elitélte Elueras árulását. Flue­­ras és társai 30.000 toronáért adták el magu­kat. Azt kérdi, hogy kinek a megbízásából vettek ezek bátorságot, hogy Romániéihoz csatlakozzanak. Éppen ezek az­ urak, akik a román­­ nacionalistákkal együtt behozták a ro­mán hadsereget és proklamálták az egyesü­lést azzal a Romániával, am­ely 1907-ben 15.000 munkást k­­övetett. Avramescu köve­teli a független erdélyi és bánáti köztársaság megvalósítását. Több felszólalás után az el­­nök este a kongresszus első napját berekesz­tette. "x Ruszin küldöttség Budapesten Budapest, december 31. Az autonóm Ruszkakrajna egy küldöttsége járt ma Jászi Oszkár miniszternél, hogy megköszönje neki azt a támogatást, amel­ybe a ruszin nem­zetet az autonómia és Ru­szkakra­ina megal­kotása terén­ részesítette. Szala) Simon kije­lentette, hogy nem kényszerből cselekedett, amikor a ruszin nemzet autonómiáját segített megvalósítani, csupán ré­góta hirdetett elvei­nek és belső meggyőző­désből fakadó nem­zetiségi politikájának gyakorlati megváltoz­tatásán fáradozott.

Next