Délmagyarország, 1919. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1919-01-01 / 1. szám
DALMAGYARORSZÁG egy francia csaixit f<g jr Aradna énke.iü. Ezek a Krajina csapatok mindössze egy hétig maradnak Aradon, amitán romám csapatok váltják fel őket A francia katonaság átmegy a Bánátba, ahonnan a szerbek elvonulnak. Mióta a romára, gárdát, lefejryvereztek. Aradon kizárólag magyar fegyvere is erő vdlt. Ezt a fegyveres erőt moßtanig nem fegyverezték le. Előbb az aradi rendőrség fogja megkísérelni a csapatok lefegyverzteét és csak ha ez nem sikerülne, lép közbe a francia megszálló csapat. Miólendva, december 31. Tegnap szerb irreguláris csapatok megszállták a várost, az ott állomásozó csendőröket lefegyverezték és megkötözték. A csendőrség lefegyverzése után fosztogatni kezdtek a szerbek. Menekülő lendvaiak beszélik, hogy a szerb parancsnok tizenöt csendőrt kivégeztetett. Nagyszeben, december ö1. Mint a magyarországi román kormány félhivatalos távirati irodája jelenti, az ideiglenes kormány néhány nap múlva kinevezi Erdély és Magyarország román részei számára a kerületi prefektusokat. Bécs, december 31. Lembergből körük: A lengyel külügyminiszter megerősítette a szepesi cseh-szlovák katonaság parancsnoka és a lengyelek megbízottai közötti megkötött fegyverszüneti szerződést. A demarkációs vonalat úgy állapították meg, hogy Szepes megye háromnegyed része a cseheké marad, a lengyeleknek csak néhány falu jut. A csehek megszállották az egész Poprád-völgyet valamennyi városával együtt. Lengyel mozgositás Posen miatt. — Harmincezer lengyel vonul Berlin ellen. — Horn, december 31. A Morningpost tudósítója úgy értesül, hogy egész Lengyelországban elrendelték a mozgósítást a posteni zavargások miatt. Berlin, december 31. Arra a hírre, hogy 30.000 főnyi lengyel katonaság vonul egyenesen Berlin irányában, a népbiztosok tanácsának végrehajtó bizottsága az 5. hadosztályt a lengyelek ellen küldte. A lengyel csapatok megszállották Beuthent. Bécs, december 31. Berlinből táviratoztak a Zeit-nak. Egész Pozenben nagy anarchia és mindjobban fejlődő terror uralkodik. Majdnem az összes városokban harcra került a sor a németek és a lengyelek között. A halottak és sulyosabv sebesültek száma naprólnapra növekszik. Berlin, december 31.. A Berliner Tageblatt a poseni eseményekről a következő tudósítást közli: A lengyelek által szított és vezetett zavargások, amelyek ürügyén most Lengyelország a németek ellen mozgósít, így folytak le. Szombat délelőtt négy teherkocsi tartott Posenben a Wilhelmstrasse felé. A teherkocsikon fegyverek voltak, amelyekkel csakhamar 15—1« éves iskolás fiukat és inasokat fegyvereztek föl. Ezek a fiuk végigvonultak az utcákon és minden németet megtámadtak, de leginkább a nőket. Ezután több ezer fegyveres lengyel ember megtámadta a tüzérség raktárát és kézigránátokat s fegyvereket rabolt, amelyeket az egész nép között szétosztott. Most ultimátumot küldtek a német helyőrségnek, hogy kitűzött határidőre a német katonák hagyják el a várost. Mivel ez nem történt meg, körülzárták a vadászkaszárnyát és arra lövöldöztek. Ágyúval is lőttek. Eddig a harc kimeneteléről semmi biztosat sem lehetett tudni. Estig 200 volt a halottak száma. Bécs, december 31. Berlini távirat szerint a lengyel csapatok Shalmierzkénél átlépték a német határt. A német katonaság kénytelen volt a túlerő elöl meghátrálni. Berlin, december 31. A poseni helyzetből arra lehet következtetni, hogy Posen városában kétségtelenül a lengyelek az urak. A német polgári hatóságok, bár hivatalosan funkcionálnak, rendeleteket csak a lengyel hatóságokkal közösen adhatnak ki. Posen a táviró és telefonforgalomtól el van zárva. Két német ezred elhagyta a várost. A franciák őrizet alá vették Mackensen tábornagyot. Budapest, december 31. A ma reggel S órakor Budapestre érkezett francia csapatok közül mintegy S00 főből álló különítmény kivonult Fóthra, körülvette gróf Károlyi László kastélyát, amelyben a magyar kormány rendelkezése alapján jelenleg Mackensen tábornagy és kísérete tartózkodik és a tábornagyot őrizet alá helyezte. Amikor Mackensen a francia katonák megjelenéséről és a kastély körüljárásáról értesült, azonnal tiltakozott és tudatta környezetével, hogy szobájába francia tisztet ne bocsátssanak be, mert ő a magyar kormány re miedkezesei alá helyezte magát. A környezet tudatta a tábornagy határozatait a csapatokat vezénylő francia tiszttel, ez azonban kijelentette, hogy a tábornagy óvását nem veszi figyelembe és bement Mackensen szálkájába, ahol személyesen tudatta, hogy felsőbb parancsra zárta körül a kastélyt és internálta a tábornagyot. Mackensen újból óvást emelt, azonban a francia tiszt az óvást ismételten visszautasította és nyomban kiadta a rendeleteket az őrség számára. Mackensen a francia körülzárásról értesítette azonnal Károlyi Mihály miniszterelnököt, akitől oltalmat és elégtételt kért.Károlyi Mihály Mackensen értesítésének kézhezvétele után azonnal felkereste gróf Festetlek Sándor hadügyminisztert és tanácskozott vele, hogy a kormány milyen magatartást tanúsítson. Budai H’St, december 31. A hadügyminisztériumban ma Károlyi miniszterelnök, lestetich hadügyminiszter, Nagy Vince belügyminiszter és Böhm Vilmos államtitkár megbeszélésre üt össze. A megbeszélés tárgya volt a Mackensen-ügy is, amely ma ismét újabb stádiumba lépett azért, mert a francia parancsnokság újabb intézkedéseket kért Mackensennek és társainak internáltatása dolgában. Az a hír, hogy Fóthot, ahol Mackensent internálták, megszállották volna a francia katonák, tévedésen alapul. Az éjjel érkezett 4—500 francia spáhit Rákospalotán szállásolták el. Rákospalota Fóth vasúti állomása és a községtől nyolc kilométernyire van. Fóth községben nincs francia katonaság. A német bolsevizmus ellen. — Az első munkás szovjet Angliában. — Berlin, december 31. Rotterdamból jelentik: A Daily Telegraph párisi jelentése szerint a versaillesi haditanács múlt heti tanácskozásán arról volt szó, milyen intézkedéseket tegyenek a megszállt területek határain a »német bolsevizmus átcsapása ellen. Elhatározták, hogy az okupáló hadsereg létszámát négy hadosztállyal emelik. Bern, december 31. A Daily Telegraphnek jelentik Manchesterből, hogy az ottani munkásszövetség orosz mintára szovjetet, munkástanácsot alakított. A lap ehhez a következő megjegyzést fűzi. Ma a németországi bosevizmussal gyorsan nem végeznek, annak terjedését lehetetlen lesz megakadályozni. fSzeged, 1919. január 1 I Rabok szökési kísérlete. Nagy küzdelem a szökevények és katonák között Budapest, december 81. Ma este fél 7 órakor Budapesten a helyőrségi fogházban fölkkzadtak a rabok és ki akartak törni az épületből. A vasajtót kifeszítették, az őrség azonban, amelyet a Larmir óztak fegyveresen támadt elleniük és közéjük lőtt. Majd segítségül hívta az őrség a közeli laktanyából a vadászezred egy századát. A katonák körülvették az épületet és a rabokat visszaszorították. A küzdelem a katonák és a rabok között eltartott este 10 óráig. Ekkor az épületig ismételten visszaszorított rabok közül néhányat a tetőre másztak s onnan a szomszédos házakra igyekeztek átjutni, de ebben az erős katonai kordon megakadályozta őket. Tíz órakor a cellákba zárták vissza a szökevényeket. A küzdelemnek két halottja és egy sebesültje van. Újévi üdvözlés a miniszterelnöknél Budapest, december 31. A miniszterelnökségen ma délután Károlyi Mihály gróf elnöklésével minisztertanács voit, amely délután két órától esti fél kilenc óráig tartott. A minisztertanács után a kabinet tagjai megjelentek a miniszterelnök dolgozószobájában,ahol Berzenczey Dénes igazságügyminiszter kifejezte a kabinet jókívánságait a miniszterelnöknek az újév alkalmából. Károlyi Mihály megköszönte a jókivánatokat, de mint mondozta, a mostani időkben csak az ország részére kívántunk mindnyájan valóban boldogabb újévet s mindannyiunk törekvése az legyen, hogy pártokon felülemelkedve a jobb jövőt ki is vívjuk országunknak. Az antant bevonul Pétervárra. Kopenluiga, december 31. A Daily Mail jelenti, hogy az utolsó diplomaták is eltávoztak Pétervárról. A pétervári szovjet Kronstadt-erődbe menekült, ahová négyszáz pétervári tekintélyes polgárt mint túst magával vitt. A túszokat agyonlövetik, ha a szövetségesek bevonulnak Pétervárra. Berlin, december 31. Az angolok Rigán kívül Libauban és Mindenben partra szállítottak csapatokat. A román szocialisták eladták magukat. Budapest, december 31. A román szocialista kongresszus délután két órakor folytatta tanácskozásait. Auerbas volt az elsö_ felszólaló, aki élesen elitélte Elueras árulását. Flueras és társai 30.000 toronáért adták el magukat. Azt kérdi, hogy kinek a megbízásából vettek ezek bátorságot, hogy Romániéihoz csatlakozzanak. Éppen ezek az urak, akik a román nacionalistákkal együtt behozták a román hadsereget és proklamálták az egyesülést azzal a Romániával, amely 1907-ben 15.000 munkást követett. Avramescu követeli a független erdélyi és bánáti köztársaság megvalósítását. Több felszólalás után az elnök este a kongresszus első napját berekesztette. "x Ruszin küldöttség Budapesten Budapest, december 31. Az autonóm Ruszkakrajna egy küldöttsége járt ma Jászi Oszkár miniszternél, hogy megköszönje neki azt a támogatást, amelybe a ruszin nemzetet az autonómia és Ruszkakraina megalkotása terén részesítette. Szala) Simon kijelentette, hogy nem kényszerből cselekedett, amikor a ruszin nemzet autonómiáját segített megvalósítani, csupán régóta hirdetett elveinek és belső meggyőződésből fakadó nemzetiségi politikájának gyakorlati megváltoztatásán fáradozott.